Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-29 / 150. szám

Kedd, 2004. június 29. A PÉNZ BESZÉL 7 AZ (HM TÁMOGATÁSA VAl ŐSSZEL KEZDŐDIK A SZEGEDI LOGISZTIKAI KÖZPONT EPITESE Kétmilliárdos zöldmezős beruházás Már ősszel megkezdődhet a szegedi logisztikai központ első ütemének építése. A kétmilliárdos beruházás költségeit két magánbefektető, a Masped Rt. és a szegedi Zollplatz Kft. állja. Két magáncég bevonásával épül meg a szegedi logisztikai központ első üteme. A múlt heti képviselő-testületi ülésen a polgármester felhatalmazást kapott rá, úgy aláírhatja a szerződést, amely értelmében a szegedi logisztikai központ fejlesztésére az önkormányzat által létrehozott Praelog Kft.-ben 51 százalékban a Masped Rt., 26 százalékban pedig a szegedi Zollplatz Kft. szerezhet tulajdonrészt. Az önkormányzat 23 százalékos tulajdoni hányadot tart meg, ám ennél nagyobb szavazati arányt szerez, amely alkalmas lesz arra, hogy stratégiai kérdésekben befolyásolja a döntést - vázolta az elképzelést Botka László. Szeged régi-új szerepe A szegedi polgármester szerint azzal, hogy matricás lett az M5-ös, megkezdődött a sztráda továbbépítése, és megindult a szegedi elkerülő utak kiépítése is, 15 éves lemaradást sikerült behozni. - Szegedet arra találták ki, hogy kereskedelmi központ legyen - jelentette ki Botka László. - Néhány évszázada már működött így a város, és most ismét elfoglalja a regionális kereskedelmi központi szerepét. - A Masped Rt. hosszú ideje figyeli a szegedi viszonyokat, és most látta elérkezettnek az időt, hogy lépjen, hiszen olyan infrastrukturális fejlesztések indultak meg a városban, amelyek rendkívül nagy lehetőségeket nyitnak meg - fogalmazott Ferencz Éva igazgatósági tag. A Masped egyébként 1948-ban alakult, 41 céget tömörítő, száz százalékban magyar tulajdonú, évi 50 milliárd forintos forgalmat bonyolító holding, amelynek az ország több pontján - többek között Fót mellett, Székesfehérváron és Budaörsön is - működik önálló logisztikai központja. Kétmilliárdos fejlesztés A szegedi, kétmilliárdos beruházás első üteme 9 hektáron valósul meg. Ez a terület a Praelog Kft. tulajdona, de az önkormányzat birtokában van további 38 hektár, amely biztosítja a terjeszkedés lehetőségét. Először egy vámudvar és egy irodaház épül fel, a tárgyalások már folynak a VPOP-val és a Zollplatz Kft.-vei is. Ezt követően egy 5 ezer négyzetméteres raktárbázis készülhet el. A logisztikai központ - a tervek szerint - először a multinacionális cégek déli, Szerbiába és Horvátországba irányuló szükségleteit látja majd el, a későbbiekben azonban kiinduló pontja lehet az EU-ba irányuló áruforgalomnak is. A Masped az igények alapján dönt a második ütemben megvalósuló fejlesztések nagyságrendjéről. Kész az infrastruktúra - Már ma megindulhatna a beruházás, hiszen az alapinfrastruktúra kiépítése megtörtént - tette hozzá Nagy Sándor. A városfejlesztési alpolgármester elmondta: a szükséges építési engedélyeket a napokban kapta meg a város, a terveket pedig az a mérnökcsoport készíti, amely a Masped székesfehérvári logisztikai bázisát is megtervezte. A politikus szerint az önkormányzat klasszikus, katalizáló szerepet játszik a logisztikai központ létrehozásában, hiszen mindenhol magánberuházók építik a logisztikai bázisokat. K. B. AZ INTERNETES LEFEDETTSÉG ALAPFELTÉTEL AHHOZ, HOGY MŰKÖDJÖN A RENDSZER A távmunka nem csodaszer A világon a legtöbben Indiában dolgoznak távmunkásként, az Európai Unióban a munkavállalók hét, hazánkban pedig legfeljebb két és fél százaléka végzi otthonról a munkáját. Ez az arány az internethálózat bővülésével növekedhet. A távmunka nem csodaszer, nem oldja meg egyszerre sem a gazdaság, sem a munkanélküliség összes problémáját. Csupán egy lehetséges eszköz (a sok közül) arra, hogy a foglalkoztatottak egy kisebb része kényelmesebben éljen, ne töltsön napi 1-2 órát - ha nem többet - azzal, hogy munkahelyére bejárjon a zsúfolt utakon, tömegközlekedési eszközökön; másrészt a munkaadók egy része rugalmasabban tudja szervezni cége szellemi és fizikai kapacitását, hogy nagyobb termelékenységet érjen el. Ez utóbbit tapasztalati tények bizonyítják a világ minden részén, így Magyarországon is. A távmunka egy korszerű eszköz a foglalkoztatás növelése érdekében. Ki a tipikus távmunkás? A távmunka a sajtóban sokszor úgy kapott teret, mint a gyesen lévő kismamák munka világába való visszatérésének vagy ott tartásának munkavégzési formája. Valóban, erre is lehetőséget ad, városunkban is van rá példa. De a tipikus távmunkás (ha létezne ilyen) a világon kialakult trendeknek megfelelően férfi, 39-42 éves, magasan képzett, speciális ismeretekkel rendelkező munkavállaló és munkaidejének csak egy részét végzi távmunkában. A világon a legtöbb távmunkás Indiában él, ahol a korszerű, színvonalas oktatás a telefon; ahol a munkakör nem igényel vagy csak alig személyes megjelenést a munkáltatónál. Háttér a lehetőséghez A távmunka elterjedésének egyik alapvető feltétele, hogy kiépített internethálózatra csatlakozhassanak a felhasználók, akiknek megfelelő szintű ismeretekkel, képzettséggel kell rendelkezniük, hogy eredményesen használhassák az eszközöket és azokat az információkat, technikákat, amelyeket az internet lehetővé tesz számukra. Örvendetes, hogy az internet-előfizetések száma hazánkban a 2000 negyedik negyedévében mutatott 225 ezer előfizetőről 2003 második negyedévére 535 ezerre növekedett, és ebből 30 százalék szélessávú hozzáférésű előfizető a KSH adatai szerint. Ugyanakkor az internethasználók aránya Magyarországon a 15 éves és idősebb népesség körében 25 százalék, míg az EU (még 15 tagállammal számolva) átlaga 54 százalék, az USA-é 77 százalék. A magyarországi átlag mögött jelentős területi különbség is húzódik: az arány Budapesten 40 százalék, falvakban 15 százalék. A vállalkozásoknál ezek a statisztikai adatok a következőket mutatják: 78 százalékuk rendelkezik ma internetkapcsolattal. Ha a foglalkoztatottak száma szerint vizsgálódunk: a 250 főnél többet alkalmazók 97 százaléka (szinte mindegyik), míg a 10-19 főt alkalmazók 72 százaléka csatlakozik a hálóhoz. FARKAS ZSUZSA HR-SZAKÉRTŐ Magyarországon 0,4 és 2,6 százalék közé tehető a távmunkások aránya ILLUSZTRÁCIÓ: MISK0LCZI RÓBERT eredményeképpen jól képzett munkavállalók dolgoznak amerikai cégek alkalmazottjaiként. Az európai helyzet Ezek a nagyvilág trendjei. De mi a helyzet a távmunka terén nálunk, vagy a közeli európai országokban? Az Európai Unióban a munkavállalók 7 százaléka alkalmazottként otthonából dolgozó távmunkás, a magyarországi felmérések-becslések 0,4 és 2,6 százalék közé teszik a távmunkások arányát az összes foglalkoztatott létszámára vetítve. Munkaadóként olyan munkakörökben érdemes megfontolni alkalmazásukat, illetve régi, megbízható alkalmazottjainknak megadni a távmunkára a lehetőséget, ahol a fő munkaeszköz a számítógép és Lemondásra szólította fel a BÉT elnökét a HVB A HVB Bank mint a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb tulajdonosa lemondásra szólította fel Jaksity Györgyöt, a BÉT elnökét - erősítette meg a tőzsde az MTI-nek a Portfolió internetes újság értesülését. A HVB a BÉT igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait is lemondásra szólította fel. BUDAPEST (MTI) A Budapesti Értéktőzsde ma tartja rendkívüli közgyűlését, amelyen a napirend szerint módosul az igazgatóság és a felügyelőbizottság személyi összetétele. A közgyűlés megvitatja továbbá a BÉT és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) integrációját. A két tőzsde egyesüléséről korábban hozott részvényesi határozatot várhatóan visszavonják, és a közgyűlés a BÁT részvényei legalább 75,625 százalékának megvásárlásáról határoz. A Budapesti Értéktőzsdében május végén 68,8 százalékos tulajdont szerzett a HVB Bank Hungary Rt. vezette konzorcium. A tranzakció után a BÉT legnagyobb tulajdonosa a HVB Bank Rt. lett 25,2 százalékkal. A Bécsi Értéktőzsde 14 százalékot, az osztrák Erste Bank 12,22 százalékot, az osztrák Kontrollbank 11 százalékot és a Raiffeisen Zentralbank 6,37 százalékot tudhat magáénak. Az új tulajdonosok az Arago Holding, a Cashline Értékpapír Rt. és Korányi Tamás nevével fémjelzett pénzügyi befektetőcsoporttól vásárolták meg a többségi befolyást biztosító részesedést. A volt tulajdonosok korábban jelezték, meg kívánnak válni a BÉT vezető testületeiben viselt tisztségeiktől is. A BÉT közgyűlése április végén döntést hozott arról, hogy június 30-ig aláírják az integrációs szerződést a Budapesti Árutőzsdével, és szeptember 6-án már a BÉT-en kereskednek az árutőzsde termékeivel is. A HVB Bank kérésére azonban a most soron következő rendkívüli közgyűlésig felfüggesztették a két tőzsde egyesülését. Félezer atomerőmű működik a világon A Byron atomerőmű az USA Illinois államában. A legtöbb atommáglya az Egyesült Államokban üzemel A múlt év végén 442 atomerőmű termelt energiát szerte a világon, és 27 reaktor építése volt folyamatban - állapította meg a hét végén Bécsben kiadott legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). BÉCS (MTI) Az ENSZ által életre hívott szervezet összesítése szerint jelenleg már a világ áramtermelésének a hatodát az atomerőművek biztosítják. A legelső - polgári célokat szolgáló atomerőművet - 1954. június 26-án Moszkva közelében kapcsolták be az energiatermelésbe. Az évfordulóhoz időzített legfrissebb öszszesítés azt mutatja, hogy az atomenergia-termelés piacán az Egyesült Államok áll az élen, ahol jelenleg már 104 reaktor működik. A második helyen Franciaország áll 59, a harmadikon pedig Japán 54 reaktorral. Az atomenergiának az energiatermelésen belüli részarányát tekintve Litvánia áll az élen 80 százalékos részesedéssel, majd Franciaország következik a rangsorban 78, aztán Szlovákia 57, Belgium 55, Svédország 50, Ukrajna 46 százalékkal. Svájcban például 40, Magyarországon 32, Csehországban 31, Németországban pedig 28 százalékos az atomerőművek részesedése az áramtermelésben. A NAÜ szerint tovább fog növekedni az atommáglyák által termelt energia részaránya, a növekedés azonban lassúbb lesz az eddiginél. A NAÜ szerint jelenleg India építi a legtöbb reaktort, ahol 8 atommáglyát állítanak az energiatermelés szolgálatába. Ukrajnában 4, Oroszországban és Kínában 3-3, Iránban és Japánban pedig 2-2 reaktor épül. A világon legutóbb felépített 31 atomerőmű közül 22 Ázsiában létesült, ahol nagyon magas a népszaporulat, és nagyon gyér az alternatív energiaforrások lehetősége. A NAÜ kimutatta azt is, hogy a világon működő közel félezer atomerőmű közül mindössze 39 található a fejlődő országokban.