Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-14 / 190. szám

SZOMBAT, 2004. AUGUSZTUS 14. • AKTUÁLIS* 3 Havonta mintegy nyolcvan nyilvános állomásban tesznek kárt a vandálok Célpont a telefonfülke Ötkarikás ünnep BÁTYI ZOLTÁN Emlékeznek még Erikre ? Igen, arra az afrikai fiatalemberre, aki százméteres gyorsúszásban indult a sydneyi olimpián, s a lelátón ezrek, a televíziók képernyői előtt pedig milliárdnál is többen aggódtak azért, hogy e derék legény bele ne fulladjon a medence vizébe. Erik (kiből később angolna lett, a világ kedvence, reklámember, üde színfolt, s ki tudja még mi) végül, ha kicsit fuldokolva is, de teljesítette a távot. Mi. egyszerű halandók pedig elmélázva gondoltunk azokra a hősi időkre, amikor az ohmpia még valóban amatőrök vetélkedése volt. Nos, Athénban, ahol tegnap este fellobbant az olimpiai láng, aligha várhatjuk, hogy Erik és a hozzá hasonló képességű sportolók csapata kerül a figyelem középpontjába. Való igaz, az olimpia visszatért szülőföldjére, oda, ahol már az ókorban is viaskodtak egymással a sportolók. Ám akik az elkövetkező bő két hétben pástra, szorítóba lépnek, megtöltik a stadionokat, sportcsarnokokat, uszodákat, nagyon is profi körülmények között felkészített, tengernyi pénzzel, az orvostudomány minden eredményével, számítógépen előállított edzés- és étrenddel megtámogatott újkori gladiátorok. A küzdelmek ugyan nem vérre, csupán „csak" dicsőségre, s - miért tagadnánk - pénzre mennek, ám rendezők, szponzorok, no meg persze a nézők is elvárják, hogy világra szóló eredmények szülessenek. Nagy értékű fogadásokat köthetünk arra, ez meg is fog történni. Pár hete ugyan még azért aggódtunk, vajh a lelkes görögök elkészülnek-e időre a létesítményekkel. De ma már láthatjuk: majd minden a helyére került, az építők megvalósították merészen álmodó tervezők vágyait, vagyis a tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy impozáns versenyek helyszíne legyen a megifjodott görög főváros. Hallva az edzőtermekből kiszivárgó híreket, tudván azt, milyen fantasztikus teljesítményre képes sportolók verekedhették csak ki az indulás jogát, attól sem kell tartanunk, hogy majd éppen a személyi feltételekkel lenne gond. Joggal fészkelődik hát bennünk a bizodalom: a sportot szerető világ csodálatos napokat él át augusztus végéig. A tökéletesen (s reményeink szerint még véletlenül sem tiltott csodaszerekkel) felkészített sportemberek szállítják majd a jobbnál is jobb eredményeket. Sírhatunk örömünkben, sírhatunk bánatunkban, plafonig ugorhatunk a boldogságtól, amikor magyar sportoló nyakába akasztják az érmet. A technika vívmányainak köszönhetően pedig majdhogynem hamarabb értesülünk arról ki nyert, mint hogy a győztes átszakítaná a célszalagot. És persze erős a hitünk: ezt a nemes vetélkedést nem zavarja, mert nem zavarhatja meg semmi, gydkos indulat, fegyveres terrorista nem lopózhat be Athénba. Ha pedig a gigászok csatáját egyszer csak megszakítja két-három percre egy olyan produkció, amilyet Erik mutatott be Sydneyben, talán még azt is elhisszük: az élsport dehogy csak üzlet, meg show, hanem változatlanul az emberiség legszebb, legnemesebb vetélkedése. Csongrád megyében havonta közel ötven nyilvános telefonfülke ablakát törik be és átlagosan mintegy harminc készülékben okoznak kárt a vandálok. Az év elején életbe lépett jogszabályok szerint a telefonszolgáltatók már nem kötelesek minden 500 lakos után egy fülkét működtetni, csak ezer főre kell egy nyilvános állomás. Ennek ellenére a Szegeden kötelező 160 fülke helyett az Inviteltől kapott tájékoztatás szerint 492 nyilvános.állomás üzemel. Ez az előírt mennyiség háromszorosa. A fülkék száma tehát nem csökken, mint ahogy az ellenük elkövetett támadások száma sem. Csongrád megyében havonta körülbelül 50 fülke ablakát törik be, és mintegy .30 készülékben okoznak több 10 ezer forintos kárt. Az épen maradt ablakok a graffitiseket vonzzák. A „csak" telefirkált fülke akár még működőképes is lehet, de látványnak mindenképpen taszító. A fülkék tisztítása sokba kerül, ráadásul néhány napon belül „újrafertőződnek". Az úgynevezett „anno" (rusztikus) nyilvános állomásokat sem kímélik a rongálok, pedig ezek speciális megjelenésükkel Szeged Belvárosának képét hivatottak szebbé tenni. Az Invitel Rt. rendszeresen ellenőrzi a fülkék állapotát, s ha kell - alvállalkozók bevonásával - takarítja, javítja az állomásokat. A szolgáltató a fülkéket havonta egyszer, a Belvárosban kétszer takarítja. Ennél gyakrabban csak akkor, ha durva támadás éri az állomásokat, tehát ha felgyújtják vagy illemhelyként használják őket. A rendőrségi feljelentés ritkán eredményes, bár biztató, hogy Makón sikerült a rongálásokat megállítani a rendőrség segítségével. A vandalizmus többnyire nem a szolgáltató ellen irányul, inkább a szabad véleménynyilvánítás torz formája. A telefonfülke erre a célra jól használható, hiszen könnyen hozzáférhető, és nagy „publicitást" biztosít. Amíg Magyarországon senki nem csodálkozik egy-egy darabokra tépett telefonkönyvön, kiszakított készüléken, addig például a német Deutsche Telecom high-tech telefonfülkéket működtet kommunikációs termináljaiban. Ezek telefonálásra, e-mail vagy elektronikus fotó küldésére egyaránt alkalmasak. Könnyű kitalálni, nálunk mi lenne a sorsuk. G. ZS. Ebből a fülkéből az üveg és a készülék is hiányzik Fotó: Frank Yvette Országos sztrájkhelyzet van az egészségügyben A szegedi klinikai munkabeszüntetés kapcsán megfogalmazott követelésekre nem adott érdemi választ a kormány - vallják a sztrájk szervezői. Most az egészségügyi dolgozók országos sztrájkbizottsága szólította föl a kabinetet: kezdjen tárgyalásokat a megoldásra váró problémákról. Péntektől országos sztrájkkészültségben van a magyar egészségügy - tájékoztatta lapunkat Ágoston Zsuzsanna egyetemi tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Orvostudományi Kar sztrájkbizottsága képviselője. - A munkabeszüntetés természetesen nem cél; szándékunk az, hogy az egészségügy hiányosságainak pótlásáról ágazati és kormányzati szinten kezdődjenek tárgyalások - fogalmazott. Szegeden júliusban kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételek hiánya miatt. Előbb a helyi sztrájkbizottság, majd annak nevében, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) kérte a kormány illetékeseit, üljenek tárgyalóasztalhoz az országos követelésekről szóló egyeztetésre. Érdemi válasz helyett az egészségügyi minisztérium és a miniszterelnöki kabinetiroda is helyi szintűnek minősítette a szegedi fölvetéseket, az Oktatási Minisztérium, mint munkáltató pedig nem is válaszolt — állítja a sztrájkbizottság. A Cser Ágnes vezette EDDSZ országos sztrájkbizottsága, támogatva a szegedi kezdeményezést, ismételten egyeztető tárgyalásra szólította föl a kormányt. Ágoston Zsuzsanna az előbbiekhez hozzátette, a most nagy hangsúlyt kapott problémák nem új keletűek: az EDDSZ 2000 óta petíciók sorával hívta föl a bajokra az előző és jelenlegi kabinet figyelmét. „Kökény miniszter úr szerint csupán néhányan szeretnének bozóttűzből erdőtüzet csinálni. Folytatva a gondolatot: nem a szikra felelős azért, hogy hagyták az erdőt kiszáradni" - fogalmazott a sztrájkbizottság képviselője. NY. P. Aradon nincs pénz a Megbékélés parkjára Tízmilliárd lejt ad a kormány Arad városának nincs pénze a Megbékélés parkjának kialakítására, a román szenátus elnöke azonban megígérte, szeptemberben elkülönítik az e célra szükséges tízmilliárd lejt. A Szabadság-szobor mellé tervezett román diadalívnek novemberig kellene elkészülnie. Szeptemberben várhatóan jut pénz a Megbékélés parkjának továbbépítésére Aradon. A Szabadság-szobor felavatása óta a Nyugati Jelen című aradi napilap szerint a téren egy kapavágás sem történt, a kormány ugyan átutalta a kilencvenmilliárd lejt a román forradalmárok emlékét megörökítő diadalívre, a park kialakításához szükséges tízmilliárdról azonban ekkor még nem döntött. Gheorghe Falca, az új aradi polgármester pedig azt mondta, erre a munkára a városnak most egy leje sincs. A nyilatkozatra reagálva Nicolae Vacaioiu, a szenátus elnöke Marosvásárhelyen bejelentette: a szeptemberi költségvetés-módosításkor elkülönítik a tízmilliárdot. A munka folytatását az aradi Szabadság-szobor Egyesület is várja. Az elnök, Király András lapunk kérdésére válaszolva azt mondta, az egyesület megvette a magyar szoborcsoport környékére szánt márvány térburkolót, s a Szabadság körüli díszkerítésre is van pénz, az anyag beépítése azonban egészen addig nem kezdődhet el, míg a téren nem folytatódnak a munkálatok. Másrészt Király András szerint érthető Falca polgármester álláspontja: ha már annak idején a kormány megváltoztatta az aradi tanács döntését, és megmondta, milyen legyen a Megbékélés parkja, akkor adjon is hozzá pénzt. A diadalívnek ez év novemberéig kell elkészülnie. B.A. Üllési tanya mellett fogták el a szökevényt Megkerült a csuklyásmajom macska nagyságú jószág azonban megpróbált elmenekülni. Leugrott az ágról, de a kutyák üldözőbe vették. Előbb egy fenyőre mászott fel, majd onnan egy nyárfára. Végül itt Az üllési erdőben sikerült elkapni a két hete Csongrád megyében kóborló csuklyásmajmot. A szökevényt a Szegedi Vadaspark munkatársai fogták be altatólövedék segítségével. A főemlőst negyven napra karanténba zárták. Miután bejárta fél Csongrád megyét, az üllési erdőben sikerült befogni a két hete elkóborolt csuklyásmajmot. Lakossági bejelentés alapján csütörtök este bukkantak rá a szökevényre. ' - A lakásban dolgoztam, amikor meghallottam, hogy a kutyák igen erősen ugatnak. Kimentem megnézni, mi lehet az - mesélte Barna József. Az üllési erdő szélén álló tanyán lakó férfi észrevette, hogy az udvarban lévő fán valami feketés állat ül. Először azt hitte, hogy egy macska. Nagyon meglepődtem, amikor felém fordult. Kandúr helyett egy kismajom nézett velem farkasszemet - folytatta Barna József. Először azt se tudta, mit csináljon. Visszaszaladt a házba és hívta a rendőrséget. A szegedi kapitányság ügyeletese a bejelentés után azonnal értesítette a Szegedi Vadasparkot. A segítség megérkezéséig az üllési férfi megpróbálta a fán tartani a nyöszörgő mimőköt (a nyelvújítás korában így hívták ezt a majmot). A fogták meg - tette hozzá az üllési férfi. A vadaspark munkatársai altatólövedék segítségével kapták el a szökevényt. - Az állatorvos megvizsgálta, védőoltásokat is kapott, valamint egy mikrochipet is ültetett a bőre alá, hogy könnyebben lehessen azonosítani, ha újból elszökne - nyilatkozta Veprik Róbert, a vadaspark gyűjteményfelügyelője. A dél-amerikai majmocskát negyven napig karanténban tartják a vadasparkban. Remélhetőleg sikerül olyan magyarországi állatkertet találni, ahol befogadják a kóborlót. Még mindig nem lehet pontosan tudni, két hete honnan szökött meg az állat. K.T. Negyven napig a Szegedi Vadaspark karanténjában pihenheti ki a szökés fáradalmait a kismajom Fotó: Karnok Csaba