Délmagyarország, 2004. augusztus (94. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-10 / 186. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. AUGUSZTUS 12. • AKTUÁLIS» 7 10 Rekordforgalom a déli határokon Olimpiai útvesztő az átutazóknak Elkeseredésében a gépek elé állt a gazda Utat hasítottak földjéből Egy német juhász a fél életét panzióban tölti Százhúszezret követelnek az apátfalvi cigány önkormányzattól Folytatás az 1. oldalról - Sokan jönnek majd autóval, hiszen Görögország könnyen elérhető úti cél. A szolgálatszervezés forgalomfüggő, ha többen akarnak kilépni, akkor Röszkén több áteresztősávot működtetünk fogalmazott a sajtóreferens. Persze ez mind kevés, ha a túloldalon nem készülnek fel hasonlóképpen. Az autósok várható áradatára a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság (CSMRFK) é5 a baleset-megelőzési bizottság is felkészült. Hegyeshalomra hatezer, képeslap méretű, továbbá magyar, angol és német nyelvű felKapaszkodó az Athénba igyekvőknek Fotó: Karnok Csaba irattal ellátott, alternatív útvonalat ábrázoló szórólapot juttattak el. Ezen kívül Szegeden az út mentén öt helyen „Athén 2004", görög betűs feliratú tábla tereli a tudatlan autóst - kevés sikerrel. Ha ugyanis az olimpiára igyekvő autós elmulasztja az első táblát a Budapesti úton a kiskundorozsmai elágazás előtt, akkor helyismeret hiányában - valószínűleg csak hosszas bolyongás után találja meg a helyes utat. A városba bevezető úton, a táblaerdőben alig lehet észrevenni a hatalmas reklámok mellett a kis sárga alapú táblát. - Ha nem tudtuk volna, hogy mit keressünk, valószínűleg nem találjuk meg az „Athén 2004" feliratú táblát - mondta a fotoriporter kollégám. A következő táblát is nehezen fedeztük föl, annyira elrejtették; az Esso kútnál a magasban himbálódzott a Baját jelző mellett. - Az athéni irányjelző táblákat a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-vel egyeztetve helyeztük el - mondta Radics Róbert, a CSMRFK közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Mi elmondtuk, hova kellene, ők pedig megmondták, hova lehet fogalmazott az osztályvezető. A tábláknak igyekeztek a kanyarok előtt helyet találni. Az Athén felé terelő iránymutatókat a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. szerelte fel. Gádzser Gábor, a forgalomtechnikai osztály vezetője elmondta: a munka 50 ezer forintos költségét a kht. magára vállalta - a cél, az Athénba igyekvők és a szegediek elégedettsége érdekében. A. T. J. Az autópálya-építés árnyoldala: letiport rét és szálló homok. Olajos Péter tart a jövőtől Fotó: Schmidt Andrea A balástyai Olajos Péter földjén tetemes károkat okoztak az M5-öst építő munkagépek. A szakértő már felmérte a kieső termés mennyiségét, a gazda mégsem nyugodt. Az M5-ÖS építése feldúlta a tanyavilág életét. Mostanság azok a gazdák is morognak, akik pontosan tudják, a sztráda nélkül saját gazdaságuk sem fejlődhet abban az ütemben, ahogy azt szeretnék. Olajos Péter egy szép napon a tanyájától meglehetősen messzire eső kaszálója felé vette az irányt, hogy állatainak füvét vágjon, és ugyancsak meglepődött, amikor a rét egy darabját sehol sem találta. Ahol korábban hetven szarvasmarha számára termett a széna, ott tizenhárom méter széles kövesút, úgynevezett szállítóút keletkezett egy korábbi, terepjáró Ladák által kitaposott ösvényből. A Strabag Rt. munkagépei a csengelei V. számú homokbányából azóta is ezen az útvonalon hordják az alapanyagot az autópálya építéséhez. A gazdát eztán további meglepetések érték: a szél ugyanis olyan erővel fújta szét a homokot és a port a teherautók platójáról, hogy rétje rövid időn belül zöld helyett szürke színre váltott. De ez csak egy dolog, a ráadás az, hogy poros takarmányt nem etethet az állatokkal. Olajos Péter először udvariasan érdeklődött, ki itt a főnök, majd amikor nem kapott választ, elkeseredésében a munkagépek elé állt. így sikerült megtudnia, hová és kihez forduljon jogorvoslatért. Olajos Péternek tehát kára keletkezett. A Strabag Rt. viszonylag rövid időn belül szakértőt küldött Balástya határába Deme András személyében, aki felmérte a helyzetet. Erről emlékeztetőt készített, amit a felek alá is írtak. A gazda kézjegyével ismerte el, hogy az úttal közvetlenül határos területet, mintegy 2 és fél hektárt lepett el a por, s beleegyezett, hogy az 5 tonna per hektáros átlagtermés értékének felével beéri. Elfogadta azt is, hogy a kihasított útért száz százalékban kártalanítják, a Strabag pedig a területet rekultiválja, humuszolja, visszaállítja az eredeti állapotot, s ha többlet művelési költség merül fel, azt is állja. Az építő szeptember végéig tart igényt az útra. Hogy akkor mi itt a probléma? Olajos Péter úgy gondolja, hiba volt ilyen gyorsan aláírni a megegyezést, mert kizárt, hogy abból a kövesútból még egyszer mezőgazdasági művelésre alkalmas területet varázsolnak. Úgy véli, az se biztos, hogy csak 2 és fél hektárt terített be a homok. Megkérdeztük a független szakértőt, Deme Andrást is, aki megígérte: pár napon belül a megrendelő asztalára teszi a kárbecslést, s erről Olajos Pétert is tájékoztatja. Szerinte a gazdának nem kell attól tartania, hogy kára származik a megegyezésből, ám hozzátette: a döntő szó nem az övé. FEKETE KLÁRA Amikor a kutya nyaral Leülnék a tartozásukat a roma képviselők időt, amit „szabadságon" kell eltölteniük. Az ebek Szűcs Imre szerint hamar megszokják az új környezetet, amiben az is segít, hogy az udvaron, a számukra kialakított „játszótéren" napjában több alkalommal, órákra szabadon engedik őket. - Összetett, bonyolult feladat az állatok igényeinek eleget tenni, a szó szoros értelmében kiszolgálni őket, mint egy panzióban - mondja a tulajdonos. Óriási a felelősségünk, éjjel-nappal figyeljük a kutyákat, a legkisebb problémánál állatorvost hívunk. A panzióban a két főállású munkatárs mellett segéderők is dolgoznak. Pálinkó Dóra harmadikos gimnazista a Ságváriban, s azért szánta rá vakációja egy részét a négylábúak körüli munkákra, mert állatorvos szerétne lenni. Az ő feladata a kennelek takarítása és az állatok sétáltatása. A vásárhelyi főiskolán állattenyésztés szakra járó Szente Tímeának nyári gyakorlatként fogadják el a kutyapanzióban eltöltött heteket. Egy csöpp idillnek lehettünk szemtanúi Szeged kertvárosában. Olyan idillnek, amely a kutyáknak is köszönhető: tolerálják ugyanis gazdájuk elfoglaltságát. Az egyik német juhász kutya „apja", egy üzletember például olyan gyakran utazik, hogy az eb szinte a fél életét a Gerle utcában tölti. F. K. Szobában tartott kutyának szőnyeg és kimustrált fotel is dukál Szeged egyetlen kutyapanziójában. Az elfoglalt gazdik levegőváltozásra ítélt kedvenceivel napjában több óra hosszat játszanak, foglalkoznak. A kutyapanzió még egy évtizede luxusnak számított, ma azonban már nélkülözhetetlen szolgáltatás. S nemcsak azért, mert a gazdinak és családjának nyaralni támad kedve. A kutyust váratlan családi esemény, esküvőre érkező vendégekkel telezsúfolt lakás, üzleti út, betegség, hosszabb ideig tartó kórházi ápolás is arra kényszerítheti, hogy nélkülözze megszokott környezetét. Szűcs Imre kutyakiképző tíz évvel ezelőtt Petöfitelepen, családi házában hozta létre azt a négylábúaknak kialakított panziót, amely az elmúlt évtizedben folyamatos átalakulásokon, fejlesztéseken esett át. - Egyik tevékenység hozta a másikat - magyarázza az alapítás okát a harminc éve, gyerekkorától kezdve előbb csak kutyák tartásával, később hivatásszerűen kiképzésükkel is foglalkozó szakember. Mára a kedvtelésből élethivatás, vállalkozás lett, amelynek csak egy profilja a kutyapanzió. A Gerle utcában egyszerre húsz kutya lakhat külön kennelekben. A házőrzők a szabadban, míg a szobakutyák fűthető helyiségekben, szőnyeggel és fotellel otthonossá tett, elkerített négyzetmétereken vészelhetik át azt az Szűcs Imre a szabadságukat töltő ebekkel panziója udvarán Fotó: Gyenes Kálmán Százhúszezer forint visszafizetésére kötelezte az apátfalvi cigány önkormányzatot a kisebbségi közalapítvány, mert a tavaly szervezett gyermektábor egy hét helyett öt napig tartott. Az önkormányzat fizetni nem tud, a követelés jogosságát vitatják, de ha minden kötél szakad, a képviselők „leülik" a végrehajtandó összeget. Együtt a holnapért címmel hagyományőrző tábort rendezett az apátfalvi cigány kisebbségi önkormányzat tavaly nyáron a környékbeli roma származású általános iskolásoknak. A költségek kétharmadát alapítványi forrásokból biztosították. Keserű azonban az egy évvel ezelőtti nyaralás utóíze: már alig néhány nappal a program befejezését követően jelezte az egyik támogató, hogy nem tudja elfogadni a szerződött feltételek módosítását. Ennek eredményeképp százhúszezer forintos fizetési meghagyást postázott ki az apátfalviak részére a Fővárosi Központi Kerületi Bíróság egy héttel ezelőtt. - Fel vagyok háborodva és meg vagyok döbbenve, hogy most rajtunk akarják behajtani azt a pénzt, amit a gyermekekre költöttünk - mondta könnyeivel küzdve Károlyi Sándor, a kisebbségi önkormányzat elnöke. - Úgy vélem, mi végig a szerződésnek megfelelően jártunk el, így jogtalannak tartjuk a fizetési meghagyást és az egész követelést. Éppen ezért máris ügyvédet fogadtunk, hogy fellebbezzünk, hiszen nem való, hogy az egyik legszegényebb vidék nyomorúságos körülményei között élő gyermekeitől vonja el a pénzt az arctalan bürokrácia. A tábor támogatásának egy részét - százhúszezer forintot - biztosító Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány munkatársai tavaly május 15-én döntötték el, hogy a kérdéses öszszeggel hozzájárulnak a programhoz. A támogatási szerződésben rögzítették: a tábor július 14-től 20-ig tartson, és legkevesebb húsz gyermek részvételét kell biztosítani. A kisebbségi önkormányzat több mint két héttel a program kezdete előtt jelezte: nem áll módjukban a szerződött időpontig megtartani a rendezvényt. Módosítási kérelmüket a kuratórium elutasította, erről azonban csupán két nappal a tábor kezdetét követően döntöttek. Az alapítvány értelmezése szerint mivel az apátfalviak nem teljesítették kötelezettségüket, vissza kell fizetniük a támogatást. - Döbbenetes az eljárás, hiszen mire a módosítási kérvényünkre az elutasító választ megkaptuk, a gyermekek már haza is mentek - méltatlankodott az önkormányzat vezetője. - Az igazsághoz még hozzátartozik: eredetileg a megítélt támogatás dupláját kértük, és legkevesebb harminc iskolással számoltunk. Később úgy döntöttünk, a kisebb támogatásból két nappal rövidebb időre ugyan, de az öszszes gyermeket elvisszük nyaralni. Szerintünk időben, június 26-án jeleztük a változásokat. Ha időben válaszoltak volna a kérésünkre, természetesen nem így szervezzük meg a nyaralást. - Nem tudjuk, de nem is akarjuk megfizetni a tartozást - tette hozzá Károlyi Sándor. - Elhatároztuk, ha minden kötél szakad, az összeget négy képviselőtársammal felváltva „üljük le" a börtönben, de ekkora méltánytalanságot nem fogunk eltűrni. A közalapítvány kuratóriuma megkeresésünkre nem kívánta kommentálni az esetet. I. SZ. Károlyi Sándor jogtalannak tartja a kisebbségi közalapítvány követelését. Fizetni nem tudnak, ha kell, „leülik" az összeget Fotó: Gyenes Kálmán