Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-29 / 150. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL ™ MliiBBw wIS ^V* IHl iWMMWMIIIWIIMÍMIÍÍISBHIBÍWÍIÍÍSMHMBBIWBIIIBMTBGG^^^^^ro 1111 I x- W' SH Mi1 1111mü Sm&Ki SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. JÚNIUS 29. BIZTATÓ NÖVÉNYTERMELÉSI KILÁTÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN Mélyponton a szarvasmarha-ágazat NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU Egy év alatt megtizedelődött az állomány Érdemi fagykár nélkül, régen látott csapadékos tavasz után nagyon biztatóak a növénytermesztési kilátások Csongrád megyében - írja Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH osztályvezetője a hivatal napokban megjelent, első negyedéves eredményeket értékelő elemzésében. Az állatállomány helyzete már nem ilyen rózsás: a szarvasmarhalétszám a mélyponton van, s a sertésállomány is tovább zsugorodott. Két aszályos évet követően átlag alatti csapadékú hónapokkal kezdődött az idei év is Csongrád megyében. Márciusig egyetlen hónapban sem érte el a lehullott mennyiség a sokévi átlagot. A bővebb esőket hozó időszak áprilistól indult, azóta viszont gyakran és bőségesen esik. A megye déli részén helyenként 100 milliméter fölötti csapadékot regisztráltak. A máshol jelentős károkat okozó viharok, felhőszakadások, jégesők szerencsére általában elkerülték a megyét, a többletcsapadékot a kiszáradt talajok rövid idő ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA alatt befogadták. Csak áprilistól kezdve alakultak ki nagyobb belvízfoltok. Az Atikövizig felmérése szerint ekkor ötszáz hektár vetést, négyszáz szántót és 2,5 ezer hektár rét-legelőt borított víz. Gyomok a szántásban Az őszi kalászosok viszonylag jól teleltek. Január-február hónapban rendkívül változékony volt az időjárás, kisebb-nagyobb fagyok előfordultak, de maradandó károsodást a kalászosokban nem okoztak. A kipusztulás szinte jelentéktelen volt. Az utóbbi évek egyik legszebb növényállománya fejlődött ki, jó aratást várnak a szakemberek. A szárazabb, magasabb fekvésű területeken már februárban megkezdődhetett az őszi szántások elmunkálása. Az enyhe idő beköszöntével március közepén mindenütt felgyorsult a talajelőkészítés és a vetés; a vetőmagvakból megfelelő volt a kínálat. Az áprilisi esők miatt viszont a munkálatok nagyon elhúzódtak, sok helyen későn került földbe a mag. A szántások rendkívül elgyomosodtak, ezért a legtöbb esetben a magágykészítés többletmunkát és költséget igényelt. Elenyésző fagykár Végre fagykár néjkül vészelték át a telet az ültetvények. A tavalyi erős (tavaszi) fagy kedvezőtlen hatása azonban az idei év termésmennyiségére is hatással lesz, hiszen az előző esztendőben sok helyen az elhalt, többéves részek csonkolását is el kellett végezni. A gazdák abban bíznak, hogy a homoki térségben meghatározó bevételt nyújtó őszibarack - két év kiesés után talán az idén termést ad. Tovább, soha nem látott alacsony szintre süllyedt a megye szarvasmarha-állománya: 2004. április l-jén mindössze 38 ezer állatot regisztráltak. Számuk - az országosnál kissé jobban - bő egytizedével csökkent az egyébként is igen alacsony tavalyi első negyedév végi szinthez képest. Áz állománycsökkenés a szövetkezeteknél volt a legjelentősebb. Az ezen formában gazdálkodók közül egy év alatt 7-ről 5-re csökkent a szarvasmarhát SZARVASMARHA- ÉS SERTÉSÁLLOMÁNY ^ • CSONGRÁD MEGYEBEN <2004. április 1.) Gazdálkodási Állattartók száma Állatállomány (ezer db) forma 2003. ápr. 2004. ápr. 2003. ápr. 2004 ápr. Szarvasharha Gazdasági társaság 29 26 20,7 20 Szövetkezet 7 5 2,7 1 Egyéni gazdálkodó 2790 2985 18,5 17 Szarvasmarha összesen 2826 3016 41,9 38 Sertés Gazdasági társaság 25 21 144,1 143 Szövetkezet 8 5 26,4 14 Egyéni gazdálkodó 24 137 21482 304 269 Sertés összesen 24 170 21 508 474,5 426 1 forrás: KSH DM grafika tartók köre (az egyik szövetkezet teljesen felszámolta, a másik kft.-jébe vitte át állományát), állataik száma pedig ezerre zsugorodott. Sertés és juh A megye sertésállománya április l-jén csak kissé haladta meg a 426 ezret, ami kilenctizede az egy évvel korábbinak. A csökkenés nem érte el az országos 16 százalékot. Ezen állatfaj esetében is a szövetkezeti formában működő gazdálkodók tevékenysége szorult vissza a leginkább, de igen nagy mértékben csökkentették állataik számát a sertéstartásban jelentős súlyt képviselő egyéni gazdálkodók is. Á juhok száma egy év alatt több mint 25 ezerrel emelkedett, és 2004. április l-jén megközelítette az egy évvel korábbi érték másfélszeresét. A közel 84 ezres állomány a kilencvenes évek csúcsát jelenti. Ezúttal a gazdálkodó szervezetek állománya is növekedett valamelyest, de az továbbra is igaz, hogy az állatok egyre növekvő hányadát, jelenleg már több mint kilenctizedét az egyéni gazdálkodók tartják. K. A. MUNKAVÁLLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Korlátlan lehetőségek három államban Továbbra is csak három régi uniós tagállam biztosít korlátlan munkavállalási lehetőséget a magyar állampolgároknak - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójából. BUDAPEST (MTI) Svédországban például a magyar munkavállalók a csatlakozás napjától vállalhatnak szabadon munkát. Írországban is fennáll ez a lehetőség, viszont a nem járulék alapú szociális ellátáshoz bizonyos tartózkodási idő szükséges. Az Egyesült Királyságban sem korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalását. Ugyanakkor a munkavállalóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Erről igazolást állítanak ki a hatóságok. A dán szabályozás feltételekhez köti a munkavállalási engedély megszerzését. Bizonyos esetekben az engedélyek könnyített eljárásban is kiadhatók. Hollandiában kétféle eljárás szerint szerezhető munkavállalási engedély. A munkaerő-piaci helyzet értékelése az egyik módszer, az egyszerűsített eljárás a másik. Az egyszerűsített eljárás a húsiparban, a nemzetközi szállításban, a belföldi hajózásban, az egészségügyben érvényes egyes szakterületeken. A munkavállalási engedély elbírálása ebben az eljárásban legfeljebb két hét. A mezőgazdasági és kertészeti ágazat sem kap mentességet a munkaerő-piaci vizsgálat alól. A június l-jétől szeptember 1-jéig tartó időszakban a szektor munkaadói által benyújtott kérelmekre viszont gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyeket. Ez a munkavállalási engedély az idénymunka idejére, de legfeljebb két hónapos időtartamra érvényes. Németország és Ausztria fenntartja a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását és hatályban maradnak a kétoldalú egyezmények is. Finnországban ugyancsak munkavállalási engedély szükséges, de a szezonális munkavállalást, valamint a nappali tagozatos diákok tanulással együtt vállalt munkáját nem kötik engedélyhez. Olaszország az űj tagállamok munkavállalóira - Ciprus és Málta kivételével - 20 ezres kvótát állapított meg. Belgium, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália és Luxemburg fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Az új uniós tagállamok nem korlátozzák egymás között munkaerőpiacukat. További információkhoz juthatnak az érdeklődők a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, valamint a Külügyminisztérium honlapján. Valószínűleg nem lesz Made in the EU címke A jelek szerint hamvába holt az Európai Bizottság elképzelése, hogy a jövőben minden európai terméken kötelezően szerepeljen a „Made in the EU" felirat. A legtöbb tagállam szerint ennek nem lenne sok haszna - írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság még januárban javasolta, hogy a jövőben minden Európában forgalomba hozott terméken szerepeljen egy „Made in the EU", vagyis „Az EU-ban gyártva" címke. Ennek a célja az lenne, hogy jobban tudatosítsa az európaiakban a kontinens egységét, és láthatóbbá tegye a közösséget a nemzetközi kereskedelemben - írja Bruxinfóra hivatkozva az Origó internetes portál. A tagállamok kereskedelmi illetékesei múlt pénteken tárgyaltak először a címkéről Brüsszelben. A hírek szerint a javaslatot nem fogadták túlzott lelkesedéssel. A legtöbb tagállam szerint a címkének nem volna sok haszna, már csak azért sem, mert az európaiak jelentős része nem is tudja pontosan, hogy ki tagja az EU-nak és ki nem. Wally Olins, a Saffron nemzetközi márkakonzultáns cég vezetője nemrég azt mondta a Financial Timesnak, hogy szerinte azért kár erőltetni a közös címkét, mert az EU-nak mint egésznek, nincsen igazi márkaértéke, ahogy Németországnak, Angliának vagy Olaszországnak. Ráadásul szakértők szerint egy ilyen címke eredetiségét nem is nagyon lehet ellenőrizni. A címke ellen szól az is - és ezen a ponton a tagállamok nagy része egyetért az ipari lobbival hogy pluszkiadást jelentene a gyártóknak. Az EU-s címke ugyanis nem helyettesítené a „Made in Hungary" címkét, hanem mellette szerepelne, és így extra költséggel jár pénzben, időben és adminisztrációban. Ezt egyébként az Európai Bizottság is elismerte. Úgy tudni, hogy a címkét csak Olaszország támogatta. Az ágazatok közül a textilipar pártolja a címke bevezetését, az európai export támogatása miatt. Az egyeztetések még folytatódnak a héten a tagállamok közt, de ha az első körben ekkora ellenkezés van, az általában azt jelenti, hogy a javaslatnak ebben a formájában nincs jövője.