Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-13 / 189. szám

PÉNTEK, 2004. AUGUSZTUS 13. •HONVÉDELEM« 7 Fokozatosan tanultak bele a békepartnerségi programba a vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár kijelölt állományának katonái. Munkájukról elismerően szólt a napokban a laktanyába látogató Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokságának vezetője. Elismeréssel szólt a napokban a KFOR-szolgálatból visszatért állományt köszöntő vásárhelyi dandársorakozón Győrössy Ferenc vezérőrnagy. A Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokságának vezetője beszédében hangsúlyozta: bebizonyosodott a pristinai küldetés során, hogy a Bercsényi dandár katonái képesek önállóan nemzetközi feladatokat ellátni. - A békepartnerség egyik előnye az volt, hogy felkészülési programot adott azoknak a nemzeteknek, így nekünk is, melyek csatlakozni kívántak az Észak-atlanti Szövetséghez - tudtuk meg Nagy Sándor alezredestől. A vásárhelyi Bercsényi dandár törzsfőnöke hozzátette, korábban egészen más szimbólumrendszert alkalmaztak, s parancsnoki munkamódszerekkel dolgoztak. Az eljárásmód közötti különbségek elsajátítása mellett a magyar katonáknak gyakorlatot kellett szerezni az angol nyelvű munkában, és a használt rövidítéseket is meg kellett tanulniuk az eredményes együttműködés érdekében. A különböző tanfolyamokon, gyakorlatokon először csupán egy-két fővel vettek részt, majd fokozatosan emelkedett a létszám, míg eljutottak addig, hogy teljes alegységtörzsek, század és zászlóalj is együtt tudott dolgozni egy nemzetközi feladat végrehajtása során. A Bercsényi dandár katonái rendszeresen részt vesznek a békefenntartó missziókban, így például nemrégiben érkezett vissza a KFOR-ban szolgálatot teljesítő 253 katona Pristinából. Az iraki misszióban is szolgáltak vásárhelyiek. A katonák számára olyan új elemek jelentek meg a békefenntartás során, melyek nem tartoztak eddig a klasszikus katonai feladatokhoz - tette hozzá a törzsfőnök. A vásárhelyi békefenntartók elsőként 1999-ben a Balkánon teljesítettek KFOR-kötelékben szolgálatot. Korábban az SFOR-ban részt vevő katonák műszaki szakfeladatokat láttak el. B. K.A. Európán kívül az Eurohadtest KABUL, (MTI/AFP) Megkezdte első Európán kívüli küldetését az Eurohadtest, amelynek vezérkara a minap ünnepélyesen átvette a NATO-vezette afganisztáni Nemzetközi Biztonság-elősegítő Erő (ISAF] parancsnokságát. Az ISAF helyszíni irányítását a kanadai Rick Hillier tábornoktól vette át az Eurohadtest vezérkara élén álló fean-Louis Py tábornok. Helyettese a német Wolf-Dieter Loeser lesz. A lépés szimbolikus jelentőségű: az Eurohadtest ugyanis - bár hivatalosan a NATO gyorsan bevethető alakulata - az önálló európai katonapolitika egyik megtestesítőjének számít. A közös európai védelmi politika keretében a kontinens országai nemcsak Európában avatkozhatnak be, ha érdekeik úgy követelik, hanem Európán kívül is. Az Eurohadtestet 1993-ban Franciaország és Németország hozta létre, s hozzájuk később Belgium, Luxemburg és Spanyolország csatlakozott, azaz csak európai országokat tömörít. Létszáma teljes feltöltöttség esetén 60 ezer fő, alakulatai saját országaikban állomásoznak, és csak szükség esetén lépnek az Eurohadtest kötelékébe, de parancsnoksága, vezérkara állandó jelleggel működik. A hadtest részéről a vezérkar mellett a Fekete-erdőben állomásozó francia-német dandár mintegy ezerfős alegysége vesz majd részt az afganisztáni küldetésben. Az ISAF kötelékében jelenleg 37 ország mintegy 7 ezer katonája segít az afgán hatóságoknak a közbiztonság fenntartásában Kabulban és Afganisztán északi részén, az ország 34 tartományából kilencben. Az Eurohadtest két hónappal az október 9-ére kitűzött afganisztáni elnökválasztás előtt vette át az ISAF parancsnokságát. A hatalomból 2001 végén elűzött tálibok a szavazás megzavarásával fenyegetőznek. NATO-szigor a koszovói zavargások miatt Kisebbség - védett területen PRISTINA (MTI/AP) Új intézkedéseket vezetnek be a NATO-irányítású békefenntartók Koszovó kisebbségek lakta térségeiben a közbiztonság javítására, többek között tüzet nyitnak a feltételezett támadókra. „Szilárd elhatározásunk, hogy zavargások többet nem törhetnek ki Koszovóban" - közölte Horst Pieper ezredes. A jogilag Szerbiához tartozó, de többségében albánok lakta és ENSZ-közigazgatás alatt álló tartományban 19 embert megöltek a márciusi szerbellenes zavargásokban, a sérültek száma a 900-at is meghaladta. A NATO új szabályrendszere szerint, amelyet először a tartomány délnyugati, német békefenntartók ellenőrizte részében tettek közzé, egyebek között a kisebbségek lakta térségek körüli jelzőtáblákkal hívják fel a figyelmet arra, hogy a látogató „védett területre" lépett. Ha a szóban forgó térségekben feszültebb a helyzet, akkor a feliratot „zárt területre" cserélik és figyelmeztetnek, hogy „a békefenntartók tüzet nyithatnak a rossz szándékkal érkezőkre". Az új intézkedésekhez hozzájárulhatott, hogy az egyik vezető emberi jogi szervezet múlt havi jelentésében úgy vélte: a NATO-irányítású békefenntartók és az ENSZ-rendőrök „katasztrofális" kudarcot vallottak a kisebbségek védelmében a március közepén kitört zavargások idején. A bandákba verődött albánok első számú célpontja a szerb kisebbség volt, de más nemzetiségek sem voltak biztonságban a két napon át tartó dúlás alatt. A halottakon és sérülteken kívül 4 ezer embert - zömében szerbeket - űztek el otthonaikból, legalább 600 házat és ortodox keresztény templomot felperzseltek. A márciusi volt a legsúlyosabb erőszakhullám az 1998-99-es háború befejezése óta. NATO-egységek Afganisztánba Brüsszelben a katonai szövetség tagállamainak illetékesei arról döntöttek, hogy a NATO legkésőbb szeptemberre újabb egységeket, köztük két teljes zászlóaljat küld erősítésként Afganisztánba. BRÜSSZEL (MTI) A NATO június végi isztambuli csúcsértekezletén megállapodás született arról, hogy az október elejére tervezett afganisztáni elnökválasztásokra készülve fokozzák a NATO katonai jelenlétét az ázsiai országban: részben újabb „vidéki újjáépítő csoportok" (PRT) irányításának átvételével, részben pedig egy gyorsan bevethető reagálóerő kiküldésével. A NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erő, a mintegy 6500 fős ISAF immár három PRT-t irányít, és nyár végéig további két ilyen csoportot akar fennhatósága alá venni - a gyorsan bevethető erők terén azonban eddig nem sok történt. Ezen változtat a mostani döntés: eszerint egy spanyol zászlóaljat (mintegy 800 főt) gyorsan bevethető erőként küldenének az országba, egy olasz zászlóaljat pedig (amelynek létszáma elérheti az ezer főt is) tartaléknak szánnak, de szintén Afganisztánba telepítenek. A két zászlóalj legkésőbb szeptemberig megérkezik az országba, s mintegy nyolc hetet marad ott - azaz kiküldetésük nagyjából az államfőválasztások idejére szól. AZ OLDAL A HONVEDELMI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Békepartnerségi tapasztalatok Sikerrel látják el feladataikat Ünnepélyes sorakozó a KFOR-állománynak. Jól teljesítettek Fotó: Tésik Attila Pauli András törzsőrmester Kihívásnak tartja a munkáját Vermes Anita törzsőrmester Úgy érzi, jó pályát választott MUNKATÁRSUNKTÓL • Surányi Zsolt törzsőrmester Büszke rá a családja azaz olyan pályát választani, mely a haza védelméhez kapcsolódik. így az egri Lenkey János Honvéd Gimnáziumban tanult tovább. Érettségi után főiskolára szeretett volna menni, aztán mégis a tiszthelyettesi képzést választotta. Szentendrén végezte a kétéves iskolát tüzér szakon, s ötödik éve szolgál a vásárhelyi Bercsényi dandárnál. - Hivatásos katona még nem volt a családunkban, ám édesapám hivatásos büntetés-végrehajtási tiszt, testvérének a férje szintén fegyveres testületnél dolgozott, míg a sógorom rendőr, azaz a családban nem ismeretlen az egyenruha - mondta. Sokrétű munkám során részt vettem egy fél évig a KFOR-misszióban, voltam nemzetközi gyakorlaton Törökországban és Bulgáriában. Úgy érzem, nagyon sok tapasztalattal gyarapodtam. Rengeteget számít, hogy a honvédségben megpróbálják tisztességesen megfizetni és elhelyezni az embereket, vannak pluszjuttatások. A vásárhelyi Vermes Anita híradós törzsőrmester számára természetes volt, hogy a katonai pályát választja, hiszen édesapja is katonatiszt volt, bátyja jelen pillanatban is a honvédségnél szolgál, sőt: a vőlegénye is a Bercsényi dandárnál dolgozik. Gyerekkorában nagyon sokszor járt a laktanyában, s már akkor megtetszett neki a katonaélet, így nem is volt kétséges, hogy az érettségi után tiszthelyettesi iskolába jelentkezik. Vermes Anita tavaly szeptember óta szolgál a vásárhelyi laktanyában, ám 2001 -ben Székesfehérváron kezdett, az ottani híradós zászlóaljnál. - Biztos állás a miénk, ami manapság nagy szó - mondja Vermes Anita. - Emellett változatos, érdekes a munkánk, így elégedett vagyok. Úgy érzem, jó pályát választottam, tényleg megtaláltam a helyem. Vermes Anita Fotó: Tésik Attila Vermes Anita jelenleg a Pécsi Tudományegyetem műszaki főiskolájának hallgatója, mint meséli, már csak fél éve van hátra a tanulmányaiból. Reméli, hogy az ott megszerzett ismeretei segítik majd további munkáját. úgy lettem, hogy indultam egy pályázaton, 2001 őszén őrvezetőként kezdtem a vásárhelyi laktanyában, s az eltelt időszak alatt fokozatosan haladtam előre a ranglétrán. Úgy látja, hogy szakmája legszebb része az a folyamatos kihívás, mellyel találkozik, a változatosság, s az, hogy mindig teljesítenie kell. Mint mondja, nagyon jó, összeszokott a csapat a laktanyában, s ezt a magyar és nemzetközi jó megítélésük is bizonyítja. Surányi Zsolt egészségügyi tiszthelyettesként vett részt az iraki misszióban. Tapasztalatai szerint a magyar katonák magas színvonalon dolgoznak, aminek egyik oka talán az, hogy a magyarok köztudottan találékonyak, ami ebben a szakmában nagy előny. S hogy mit szól mindehhez a családja? Édesanyja először furcsállta, majd megbarátkozott a gondolattal. Az iraki misszióban való részvétel miatt az első pillanatban féltették, majd büszkék lettek rá. MUNKATÁRSUNKTÓL MUNKATÁRSUNKTÓL A Vásárhelyen szolgáló Pauli András törzsőrmesternek a gyermekkorában látott háborús filmekben tetszett meg elsőként a katonásdi, s később ehhez társult hazaszeretete. Úgy érezte, hogy megpróbálkozik a nagy kihívásnak eleget tenni, Pauli András Fotó: Tésik Attila Surányi Zsolt nagyapja Szolnokon volt ejtőernyős annak idején, azaz a családban nem ő az első hivatásos katona. - Gyermekkorom óta vonzott az a misztikum, mely körüllengte ezt a hivatást. Katona viszont Surányi Zsolt Fotó: Tésik Attila