Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-10 / 186. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 12. • AKTUÁLIS» 7 10 Rekordforgalom a déli határokon Olimpiai útvesztő az átutazóknak Elkeseredésében a gépek elé állt a gazda Utat hasítottak földjéből Egy német juhász a fél életét panzióban tölti Százhúszezret követelnek az apátfalvi cigány önkormányzattól Folytatás az 1. oldalról - Sokan jönnek majd autóval, hi­szen Görögország könnyen elér­hető úti cél. A szolgálatszervezés forgalomfüggő, ha többen akar­nak kilépni, akkor Röszkén több áteresztősávot működtetünk ­fogalmazott a sajtóreferens. ­Persze ez mind kevés, ha a túlol­dalon nem készülnek fel hason­lóképpen. Az autósok várható áradatára a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság (CSMRFK) é5 a bal­eset-megelőzési bizottság is fel­készült. Hegyeshalomra hatezer, képeslap méretű, továbbá ma­gyar, angol és német nyelvű fel­Kapaszkodó az Athénba igyek­vőknek Fotó: Karnok Csaba irattal ellátott, alternatív útvo­nalat ábrázoló szórólapot juttat­tak el. Ezen kívül Szegeden az út mentén öt helyen „Athén 2004", görög betűs feliratú tábla tereli a tudatlan autóst - kevés sikerrel. Ha ugyanis az olimpiára igyek­vő autós elmulasztja az első táb­lát a Budapesti úton a kiskundo­rozsmai elágazás előtt, akkor ­helyismeret hiányában - valószí­nűleg csak hosszas bolyongás után találja meg a helyes utat. A városba bevezető úton, a táblaer­dőben alig lehet észrevenni a ha­talmas reklámok mellett a kis sárga alapú táblát. - Ha nem tudtuk volna, hogy mit keressünk, valószínűleg nem találjuk meg az „Athén 2004" feliratú táblát - mondta a fotori­porter kollégám. A következő táblát is nehezen fedeztük föl, annyira elrejtették; az Esso kút­nál a magasban himbálódzott a Baját jelző mellett. - Az athéni irányjelző táblákat a Csongrád Megyei Állami Köz­útkezelő Kht.-vel egyeztetve he­lyeztük el - mondta Radics Ró­bert, a CSMRFK közlekedésren­dészeti osztályának vezetője. ­Mi elmondtuk, hova kellene, ők pedig megmondták, hova lehet ­fogalmazott az osztályvezető. A tábláknak igyekeztek a kanyarok előtt helyet találni. Az Athén felé terelő iránymu­tatókat a Csongrád Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. szerelte fel. Gádzser Gábor, a forgalomtech­nikai osztály vezetője elmondta: a munka 50 ezer forintos költsé­gét a kht. magára vállalta - a cél, az Athénba igyekvők és a szege­diek elégedettsége érdekében. A. T. J. Az autópálya-építés árnyoldala: letiport rét és szálló homok. Olajos Péter tart a jövőtől Fotó: Schmidt Andrea A balástyai Olajos Péter földjén tetemes károkat okoztak az M5-öst építő mun­kagépek. A szakértő már felmérte a kieső termés mennyiségét, a gazda mégsem nyu­godt. Az M5-ÖS építése feldúlta a tanyavilág életét. Mostanság azok a gazdák is morognak, akik pontosan tudják, a sztráda nélkül saját gaz­daságuk sem fejlődhet abban az ütemben, ahogy azt szeretnék. Olajos Péter egy szép napon a tanyájától meglehetősen messzire eső kaszálója felé vette az irányt, hogy állatainak füvét vágjon, és ugyancsak meglepődött, amikor a rét egy darabját sehol sem találta. Ahol korábban hetven szarvasmarha számára termett a szé­na, ott tizenhárom méter széles kövesút, úgynevezett szállítóút keletkezett egy koráb­bi, terepjáró Ladák által kitaposott ösvény­ből. A Strabag Rt. munkagépei a csengelei V. számú homokbányából azóta is ezen az útvo­nalon hordják az alapanyagot az autópálya építéséhez. A gazdát eztán további meglepetések érték: a szél ugyanis olyan erővel fújta szét a homo­kot és a port a teherautók platójáról, hogy rétje rövid időn belül zöld helyett szürke színre váltott. De ez csak egy dolog, a ráadás az, hogy poros takarmányt nem etethet az ál­latokkal. Olajos Péter először udvariasan ér­deklődött, ki itt a főnök, majd amikor nem kapott választ, elkeseredésében a munkagé­pek elé állt. így sikerült megtudnia, hová és kihez forduljon jogorvoslatért. Olajos Péternek tehát kára keletkezett. A Strabag Rt. viszonylag rövid időn belül szak­értőt küldött Balástya határába Deme And­rás személyében, aki felmérte a helyzetet. Er­ről emlékeztetőt készített, amit a felek alá is írtak. A gazda kézjegyével ismerte el, hogy az úttal közvetlenül határos területet, mintegy 2 és fél hektárt lepett el a por, s beleegyezett, hogy az 5 tonna per hektáros átlagtermés ér­tékének felével beéri. Elfogadta azt is, hogy a kihasított útért száz százalékban kártalanít­ják, a Strabag pedig a területet rekultiválja, humuszolja, visszaállítja az eredeti állapotot, s ha többlet művelési költség merül fel, azt is állja. Az építő szeptember végéig tart igényt az útra. Hogy akkor mi itt a probléma? Olajos Pé­ter úgy gondolja, hiba volt ilyen gyorsan aláírni a megegyezést, mert kizárt, hogy abból a kövesútból még egyszer mezőgaz­dasági művelésre alkalmas területet vará­zsolnak. Úgy véli, az se biztos, hogy csak 2 és fél hektárt terített be a homok. Megkér­deztük a független szakértőt, Deme And­rást is, aki megígérte: pár napon belül a megrendelő asztalára teszi a kárbecslést, s erről Olajos Pétert is tájékoztatja. Szerinte a gazdának nem kell attól tartania, hogy kára származik a megegyezésből, ám hoz­zátette: a döntő szó nem az övé. FEKETE KLÁRA Amikor a kutya nyaral Leülnék a tartozásukat a roma képviselők időt, amit „szabadságon" kell el­tölteniük. Az ebek Szűcs Imre szerint hamar megszokják az új környezetet, amiben az is segít, hogy az udvaron, a számukra ki­alakított „játszótéren" napjában több alkalommal, órákra szaba­don engedik őket. - Összetett, bonyolult feladat az állatok igényeinek eleget ten­ni, a szó szoros értelmében ki­szolgálni őket, mint egy panzió­ban - mondja a tulajdonos. ­Óriási a felelősségünk, éjjel-nap­pal figyeljük a kutyákat, a legki­sebb problémánál állatorvost hí­vunk. A panzióban a két főállású munkatárs mellett segéderők is dolgoznak. Pálinkó Dóra harma­dikos gimnazista a Ságváriban, s azért szánta rá vakációja egy ré­szét a négylábúak körüli mun­kákra, mert állatorvos szerétne lenni. Az ő feladata a kennelek takarítása és az állatok sétáltatá­sa. A vásárhelyi főiskolán állatte­nyésztés szakra járó Szente Tí­meának nyári gyakorlatként fo­gadják el a kutyapanzióban eltöl­tött heteket. Egy csöpp idillnek lehettünk szemtanúi Szeged kertváros­ában. Olyan idillnek, amely a kutyáknak is köszönhető: tole­rálják ugyanis gazdájuk elfoglalt­ságát. Az egyik német juhász ku­tya „apja", egy üzletember példá­ul olyan gyakran utazik, hogy az eb szinte a fél életét a Gerle utcá­ban tölti. F. K. Szobában tartott kutyának sző­nyeg és kimustrált fotel is dukál Szeged egyetlen kutyapanziójá­ban. Az elfoglalt gazdik leve­gőváltozásra ítélt kedvenceivel napjában több óra hosszat ját­szanak, foglalkoznak. A kutyapanzió még egy évtizede luxusnak számított, ma azon­ban már nélkülözhetetlen szol­gáltatás. S nemcsak azért, mert a gazdinak és családjának nya­ralni támad kedve. A kutyust váratlan családi esemény, eskü­vőre érkező vendégekkel tele­zsúfolt lakás, üzleti út, beteg­ség, hosszabb ideig tartó kórhá­zi ápolás is arra kényszerítheti, hogy nélkülözze megszokott környezetét. Szűcs Imre kutyaki­képző tíz évvel ezelőtt Petöfitelepen, családi házában hozta létre azt a négylábúaknak kiala­kított panziót, amely az elmúlt évtizedben fo­lyamatos átalakuláso­kon, fejlesztéseken esett át. - Egyik tevékenység hozta a másikat - ma­gyarázza az alapítás okát a harminc éve, gyerekkorától kezdve előbb csak kutyák tartá­sával, később hivatás­szerűen kiképzésükkel is foglalkozó szakem­ber. Mára a kedvtelésből élethivatás, vállalkozás lett, amelynek csak egy profilja a kutyapanzió. A Gerle utcában egy­szerre húsz kutya lak­hat külön kennelekben. A házőrzők a szabad­ban, míg a szobakutyák fűthető helyiségekben, szőnyeggel és fotellel otthonossá tett, elkerí­tett négyzetmétereken vészelhetik át azt az Szűcs Imre a szabadságukat töltő ebekkel panziója udvarán Fotó: Gyenes Kálmán Százhúszezer forint visszafizetésére kötelezte az apátfalvi cigány önkormányzatot a kisebbségi közalapítvány, mert a tavaly szervezett gyer­mektábor egy hét helyett öt napig tartott. Az önkormányzat fizetni nem tud, a követelés jo­gosságát vitatják, de ha minden kötél szakad, a képviselők „leülik" a végrehajtandó összeget. Együtt a holnapért címmel hagyományőrző tábort rendezett az apátfalvi cigány kisebbségi önkor­mányzat tavaly nyáron a környékbeli roma szár­mazású általános iskolásoknak. A költségek két­harmadát alapítványi forrásokból biztosították. Keserű azonban az egy évvel ezelőtti nyaralás utó­íze: már alig néhány nappal a program befejezését követően jelezte az egyik támogató, hogy nem tud­ja elfogadni a szerződött feltételek módosítását. Ennek eredményeképp százhúszezer forintos fize­tési meghagyást postázott ki az apátfalviak részére a Fővárosi Központi Kerületi Bíróság egy héttel ez­előtt. - Fel vagyok háborodva és meg vagyok döbbenve, hogy most rajtunk akarják behajtani azt a pénzt, amit a gyermekekre költöttünk - mondta könnyei­vel küzdve Károlyi Sándor, a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. - Úgy vélem, mi végig a szerző­désnek megfelelően jártunk el, így jogtalannak tartjuk a fizetési meghagyást és az egész követelést. Éppen ezért máris ügyvédet fogadtunk, hogy felleb­bezzünk, hiszen nem való, hogy az egyik legszegé­nyebb vidék nyomorúságos körülményei között élő gyermekeitől vonja el a pénzt az arctalan bürokrá­cia. A tábor támogatásának egy részét - százhúszezer forintot - biztosító Magyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségekért Közalapítvány munkatársai ta­valy május 15-én döntötték el, hogy a kérdéses ösz­szeggel hozzájárulnak a programhoz. A támogatási szerződésben rögzítették: a tábor július 14-től 20-ig tartson, és legkevesebb húsz gyermek részvételét kell biztosítani. A kisebbségi önkormányzat több mint két héttel a program kezdete előtt jelezte: nem áll módjukban a szerződött időpontig megtar­tani a rendezvényt. Módosítási kérelmüket a kura­tórium elutasította, erről azonban csupán két nap­pal a tábor kezdetét követően döntöttek. Az alapít­vány értelmezése szerint mivel az apátfalviak nem teljesítették kötelezettségüket, vissza kell fizetniük a támogatást. - Döbbenetes az eljárás, hiszen mire a módosítá­si kérvényünkre az elutasító választ megkaptuk, a gyermekek már haza is mentek - méltatlankodott az önkormányzat vezetője. - Az igazsághoz még hozzátartozik: eredetileg a megítélt támogatás dup­láját kértük, és legkevesebb harminc iskolással szá­moltunk. Később úgy döntöttünk, a kisebb támo­gatásból két nappal rövidebb időre ugyan, de az ösz­szes gyermeket elvisszük nyaralni. Szerintünk idő­ben, június 26-án jeleztük a változásokat. Ha idő­ben válaszoltak volna a kérésünkre, természetesen nem így szervezzük meg a nyaralást. - Nem tudjuk, de nem is akarjuk megfizetni a tartozást - tette hozzá Károlyi Sándor. - Elhatároz­tuk, ha minden kötél szakad, az összeget négy kép­viselőtársammal felváltva „üljük le" a börtönben, de ekkora méltánytalanságot nem fogunk eltűrni. A közalapítvány kuratóriuma megkeresésünkre nem kívánta kommentálni az esetet. I. SZ. Károlyi Sándor jogtalannak tartja a kisebbségi közalapítvány követelését. Fizetni nem tudnak, ha kell, „leülik" az összeget Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents