Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

HÉTFŐ, 2004. JÚNIUS 14. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Másodköltésre még igénybe vehetik a madarak Fészekodú-kihelyezés, százezerért A közelmúltban befejeződött a Dalerd Rt. madárodú-kihe­lyezési akciója a mártélyi táj­védelmi körzetben. Korábban a tiszai áradás miatt nem le­hetett rámenni a felázott te­rületre. A kihelyezett fészek­odúkat másodköltésre még igénybe tudják venni a mada­rak, és rovarfogyasztásukkal sokszorosan meghálálják a rá­fordítást. Az erdőgazdálkodás azzal jár, hogy a gazdasági célú erdőkből eltűnnek az odvas fák. Pontosab­ban: ki sem alakulnak az odvak, a fákat még ezek létrejötte előtt kitermelik. Az odvas fa gazdasági felhasználhatósága nagymérték­ben csökken, így érthető az erdé­szet törekvése: odvas fa lehetőleg ne legyen a területen. Ez azon­ban az odúlakó madarak - a cine­géktől a harkályokon át a baglyo­kig - életterét nagymértékben csökkenti: nem tudnak hol köl­teni. A helyzeten mesterséges fé­szekodú-kihelyezéssel segít a Dél-alföldi Erdészeti Rt., együtt­működve a nemzeti parkokkal ­immár jó tíz éve. A Kiskunsági Nemzeti Park területén belül a mártélyi tájvédelmi körzetben gondoskodik odúkihelyezésről az erdészet, a Körös-Maros Nemze­ti Park területén pedig a landori tájvédelmi körzetbe kerülnek odúk. Szegeden a piarista gimná­ziummal működik együtt a Da­lerd. Egy-egy odú-kihelyezési ak­ció mintegy százezer forintba ke­rül a gazdaság számára, a termé­szetvédelmi szakértelmet az együttműködők biztosítják. ­Példaértékű a kapcsolat a nem­zeti parkok illetve a gimnázium, és az erdészet között - hívja föl a figyelmet Fazekas József terme­lési igazgató. A mártélyi tájvédelmi körzet­ben - mint a termelési igazgató­tól tudjuk - az idén a tiszai ára­dás megakadályozta, hogy min­den odút még kora tavasszal ki­rakjanak, nagyobb hányaduk ki­helyezésére a közelmúltban ke­rült sor. Akkorra már visszahú­zódott a víz, rá lehetett menni a hullámtéri talajra. A kihelyezést Somodi István, tájvédelmi kör­zetvezető végezte a Dalerd kerü­letvezető erdészeivel együtt, a korábbi években kihelyezett, s azóta megsérült odúkat lecserél­ve. A Maros menti, lándori erdő­ségekbe vagy ősszel kerülnek új odúk - ez esetben is hasznosak: elősegítik a madarak telelését -, vagy jövő tavasszal. Ide egyéb­ként korábban speciális denevér­odúkat is kihelyeztek, Dobrosi Dénes denevérekkel kapcsolatos kutatásait elősegítve, ezek jelen­leg is fogadják az állatokat. Az említettekhez egyébként hozzá kell fűzni: a mesterséges fészek­odúkból a fiókák kirepülése után legjobb eltávolítani a fészekanya­got és magát az odút is fertőtlení­teni, mert elszaporodhatnak benne a paraziták. De ha erre nincs mód, akkor is nagyon so­kat használnak a fészekodúk ­elvégre a természetes odvak ese­tében sem történik meg a fészek­anyag cseréje. ECS. í s JflR if'^ % f | % L-idOttf^ '^fruMBi. wfHPii'P*r JKiléllil i' H59' ' * - . fOTPp ¡••fHHw: 'v^M r P iÍMjK , t»y ®rv­Az odvas fákat mesterséges fészekodúkkal pótolja a Dél-alföldi Er­dészeti Rt. Illusztráció: Tésik Attila A Tisza mindkét partján offenzívába lendültek a multik Szegedre jönne az Auchan is Több jelentős nemzetközi áru­házlánc jelezte: szívesen épí­tene bevásárlóközpontot Szege­den. Az önkormányzat egy új­szegedi áruházat látna legszí­vesebben. A városnak egyébként nincs saját eladható telke, amely alkalmas lenne hiper­market számára, ám egy Deszk melletti, magántulajdonú in­gatlan megfelel a célra. Új niulti bevásárlóközpont épül Szegeden. A hír már jó ideje körbe jár a városban, sokan tudni vélik azt is, hogy az egyik legnagyobb áruházlánc, a francia Auchan te­lepül Szegedre, pontosabban a vá­roshatár közelébe, Deszkre. - Az Auchan valóban szeretne áruházat építeni Szegeden - erősí­tette meg információinkat Gille­mot Katalin. Az Auchan Magyar­ország Kft. igazgatói asszisztense elmondta: a cég tervei között sze­repel, hogy minden magyar nagy­városban, így Szegeden vagy kör­nyékén a közeljövőben megjelen­jenek a piacon, és erről már foly­tattak is tárgyalásokat. Egyelőre azonban nincs konkrét megálla­podás, így arról sem született döntés, hogy Deszken vagy Szege­den építsenek. - Az idén és jövőre még biztosan nem nyílik Auchan áruház a városban - szögezte le Gillemot Katalin. Tárgyalások folynak arról, hogy a település otthont adjon egy hi­permarketnek, sőt az önkor­mányzat rendezési tervében már ki is jelölt egy ingatlant erre a cél­ra - tudtuk meg Simicz József deszki polgármestertől. Deszk és Szőreg között, a 43-as út mentén fekvő húsz hektáros terület A Tisza túlpartján ez a Deszk melletti terület a legalkalmasabb egy hipermarket számára - mutatja Simicz József Fotó: Schmidt Andrea egyébként nem önkormányzati, hanem magántulajdonban van. A tulajdonosok az önkormányzattal összhangban azt tervezik, hogy kereskedelmi beruházás céljára adják el a területet. Több multinacionális kereske­delmi lánc is jelezte: szeretne Szegeden áruházat nyitni - tud­tuk meg Solymos Lászlótól. A multik a Tisza mindkét partján szívesen építkeznének, ám a vá­rosvezetés egy új szegedi bevásár­lócentrumot látna szívesen, hi­szen ott nincs ilyen létesítmény, igény viszont rendkívül nagy len­ne rá. Ugyanakkor a szegedi ön­kormányzatnak nincs olyan sa­ját tulajdonú telke, amely képes lenne befogadni egy hipermarke­tet. - A legtöbben az 5-ös út mellé szeretnének települni, de ott már alig találni forgalomképes ingat­lant, ráadásul közlekedési szem­pontból sem lenne jó, ha tovább növelnénk a forgalmat a város ezen részén - tájékoztatott Nagy Sándor városfejlesztési alpolgár­mester. Megerősítette: az önkor­mányzatot már több olyan nagy cég is megkereste, amely áruhá­zat építene, de a városnak nincs eladó telke. Sokszor azonban a multik névtelenül, egy-egy ingat­lanforgalmazó céget megbízva keresnek alkalmas területet. A tapasztalat szerint ugyanis, ha nyilvánosan jelzik vételi szándé­kukat, akkor felverik az árakat. K.B. K1KA, IKEA Léteznek olyan áruházláncok is, amelyek hivatalosan nem tájékoz­tatták a várost betelepülési szán­dékukról, de már komoly lépése­ket tettek a nyitás felé. így például a közelmúltban a Kika bútoráru­ház-lánc keresett hirdetésben dol­gozókat szegedi, még nem létező áruházába. A korábbi hírekkel el­lentétben azonban szinte biztos: a svéd Ikea nem nyit Szegeden áru­házat, a cég terjeszkedési straté­giáját ugyanis megváltoztatták. Számítógépet kaptak MUNKATÁRSUNKTÓL A németországbeli észak-raj­na-vesztfáliai Stenzelbergschule 25 Pentium l-es és Pentium Il-es számítógépet, monitort, billen­tyűzetet és kiegészítő eszközöket ajándékozott a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségé­nek. Az adományt Magyari Béla elnök vette át. A számítástechni­kai eszközöket azok a szerveze­tek kaphatják meg, ahol a mo­dern kommunikációs eszközök hiánya miatt lassú az informá­cióáramlás. Radnótis diák beszél legjobban angolul az olasz középiskolások között Németh Emese győzelme a veronai versenyen Ökológiai haszon Be kellene vezetni egy új értéket, az ökológiai haszon fogalmát. Ökológiai haszon akkor kelet­kezne, ha sikerülne megőrizni, illetve újrate­remteni az eredeti élővilág életlehetőségeit me­zőgazdasági, vagy bármely egyéb kultúrterüle­ten - túlmenően a termelési eredmények eléré­sén. De akár a tényleges haszonban is megje­lenhet az ökológiai haszon. „Kiterjesztett bio­gazdálkodásnak" is lehetne nevezni az ökoló­giai haszon szempontjait is figyelembe vevő ter­melést. A gazdálkodók azzal dicsekednének: ez a paradicsom úgy termett meg - és azért drá­gább némileg a szokásosnál -, hogy miközben megtermett, a zöld varangy is lerakta petéit a paradicsomföld közepén lévő vízállásos lapos­ban, s bár az ebihalak sikeres átalakulásához nyár közepétől mesterséges vízutánpótlást kel­lett biztosítani két hétig, de végül sok százezer, tökmagnyi apró béka ugrált szerteszét. Ráadá­sul - folytathatnánk a felsorolást - ugyanitt a pettyes gőtének is sikerült szaporodnia, mind­emellett bíbicek csaponganak a táj fölött. Az említett élőlények jelenléte, ha tulajdon­képpeni természetvédelmi területről beszél­nénk, nem nagy szó, egy paradicsomföld köze­pén lévő, vízállásos lapos esetében viszont ­amit akár ki is száríthatott volna a tulajdonos, miképpen ez napjainkban legtöbbnyire törté­nik, de nem tette - óriási dolog. És ha a vásárlók megfizetnék a többletárat - mégpedig annak tu­datában fizetnék meg, hogy ezzel lehetővé te­szik egy terület élőlényeinek fönnmaradását -, a történet: sikertörténet. Nézzünk más példát, az erdőgazdálkodást. Ha a tulajdonos a több száz éves, öreg füzeket nem vágja ki (ma kivágja legtöbbnyire, hacsak nem szigorúan védett természetvédelmi terü­letről van szó), s bántatlanul fejlődhet belse­jükben a szarvasbogár- és hőscincérlárva, he­lyükre nem tud gazdaságilag értékesíthető cse­metét ültetni, viszont a kitermelt fát sikerül magasabb áron értékesítenie - s azért sikerül, mert a vevő értékként tartja számon a terület élővilágát -, kész a pénzben is mérhető ökoló­giai haszon. Ez manapság minden elképzelést felülmúló utópia, s az is marad, amíg a vevő örül, ha egyál­talán bármiféle paradicsomot meg tud venni. Ám strukturálódik a piac, és a környezettudatosság terjedésével van rá némi esély: a „kiterjesztett biokörülmények,, közt előállított termékre is akad igény, kialakul egy „ökológiai piac tortasze­let". S ha az ország területén akár csak pár helyen létrejönne egyfajta „kiterjesztett biogazdaság" ­amilyennel például a hódmezővásárhelyi Sirkó Zoltán kertészmérnök, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistája is kísérle­tezik -, már az is óriási eredmény lehetne. E gaz­daságok, a nemzeti parkokkal, a Natura 2000 há­lózat elemeivel és egyebekkel együtt hozzájárul­nának a biodiverzitás megőrzéséhez. Egészen ad­dig az időszakig, amikor az ökológiai haszonra tö­rekvés - az, hogy egy adott termék mellett a ter­mészetes környezet is megmaradjon - nem utó­pia lesz, hanem magától értetődő cél. FARKAS CSABA Bravúrt hajtott végre Olaszor­szágban a szegedi Radnóti Mik­lós gimnázium 16 éves diákja. Németh Emese veronai gimna­zistaként megnyerte azt a ver­senyt, amelyet egy London köz­pontú szervezet hirdetett meg az angolul legjobban beszélő olasz középiskolások között. A szegedi Radnóti Miklós gim­názium elsőéves, biológia szakos diákja, Németh Emese tavaly ősszel az olaszországi Veronában tanult. Az akkor 15 éves lányt az észak-olasz város egyik, a Rad­nótihoz hasonlóan patinás gim­náziumának harmadik évfo­lyamára vették fel. Már ott érte­sült a londoni központú szerve­zet, a The Live Literature Assoti­ation Európa számos országában meghirdetett felhívásáról, ame­lyet az angolul legjobban beszélő középiskolás diákok között hir­dettek meg. A kiírásban szere­pelt, hogy az egyes országokban győztes diák - az adott ország képviseletében - indulhat a Lon­donban megrendezendő döntőn. Az olaszul és angolul nagyon jól, mondhatni anyanyelvi szin­ten beszélő Emese több száz olaszországi diákhoz hasonlóan jelentkezett a versenyre. Előbb megnyerte a veronai selejtezőt, majd az olaszországi döntőt is. - A döntőt Veronában rendez­ték. Ott tizenhármán versenyez­tünk, a zsűri tagjai amerikai és an­gol tanárok voltak - mesélte az olaszországi tanulmányait a múlt héten befejező, és Szegedre vasár­nap délben megérkező Németh Emese. Elmondta: a zsűri nem csak a nyelvtudást, hanem a „Ha­tártalan ország" címmel megtar­tott előadást is értékelte. Emese a globalizációról, azon belül az ame­rikanizálódásról beszélt a meg­adott öt percben. A zsűri félórás tanácskozás után hirdetett eredményt: a Németh Emese: Boldog vagyok, hogy részt vehettem Olaszország­ban az angol versenyen és nyertem Fotó: Miskolczi Róbert győztes Németh Emese Veroná­ból. A kiírás érelmében azonban nem az olasz középiskolások kö­zött angolul legjobban beszélő magyar diák indulhat a londoni döntőn. - Nem, egyáltalán nem vagyok csalódott, ellenkezőleg: elmond­hatatlanul örülök, boldog vagyok, hogy részt vehettem a versenyen és nyertem - jelentette ki a „ma­gyar-olasz" lány. - Ez számomra örök emlék marad - tette hozzá. Németh Emese idén ősszel má­sodikos diákként a Radnóti Mik­lós gimnáziumban folytatja ta­nulmányait. A középiskola befe­jezése után vagy itthon, vagy kül­földön filozófiát tanul. - Olaszországban megszeret­tem - mesélte Emese - az ottani iskolákban kötelező tantárgy­ként oktatott, számomra rend­kívül érdekes tantárgyat, a filo­zófiát. OLÁH ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents