Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-03 / 180. szám

4 •KAPCSOLATOK« KEDD, 2004. AUGUSZTUS 3. KÖRKÉP ALGYÖ. Telenyár címmel számítógépes és újságíró tábor kezdődött a könyvtárban. A résztvevő gyermekek egy hét alatt megismerkednek a számítógéppel, az internettel. Emellett a világhálón böngésznek a diákok, valamint betekintést nyerhetnek az újságírás rejtelmeibe. Ezenkívül Szegeden Rákóczi-emlékhelyeket keresnek fel. Ezt követően elkészítenek egy Rákóczi-emlékújságot, melyet a tábor végén minden gyermek hazavihet. ÁSOTTHALOM. A Homokháti Agrár- környezetgazdálkodási Tájközpont (Ásotthalom, IX. kerület, 1412-es tanya) bemutatkozó programsorozatának keretében holnap délután két órától újabb előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Ezúttal a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád megyei kirendeltségének osztályvezetője, Molnár Attila ismerteti az agrár, valamint a vidékfejlesztési operatív program pályázati lehetőségeit. BALÁSTYA. A Balástya' Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány ma . délután négy órától tartja soron következő ülését a művelődési házban. Ezen többek között birtokba veszik az intézményben kialakított új irodájukat, valamint a napirendek keretében szó lesz még az őszi programokról és teendőkről is. BORDÁNY. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a tagok megvitatták az önkormányzat idei költségvetését és módosították az ehhez kapcsolódó rendeletet. Szó volt még néhány utca aszfaltozásáról is. A beruházás csak azokban valósul meg, ahol a lakok 100-100 ezer forinttal hozzájárulnak a költségekhez. A testület közel egy éve hagyta jóvá a község településfejlesztési koncepcióját. Ez alapján elkészült a rendezési terv és a helyi építési szabályzat. Az érintett szakhatóságok és a területi főépítész által vezetett tervtanács véleményezte a dokumentumokat. A terveket a napokban kifüggesztik a könyvtárban, így egy hónapon keresztül bárki megnézheti. MÓRAHALOM. A Belügyminisztérium pályázatán 20 millió forintot nyert a mőrahalmi kistérség. A pénzből hulladékgazdálkodással, illetve informatikával foglalkozó szakértők segítségét fogják igénybe venni különböző fejlesztésekhez. PUSZTAMÉRGES. Vajdasági és erdélyi néptáncosok lépnek fel holnap este hét órától a művelődési házban. A Bácskából érkezők főleg bunyevác, a Temes megyei Detta együttese pedig régi magyar táncokat mutat be. A külföldiek fellépése után a pusztamérgesi Rozmaring Néptánccsoportnak tapsolhat a kultúrház közönsége. ZÁKÁNYSZÉK. Az önkormányzat telkeket alakított ki a község belterületén. A Tavasz utcában és a Mórahalmi út mentén összesen 34, átlagosan ezer négyzetméteres telket kínálnak eladásra. A szennyvízcsatorna kivételével összközművesített ingatlanok négyzetmétere 800-875 forint. A Petőfi Sándor utca végén pedig egy 4227 négyzetméter alapterületű telket vehetnek meg az érdeklődők. Egyben, vagy két ingatlanként vásárolható meg az összközművesített telek, négyzetméterenként 500 forintos áron. Az igényeket írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7. Johann Strauss nagyoperettje képviseli az osztrák fővárost Szegeden Egy éj Velencében - Bécsből Brüsszel, Berlin, Róma és London után ezen a héten Bécs produkciója következik a szabadtérin. Johann Strauss Egy éj Velencében című nagy­operettjét a monarchia legnépszerűbb színházi műfajának specialistája, Róbert Hcrzl professzor állítja színpadra az Operettvilág társulatával. Az operett világbirodalmának fővárosaiként együtt emlegetik Bécset és Budapestet. A két város művé­szei ezen a héten közösen hoznak létre egy nagy­szabású produkciót a Dóm téren. A bécsi Volksoper rendezője, az opcrettspccialista Róbert Herzl pro­fesszor állítja színpadra johann Strauss 120 éve született nagyoperettjét, az Egy éj Velencébent. A háromfelvonásos darabot Frieder Kleinnek, a grazi operaház tervezőjének Velencét idéző hagyomá­nyos díszletében az 1993-ban alakult Operettvilág Együttessel közösen mutatják be. A budapesti társulat két művészeti vezetője, Zsa­don Andrea és Szolnoki Tibor egyben főszerepet is játszik a produkcióban, amelynek karmestere, Kol­lár Imre már megkezdte a zenei próbákat a közre­működő Szegedi Szimfonikus Zenekarral. A teljes gárda - a további főszerepeket alakító Virágh József, Feczkay Endre, Vadász Zsolt, Rikker Mária, Kertész Péter - ma kezdi a színpadi próbákat a Dóm téren. A csütörtöki főpróbáig nem áll rendelkezésükre sok idő, de nincs is rá szükség, hiszen az Egy éj Velencé­bent már 2001 óta sikerrel játsszák. A népszerű művészházaspár által vezetett társulat lelkesen őr­zi és viszi tovább a magyar operettszínjátszás ha­gyományait. Az elmúlt években bemutatták már Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Marica grófnő­jét, (ohann Strausstól A cigánybárót és A denevért, a szegcdi születésű Huszka Jenő Mária főhadna­gyát, valamint Lehár Ferenctől A víg özvegyet. Évente 60-80 előadás't tartanak különböző befoga­dó színházakban. Előadásaikkal sikerrel vendég­szerepeltek már Kolumbiában, Japánban, Ausztrá­liában és rendszeresen fellépnek német nyelvterü­Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea, nemcsak művészeti vezetői, hanem főszereplői is a pro­dukciónak DM-fotó leten is. A produkciókban a zenés színházi szakma legkiválóbbjai mellett tehetséges főiskolások is be­mutatkozási lehetőséget kapnak. - Kérem, felejtsék el a hétköznapokat, és hagyják magukat elvarázsolni az operett birodalmában. Fo­gadják úgy a könnyű múzsának ezt a gyermekét, mint ami: egy mese, felnőtteknek. Nem több, de nem is kevesebb - ajánlja a Strauss-darabot Róbert Herzl, az előadás rendezője a közönség figyelmébe. Információink szerint a pénteki premierre és az azt követő előadásra már a jegyek 85-90 százaléka el­kelt. H. ZS. Peta néni 90 évesen is hiú Kilencvenedik születésnapját ünnepelte tegnap a szegcdi egyesített szociális intézmény Kálvária sugárúti idősek ottho­nának egyik lakója. Módra Sán­dorné Petát családja, lakótársai és barátai köszöntötték. A néni már nagyon várta ezt a „bulit", amelyen részt vett Zsótér Antal igazgató és Fehérvári Györgyné főnövér is. Azt mondta, azért ünnepelt családjával is az intéz­ményben, mert már két éve, mióta itt lakik, ezt tekinti ott­honának. Peta néni szeme sokszor könnybe lábadt, hol a megha­tottságtól, hol a feltörő emlékek miatt. Átesett már egy szívin­farktuson és egy agyembólián is, ezért nehezen beszél, azt azon­ban elmondta: nagyon szereti az otthont. Régebben még lement sétálni, üldögélni az udvarra, most már azonban leginkább csak tévét néz. Nem is kívánko­zik sehová. Hatvannégy évesen eljutott a tengerhez, ezzel min­den vágya teljesült. Peta ncni lányával és fiával boldogan ünnepelte születésnapját az otthonban Fotó: Gyenes Kálmán Peta néni unokái és dédunokái nem tudtak eljönni az ünnepség­re, de fia róluk is hozott fényké­peket, hogy a nagyi-dédi láthas­sa, mennyit nőttek, és hogyan nyaraltak. Peta néni azonban szemüveget még ekkor sem volt hajlandó felvenni, ugyanis 90 éves kora ellenére hiú - például arra, hogy idegenek ne vehessék észre, nem olyan éles már a látá­sa, mint mondjuk hetven évvel ezelőtt. T. IC Kohári sajtótájékoztatója a félig lebontott épület előtt Aláírásokat gyűjtenek a Bálint-szülőházért A Fidcsz-MPSZ szegedi frakci­ója szerint Bálint Sándor szü­lőházának megmentése nem le­het pénzügyi kérdés - derült ki tegnap Kohári Nándor képvi­selő rendhagyó sajtótájékozta­tóján, melyet a félig lebontott épület előtt tartott. Egy rövid sajtótájékoztató idejére félbeszakították tegnap kora dél­után a szegedi Pálfy utcában Bá­lint Sándor szülőházának bontá­sát. Kohári Nándor, az önkor­mányzat kulturális bizottságá­nak fideszes tagja és Szilágyi Ár­pád városvédő polgár közösen lé­pett fel az épület megmentéséért. - A frakciónk szerint nem le­het pénzügyi kérdés a neves nép­rajztudós házának megóvása ­mondta a képviselő. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvé­dö Egyesület megkereste Kohá­rit, hogy közösen próbálják meg a jövö generációinak is megőriz­ni azt az emléket, amit az önkor­mányzat cl akar dózcrolni. - Ez életem legszomorúbb pil­lanata. Szeged nagy fiának így is kevés emléke maradt fönn, s most egy újabbat kívánnak meg­semmisíteni - vette át a szót a városvédő. Szilágyi Árpád jelen­lévő fia hozzátette, hogy Virág András, a terület önkormányzati képviselője, aki egyben a pénz­ügyi bizottság elnöke is, lesza­vazta a ház megvásárlását. Szilágyi Árpád több levelet is küldött Rotka László polgármes­ternek, melyben kérte, hogy mentsek meg a Pálfy utca 72. szám alatti épületet. - Mikor két évvel ezelőtt meg­alapítottuk az egyes'ületet, fel­kértük a mindenkori polgármes­tert, hogy legyen a fővédnökünk. Ennek ellenérc egyetlen levelem­re sem kaptam választ - tette hozzá. Az egyesület Bálint Sándor születésének századik évfordu­lójára rendezett ünnepségéken aláírásgyűjtést indított. Csak múlt vasárnap öt helyszínen több mint háromszázötvenen írták alá az íveket. Esztergom­ban tartották a honismereti akadémia legutóbbi találkozó­ját. Itt majd száz tag látta el szignójával azt a levelet, melyet ugyancsak a szegedi polgármes­ternek címeztek a Bálint-szülö­ház megmentéséért. K.T. Az önkormányzat is gondozná a Bálint-hagyatékot Alapítvány születik Az elmúlt 25 esztendőben sen­kinek sem volt fontos Bálint Sándor szülőháza. Ezt megál­lapítva a mostani városvezetés alapítványt kíván létrehozni, mely ápolja a neves néprajz­tudós emlékét. MUNKATÁRSUNKTÓL - Kérjük Kohári Nándor önkor­mányzati képviselőt, hogy az ál­tala összegyűjtött aláírásokat ad­ja át frakciótársának, Szöllősi Bé­lának. Ugyanis az ő javaslatira szavazta le egyhangúlag a pénz­ügyi bizottság a polgármester előterjesztését, miszerint vásá­rolják meg Bálint Sándor szülő­házát - nyilatkozta Solymos László, az önkormányzat kabi­netfőnöke. Bálint Sándor 25 éve halt meg. Az elmúlt 25 éviién senkinek sem volt fontos a néprajztudós szülőházának megóvása. Az el­múlt 25 éviién a hagyaték is a Móra múzeum pincéjében poro­sodott. Az elmúlt 25 évben Bot­ka László az első polgármester, aki tenni akart a „lcgszögcdibb szögedi" szülőházának megóvá­sa érdekében - fogalmazott a ka­binetfőnök. Leszögezte: nem az önkormányzat, hanem az építési hatóság adta ki az építési és a bontási engedélyt, amit egyéb­kent a jogszabályi feltételek meg­léte esetén meg sem tagadhatna. A helyi védettségről szóló ren­deletet és a védetté nyilvánított epületek listáját 2000-ben fogad­ta el az akkori közgyűlés. Erre a listára nem került fel Bálint Sán­dor szülőháza, de nem is kerül­hetett volna, hiszen csak olyan épületet lehet védettség alá he­lyezni, amelynek egyedi építé­szeti értéke bizonyított. Botka László polgármester ­mint lapunk tegnapi számában közöltük - bejelentette: a szep­temberi közgyűlés elé terjeszti a Bálint Sándor Alapítvány létre­hozásáról szóló indítványát. - Ezen alapítványhoz várjuk mindazok csatlakozását és fel­ajánlását is, akik most talán azért hangosak, mert lelkiisme­ret-furdalásuk van - mondta Solymos László. Ez az alapítvány hozza majd létre a Bálint Sándor-emlékhá­zat, amely „a lcgszögcdibb szöge­di" emlékét ápolva és hagyatékát gondozva méltó módon mutatja be az örökséget a felnövekvő ge­nerációknak. Oszlopot avattak a vásárhelyi temetőben - 1944-ben négyszáz cigányt hurcoltak el a városból A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Emlékoszlopot avattak a vásár­helyi római katolikus temető­ben a roma holokauszt helyi áldozatai előtt tisztelegve. 1944-ben mintegy négyszáz helybeli cigányt gyűjtöttek ösz­sze a csendőrök. Az clhurcol­takról lista sem készült. Emlékoszlopot avattak tegnap kora délután a vásárhelyi római katolikus temető ravatalozójánál a 60 évvel ezelőtti roma holoka­uszt helyi áldozatainak tisztele­tére. A fekete márvány táblával borított oszlopnál Jankovics Zol­tán, a túlélők egyik leszárma­zottja idézte fel a történteket. 1944 tavaszán és őszén a csend­őrök szállták meg azokat az utcá­kat, ahol a cigányok laktak, ösz­szeszedtek körülbelül 400-at az ott élők közül, akiket Rahóra, il­letve a komáromi Csillagerődbe szállítottak, hogy onnan hurcol­ják el őket Auschwitzba. A kon­centrációs tábor embertelen kö­rülmények közt élő cigány lakóit 1944. augusztus 2-án éjszaka öl­ték meg. Erdélyi Miklós, a Ma­gyar-izraeli Baráti Társaság ne­vében tartott beszédében hang­súlyozta: a cigány holokausztot sokáig nem kutatták, s magyar zsidóként átérzi a leszármazot­tak gyászát. Kövesi Vilmos, az Országos Ci­gány Önkormányzat elnökhe­lyettese arról szólt, hogy a romák ma is hátránnyal indulnak, de le kell, hogy küzdjék ezt a problé­mát. Lázár ]ános polgármester, országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyarság csak a cigánysággal közösen le­het méltó az uniós tagságra. Ha­zánkban azonban még mindig je­len van a rasszizmus. Az emlékoszlopot Tóth Lajos atya szentelte fel, s a túlélők csa­ládtagjai, majd a jelenlévők is egy-egy égő gyertyát helyezte el a Návai Sándor szobrászművész által tervezett és Hetényi István által megépített emlékmű előtt. B.K.A. Gyertyát gyújtottak az ünnepség résztvevői Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents