Délmagyarország, 2004. július (94. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

SZOMBAT, 2004. JÚLIUS 31. • MEGYEI TŰKOR 9 A legnépszerűbb - Pest megye után - a Dél-Alföld Maradnak a bevándorlók Magyarországon évente körül­belül 20 ezer külföldi telepszik le. A legtöbben a Dél-Alföldön kezdenek új életet, a legkeve­sebben Észak-Magyarországot választják. MUNKATÁRSUNKTÓL A Dél-Alföldre főként a környe­ző országokból, Szerbia-Monte­negróból és Romániából települ­nek át. Pest megye után ez a leg­népszerűbb régió a bevándorlók körében. A migrációs hullám a 90-es évek elején a délszláv há­borúval kezdődött, s a legtöbben Csongrád megyében telepedtek le. Az áttelepülők nagy része a határ menti, jelentős magyar ki­sebbséggel rendelkező országok­ból érkezik, de az utóbbi évek­ben növekszik az Európai Unió tagországaiból bevándorlók szá­ma is. Tavaly év elején mintegy 116 ezer külföldi állampolgár tartóz­kodott az ország területén beván­dorlói státusban - a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A betelepülők 13 százaléka a Dél-Alföldön talált új otthonra. AZ ORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MEGOSZLÁSA a tartózkodás célja szerint, 2003. január 1. Dél-Alföld Magyarország H Munkavállalás, egyéb Bevándorlás, letelepedés • jövedelemszerzés | Családegyesítés Tanulás, továbbképzés • Egyéb Forrás: KSH A 19 megye közül Csongrád la­kosságára jut a legtöbb bevándor­ló: ezer lakosonként 19 fő, a ré­gió másik két megyéjében, Bács-Kiskunban és Békésben mindössze 8, illetve 7 fő. A régióban tartózkodó több mint 15 ezer külföldi közel két­harmada román, illetve szerb ál­JM-grafika lampolgár. Közülük főként a ma­gyar kötődésű lakosok szeretné­nek csatlakozni az anyaország­hoz. A külföldiek letelepedési céllal érkeznek, de a munkavál­lalók és az itt tanulók közül is so­kan maradnak véglegesen az or­szágban. A bevándorlói körből legtöb­ben az állampolgárság megszer­zésével kerülnek ki, az új állam­polgárok többsége magyar nem­zetiségű, Magyarországon roko­nai élnek, felmenői vagy saját maga a világháborút követő terü­letrendezések következtében vesztette el magyar állampolgár­ságát. A Belügyminisztérium nyilvántartása szerint régiónk­ban 2002-ben alig 500 bevándor­ló kapott magyar állampolgársá­got. A bevándorló külföldiek egy része csak tranzitországnak te­kinti Magyarországot, és hosz­szabb-rövidebb itt-tartózkodás után új hazájának másik orszá­got választ. Közép-Magyaror­szág után a Dél-Alföldön a leg­alacsonyabb a kivándorlások aránya, mindössze 17 százalék. A kilencvenes évek közepén - a háborús zavargások lecsendesü­lésével - a jugoszláv és volt szerb tagállamok menekültjei­nek jelentős része visszatért ott­honába, ezzel növelve a kiván­dorlók számát. Azonban 1997 óta a bevándorlók egyre kisebb hányada szánja rá magát az el­költözésre. A szurkolók repülővel utaznak az olimpiára Új szabályok, szigorúbb ellenőrzés A cukorbehozatal szabályairól, a do­hánykommandó tevékenységéről, a szer­vezeti változásokról, valamint az athéni olimpia miatt várhatóan megnövekedő forgalomról számolt be sajtótájékoztató­ján a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának vezetősé­ge. Augusztus elsejétől minden megyeszékhe­lyen átalakulnak a vámhivatalok, úgyneve­zett fővámhivatalok jönnek létre - hangzott el a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regio­nális Parancsnoksága vezetőségének tegnapi sajtótájékoztatóján. Márkus András ezredes, regionális parancsnok a bűnügyi területtel kapcsolatban elmondta, a jövőben kecske­méti központtal a dél-alföldi regionális nyo­mozóhivatal jár el. Az utólagos ellenőrzése­ket Budapest helyett ezentúl a regionális pa­rancsnokság végzi, ezért júliusban húsz új munkatársat vettek föl. Vámmentesen legfeljebb 175 euró értékű, alkalmi jellegű, kizárólag utas vagy család­tagjai személyes használatára vagy ajándék­nak szánt áru hozható be nem EU-tagország­ból. Cukorból fejenként évente összesen 20 kilogramm szállítható vámmentesen Ma­gyarországra. Augusztus elsejétől a vámmen­tesség jogszerű alkalmazását a vám- és pénz­ügyőrség fokozottan ellenőrzi. A vámosok 300 fős Tabak nevű dohány­kommandója már hónapok óta dolgozik az Ukrajnával és a Romániával közös határsza­kaszokon, a felderítések száma folyamatosan növekszik. A dél-alföldi regionális vámparancsnokság vezetői megállapodtak szerb kollégáikkal ab­ban, hogy kiemelten kezelik az athéni olim­piai játékokhoz kapcsolódó utas- és árufor­galmat a röszkei határátkelőn - mondta Sza­bó Károly regionális parancsnokhelyettes. Kölcsönösen azonnal jelzik egymásnak, ha nő a forgalom, hogy a határ mindkét oldalán időben meg tudják növelni a szolgálatban lé­vők létszámát. A parancsnokság tudomása szerint különvonatok nem indulnak, a szur­kolók valószínűleg repülővel és autóbusszal utaznak az augusztus 13-án kezdődő olim­piára. A. T. J. Két minisztérium között elvesznek a pacifisták A sorkatonaság már szünetel, a polgári szolgálat még nem Sorkatonának már nem hívnák be, de polgári szolgálatra még mennie kell a kiszombori Tóth Lászlónak. A szaktárcánál azt mondják, egyez­tetnek a kérdésről. Testvéreinek nem sok öröme tellett a katonaság­ban, így a kiszombori legkisebb Tóth fiú, László, úgy döntött, polgári szolgálatra jelentkezik. Nem is volt különösebb gond addig, amíg be nem fejez­te az iskolát, és el nem kezdett munkát keresni. Csakhogy letöltetlen polgári szolgálattal nem ta­lált állást. Önként jelentkezett, hogy leszolgálná a rá szabott időt, a sorkatonai szolgálat másfélsze­resét. Miközben sorkatonai szolgálatra már nem hívnak be fiatalokat, a munkaügyi központban azt mondták, a polgári szolgálatot még ki kell töl­teni. László szerint okafogyottá vált a polgári szolgálat. Ha nem köteleznék rá, most vállalhatna munkát. A huszonhárom éves srác nem nagyon akar kilenc hónapig a köz érdekében dolgozni, ha kortársai már nem honvédkednek. Az illetékesek egyelőre tárgyalnak a Lászlóhoz hasonló fiatalok sorsáról. - A Honvédelmi Minisztériumnak semmi köze sincs ehhez - mondta Taligás Antal ezredes. A mé­diaosztály vezetője szerint lehetséges a polgári szol­gálat szüneteltetése is, de az a munkaügyi tárca ha­táskörébe tartozik. Aki polgári szolgálatra jelentke­zik, kikerül a Honvédelmi Minisztérium hatáskö­réből - tette hozzá az ezredes. - A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium folyamatosan egyeztet a honvédelmi tárcával arról, hogyan alakul a polgári szolgálat a jövőben - tájékoztatott Rétfalvi Orsolya. A mun­kaügyi minisztérium szóvivője szerint arra is kell gondolni, hogy azok a szervezetek, akik eddig polgári szolgálatosokat alkalmaznak, hogyan tudják pótolni a kieső munkaerőt. A tárgyaláso­kon szóba kerül az is, hogy ne érje negatív meg­különböztetés azokat, akik polgári szolgálatot vállaltak, a sorkatonai szolgálatot választókhoz képest. Lászlót nem vigasztalja, hogy tárgyal ügyéről a két minisztérium. Igaz, közben már az is biztossá vált, hogy a kilenc hónapját nem kell kitöltenie. Fölvették ugyanis a pécsi egyetemre. Mire végzett villamosmérnök lesz, valószínűleg már mindent tisztáznak a minisztériumok. M.B.I. Sztrájk: elmaradt az aláírás Tégnap kellett volna aláírnia a sztrájkbizottságnak és a Szegedi Tudományegyetemnek azt a megállapodást, amelyben a he­lyi szinten rendezhető problé­mákról megegyeznek. Az új klinika sztrájkolóinak kép­viselői akkor döntöttek úgy, hogy a megbeszéltek ellenére nem köt­nek megállapodást a Szegedi Tu­dományegyetemmel, amikor kéz­hez vették Kökény Mihály levelét - tudtuk Pető Zoltán egyetemi ta­nársegédtől. Az irat egyértelművé tette: a tárca - munkáltatói jogo­sítványa nem lévén - nem kíván részt venni a tárgyalásokban. - A legfontosabb kérdés rende­zéséhez, az egész egészségügyi el­látórendszert érintő műszaki fel­tételek javításához kompetens tárgyalópartner kell. Márpedig jelenleg minden érintett a má­sikra mutat - fogalmazott Pető. A sztrájkbizottság megköszön­te az egyetemnek a konstruktív magatartást, de hangsúlyozta: amíg a kormányoldallal nem tár­gyaltak, nem írják alá a helyi megállapodást. Értetlenül áll a sztrájkbizottság döntésével szemben a Szegedi Tu­dományegyetem. Lonovics lános centrumelnök úgy fogalmazott: a tárgyalásokon a munkáltató ha­táskörébe tartozó hét kérdéscso­portról előremutató megoldási ja­vaslat fogalmazódott meg, de en­nek végrehajtása megállapodás hi­ányában elmaradt. T.K. SULYOK ERZSEBET „Augusztus elsején, Vasas Szent Pétör napján születtem... Vasas Szent Pétör napja Szögednek egyik fogadalmi ünnepe vöt kétszáz esztendőn körösztül. Vasas Szent Pétör az egyik pestisjárványnak a befejezésit jelönti: 1783-ba' ezön a napon szűnt mög a pestisjár­vány, tehát több halottja a pestisnek nem vöt, és ezért a szögediek ezt fogadalmi napnak tekintötték... Augusztus másodikán van Porciunkula ünnepe. A franciskánizmusnak, a ferences rendnek egyik legnagyobb ünnepe: csodálatos költészetöt hozott létre a szeráfi szentnek a tisztelete, a közvetlen anyanyelvi imádság, éneklés. Sokat gondolkoztam rajta, hogy nem véletlen, hogy ép­pen ezt a Porciunkulát értem mög a második napon. Akkor a har­madik nap az Szent István vértanú átvitele, ez valami olyan hit­valló magatartásra ösztönözne. Augusztus negyedike Szent Do­monkos napja, az olvasó ünnepe, mögint a népi jámborságnak ögyik legfőbb eszköze és ugyanakkor Havi Boldogasszonynak vigí­liája, amit most ünneplünk. Augusztus ötödikén - akkor péntöki napra esött -, akkó ünnepölték a csököt. A körösztölő lakomára mondják itt a szögediek, hogy csök. Főzték a nagy bogrács papri­kást, az atyafiság, vagy harminc-negyven személy, összegyülekö­zött ottan. Augusztus hatodikán, Urunk színeváltozása napján körösztöltek mög, egy vak ferencrendi barát, bizonyos Rábai Má­té. Hát szóval, mondom, ezök olyan, a mögilletődésnek és az el­gondolkozásnak napjai számomra." Erdélyi Zsuzsanna idézte egy régi Tiszatáj-számban, hogyan be­szélt a néprajztudós Bálint Sándor a születése körüli napokról ­amikor 75 éves lett. Most, a századik születésnapján, hát szóval, az jár az eszemben, hogy vajon hányan lehetnek az ő Városában, akik számára „ezök olyan, a mögilletődésnek és az elgondolko­zásnak a napjai". Talán sokan. De bizonyosan nem elegen. Egykori tanítványa, maga is tudós, azt javasolja az alsóvárosi szülőháza körül kerekedett méltatlanságokhoz hozzászólva, hogy legyen ott Bálint Sándor tudományának, a néprajznak a ku­tatóközpontja, s lehessenek tanítványai-tisztelői, mai tudósok éppolyan hírvivői a Városnak országban-világban, mint mondjuk a matematikusok vagy a biológusok. A Bálint Sándor számára mindig nagybetűs Város így fejezhetné ki a legszögedibb szögedi iránt a tiszteletét, a nagyrabecsülését, a köszönetét - legalább utólag. Hiszen életében kevéssé részeltette. A gesztus egyszer­smind a szögedi nemzet önismeretéről, önbecsüléséről lenne be­szédes. És ha erre hallani vélnénk jellegzetes halk sóhaját - Istenöm! ­ne takargassuk a mögdletődést. Az OEP azt ígéri, nem marad ellátatlanul a régió Holnaptól nem repül a mentőhelikopter Leáll holnaptól a légimentés a régióban. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár nem hosszabbította meg a szerző­dést a mentőhelikoptert mű­ködtető alapítvánnyal, így há­rom megye egymillió-négyszáz­ezer lakója számára megszűnt ez a szolgáltatás. Ma repülhet utoljára a Csong­rád, Bács-Kiskun és Békés me­gyét ellátó mentőhelikopter, ugyanis az Országos Egészség­biztosítási Pénztár (OEP) nem ad a továbbiakban pénzt a működ­tetésére. A légimentés régiós működtetéséért felelős Mentés a Jövőért Alapítvány kuratóriumá­tól megtudtuk: hónapok óta mostoha körülmények között kellett ellátniuk feladatukat. Ja­nuár elsején már csak mindössze öt hónapra hosszabbította meg az OEP az alapítvánnyal kötött szerződést, ám az addig biztosí­tott összeget 37 százalékkal le­csökkentette. Természetesen a feladat ugyanannyi maradt, sőt: az a légimentés beindulása, azaz 1999 óta folyamatosan nőtt. A hiányzó összeg előteremtéséhez az alapítvány támogatói adtak segítséget. Május 30-án ez a szerződés le­járt. Ezt az utolsó munkanapon hosszabbította meg az OER de már csak 30 nappal. Júliusban úgy tűnt, nincs tovább. Néhány napig szerződés nélkül mentett az alapítvány, amikor pedig beje­lentették, hogy anyagi lehetősé­geik végére értek, a mentőheli­kopter nem száll fel többé, ismét kaptak egy hónapnyi pénzt az egészségbiztosítótól, a szerződést pedig utólagosan július 31-ig meghosszabbították. Ez a pénz elfogyott, a módosított szerződés a mai nappal lejárt, és a kuratóri­um úgy gondolja, most már nem is lesz szó a múlt hónapihoz ha­sonló, utolsó pillanat utáni prob­MENT0­ALAPÍTVÁNY A Mentés a Jövőért Alapít­vány 1999-ben nyert pályá­zatot légimentésre. Hosszú távú szerződést azonban a kezdetek óta nem kötöttek velük, félévente-évente kel­lett újabb pályázatokat be­adniuk a tevékenység folyta­tásához. A szegedi központú régió egyébként különleges helyzetben van, hiszen egyedül itt alakult ki olyan helyezet, hogy nem a men­tőszolgálat, hanem egy ala­pítvány működteti a légi­mentést. lémarendezésről. Az alapítvány által működtetett légimentés te­hát ma leáll a régióban. Kiss Zsolt, az OEP gyógyí­tó-megelőző ellátási főosztály ve­zetője elmondta: a szerződés megszüntetésének oka, hogy a jogszabályi felhatalmazás május végéig szólt, eddig finanszíroz­hatták az alternatív szervezete­ket. A légi és a földi mentést minden más régióban az Orszá­gos Mentőszolgálat (OMSZ) lát­ja el, és most már csak ez a szer­vezet igényelhet erre pénzt. Mi­vel azonban az OMSZ egy hó­nappal ezelőtt még nem tudta a dél-alföldi régiót átvenni, meg­hosszabbították a szerződést a Mentés a lövőért Alapítvánnyal. Ennek újbóli lejárta miatt hétfőn egyeztetnek az érintett felek, és a döntéstől függ az OEP következő lépése. Amennyiben a mentő­szolgálat továbbra sem tudja biz­tosítani a helikopter működteté­sét, ismételten megkötik a szer­ződést, az alapítvánnyal, hiszen az nem fordulhat elő, hogy a ré­gió ellátatlanul maradjon. TÍMÁR KRJSZT László szerint már okafogyottá vált a polgári szolgálat Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents