Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-17 / 192. szám

Kedd, 2004. augusztus 17. A PÉNZ BESZÉL 9 A csomagolás sok mindent elárul Az élelmiszerüzletekben talál­ható áruféleségek zöme erede­ti csomagolásban jut el a vá­sáriókhoz. Ezen jó néhány ada­tot kell feltüntetni, amely meg­telek) tájékoztatást ad a ter­mékről a vásáriónak. Az erede­ti csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása, meg­sértése nélkül az élelmiszer ne legyen hozzáférhető, dézsmál­ható, megváltoztatható. Az eredetileg csomagolt élelmi­szerek jelölésének tartalmaznia kell az élelmiszer pontos meg­nevezését - a fantázianév nem helyettesítheti a megnevezést -, az előállító vagy forgalmazó ne­vét oly módon, amely lehetővé teszi azonosítását, az élelmiszer nettó tömegét, illetve térfoga­tát. Ezenkívül szerepelnie kell a csomagoláson a termék előállí­tásához felhasznált nyers- és adalékanyagoknak csökkenő mennyiségi sorrendben (az adalékanyagokat a csoportnév­vel és az anyag nevével, illetve E-számával kell feltüntetni), a minőségmegőrzési időtartam­nak, illetőleg a gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatósága le­járati időpontjának. Fel kell tüntetni még a minőségmegőr­zéshez szükséges különleges tárolási feltételeket, felhaszná­lási javaslatokat, ha az az élel­miszer minőségmegőrzési idő­tartamát, illetve felhasználha­tóságát döntően befolyásolja. A fogyasztás helyén előre cso­magolt élelmiszerek jelölésének tartalmaznia kell az élelmiszer megnevezését, a nettó tömeget vagy térfogatot, a minőség­megőrzési időtartam lejárati dátumát, valamint az előállító nevét, telephelyét. Importter­mékeket a hazai termékekre előírt magyar nyelvű felirattal kell ellátni, de fel kell tüntetni az importőr nevét és címét, vagy a forgalmazó nevét és címét. Az áruk élettartama Az élelmiszerek kétfajta fel­használhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyor­san romló élelmiszereknek fo­gyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltarthatóknak pedig minőségmegőrzési idő­tartamuk van. A minőség­megőrzési időtartam végét a fogyasztó számára közérthe­tően, az egyéb azonosító kód­jelektől megkülönböztető mó­don, elkülönítetten kell meg­adni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített ki­írása is lehetséges. Azon élelmiszereknél, ahol a minőségmegőrzési időtartam három hónapnál rövidebb, ele­gendő a hónap és a nap feltün­tetése. Azoknál, amelyeknél ez az időtartam három hónap vagy annál hosszabb, de a ti­zennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap kiírása. Ha a minőségmegőrzé­si idő tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, akkor elegen­dő az év feltüntetése. Minőségét megőrzi, de meddig? A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, gyorsan romló (állati eredetű élelmi­szer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 Celsius-fok közötti táro­lási hőmérsékletet igénylő élelmiszereknél a „minőségét megőrzi" felirat és dátum he­lyett a „fogyasztható (hó­nap/nap)" vagy „fogyasztható (nap/hónap)" feliratot és a dá­tumot, illetve a dátum feltün­tetési helyére való utalást kell jelölni. A fogyaszthatósági ha­táridő feltüntetése a sütőipari termékeknél 1 kg-os súlyhatár­tól kötelező. A címkén fel kell tüntetni a hét napját, amikor gyártották és a fogyaszthatósá­gi határidőt (például 72 óra). Az élelmiszerek egy részénél a minőségmegőrzési vagy fo­gyaszthatósági határidő a hő­mérséklettől függ, így ezeknél a termékeknél ezt is fel kell tüntetnie a gyártónak. Ha a hűtést igénylő termékeknek a hűtése a szállítás, tárolás vagy értékesítés során hosz­szabb-rövidebb időre meg­szakad, a termék veszíthet élettartamából. Vásárláskor erre figyeljünk! Gyanús termék Ha gyanúsnak ítéljük a meg­vásárolni kívánt élelmiszer színét, állagát, küllemét, sem­miképpen se vegyük meg. Ha pedig mégis ilyen élelmiszert vásároltunk volna, feltétlenül vigyük vissza az üzletbe és kérjük a hibás áru kicserélését vagy a vételár visszafizetését. Ahhoz, hogy kifogásunkat ér­vényesíteni tudjuk, vigyük magunkkal a blokkot. Ne fél­jünk a ránk váró esetleges konfliktusoktól, hiszen csu­pán a jogainkat gyakoroljuk és érdekeinket érvényesítjük! Ha nem fogadják el reklamáción­kat, kérjük a vásárlók könyvét, és írjuk bele panaszunkat! HORVÁTH LÁSZLÓ, ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET HUNGARICUM AZ AKÁCMÉZ A méhészek helyzete lassan javul Aki hivatásszerűen akar méhészkedni, annak 350-450 méhcsaládra van szüksége FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Csongrád megye két legnagyobb telepü­lésén, Szegeden és Vásárhelyen körül­belül 350-en, illetve 210-en méhészked­nek, míg az országban mintegy 17-18 ezren. A magyar akácméz hungaricum és jól értékesíthető. A méhészek helyzete azonban csak lassan javul. Bakos István vásárhelyi méhész szerint ­aki 1970 óta foglalkozik ezzel a szakmával - érdemes méhészkedni, csak a gazdasági helyzet és a nyomott felvásárlási árak miatt nehéz boldogulni. Úgy tartja, hogy aki hobbiként űzi, annak megéri, ald azonban ebből szeretne megélni, annak nem könnyű a dolga. Bakos István szerint a termelők helyzete az ország uniós csat­lakozásával csak annyiban változott, hogy a horganyzott lemezből készült pör­getőt és tartályt savállóra kellett cse­rélniük. Keve György, az Országos Magyar Mé­hészeti Egyesület (OMHE) elnökhelyet­tese szerint az uniós tagsággal minden­képpen, ha lassú ütemben is, de javulni fog a magyar méhészek helyzete. Az OM­HE ötéves tervet dolgozott ki, melynek kezdeti időszaka nehezebb. - Elsősorban műszaki-technikai, szín­vonalbeli ellátásban javul majd a mé­hészek helyzete. Hazánkból kiváló mi­nőségű akác- és egyéb mézeket is szál­lítunk külföldre - mondta. - A magyar termelés arányaiban jóval nagyobb az uniósnál. A korábbi tizenöt tagállam fo­gyasztásának körülbelül a felét tudta megtermelni. Magyarország az évi 15 ezer tonnából 12-13 ezret értékesít ugyanott. Az unió jó minőségű és meny­nyiségű mézet termelő országgal gya­rapodott hazánk csatlakozása révén. Keve György elmondta, évtizedeken ke­resztül, egészen a nyolcvanas évek végéig, a kilencvenes évek elejéig száz-százhúsz méhcsalád már eltartotta a méhészt és családját. Az ipari és egyéb árak emel­kedése miatt ehhez ma már ennek a duplája sem elég. Aki hivatásszerűen akar méhészkedni, annak háromszázöt­ven-négyszázötven méhcsaládra van szüksége. Az elnökhelyettes szerint nehéz esztendőket jelentett, amikor néhány év­vel ezelőtt megjelent a kínai méz az európai piacon. Nagy versenytárs, ám csak mennyiségben, nem minőségével. Az unió két-három évig megtiltotta a kínai méz importját, ám ezt a tilalmat idén július 15-én feloldották. - Kiváló hungaricum az akácméz, de dicsekedhetnénk még a hárs-, a vad­dohány- és a gesztenyemézzel is, igaz, utóbbiakból csak kisebb mennyiséget ex­portálunk - tette hozzá Keve György, akinek az információi szerint az ország­ban 17-18 ezer méhész 850-900 ezer méhcsaláddal dolgozik, ám akár dupla ennyi is lehetne belőlük. A jelenlegi méz­termelés többszörösét is lehetővé tennék Magyarország természeti adottságai. KOROM ANDRÁS Termékdíj - darabszám után Darabszám alapú termékdíj bevezetését tervezi a súly alapú he­lyett az élelmiszer csomagolóanyagoknál a környezetvédelmi tárca - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. EGER (MTI) A törvénymódosítás tervezete már elkészült, így a közigazgatási egyeztetés után a tavaszi ülésszakon szavazhat a változtatásról az országgyűlés. Persányi Miklós szerint az italcsomagolások esetében bevezetnének egy speciális termékdíjat, amely alól azok a gyártók mentesülhetnek, amelyek termékeik megha­tározott részét visszaváltható palackban forgalmazzák. A mi­niszter emlékezetett arra: Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy 2005 végéig az italok legalább 50 százaléka visszaváltható, úgynevezett kétutas cso­magolásban kerül forgalomba. Ehhez kíván ösztönzést nyújtani a tárca a jogszabály módosításával; ugyanis az eddigi sza­bályozás versenyelőnyt jelentett az eldobható csomagolásnak. A miniszter példaként említette, hogy a súly alapú fizetés esetén egy kétliteres pet-palackot jelenleg mintegy 50 fillér termékdíj terhel, miközben egy hétdecis üveg borospalack esetében ez az összeg egy forint. Ugyanakkor jelentős az újrafelhasználáshoz szükséges begyűjtési, mosási és fertőt­lenítési költség is. Mindez oda vezetett, hogy ma már évente mintegy 90 millió pet-palackot hoznak forgalomba Magyar­országon, ami - a miniszter szerint - lopakodó környezeti katasztrófával fenyeget. MIT ISZNAK A MAGYAROK? Feltört az ásványvíz Az egyes italok kedvelőinek tábora változatosan alakult az elmúlt tizenkét év során. Majdnem megháromszorozó­dott azok száma, akik külö­nösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely így a leg­népszerűbb szomjoltó ital. MUNKATÁRSUNKTÓL 1989-ben a válaszadók 29 szá­zaléka ivott szívesen ásvány­vizet, mostanra ez már meg­haladja a 68 százalékot. Töb­bek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet „Ét­kezési szokások" című tanul­mánya. A mélyről élre tört ásványvíz mellett továbbra is a válasz­adók kétharmada iszik szíve­sen gyümölcslét. A szódavizet és a korábbiaktól eltérően a szénsavas üdítőt is a felnőttek többsége kedveli (56, illetve 54 százalék). Azért még mindig közkedvelt ital a szóda, hiszen a megkérdezettek 52 százaléka issza szívesen. A szörp mu­tatója 40, a söré pedig 33 szá­zalék. A fogyasztás gyakoriságában szintén sok változás történt az elmúlt évtizedben. Egy ma­gyar felnőtt hetenként átlago­san 3 napon fogyaszt ásvány­vizet. Több mint duplájára nőtt a fogyasztás gyakorisága tizennégy év alatt. Második helyen a szódavíz áll heti átlag 2,4 napos, harmadik a gyü­mölcslé 2,l-es, majd a szénsa­vas üdítőital 1,8-as és a szörp 1,4-es mutatóval következik. Sört a válaszadók hetenként átlagosan 0,6 napon isznak. A szomjoltó italok közül a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek rangsorában a legelőkelőbb pozícióba, a 11-12. helyre az ásványvíz ke­rült. De benne van az első húszban a szódavíz és a gyü­mölcslé is.

Next

/
Thumbnails
Contents