Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2004. JÚNIUS 14. Kvíz Meg vagyok én húzatva ? Címbe írom, ami ellen hadakozni akarok 1 Bocsánat, már nem is nagyon akarok. Kell nekünk állandóan védenünk édes anyanyelvünket? Mindig eszembe jut az örök Ábel, aki Tamási Áron tolla alatt hargitai álmában lövi a barátcsuhás ördögöket. Eltalál egyet, kettő lesz belőle. így vagyunk nyelvünk védelmezésében is. Nem fogynak, de duplázódnak vétkeink. Ha viszont nem szólok - na, ezt egyelőre nem bírom ki. Amikor begyűrűzött hozzánk a televízió jóvoltából a szellemi vetélkedő, már akkor akadtak néhányan, akik kvízre finomkodták volna. Hatott viszont akkor még az a nagyszerű igyekezet, amelyik az atomreaktorból is inkább atommáglyát eszkábált. Azt hittük, sikerült átmagyarítanunk a vetélkedőket is. Most viszont, amikor éppen arról beszélnek nyelvészek és politikusok, hogy nemzeti sajátosságainkat kötelességünk megőrizni az európai olvasztótégely fortyogásában is, mert szép cifrát jelent a nagy egyszínűségben, és régen eltűnt az atommáglya is, előáll valaki, aki fönnhangon hirdeti: Tűz-víz-kvíz! Minden hétköznap este. Neki nem jutott volna eszébe a másik ? És mit ád isten, azonnal párja is akad, középiskolásoknak is hirdetnek ezen a címen vetélkedőt. Most nem a Ki tud többet a Szovjetunióról1, hanem Ki tud többet az uniórólEnnyire át kell fösteni a zászlót! Vigyázzatok csipkebokorban ugrándozó ördögfattyak, Ábeli igyekezettel lövök rátok. Azt szokták mondani, akkor fogadja be az idegen szót nyelvünk, ha már magyar ragokkal és képzőkkel is használni tudja. Ha a tűznek lehet tüzel változata, és - uram bocsáss! - a víznek is vizel, akkor a kvíznek is lennie kellene kvízei változata. De nincsen. Kvízelni tehát nem tudok, az előző azonban még megy. Hatvanvalahány éve sorban állva hetvenkedve vetélkedtünk vele. Miközben ezeket a sorokat pötyögtetem, teleriogatja a fülemet a rádió egy másik rémséggel. Autósok elrettentésére szánják azokat a táblákat, amelyeket egyszerűen spot szóval emlegetnek. Megnéztem a szótárban, angolból vették ezt is, és szpotnak kell ejteni. Ha minden autóst úgy elrettentenének, mint engem a puszta szó, bizony mondom, kevesebb borzalom teremne az utakon. H.D. Géppuska már nincs az átalakított hajón Aknásznaszád a családnak A fölszámolt dunai flottillából való aknásznaszádot újítanak föl a szegedi Tiszavadit Kft. kikötőjeben. Az egykori hadihajót, fölújítás után, a Tisza-tőn használja majd a székesfehérvári tulajdonos. A Velencei-tavon látott meg egy magáncélra átalakított aknásznaszádot a székesfehérvári Besenyei Zoltán, s úgy döntött, neki is kell egy ilyen hajó. Az egykori dunai flottilla egységeinek árverésén ki is használta a kedvező alkalmat, „mindössze" közel 2 millió forintért hozzá is jutott egy naszádhoz, amelyet a szegedi Tiszayacht Kft. kikötőjében |a régen téli kikötőben) újítanak föl. A tulajdonos elmondta, ez az első hajó a családban, korábban még motorcsónakot sem vezetett. A járműre szóló jogosítványa is egészen friss még, első útját éppen az átalakítás alatt álló naszáddal teszi majd meg a Tiszán. Popovits József, a Tiszayacht Kft. igazgatója elmondta, hogy a Magyar Hajó- és Darugyárban készült, 1953-ban vízre bocsátott, Csepel-dízelmotorral meghajtott, 13,4 méter hosszú, hétszemélyes naszád khakizöld felületét fehérre festették, a fedélzetet körben korAz egykor khakizöld hajót fehérre festették, s védőkorláttal szerelték föl Fotó: Schniidt Andrea láttál szerelték föl. A hajó ak- művet a motoros hajózás szá- élvezik majd az aknásznaszád tív szolgálata alatt az orrán mára megnyitott vizeken hasz- nyújtotta örömöket, géppuskát is hordozott. A jár- nálhatják: Balasiék a Tisza-tón NY. P. Mindennapi kísértéseinkről is szól a könyvhétre megjelent, s a minap bemutatott Ne kísérts meg! című regény. A szerző, Zeeta Brisk a Szegedi Rendőrkapitányságon dolgozik kísérőőrként, jogot hallgat, és nemes hobbinak hódol: regényeket ír. „Biztosan minden jelenlévő tanúja volt már valamilyen megmagyarázhatatlan jelenségnek" késztette önvizsgálatra hallgatóságát saját könyvének bemutatóján a szegedi Győrfi Zita. A Bába és Társai Kiadó által megjelentetett regény szerzője - aki civilben jogot tanul, egyenruhában viszont a szegedi kapitányság kísérő őre - el is mesélt egy megrázó családi történetet, hogyan zuhant le és tört össze az éjszaka közepén egy beüvegezett családi fotó a szögről, amely nem esett ki a falból, s aztán másnap jött a hír: meghalt a dédnagyapa. A Ne kísérts meg! című regény a mindenkit különbözőképpen izgató természetfölöttivel szembesíti az olvasót. A könyvhéten debütáló szerzőt 71 iczakov Szilvána, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője kérdezte a hétfői könyvbemutatón, s ő olvasott föl részleteket a kötetből. Kiderült, hogyan választotta Zita az álnevet - Zeeta Brisk -, s az is, hogy most már tényleg szeretne eljutni Skóciába, mert bár a leírás alapján úgy tűnik, személyes élményei vannak, ez nem így van, viszont több könyvet is áttanulmányozott írás közben. Szüleinek is köszönetet mondott, hiszen ők szerettették meg vele a könyveket, ők biztatják mindig a folytatásra. Zita azt mondta, munkája során nap mint nap rengeteg élettapasztalatot szerez, s ami a későbbieket illeti, még nem döntött: számára most az a fontos, hogy a munkájában, a tanulásban és a hobbiként választott foglalkozásban egyaránt örömét lelje. Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány azt mondta, ez a rendezvény is bizonyítja, átalakulóban van a rendőrség, és egyáltalán nincs szégyenkeznivalója a testületnek, amíg ilyen értékes embereket tudhat a soraiban. B. A. Többségük az utolsó pillanatban kezd állást keresni Kevés a karrierépítő egyetemista A legtöbb végzős egyetemista és főiskolás a tanév végén kezd el állást keresni. Kevesen vannak, akik már másod-, harmadévesként gyakorlatot szereznek leendő szakmájukban, és előnnyel indulnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Egyetemen működő karrierirodában a diákokat tanácsokkal látják el arról, hogyan kell állásinterjúra készülni, önéletrajzot írni. Arról is beszélgetnek a hallgatókkal, miért fontos a határozott kézfogás és az ápolt, elegáhs megjelenés - hiszen az álláskeresésnél már az első percekben eldől, hogy a jelentkező szimpatikus-e a cég képviselőinek. Csaba Levente, a karrieriroda vezetője elmondta, a legtöbb hallgató az utolsó pillanatra halasztja az álláskeresést. - Ha fokozatosan építenék a karrierjüket, hamarabb megtudnák, mi szükséges ahhoz, hogy állásba kerüljenek, könnyebb lenne a helyzetük - mondta az irodavezető. - Van egy kiadványunk, amelyet több irodával együtt készítettünk. Ebben hasznos tanácsokat adunk az álláskeresőknek, önéletrajzi mintákat és kísérőlevél-mintákat is találnak benne a diákok, átvesszük az általános interjúkérdéseket is. Sok diák a tavaszi börzéken találkozik a cégek kínálataival, míg mások nyaranta gyakorlatra mennek, s előfordul, hogy az adott cég fel is veszi őket a diploma megszerzése után. Aki komolyan gondolkodik a jövőjéről, az karriertervezési kurzust is felvehet az egyetemen. A karrierirodába befutott állásajánlatok között sok a gyógyszerészcégektől érkező, nagyon keresettek az informatikusok, valamint az idegen nyelveket beszélő hallgatók. A hallgatók átlagosan fél év elteltével találnak maguknak állást. Héja ellen foncsorozott üveggömb Szegedi rendőrlányt rejt a Zeeta Brisk álnév Most már szívesen megnézné Skóciát Zeeta Brisk „civilben" rendőr és Győrfi Zita Fotó: DM/DV Műkarvaly is védheti a szőlőt Napelemes műkarvalyra érkezett megrendelés Lelkes István hódmezővásárhelyi polihisztor-természetvédőhöz. Csakhogy a megrendelő - az egyik híres borvidékünkről származik - azóta sem jelentkezett. A szakember, ha kell, elkészíti a különös seregélyriasztót. Ma, az elképesztő pazarlások időszakában madarak okozta kárról gyakorlatilag alig beszélhetünk. Néhány speciális eset azonban adódhat, amikor a madarak kárt tesznek. Ilyenkor sok minden bevethető annak érdekében, hogy a károkozás abbamaradjon - hívja föl a figyelmet Lelkes István polihisztor-természetvédő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja. Az általa tervezett műkarvaly dróton „repül" két fa között, jellegzetes karvaly-szárnymozgással. Az elkészítés, működtetés technikailag semmi nehézséget nem okoz; ha van rá igény, ő létrehozza a prototípust, szüret idején már be is lehetne vetni. Egyébként - mutat rá - az érő szőlőre érkező seregélyek nem hazai madarak, hanem északról jönnek, s vonulnak tovább; a hazaiak, amelyek tavasztól őszig tartózkodnak nálunk, rovart fogyasztanak, rendkívül hasznosak, háborgatásuk mindenképp kerülendő. A ragadozó madárnak még a A fácántelepre be-bevágó héját nem lelőni kell, hanem elriasztani - mondja Lelkes István vásárhelyi polihisztor-természetvédő Fotó: Tésik Attila keménypapírból kivágott szilu- gyi-könyvtár üvegtáblafalainak ettje is hasznos lehet, mondja ütközve évről évre sok madár leLelkes István. A szegedi Somo- li halálát - különösen a telente tömegesen érkező fenyőrigók. Az üvegfelületre rögzített, repülő karvalyt, sólymot formázó sziluett azonban messzire riasztja a madarakat, így azok elkerülik a halálos ütközést. Előfordul - így a polihisztor-temészetvédő -, mikor maga a ragadozó madár jelent védelmet. A londoni repülőtéren, ahol sok a sirály, és fönnáll a repülőgép-sirály ütközés veszélye, időnként sólymot röptetnek ezzel megbízott emberek. Az ősi ellenség láttán a sirályok nagy ívben elkerülik a repülőteret. Más esetben viszont védekezni kell a ragadozó madár ellen. Például, mikor héja fenyegeti a fácántelepet. Héja ellen - puska helyett - kitűnő a madárnak a foncsorozott üveggömbbel előállítható, torzított tükörképe. Az üveggömböket oszlopokra kell szerelni, a telep kerítésére. Jön a héja, egyszer csak szembejön vele egy rémisztően eltorzult, másik héja - a tükörkép -, ettől aztán megijed, és békésebb tájakra távozik. A Nyugat-Európában is ismert módszert a volt Szovjetunióban annak meggátlására alkalmazták, hogy ölyvek, sasok nagyfeszültségű vezeték tartóoszlopaira szállva, szárnyukkal áramszünetet okozzanak. A gömbtükörkép által ezt, és a madarak pusztulását egyaránt el lehetett kerülni. ECS.