Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

14 làtvynô* ¡3àlû<80às3YC xA ovlöiöJ lôdèY'rèmoHE SZIESZTA 2004. június 5., szombat A. SAJTI ENIKŐ A DÉLVIDÉKI MAGYAROK 1918 ÉS 1947 KÖZÖTTI HÁNYATTATÁSAIRÓL Trianon nemzetrészeket amputált Mint cseppben a tenger, a délvidékiek sorsának alakulásában ott van Trianon összes következménye. A kisebbségi sorsról, a magyar kormányok mozgásteréről Trianon fényében szólni ma már nem csak a tragikumot hangsúlyozva, hanem nemzetépítő módon, józanul és szakszerűen kell. így gondolja A. Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem professzora, aki a magyar történetírásban elsőként dolgozta fel monografikusán a délvidéki magyarság 1918 és 1947 közötti történetét. A kisebbség valódi dilemmája abból fakadt, hogy az impériumváltás nem egyszerűen a határok megváltozását, nem a „felségjogoknak, vagy a legfelső uralkodónak a puszta cseréjét jelentette", hanem „egy nemzetrész amputációját", amikor a kérdés valójában az volt, hogy az új állami organizmus befogadja, vagy kilöki „az idegen szövetet" - véli A. Sajti Enikő szegedi történészprofesszor Trianon egyik legfontosabb következményéről. A Délvidék például hiába volt régóta nemzetiségi terület, az anyaországtól az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződéssel elszakított, így kisebbséggé lett magyarság ott nehezen talált magára. Tehetetlenség, bénultság. Ma ez jut eszünkbe, ha megpróbáljuk felidézni, mi és hogyan történhetett. A régi magyar közigazgatás 1918 október végén, november elején összeomlott. A Monarchia felbomlásával párhuzamosan viszont a Délvidéken is megindult a nemzetiségek, elsősorban a délszlávok szervezkedése. A délszlávok aktivizálódásának mértékét érzékelteti, hogy „izgatás" és „hazaárulás" címén már akkor megkezdődtek az első letartóztatások a magyarok ellen, mikor a terület jogilag még Magyarországhoz tartozott. „Mi a Vajdaságot könnyen és minden nagyobb nehézség és harc nélkül megkaptuk" - idézi a jugoszláv békedelegáció egyik szakértője, Stanoje Stanojevic visszaemlékezését A. Sajti Enikő. Trianonnal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz 20 ezer 551 négyzetkilométer 1 millió 509 ezer 295 lakossal került. Az ott élők között minden harmadik magyar volt. Az' így elcsatolt, Vas és Zala vármegye területén fekvő Muravidéket, Muraközt, Baranya vármegye déli részét, továbbá Bánátot, Bácskát azóta nevezzük Délvidéknek. E területről az első világháború előtt a gondtalan jólét és gazdagság ideálképe élt a köztudatban, Magyar katonák Újvidéken 1941-ben HÁROM NEM Az első Trianon ellenes tiltakozások már 1920. június 4., vagyis a békeszerződés aláírását megelőzően megfogalmazódtak. Ekkoriban született meg Trianon nevéből (tria non=három nem) a híres „Nem! Nem! Soha!" jelszó is. A trianoni békeszerződés aláírásával Magyarország soknemzetiségű, közepes méretű európai államból nemzetileg homogén kisállammá vált. Területe egyharmadára, lakóinak száma 43 százalékkal csökkent. FOTO: MAGYAR NEMZETI MUZEUM TÖRTENETI KÉPTÁR holott a magyarság nagy része ott törpebirtokos, gazdasági cseléd, ipari és mezőgazdasági munkás volt, s szellemi értelemben a terület végvidéknek számított. Újvidéket nem véletlenül nevezték szerb Athénnek. A magyarság a bánáti németekkel ellentétben erős parasztpolgár réteggel sem rendelkezett. A Délvidék valós állapota és adottsága jelentette a legfőbb nehézséget a kisebbségi sorba került magyarság magára találásában mutatott rá A. Sajti Enikő. Trianon után a kormány adatokat gyűjtött a kisebbségi lét sérelmeinek feltárásához, anyagilag támogatta a helyi magyar szervezeteket, de beépítette a kisebbségi kérdést külpolitikájába is. A délszláv hivatalos körök viszont nem nézték jó szemmel a magyarok önálló politikai szervezkedését. A történelmi események sajátos összjátéka, hogy a soknemzetiségű Monarchia felosztását, a délszláv népek önrendelkezését nem az önálló nemzeti ideológiák alapján követelték, az önrendelkezés kollektív értelmezést kapott, de csak délszláv vonatkozásban. Belgrád kisebbségpolitikája a magyarok esetében - az irredentizmustól, a kémkedéstől, a fegyveres szervezkedéstől való félelem miatt - letartóztatáshoz, politikai jogfosztáshoz vezetett. Holott egyetlen határon túli magyar kisebbségnek sem volt semmiféle revíziós terve. Erről legfeljebb magánemberként álmodtak érzékeltette a délvidéki lét Trianon utáni csapdáját A. Sajti Enikő. Belgrád nem értékelte át 1918 óta vallott nézetét, amely szerint a kisebbségek, így a magyarok is gyengítik az államot, kifelé húzóerőt jelentenek, ezért hatalmi, állami eszközökkel féken tartásukra kell törekedni. Ezen a változó kül- és belpolitikai helyzet nem, csak a magyar katonaság 1941. áprilisi bevonulása változtatott, amelyet A. Sajti Enikő részletesen tárgyal Impériumváltások, revízió, kisebbség - Magyarok a Délvidéken 1918-1947 című könyvében. A mű utolsó fejezete a jugoszláv partizánok magyarok elleni megtorlásait, a tömeges kivégzéseket, a valóságos és tervezett kitelepítéseket elemzi. A könyvünnep egyik csemegéjének számító kötet először New Yorkban angolul jelent meg. E tény is utal a Trianon értelmezése körüli érdeklődés nemzetközi jellegére most, mikor Európa határai ismét megmozdultak. Mert talán nem csoda, ha a Trianont megszenvedett magyarság a nemzet újraegyesítésének fogja fel az Európai Unió bővítését. Magyarország és Szlovákia taggá válásával a Felvidéket elválasztó határ eltűnt, Románia 2007-re tervezett csatlakozása pedig Erdélyt hozza közel az anyaországhoz. A Délvidék ilyetén visszatérése azonban nem a közeljövő reménye. Ú. I. A magyarok jellegzetességei A németországi Bíld nevű bulvárlap ez év május végén egész oldalas felsorolást tette közzé, mi az a száz ok, amiért Németországot szeretni lehet. Mi magunk is utánajártunk azoknak a legjelentősebb magyar jellemvonásoknak, melyek a magyarságot, illetve Magyarországot szerethetővé és különlegessé teszik. Felsorolásunk nem a teljesség igényével készült. Nyilván akad néhány olyan jellemvonás, amely hely hiányában, illetve egyéb figyelmetlenség okán kimaradt. Ám úgy gondoljuk, hogy mindaz, amit alant felsoroltunk, a magyar néplelkület, a magyar szorgalom és tehetség mérhetetlen gazdagságát mutatja. 1. Magyarok találták fel nemcsak a Túró Rudit, de az atombombát is. 2. A magyar nők a világon a legszebbek, a legbájosabbak, a legkülönösebbek. (A németek azt mondják, hogy a német nők a leghelyesebbek, de ez tényleg akkora hülyeség, hogy a fal adja a másikat. A magyar nők még a franciákat is verik, például.) 3. A magyaroknak volt tengerük, és az utóbbi évekig még volt Balatonjuk Is! 4. A magyarok híres kutyája, a komondor, még a gazdáját is megharapja, ha úgy tartja kedve. 5. A magyarok és az idő - mert mindig elkésnek, vagy hamarabb jönnek a kelleténél. De viszont jönnek, előbb-utóbb megérkeznek! 6. A magyarok rendes, hívő emberek. 7. A magyaroknál még a szerbek és az oroszok sem tudnak költőiebben és árnyaltabban káromkodni. 8. A magyarok feltalálták a tarhonyát is! 9. A magyar labdarúgó ügyes, egy vidéki játékos akár évi negyvenmilliót!!!) forintot is keres egy szűköcske naptári esztendő alatt. 10. Puskás Ferenc. 11. Darnyi Tamás. 12. A kalandozások! Kevesen tudták olyan szépen, szisztematikusan végigrabolni Európát, mint a magyarok! 13. A magyarok stratégiai érzéke, hogyan helyezkedj mindig a kedvezőtlenebb történelmi oldalra. 14. A magyar konyha! Hizlal, gyomorégést, teltséget okoz, egészségtelen - és mégis világhírül 15. A szívélyes magyar vendéglátás! 16. A magyarok képessége a dolgok használatára. Ami tökéletes, el tudják rontani. Ami abszolút használhatatlan, képesek működővé tenni. 17. Karinthy Frigyes. 18. Egerszegi Krisztina. 19. A golyóstoll! 20. A magyarok Istene! 21. A magyarok közlekedése! Nép a világon ennyi kedves, megejtő, barátságos, angyali mondatot, mint amennyit a magyarok abszolválnak közlekedés, vezetés, metró- vagy buszutazás közben, nem képes kinyilvánítani. 21. Kosztolányi Dezső a legfinomabb ezüstember. 22. A magyar bocsánatkérés! Nagyon finoman teszi, bocsánatot kér, és mindenért bocsánatot kér, de közben csak vádol, vádol és vádol, álljon bár szemben lesütött szemű férfi, megrettent nő, vérpocsolyás történelem. 23. A magyar nyelv! Mert egyetlen nép sem tudott ilyen árnyalt, bonyolult, s mégis az egész világot megszólítani képes, ámde gyakorlatilag megtanulhatatlan nyelvet alkotni! 24. Kántor nyomoz! 25. Zámbó Jimmy. A mai modern zene, Kurtág, Ligeti, Eötvös. 26. A magyar anya! 27. A Rubik-kocka, ami azért fantasztikus, mert bár echte magyar találmány, de a magyarok mégsem tudják kirakni! 28. A helikopter! 29. József Attila, az első igazán modern, magyar költő. 30. A Ferencváros sportegyesület, úgy, ahogy az egész kóceráj van. 31. Mai magyar írók, Nádas Péter, Esterházy Péter, Kertész Imre, Bodor Ádám... stb. 32. Latabár Kálmán. 33. Hofi Géza. 34. A szivárványos víziókat, nagyon finom emelkedéseket okozó magyar pálinka. 35. Különösebb magyarázat nélkül: az Unicum. 37. Ciccolina. 38. A magyarok barátsága: színtiszta vérből és kéken fénylő lélekből van, és eltéphetetlen, mondjuk, olyan, mint valami elszakíthatatlan köldökzsinór. 39. Mohács. 40. Trianon. 41. Ady Endre. 42. A magyarok alkalmazkodóképessége és kalandvágya, utazz bárhová a világban, mondjuk, Hawaii, Izland vagy Sylt szigetére, mindig találsz ott egy magyart. Igen, hogy a magyarok bár kevesen vannak, és fogynak, mint a szélbe szórt búzaszem, de mégis ott vannak mindenütt! 43. A magyarok gyűlölete. 44. Soros György. 45. A Tisza mint a legemberibb folyó, bár ebben a kijelölésben elfogadunk némi népnemzeti elfogultságot. 46. Képessége a magyarnak arra nézvést, hogy a legkényelmesebb állapot, a legáldottabb helyzet is valamiképp kényelmetlen legyen neki. Ott is hibát találni, ahol pedig lehetetlen. 47. A magyar melankólia, amely minden lemondása, minden búbánata és szomorúsága ellenére viiágteremtő erő, lásd Parlament, Lánchíd, Mátyás-templom, szegedi dóm, illetve az összes, momentán virágzó vidéki magyar falu. 48. A kétkezi magyar munkás. Mindent megcsinál, megszerkeszt, kikalapál, kiás, elás, leszed. Elküldik Szibériába, csináljon Istent, hát megcsinálja. Elutaztatják Dél-Afrikába, hogy bontsa le az ottani Istent, lebontja. És közben nem is keres olyan sokat, szinte még ráfizet. De azért a dél-afrikai isten lebontva. 49. A magyar űrhajós. Autóvezetői engedély bevonva, baing. 50. A magyarok nevetése. Egy kicsit olyan, mint a vicsorgás, vagy mint a sírdogálás. Hahaha, és potyog közben a könnye. 51. A magyarok sírása. Távolról egészen olyan, mintha nevetnének. 52. A magyarok ünnepe. Akármilyen ünnep, szent ünnep, állami ünnep, személyes ünnep, a magyarok biztosan összevesznek. 53. A magyar bor. 54. A magyar öngyilkosság. 55. A magyar női Irodalom, bocsánat, hogy így mondjuk, amely virágkorát éli! 56. Cserhalmi György. 57. Jancsó Miklós. Göncz Árpád. 58. Ama forgóajtós megjegyzés, mely szerint, ha egy magyar mögötted lép be a forgóajtón, előtted jön ki. Már egyáltalán nem igaz. A magyar vagy egyáltalán nem megy be, vagy a vészkijáratot használja, úgy befelé, mint kifelé. 59. A magyar kolbász, illetve a paprikás szalámi. Például a tótkomlósi, ahol, ugye, többnyire elszármazott szlovákok élnek! 60. Csáth Géza. 61. Szentgyörgyi Albert. 62. Bibó István. 63. Karády Katalin. 64. A magyarok előítélete, amely kipusztíthatatlan növényhez hasonlatos, nyilván a történelmi tájék sem használ annak, hogy oldják, enyhítsék, visszafogják a növését, mindig marad valamennyi rasszizmus, a szomszédod dombján mindig kikel a paraj. 65. Szép Ernő. 66. A magyar sport, vízilabda, kézilabda, sakk, Balczó András, Grosics Gyula. 67. A magyar kocsma, melynek játékgépe szebb zenét szolgáltat, mint Bach, Mozart vagy Beethoven együttvéve. Úgy veszteni folyamatosan, hogy mindig, továbbra is lehessen veszteni. A magyar nagyon sokat veszt. De soha nem tudja elveszteni az egészet. 68. A magyar virtus. Ennyire szép és hiábavaló dolga a világnak nincsen. Legyőzöd, és közben ő győzött. Megadod magad, és térdet, fejet hajt előtted. 69. A magyar remény. Ami nincsen. Vagyis, dehogynem. Van! Csak, ha megtalálják, mégsem az. A magyar remény olyan, mint egy cirkuszi ponyva, melyet százfelől húznak, vonnak, és mindenki magának akarja. 70. Utolsó pontunk. Ez pedig nem más, nem lehet más, minthogy a magyar legjellemzőbb sajátossága az, hogy magyar. SZÍV ERNŐ