Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-29 / 150. szám

KEDD, 2004. JÚNIUS 29. »AKTUÁLIS« 5 A sűrűn beépített részeken 8 fokkal is melegebb lehet Hőségtől szenved a szegedi belváros Folytatás az 1. oldalról A földfelszín lehűlését elsősor­ban az égbolt felé irányuló hosz­szúhullámú kisugárzás szabá­lyozza - mondta Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Ég­hajlattani és Tájföldrajzi Tan­székének docense. A városokban azonban ez csak korlátozottan érvényesülhet, hiszen az épüle­tek elzárják a teret. A hatást to­vább fokozzák a mesterséges épí­tési anyagok, amelyekkel lebur­kolják a földfelszínt, ezek ugyan­is felmelegedés után ontják ma­gukból a hőt. A városokban rá­adásul a természetes hűtés sem érvényesül kellőképpen, hiszen az esővíz szinte azonnal elveze­tődik az ember által épített csa­tornarendszerekben. A hősziget jelenség annál na­gyobb, minél urbanizáltabb, azaz beépítettebb egy város. Az 1999-ben és 2000-ben végzett mérések - amelyeket az SZTE munkatársai végeztek autóra szerelt hőmérő szenzorok segít­ségével - azt mutatják, hogy egy Szeged méretű város esetében is 2,5 fok különbség alakulhat ki a belváros és a külterületek, illetve zöldövezeti részek éves átlaghő­mérséklete között. Azaz: egy me­leg nyári estén például a Kárász utcán akár 8 fokkal is melegebb lehet, mint mondjuk a Bajai úti repülőtéren. A hőszigetnek köszönhetően a növényzet, sőt az állatvilág is más a városokban, mint ugyan­azon térségben a lakott területen kívül. Meghosszabbodik a vege­tációs időszak, korábban törté­nik a rügyfakadás, a virágzás, és olyan növények is meghonosod­nak, amelyek természetesen nem nőnének errefelé. Többek közt ennek a jelenségnek kö­szönhető az is, hogy télen csapa­tostól költöznek be a városba a varjak, itt ugyanis melegebb van, mint a szántóföldeken. Éppen emiatt egyébként a hősziget hi­deg időben legalább olyan hasz­nos, mint amilyen kellemet­len nyáron. Meghosszabbodik ugyanis például a fagymentes időszak és csökken a szükséges fűtési energia mennyisége. A jelenség ellen az egyre jelen­tősebb városiasodás ellenére is lehet tenni. Egyszerűen csak úgy kell növelni a beépítettséget, hogy közben ügyeljenek a parko­sításra is. A parkolók téglái kö­zött például helyet kell hagyni a fűnek is, és a legbetonosabb ré­szekre is fákat, bokrokat kell te­lepíteni az árnyékhatás és a páro­logtatás miatt. Fontos, hogy le­gyen megfelelő számú további párologtató felület is, amelyet akár szökőkutakkal, akár kis csobogókkal is lehet biztosítani. Aki azonban nagyon nem bírja a hőséget, annak továbbra is az a legbiztosabb, ha a nyári hőhul­lámok idején betonváros helyett a természetet választja. TÍMÁR KRISZTA A közigazgatásról A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról tartottak egész napos tanácskozást Szegeden. A megyei közigazgatási hivatalba polgár­mestereket hívtak meg, akik a bűnmegelőzésről és a népegészségügyi prog­ramról kaptak tájékoztatást. A Belügyminisztérium rendezvénysorozatán az ország valamennyi polgármestere első kézből juthat információhoz a központi programokkal kapcsolatban, ettől - többek között - azt várják, hogy sikeresebben pályáznak a végrehajtást segítő források elnyerésére. Új igazgató került a szegedi Zrínyi-iskola élére A közgyűlésé a döntés joga A szegedi közgyűlés pénteken Doroginé Bíró Irént választotta a Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola új igazgatójának. A tantes­tület viszont kétharmados többséggel egy másik jelöltnek szavazott bizalmat. A pe­dagógusok csak véleményt mondhatnak, az igazgató személyéről a közgyűlés dönt. MUNKATÁRSUNKTÓL Hárman adták be jelentkezésüket a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatói poszt­jára kiírt pályázatra. Az intézmény korábbi vezetője nyugdíjba vonult, ezért volt szükség új igazgatóra. A tantestületből többen felkeresték szer­kesztőségünket, mert nem értenek egyet a döntéssel. A tanárok kétharmada egy másik jelöltnek szavazott bizalmat. Szakmai szem­pontból mind a három jelölt megfelelő, de a pedagógusok elsősorban férfit szerettek vol­na a vezetői székben látni. Emellett - szerin­tük - több érv szólt az ő jelöltjük mellett. - A tantestület véleményt mondhat, de a törvény értelmében a közgyűlés dönt az igaz­gató személyéről - tudtuk meg Révész Mi­hálytól, a szegedi közgyűlés oktatási bizottsá­gának elnökétől. A bizottság elé járult mind a három jelölt és elbeszélgettek velük. A meghallgatás és a szakmai felkészültségük alapján tett javasla­tot a testület a közgyűlésnek. Ezért javasol­ták új igazgatónak Doroginé Bíró Irént. A ja­vaslatot a közgyűlés is jóváhagyta. Révész Mihály hozzátette, hogy a zrínyis tanárok többsége által támogatott jelöltnek nincs közoktatási vezetői szak végzettsége. A másik kettő viszont rendelkezik ezzel. Két év múlva változik az oktatási törvény. Akinek nincs meg a közoktatási vezetői szak végzettsége, annak már a jelentkezését sem fogadhatja el a bizottság. A CSONKÁBAN IS VÁLTOTTAK A szegedi Csonka János Szakközépiskolának is új igazgatója lett. A korábbi vezető, Nacsa József egyéves megbízatása tavaly lejárt, de azt a köz­gyűlés meghosszabbította. Az idén azonban már pályázatot írtak ki az igazgatói állás betöltésére. Nacsa mellett Péterné Szabó Irén is pályázott. A pénteki közgyűlés őt választotta meg a Csonka új Igazgatójának. A Zrínyiben szünidő az igazgatóválasztás alatt is zavartalan volt Fotó: Miskolczi Róbert Nemcsók lemaradt Nemcsók fános miniszteri biz­tos nem került be a parlament­be, a párt választmánya mások­nak szavazott bizalmat. A sze­gedi professzor azt mondta, úgy látszik, az MSZP-ben nincs szükség a jó szakemberekre. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Szocialista Párt Orszá­gos Választmánya Csige Tamást, Mesterházi Attilát és Szűcs Eri­kát választotta meg országgyűlé­si képviselőnek. A három politi­kus azoknak a képviselőknek a helyét foglalja el, akik július vé­gén az Európai Parlamentbe tá­voznak, és két éve az országos listáról kaptak mandátumot. A megüresedő képviselői he­lyekre mintegy tucatnyian, köz­tük Nemcsók fános szegedi pro­fesszor, miniszteri biztos is ka­pott jelölést, ám a választmány végül másokat támogatott. Nemcsók lapunknak elmond­ta, nincs elkeseredve, de azt elis­merte, szomorú. - Élveztem a dél-alföldi régió, köztük Botka László szegedi pol­gármester, az MSZP megyei szer­vezete elnökének támogatását, de ez is kevés volt - fogalmazott. - Úgy látszik, a szocialista párt­nak nincs szüksége a magasan kvalifikált szakemberekre, hisz mellettem például Veér András pszichiáter professzor sem nyert mandátumot. A miniszteri biztos megjegyez­te: nem hivatalosan közölték ve­le, hogy azért nem támogatta a választmány, mert jelenlegi tevé­kenységét összeférhetetlennek tartják a képviselői munkával. Nemcsókot két hónapja nevez­ték ki a Homokhátság vízután­pótlási program elnökévé. Megmenekülhetnek a Kállayhget fái Érdekek és lombok Megújult az alsóvárosi Szabadság tér Biztonságosabbak a gyermekjátékok Gazdik Gyula Fotó: Schmidt Andrea Hetven-nyolcvan idős fát kellett volna kivágni ahhoz, hogy a szegedi Kállay ligeten keresztül egyszerűbben megközelíthetővé váljon egy ter­vezett lakópark. Az oda vezető utcákat azonban inkább az eddigi feltáró utakon alakítanák ki a liget védelmezői. Úgy tűnik, az erdészeti hatóság is melléjük állt. Éppen a játszótéren keresztül vezetne az út a Kállay ligetben. Igaz, a három hámló mászóka nem vonz­za csapatostul a gyerkőcöket, de jól megmutatja, mit áldozna föl - a tervek szerint - a város, hogy jól megközelíthető telkeket tudjon a kertvárosban el­adni. Korábban megírtuk, hogy a Thököly utcai kertészetre vevőt keres az önkormányzat, egy része pedig már elkelt. A kertészet bejárata a Thököly út­ra nyílik, de a ligeten keresztül tervezték korábban a bejárást. Évekkel ezelőtt, az első tervek szerint a Derkovits fasor folytatásában nyitottak volna utcát a Kállay ligeten keresztül. Ez azonban nagy rombo­lással járt volna. (Kállay, aki 1884-ben lett városi főispán, és az újjáépítés után éppen a parkosításért, fásításért felelt, megfordult volna sírjában.) A kör­nyéken lakók már akkor aláírásokat gyűjtöttek a fakivágás ellen. Az egyik közeli utcában lakó Gazdik Gyula mu­tatja az íveket: háromszázan tiltakoztak a liget pusztítása ellen. Ám a terv keresztülment a köz­gyűlésen. A nagy értékű telkek eladhatósága fonto­sabb volt, mint a zöldterület - vélik a tiltakozók. Molnár Gyula, a terület új önkormányzati képvi­selője, biológus, szintén a lakók kezdeményezése mellé állt. A terület beépítésére vonatkozó előírá­sok módosítását kezdeményezte, amelyet a köz­gyűlés el is fogadott. A tervező azonban ezt nem vette figyelembe, a rajzokon az út továbbra is a lige­ten keresztül haladt, igaz, más nyomvonalon. Szabó László újszegedi képviselő, a Szögedi Véd­egylet elnöke szerint a kertészet eredeti bejáróján keresztül megközelíthető lenne az eladandó terü­let. Újszegednek mindössze két közparkja van, az Erzsébet liget és az elhanyagolt Kállay liget. Három építési telekért nem érdemes föláldozni ötven- vagy akár százéves fákat - tette hozzá. A Kállay liget mentén egyébként azért nem vezet­hetnek utcát, mert mindkét oldalon egy-egy telek zárja el a forgalmat. Az egyikre - a környékbeliek szerint - engedély nélkül épült ház, a másikat most vették meg, s az új tulajdonos rögtön a zöld pusztí­tásával kezdett: levágta a ligetből a telek fölé nyúló faágakat. Az ügyben fordulatot hozott az a szemle, amelyet a városi főépítész és a főkertész közösen tartott a helyszínen a közelmúltban. Százéves tölgyek is áll­nak a területen, emellett kétszáz éves szúrkenya­rak sarjai a mai példányok, a fűz-nyár ligeterdő túl­élői. A tudatos erdőtelepítés egyik szép példája a kiserdő, ezért az erdészek is a fák védelmére keltek. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester el­mondta: most épp szakhatósági engedélyeztetésen vannak a tervek, ám úgy tudni, az erdészeti ható­ság nem járul hozzá a fakivágásokhoz. Ezért a ter­vezőnek módosítania kell elképzeléseit, és más módon megközelíthetővé tenni a tervezett lakópar­kot. M. B. I. Átadták Szegeden az újjáépített Szabadság téri játszóteret. Az alsóvárosi játszószerek rekonst­rukciójának elsődleges szem­pontja a biztonság volt. Biztonságosan játszhatnak ezentúl az alsóvárosi gyerekek. Nagy Sándor alpolgármester és Virág András alsóvárosi képvi­selő átadta a megújult Szabad­ság téri játszóteret, melyet az Európai Unió szabványaihoz igazodva építették újjá. Az 1,8 millió forintos beruházás ered­ményeként baleset-megelőzési szempontból megfelelő, esztéti­kus környezet várja a gyerme­keket. A hintákat új ülőkékkel, a játékok alatti területet pedig egy félméteres ütéscsillapító homokréteggel látták el. Virág András elmondta, hogy a re­konstrukciót az alsóvárosi kép­viselői alapból fedezték. Egyéb­ként év végéig eltávolítják a bal­esetveszélyes elemeket Alsóvá­ros egész területéről, 2005-re pedig a Mátyás téri játszótér fel­újítását tervezik. Kicsik és nagyok egyaránt örülnek Fotó: Káinok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents