Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-03 / 180. szám

KEDD, 2004. AUGUSZTUS 3. "AKTUÁLIS« 3 A termelők is örömmel fogadják az infrastruktúra fejlesztésének hírét Fotó: Schmidt Andrea A TERMELŐK ÉRDEKÉBEN m Míg a szegedi nagybani piac a termelő és a kereskedő „találkozóhelye", az egyik ide szállítja, a másik pedig elviszi a zöldséget, gyümölcsöt, a móra­halmi agráripari park fő profilja a termés felvásárlása, osztályozása, cso­magolása és továbbadása, jellemzően a multinacionális kereskedőláncok­nak. Egyelőre tehát nem zavarják egymás köreit. Nógrádi Zoltán, Móraha­lom polgármestere elmondta, nem hiszi, hogy problémák adódhatnak a két piac között. Szerinte az a leglényegesebb, hogy a termelők ne a rövidebbet húzzák, és erre mindkét konstrukció biztosíték. si szervezetek). A gazdasági tár­saság törzstőkéje 124 millió fo­rint, ebből jegyezhetnek tulajdo­ni hányadot a. termelők. Az új felállással már lehetőség nyílik egy 600 millió forintos fej­lesztésre, raktár, elárusítóhely, büfé, térburkolat építésére. A ter­melők, a kereskedők és a tész-ek átvállalják a beruházási összeg felét, cserébe 20 évre szóló ha­szonbérleti jogot kapnak, s terü­lethasználati díjuk minden év­ben csak inflációarányosán nő. A fejlesztéshez szükséges összeg hiányzó részét az önkormányzat hitelfelvétellel pótolja, a köl­csönt a piac bevételeiből törlesz­ti. • A dorozsmai nagybani piac te­rülete a hozzácsatolt sportpályá­val együtt 7,2 hektárra emelke­dett. A törvény értelmében a ter­vezett beruházás addig nem kez­dődhet el, amíg a megszűnő sportpályát nem pótolják a szemközti telken. Ez az építke­zés heteken belül elkezdődik, miközben a dorozsmai nagyba­nira megszerzik a szükséges szakhatósági engedélyeket. F. K. A Makó környéki földeken jól haladtak a munkákkal-Az özönvíz elmosta a reményt Romlott a lábon hagyott búza minősége Már csak néhány táblán maradt lábon a búza - a szemek az eső miatt csírázhatnak A lábon maradt búza minőségén sokat ron­tott az elmúlt hét tavaszelőt idéző hidege és esőzése. A Makó környéki földek kilenc­tizedét azonban időben learatták. A kis­térség termelői bosszankodnak a szemek minősége miatt. A múlt heti bőséges esőzésnek nem minden gazdálkodó és felvásárló örül: a táblákon ma­radt gabonafélék megsínylették a más ágaza­tokban áldásként fogadott csapadékot. Sze­rencsére a búza többségét már a múlt hét ele­jéig learatták - tudtuk meg az idén százhold­nyi kenyérgabonát termelő Molnár Lászlótól, a csanádpalotai Agrárker Kft. ügyvezető igaz­gatójától. - Becsléseim szerint a Makó környéki földeken termett búza legfeljebb nyolc-kilenc százalékát nem takarították be a múlt hét elejéig. Ezek a termelők bi­zony rosszul jártak, hiszen az elfeküdt kalászok magvai csírázásnak indulhat­tak, s biztos, hogy minőségük jelentősen romlott. Több környékbeli gazda, akitől felvásároljuk a termést, nem volt elég gyors, így érezhető a beszállított gabona gyengébb minősége - mondta Molnár László. Az eső nem csak azzal okoz kárt, hogy fel­áztatta és elfektette a szálakat, hanem még a hét első napjaira is megnehezítette az ara­tást, hiszen nagyon laza, sáros a talaj. Idén Makó térségében is rendkívüli meny­nyiségű kenyérgabona termett, ám míg tava­lyi 90-95 százaléka minősült étkezési búzá­nak, addig az idén learatott termésnek mind­össze 50-60 százaléka. Szemes Ernő, Földeák, Óföldeák és Ma­roslele falugazdásza azt mondja, míg az esős időjárás a kapás növényeknek, zöld­ségféléknek valóságos áldás, a lábon álló gabonafélék számára csapás. A szabad ég alatt maradt kalászos növények zöme már takarmányként sem lesz értékesíthető, az NINCS VÉGE AZ ARATÁSNAK A múlt heti özönvíz elmosta a gabonatermelők reményeit is: nem sikerült időben befejezni az aratást, ráadásul hosszú időre teljesen le kellett állni a munkákkal. Pedig már csak néhány ezer hektárról kellett volna betakarítani a termést. Csongrád megyében idén 70 ezer hektáron termesztettek búzát, átlagosan 5,2 tonna, vagyis bőségesen termett a kenyérgabona. A maradék pár ezer hektárnak - ahol az átázott talaj engedte - tegnap nekifogtak a termelők. Sajnos, a búza minősége is sokat romlott az eső miatt. Cserjési Lajos, az FVM megyei hiva­talának osztályvezetője úgy fogalmazott: míg a többi növénynek, köztük a kukoricának jól jött az eső, a búzának kifejezetten ártott az égi ál­dás. elfeküdt búza és árpa valószínűleg a földe­ken marad. I.SZ. A nagybani­buli FEKETE KLARA Győzzön a jobbik! - hallatott ehhez hasonló csatakiáltásokat az elmúlt években több olyan érdekcsoport, vállalkozókat maguk előtt tolva, amelyek a meglévő, önkormányzati tulajdonú, de nem a legideálisabb helyzetben lévő dorozsmai nagybani közelé­ben szerettek volna piacot működtetni. Ez egyszerre két dolgot is jelentett: 1. Szeged mérhetetlenül gazdag és jó adottságokkal rendelkező város, ahol piacozásra al­kalmas területek garmadával találhatók. 2. A piacozás egy óriási buli lehet, elképzelhetetlen hasznot hozhat, amennyiben elegen­dő hozzá egy infrastruktúrával följavított terület, hitelt nyújtó bank, valamint egyetértést mutató és a profitból néhány tízmilli­óval kielégíthető önkormányzat. A különböző elképzelések és a mögöttük álló érdekek azonban so­sem verekedték át magukat a közgyűléseken, nem kapták meg a kellő többséget, Így hamvába holt ötlet maradt a Kakaspiac a legide­áhsabbnak kikiáltott, a dorozsmai és a pesti út elágazásában találha­tóhektárjaival. Nem kapott zöld utat a Zöldes Út Kft. koncepciója a Széksósi úton, a Südfmchté és a nyomdokaiba lépő Provoszé a zsombóin, a mostani nagybani tőszomszédságában. A Südfmcht Kft. területét is hasonlóképpen ideálisnak nevezték az ötletgazdák, hiszen az autópálya leágazásához esett volna rendkívül közel. Két évvel ezelőtt, egy májusi délelőttön például egy időben két sajtótájékoztatóra is invitálták az újságírókat - a meglévő nagyba­nira és a zsombói útira -, mindkettő a maga igazát kívánta alátá­masztani. A zsombói úti volt téeszaklokat kifestették, lebetonoz­ták, a préri díszburkolatot kapott, elkészült a csatornázás, a vilá­gítás, miközben a termelők mégis a zsúfolt nagybanin maradtak. Azt mondták: jobban bíznak az önkormányzatban, mert az min­dig ugyanott, a sárga házban, a torony alatt található, mint a messziről jött befektetők ígérgetéseiben. Ma egy biztos: az önkormányzat koncepciója és a meglévő nagybani piac helyszíne győzött. Ebben a pillanatban a konszen-. zus látszik, valamint az a reménysugár, hogy a termelőkkel sem akar kibabrálni senki. Megkezdik a Tisza-híd aszfaltburkolatának cseréjét Félpályás útzár lesz a munkák idején A második sok százmilliós nagyságrendű hídrekonstruk­ció kezdődik Csongrád megyé­ben. Tavaly készült el a szegedi Bertalan híd mederszerkezeté­nek fölújítása, idén az algyői Tisza-hídon cserélik ki a bur­kolatot. Ma délelőtt lép életbe a félpályás útzár a 47-es úton. Három percig engedi az algyői hídon a lámpa az egyik irányból a járműveket, három percig a másik irányból. Ma vezeti be a közútkezelő a félpályás lezárást, holnaptól a kivitelező Hídépítő Rt. elkezdi a munkát. A hídre­konstrukció második üteme a teljesen elöregedett burkolat cse­réjét jelenti. Első ütemben a híd hőtágulás miatti hosszváltozá­sait „elnyelő" dilatációk javítása történt meg. A megyei közútkezelő főmér­nöke nagy eredménynek tartja, hogy folytatódhat a nagy Ti­sza-hidak javítása. - Sikerült'elérnünk, hogy rövid­del a Bertalan híd hétszázmillió forintba kerülő felújítása után most egy újabb hatalmas munká­ba kezdhettünk bele - mondta Ri­gó Mihály. A mérnök reméli, hogy a hátralévő harmadik ütem (a leg­nagyobb falat) elvégzésére is kap­nak pénzt jövőre. Összességében Algyőn is hasonló nagyságrendű összeget költenének a híd fölújí­tására, mint tavaly Szegeden. A hídon azért kellett sebesség­korlátozást bevezetni, mert a bur­kolat telje'sen elhasználódott. Semmilyen kátyúzóanyaggal nem tudták kijavítani, lassan olyan ál­lapotba került, hogy elvileg le kel­lett volna zárni. Az új aszfaltréteg leterítése és a szigetelés kiépítése félpályás lezárás mellett zajlik, emiatt októberig elnyúlnak a munkák, hiszen minden művele­tet kétszer kell elvégezni. A szakemberek tudják, hogy nagy torlódás alakul ki, hiszen a kétsávos híd egyébként is áteresz­tőképességének fölső határáig ter­helt. Egy intelligens jelzőlámpa­rendszert telepítenek, amely érzé­keli, ha egyik irányból nem jön­nek a járművek, és akkor szabad­dá teszi az utat a másik irányból. Ha folyamatos a kocsisor, három percig mutat zöldet a lámpa. Rigó Mihály türelmet kér a közlekedőktől, hiszen a hidat ki kell javítani. Terelésre nincs le­hetőség, a 47-es út hivatalos te­relőútja Makón keresztül vezet. Ezért marad a várakozással együtt járó kellemetlenség. A Tisza Volán különösebben nem készül a lezárásra, hiszen annak hatásai egyelőre kiszámít­hatatlanok. Csaba István hely­közi üzletág-igazgató reméli, hogy nem mindig kell a híradá­sokban szereplő fél órát várni a hídon. Hogy ne fokozzák a késé­seket, megpróbálnak bevetni tar­talék buszokat. A nyári építkezé­sek kevesebb utast érintenek ­mondta az igazgató -, akkor lesz rosszabb a helyzet, ha szabadsá­gukról visszatérnek az emberek. M. B. I. A dilatációk cseréje is torlódást okozott a 47-es úton. Hasonlóra számíthatnak az autósok Fotó: Gyenes Kálmán Szeged és Mórahalom: két dudás békében is megférhet Dorozsmai közös piac Napokon belül bejegyzi a Cég­bíróság a Dorozsmai Nagybani Piac Kft.-t. A szegedi önkor­mányzat többségi tulajdonlásá­val alapított új cég termelői együttműködéssel, közös fej­lesztésekkel old meg egy im­máron évtizede halogatott problémát. Százezer forintot ajánlottak fel a nyomravezetőnek - Rejtély, hogy miért vitték el a zászlót Keresik az eltűnt román lobogót A szegedi közgyűlés április 8-án hozott határozatot a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. létrehozásá­ról oly módon, hogy az új társa­ság a Szegedi Vásár és Piacüze­meltető Kft.-bői válik ki. A Cég­bíróság napokon belül bejegyzi a kft.-t. A közgyűlési döntés azért víz­választó a nagybani piac eddigi történetében, mivel a végső és minden érintett számára meg­nyugtató megoldás 1994 óta vá­ratott magára. A korábbi koncep­ciók mind azon buktak meg, hogy az érdekeltek véleménye megoszlott, az elképzelések kiol­tották egymást, holott mindenki tudta: a jelenlegi zsúfoltság nem maradhat meg, a területet bőví­teni, az infrastruktúrát fejleszte­ni kell - véli Beck Zoltán, a sze­gedi önkormányzat vagyongaz­dálkodási tanácsnoka. Fejleszteni, de miből, ráadásul oly módon, hogy az az önkor­mányzat költségvetését ne ter­helje - ez volt a nagy kérdés. A létrehozott konstrukció erre ad választ: a kft.-ben ugyanis a vá­ros jelentős többséget, 76 száza­léknyi tulajdoni részt tudhat ma­gáénak, míg a szövetséges piaci szereplőknek 24 százalék jut. Ezen a hányadon osztoznak a ke­reskedők egyesületén keresztül, valamint akár egyénenként is a termelők, kereskedők, valamint a tész-ek (termelési és értékesíté­Százezer forint jutalmat aján­lott fel Csongrád megye rend­őrfőkapitánya annak, aki használható információval se­gíti a rendőrség munkáját a vasárnap ellopott román zász­ló ügyében. MUNKATÁRSUNKTÓL Vasárnapra virradóra eltűnt a lo­bogó a szegedi román konzulátus Kelemen utcai bejárata fölül. A zászlót a tartójával együtt vitte el valaki. Rado Florea konzul elmond­ta, az ügyben a rendőrség nyomoz) ennek eredményére várnak. Idén ez az első alka­lom, hogy ellopták a zászlót. Korábban - a konzulátus megnyitása után röviddel ­már előfordult hasonló eset. A konzul nem kívánt feltéte­lezésekbe bocsátkozni a lopás okát illetően. Úgy fogalma­zott, ötletük sincs, ki és mi­ért vihette magával a lobogót. A konzulátus egyik alkalma­zottjától megtudtuk: az épü­let bejáratánál működik térfi­gyelő kamera, ami az utcáról is jól látható. A rendőrség vizsgálja a felvételeket. A Szegedi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen kisebb értékre elkövetett lopás miatt indított nyomozás. M. To­rony kőy Márta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) sajtóügyeletese el­mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint augusztus else­jén, vasárnap éjfél és délelőtt tíz óra között ismeretlen személy letépte, majd eltulajdonította a Kelemen utcában lévő román konzulátus utcafronti falán el­helyezett nemzeti lobogót. A rendőrség szemtanúk je­lentkezését várja - személye­sen munkaidőben a kapitány­ság Párizsi körút 16-22. alatti épületében, valamint telefo­non a 107-es, 1 12-es segélyhí­vószámon, illetve a telefonta­nú 80/555-11 l-es számán. Lukács János rendőr dandártá­bornok, a CSMRFK vezetője 100 ezer forint jutalmat aján­lott fel annak, aki használható információval segíti a rendőr­ség munkáját. A zászló hűlt helye a konzulátus utcafrontján Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents