Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-17 / 192. szám
Kedd, 2004. augusztus 17. A PÉNZ BESZÉL 9 A csomagolás sok mindent elárul Az élelmiszerüzletekben található áruféleségek zöme eredeti csomagolásban jut el a vásáriókhoz. Ezen jó néhány adatot kell feltüntetni, amely megtelek) tájékoztatást ad a termékről a vásáriónak. Az eredeti csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása, megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen hozzáférhető, dézsmálható, megváltoztatható. Az eredetileg csomagolt élelmiszerek jelölésének tartalmaznia kell az élelmiszer pontos megnevezését - a fantázianév nem helyettesítheti a megnevezést -, az előállító vagy forgalmazó nevét oly módon, amely lehetővé teszi azonosítását, az élelmiszer nettó tömegét, illetve térfogatát. Ezenkívül szerepelnie kell a csomagoláson a termék előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagoknak csökkenő mennyiségi sorrendben (az adalékanyagokat a csoportnévvel és az anyag nevével, illetve E-számával kell feltüntetni), a minőségmegőrzési időtartamnak, illetőleg a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatósága lejárati időpontjának. Fel kell tüntetni még a minőségmegőrzéshez szükséges különleges tárolási feltételeket, felhasználási javaslatokat, ha az az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát döntően befolyásolja. A fogyasztás helyén előre csomagolt élelmiszerek jelölésének tartalmaznia kell az élelmiszer megnevezését, a nettó tömeget vagy térfogatot, a minőségmegőrzési időtartam lejárati dátumát, valamint az előállító nevét, telephelyét. Importtermékeket a hazai termékekre előírt magyar nyelvű felirattal kell ellátni, de fel kell tüntetni az importőr nevét és címét, vagy a forgalmazó nevét és címét. Az áruk élettartama Az élelmiszerek kétfajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltarthatóknak pedig minőségmegőrzési időtartamuk van. A minőségmegőrzési időtartam végét a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges. Azon élelmiszereknél, ahol a minőségmegőrzési időtartam három hónapnál rövidebb, elegendő a hónap és a nap feltüntetése. Azoknál, amelyeknél ez az időtartam három hónap vagy annál hosszabb, de a tizennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap kiírása. Ha a minőségmegőrzési idő tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, akkor elegendő az év feltüntetése. Minőségét megőrzi, de meddig? A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 Celsius-fok közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszereknél a „minőségét megőrzi" felirat és dátum helyett a „fogyasztható (hónap/nap)" vagy „fogyasztható (nap/hónap)" feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyére való utalást kell jelölni. A fogyaszthatósági határidő feltüntetése a sütőipari termékeknél 1 kg-os súlyhatártól kötelező. A címkén fel kell tüntetni a hét napját, amikor gyártották és a fogyaszthatósági határidőt (például 72 óra). Az élelmiszerek egy részénél a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági határidő a hőmérséklettől függ, így ezeknél a termékeknél ezt is fel kell tüntetnie a gyártónak. Ha a hűtést igénylő termékeknek a hűtése a szállítás, tárolás vagy értékesítés során hoszszabb-rövidebb időre megszakad, a termék veszíthet élettartamából. Vásárláskor erre figyeljünk! Gyanús termék Ha gyanúsnak ítéljük a megvásárolni kívánt élelmiszer színét, állagát, küllemét, semmiképpen se vegyük meg. Ha pedig mégis ilyen élelmiszert vásároltunk volna, feltétlenül vigyük vissza az üzletbe és kérjük a hibás áru kicserélését vagy a vételár visszafizetését. Ahhoz, hogy kifogásunkat érvényesíteni tudjuk, vigyük magunkkal a blokkot. Ne féljünk a ránk váró esetleges konfliktusoktól, hiszen csupán a jogainkat gyakoroljuk és érdekeinket érvényesítjük! Ha nem fogadják el reklamációnkat, kérjük a vásárlók könyvét, és írjuk bele panaszunkat! HORVÁTH LÁSZLÓ, ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET HUNGARICUM AZ AKÁCMÉZ A méhészek helyzete lassan javul Aki hivatásszerűen akar méhészkedni, annak 350-450 méhcsaládra van szüksége FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Csongrád megye két legnagyobb településén, Szegeden és Vásárhelyen körülbelül 350-en, illetve 210-en méhészkednek, míg az országban mintegy 17-18 ezren. A magyar akácméz hungaricum és jól értékesíthető. A méhészek helyzete azonban csak lassan javul. Bakos István vásárhelyi méhész szerint aki 1970 óta foglalkozik ezzel a szakmával - érdemes méhészkedni, csak a gazdasági helyzet és a nyomott felvásárlási árak miatt nehéz boldogulni. Úgy tartja, hogy aki hobbiként űzi, annak megéri, ald azonban ebből szeretne megélni, annak nem könnyű a dolga. Bakos István szerint a termelők helyzete az ország uniós csatlakozásával csak annyiban változott, hogy a horganyzott lemezből készült pörgetőt és tartályt savállóra kellett cserélniük. Keve György, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMHE) elnökhelyettese szerint az uniós tagsággal mindenképpen, ha lassú ütemben is, de javulni fog a magyar méhészek helyzete. Az OMHE ötéves tervet dolgozott ki, melynek kezdeti időszaka nehezebb. - Elsősorban műszaki-technikai, színvonalbeli ellátásban javul majd a méhészek helyzete. Hazánkból kiváló minőségű akác- és egyéb mézeket is szállítunk külföldre - mondta. - A magyar termelés arányaiban jóval nagyobb az uniósnál. A korábbi tizenöt tagállam fogyasztásának körülbelül a felét tudta megtermelni. Magyarország az évi 15 ezer tonnából 12-13 ezret értékesít ugyanott. Az unió jó minőségű és menynyiségű mézet termelő országgal gyarapodott hazánk csatlakozása révén. Keve György elmondta, évtizedeken keresztül, egészen a nyolcvanas évek végéig, a kilencvenes évek elejéig száz-százhúsz méhcsalád már eltartotta a méhészt és családját. Az ipari és egyéb árak emelkedése miatt ehhez ma már ennek a duplája sem elég. Aki hivatásszerűen akar méhészkedni, annak háromszázötven-négyszázötven méhcsaládra van szüksége. Az elnökhelyettes szerint nehéz esztendőket jelentett, amikor néhány évvel ezelőtt megjelent a kínai méz az európai piacon. Nagy versenytárs, ám csak mennyiségben, nem minőségével. Az unió két-három évig megtiltotta a kínai méz importját, ám ezt a tilalmat idén július 15-én feloldották. - Kiváló hungaricum az akácméz, de dicsekedhetnénk még a hárs-, a vaddohány- és a gesztenyemézzel is, igaz, utóbbiakból csak kisebb mennyiséget exportálunk - tette hozzá Keve György, akinek az információi szerint az országban 17-18 ezer méhész 850-900 ezer méhcsaláddal dolgozik, ám akár dupla ennyi is lehetne belőlük. A jelenlegi méztermelés többszörösét is lehetővé tennék Magyarország természeti adottságai. KOROM ANDRÁS Termékdíj - darabszám után Darabszám alapú termékdíj bevezetését tervezi a súly alapú helyett az élelmiszer csomagolóanyagoknál a környezetvédelmi tárca - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. EGER (MTI) A törvénymódosítás tervezete már elkészült, így a közigazgatási egyeztetés után a tavaszi ülésszakon szavazhat a változtatásról az országgyűlés. Persányi Miklós szerint az italcsomagolások esetében bevezetnének egy speciális termékdíjat, amely alól azok a gyártók mentesülhetnek, amelyek termékeik meghatározott részét visszaváltható palackban forgalmazzák. A miniszter emlékezetett arra: Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy 2005 végéig az italok legalább 50 százaléka visszaváltható, úgynevezett kétutas csomagolásban kerül forgalomba. Ehhez kíván ösztönzést nyújtani a tárca a jogszabály módosításával; ugyanis az eddigi szabályozás versenyelőnyt jelentett az eldobható csomagolásnak. A miniszter példaként említette, hogy a súly alapú fizetés esetén egy kétliteres pet-palackot jelenleg mintegy 50 fillér termékdíj terhel, miközben egy hétdecis üveg borospalack esetében ez az összeg egy forint. Ugyanakkor jelentős az újrafelhasználáshoz szükséges begyűjtési, mosási és fertőtlenítési költség is. Mindez oda vezetett, hogy ma már évente mintegy 90 millió pet-palackot hoznak forgalomba Magyarországon, ami - a miniszter szerint - lopakodó környezeti katasztrófával fenyeget. MIT ISZNAK A MAGYAROK? Feltört az ásványvíz Az egyes italok kedvelőinek tábora változatosan alakult az elmúlt tizenkét év során. Majdnem megháromszorozódott azok száma, akik különösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely így a legnépszerűbb szomjoltó ital. MUNKATÁRSUNKTÓL 1989-ben a válaszadók 29 százaléka ivott szívesen ásványvizet, mostanra ez már meghaladja a 68 százalékot. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet „Étkezési szokások" című tanulmánya. A mélyről élre tört ásványvíz mellett továbbra is a válaszadók kétharmada iszik szívesen gyümölcslét. A szódavizet és a korábbiaktól eltérően a szénsavas üdítőt is a felnőttek többsége kedveli (56, illetve 54 százalék). Azért még mindig közkedvelt ital a szóda, hiszen a megkérdezettek 52 százaléka issza szívesen. A szörp mutatója 40, a söré pedig 33 százalék. A fogyasztás gyakoriságában szintén sok változás történt az elmúlt évtizedben. Egy magyar felnőtt hetenként átlagosan 3 napon fogyaszt ásványvizet. Több mint duplájára nőtt a fogyasztás gyakorisága tizennégy év alatt. Második helyen a szódavíz áll heti átlag 2,4 napos, harmadik a gyümölcslé 2,l-es, majd a szénsavas üdítőital 1,8-as és a szörp 1,4-es mutatóval következik. Sört a válaszadók hetenként átlagosan 0,6 napon isznak. A szomjoltó italok közül a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek rangsorában a legelőkelőbb pozícióba, a 11-12. helyre az ásványvíz került. De benne van az első húszban a szódavíz és a gyümölcslé is.