Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-14 / 190. szám

NAPI MELLEKLETEK JL-a SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. AUGUSZTUS 14. Hétfő X Kedd gyógy-1r Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A DUBLINBAN ÉLŐ SZEGEDI HÁZASPÁR SZERINT AZ OTT VÉGZETT MUNKÁBÓL NEM LEHET GYORSAN MEGGAZDAGODNI ~jf irorszasf JL JL \.ß JL \JÉLJ%M,ymk nem a szerencselovagok földje Eltűntek a nyugati a határok, az immár uniós magyarok egyre több országban próbálhatják ki rátermettségüket, szaktudásukat. Írország azon államok közé tartozik, ahol már nincs akadálya a szabad munkavállalásnak, a magyar fiatalok is kis szerencsével egészen jól fizető állásokhoz juthatnak. Ám a jó pénzérét keményen meg is kell dolgozni - tudtuk meg két olyan szegedi fiataltól, akik közel három éve élnek Dublinban. Területe 70 ezer négyzetkilométernél valamennyivel nagyobb, lakóinak száma megközelíti a 4 milliót, fővárosa Dublin, tagja az Európai Uniónak, az ott élők szeretik a sört, no meg veszedelmes gyorsasággal kapkodják a lábukat, ha éppen táncra perdülnek. Jószerével legföljebb ennyit tudunk Írországról, s valljuk be őszintén, az adatok is inkább csak Írországban a minimálbér 7 euró óránként, ám aki akkor „jutnak képzett szakemberként kedéssei, eszünkbe", ha előtte fellapozzuk a földrajzi világatlaszt. Ám mai nyitott világunkban egyre többen mondhatják el magukról, hogy saját tapasztalataik alapján ismerik ezt az országot. Magyarországról mind több fiatal azért vesz vándorbotot a kezébe, hogy munkát keressen e távoli szigeten. Éva és László (akik valós nevük elhallgatását kérték, ugyanis, mint ők fogalmaztak, nem szeretnék, ha a gyors meggazdagodás reményében Írországba indulók zaklatásainak lennének kitéve) Szegedről rajtolt szerencsét próbálni közel három éve, s nemrégiben a Tisza partján meséltek tapasztalataikról. A professzor a kertésszel kávézott - Kezdjük talán azzal, hogy szerencselovagoknak egyáltalán nem ajánlanánk Írországot, mert az afféle gyors meggazdagodás lehetősége nem talál magának állást, — ys* - 1 adott, amire ők annyira vágynak - mondta Éva, s férje e megjegyzésre helyeslően bólogatott. - Az viszont tény folytatta a fiatalasszony -, hogy az írek nagyon megbecsülik a jól elvégzett munkát, annak is adnak bizonyítási lehetőséget, akit még nem ismernek. Mi is kapcsolatok nélkül érkeztünk abba a gyönyörű országba, különösebb gondjaink nem voltak a beilleszam azt hamar észre kellett vennünk: csak akaz ennek a dupláját is mharadha" megkeresheti. Dublini kocsma. A legtöbb külföldi a vendéglátásban helyezkedik el minden felkínált munkát elfogadunk, s a lehető legjobban elvégzünk. A Dublinban letelepedett ifjú pár hölgy tagja manapság egy szendvicsbárban dolgozik, míg férje házaknál vállal munkát, kertet gondoz, ügyel a ház tisztaságára, elvégzi a kisebb javítani valókat. - Dolgoztam már kifejezetten jómódú, a társadalmi ranglétrán magasan álló családoknál is, ám soha nem érzékeltették velem, hogy én egy Kelet-Európából jött idegen lennék. Ez távol áll az ír mentalitástól. Ők bennem egy olyan embert látnak, aki segíti a munkájukat, kényelmesebbé teszi az életüket, s ezt nem csak pénzzel honorálják. Előfordult az is, hogy egy neves profeszszor kávéval a kezében sétált ki a kertbe, s teljesen természetesnek tartotta, hogy a kertészével kávézzon. Az az újgazdag rátartiság, az a vagyont mutogató hivalkodás az írekből teljesen hiányzik, amivel hazatértünkkor Magyarországon nap mint nap találkoztunk - hallottam Lászlótól. Egyedül nem érdemes nekivágni Természetesen beszélgetésünk közben szóba kerültek az anyagiak is. Mint megtudtam: Írországban a minimálbér 7 euró óránként, ám aki képzett szakemberként, mondjuk, az építőiparban talál magának állást, az ennek a dupláját is megkeresheti. Írország rohamléptekben fejlődik, így aztán munkahelyből nincs hiány. A legtöbb külföldről érkezőt a vendéglátás szippantja fel, így ma már az írek nem csodálkoznak azon, hogy egy-egy ír pubba betérve lassan, megfontoltan, a szavakat szépen formálva kell előadniuk megrendelésüket, már persze, ha azt szeretnék, hogy a felszolgáló meg is értse, mit kértek. A pultok világában ugyanis tengernyi kínai, nem kevés Fülöp-szigeteki dolgozik, de ma már mind több kelet-európai is kínálja a finom ételeket és italokat. - Azt azért el kell mondanunk, hogy kolbászból nem épült fel egyetlen ír kerítés sem, számos gonddal is meg kell küzdenie annak, aki ott vállal munkát. Írország Európa egyik legdrágább országa, ahol a létfenntartás közel sem olcsó, különösen a lakásbérlet kerül egy magyar számára horribilisnek tűnő összegbe. Mert hiába keres meg valaki egy héten bruttó 280-300 eurót, amikor egyheti szobabérlet minimum 90-100 euró. Ha pedig igényesebb otthonra vágyik valaki, már 180-200 eurót is fizethet a szállásért. Ezért senkinek sem ajánljuk, hogy magányosan vágjon neki a nagy útnak, néhány barát vagy egy házaspár sokkal jobban ki tudja gazdálkodni a költségeit. Mert a közüzemi számlákra is félre kell tenni, a közlekedés is nagyon drága, hozzáteszem, nem is különösebben jó, no meg enni is kell valamit. Arról pedig ne is álmodozzon a spórolós magyar, hogy a híres ír pu bókban mulatozhat esténként, mert a szórakozást is meglehetősen drágán mérik. Aki például egy magyarországi lakásra valót akar összegyűjteni, ne egyéves kirándulásban gondolkozzon, mert 12 hónap Írországban ennyi pénz összegyűjtéséhez kevés, hacsak, mint már említettem, nem kvalifikált szakemberről van szó - mondta el Éva. Jövőre hazatelepülnek - Bár nagyon megszerettük Írországot, úgy tervezzük, jövőre végleg hazatelepülünk. Munkáltatóinknak is szóltunk erről, akik igyekeznek maradásra bírni, ám mi, napfényhez szokott szegediek úgy látjuk, négy év bőven elég lesz számunkra az esős, kicsit mindig borús Írországból. Most éppen azon vagyunk, hogy megbarátkozzunk az itthoni változásokkal, bár nem könnyű. Hazalátogatva azt tapasztaltuk, hogy rendkívül elszabadultak az árak, néhány boltban csak a szánkat tátjuk az árcédulák láttán - jegyezhettem le az írországi munkavállalók szavait. Éva így folytatta: - Ez persze nem tántoríthat el a hazatéréstől, mint ahogy más magyarokat sem, de úgy látom, magyarból azután sem lesz hiány az ír szigeten. Dublinban ma is több százan találtak már állást, egyre többen utaznak munkavállalási céllal Írországba, de ott egyelőre csak magukra, leleményükre, kitartásukra számíthatnak. Sajnos olyan vállalkozás még nem létesült, amelyik a magyarok elhelyezkedését segítené, mint ahogy Dublinban olyan irodával sem találkoztunk, amely Magyarország megismertetését, az utazni egyébként nagyon szerető írek meghódítását tűzte volna ki célul. Abban bízunk, hogy mihamarabb erre is lesz vállalkozó, s akkor majd az itthon élők is tapasztalhatják, menynyire vidám, barátságos, segítőkész is az ír ember. BÁTYI ZOLTÁN Ma is létezik az igazi Atlantisz? Egy svéd földrajztudós szerint Atlantisz, az évezredek óta legendák övezte eltűnt kontinens valójában íroszág, hiszen tökéletesen ráillik Platón leírása. Az Atlantiszról szóló legismertebb beszámoló Platón görög filozófustól származik, aki Kr. e. 360-ban írt az elsüllyedt kontinensről. Platón szerint Atlantisz szigete az Atlanti-óceánban volt. Lakói rendkívül magas szintű, virágzó civilizációt építettek fel, ám 11 ezer 500 évvel ezelőtt egy természeti katasztrófa következtében a sziget végleg a tengerbe süllyedt. Ulf Elringsson svéd földrajztudós jövő hónapban megjelenő könyvében azt állítja: a Platón által leírt partvonal és a többi földrajzi jellemző leginkább a mai Ír-szigetre hasonlít. Elringsson meggyőződéssel állítja, hogy az elsüllyedt kontinens ma is létezik - és Írországnak hívják. - Meglep, hogy korábban más nem állt elő ezzel az elmélettel, ez hihetetlen - nyilatkozta a földrajztudományból doktorált Elringsson a Reutersnak. Ahogy Atlantisz, Írország is 300 mérföld hosszú és 200 mérföld széles, és a közepén a legszélesebb. Mindkettőn egy központi síkságot vesznek körbe a hegyek. Végignéztem a világ többi részének földrajzi adatait is, és az 50 legnagyobb sziget közül csak egynek van központi síksága - ez pedig Írország. Az az elképzelés, hogy Atlantisz elsüllyedt, Erlingsson szerint Dogger Bank - az Északi-tengeren Anglia északnyugati partjaitól 100 kilométerre fekvő zátony - sorsából ered. Az egykori szárazföld egy nagy árhullám következtében süllyedt el Kr. e. 6100 körül. - Szerintem a mítosz Írországból éred, alapja pedig Dogger Bank sorsa. Dogger Bank emléke akár 3000 éven át is keringhetett Írországban, és Itt keveredett össze Antlantlsz történetével állítja a tudós. Erlingsson az Atlantiszl Birodalom határainak meghúzására is kísérletet tesz. Platón korábbi vázlataira alapozva, úgy véli, hogy az egykori „birodalom" egybeesik a megalitikus kultúra elterjedési területével Európában és Észak-Afrikában. Atlantisz templomai így Newgrange és Knowth temetkezési helyeivel egyeznek meg, melyek még a piramisoknál is öregebbek. Erlingsson könyve nem az első teória az elveszett földrész témájában. Atlantiszt korábban az Azori-szigetek környékére, vagy az Égei-tengerre helyezték. Mások pedig egyszerűen csak Platón képzelete termékének tartjálí.