Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. JÚNIUS WWW.DELMAGYAR.HU AZ ELMÚLT HÉT ÉV ALATT 370 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A KÖTETEK ATLAGARA A könyvpiac tovább nő, csak lassabban Lassulni látszik a magyar könyvpiac elmúlt hat évben tapasztalt dinamikus növekedése. Míg korábban a 15-18 százalékot is megközelítette az éves emelkedés, tavaly csak 5,8 százalékkal nőtt a könyvforgalom. A könyv ennek ellenére jó üzlet: 2003-ban közel 57 milliárdos volt a forgalom. A rendszerváltás fordulópontot jelentett a magyarországi könyvtermelésben is. Számos régi kiadó tűnt el vagy rendült meg, ugyanakkor tucatjával alakultak újak, hogy szerencsét próbáljanak az egyre szűkülő piacon. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) statisztikáiból kitűnik: 1990-ben még több mint 113 millió új kötet talált gazdára, tizenhárom évvel később, 2003-ban már csak 32,6 milliót értékesítettek. Ugyanezen időszak alatt a kötetenkénti példányszám 15 ezer 200-ról 3544-re apadt. Két mutató esetében tapasztalható csak növekedés: egyre több a megjelenő cím és egyre drágábbak a kötetek. 1997-ben - az iskolai tankönyvekkel együtt számolva - 468 forint volt a kiadványok átlagára, tavaly már 1743. Hét év alatt ez több mint 370 százalékos áremelkedést jelent, ami sokszorosan meghaladja az inflációt. Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy mostanra lelassult a magyar könyvpiac elmúlt hat évben tapasztalt diM. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője és Lévai Balázs a Bestseller bemutatóján a szegedi Fókusz Könyváruházban FOTÓ: HOLLÓSI ZSOLT namikus növekedése. Míg korábban az évi 15-18 százalékot is megközelítette az emelkedés, tavaly már csak 5,8 százalékkal nőtt a hazai könyvforgalom, amely mintegy 57 milliárd forintot tett ki. Ennek 90 százalékát a 150 piacvezető kiadó bonyolította le, az importból származó könyvek közel 7 százalékot jelentettek, míg az évente egy-két könyvet publikáló kis cégek részesedése alig haladta meg a két százalékot. A rendszerváltás idején még átlagosnak számító 15 ezer eladott példány ma már üzleti sikernek számít. Akadnak olyan felkapott szerzők - például Stephen King, Havas Henrik, Stahl Judit- akiknek az ismertsége önmagában garanciát jelent a magas példányszámra. A KÖNYVFORGALMAZÁSI ADATOK év Címek síim ÖsapMánystám Könyvkrgihm (Ft) 1997 8941 52 125 000 5900 24 434 000 000 1999 9731 44 652 000 4600 33 477000 000 2001 8837 32 615 000 3690 45 742 293 000 2003 9205 32 627 000 3544 56 871 989 000 fortéi MKKI DU grafika A 2003-AS KÖNYVFORGALOM tematika szerinti megoszlása 1,5% ísirerett«j«aí) könyvek Közoktalási tankönyvek, nyelvkönyvek Szakkönyvek, lexikonok, saítárak magyar könyvpiac sajátossága, hogy kimagasló a szépirodalmi munkák aránya. Bár tavaly 2,2 százalékkal csökkent a részesedésük, még mindig a teljes forgalom 17,2 százalékát teszik ki, miközben világszerte 5 százalék körüli az arányuk. Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság eddig 350 ezer példányban kelt el, sztárszerző a tavaly Nyugat-Európában újra felfedezett Szabó Magda is, akinek életműkiadása az Európa Könyvkiadónál jelenik meg. Esterházy Péter Harmónia Caelestise 70 ezer, Závada Pál kötete, a Jadviga párnája 60 ezer eladott példánnyal került az utóbbi évek hazai szépirodalmi toplistájára. A könyvkiadók abban egyetértenek: ritkán lehet előre megmondani, melyik kötetet hogyan fogadja a piac, miből lesz bestseller. A televíziós szereplés, az átfogó médiakampány sokat segíthet. Azt mondják a szegedi könyvkereskedők: Lévai Balázs nagy sikerű bestsellerműsorai után mindig megugrott a bemutatott külföldi írók, például Jósé Saramago, Paulo Coelho Vagy épp Paul Auster kötetei iránti kereslet. A tévés interjúkból készült kötet maga is bestseller lehet. A kiadók szerint a könyv a nagy forgalmazók számára a legjobb üzlet. Egyre emelik ugyanis a terjesztői jutalékot. Ma már az sem ritka, hogy a 45-50 százalékot is eléri a kereskedelem árrése. Ilyen kondíciók mellett legalább 4-5 ezer példányt el kell adni egy könyvből, hogy a kiadó is nyerjen rajta. A szegedi Lazy Könyvkiadó 1998-ban jelent meg az országos piacon, ma már évi 40 címet jelentet meg. Vezetője, Lázár István szerint sikerük titka, hogy következetes, minőségi munkát végeznek, és minden öüetet többször is átrostál a kiadói team. Az iparművészkedéssel például gyöngyfűzéssel, üvegfestéssel - otthon foglalkozók számára szegedi szerzőkkel indított sorozatuk üzletileg is sikeres, mint ahogyan a Csáth- és a Poe-sorozatuk is. Sokat várnak a Jane Austen Büszkeség és balítélet című kötetével most elindított női regények szériájától is. H. ZS. Autóstop helyett sokan a telekocsit választják Az úgynevezett telekocsi vagy taxistop szolgáltatás lényege, hogy mindenki jól jár. A bekéredzkedő utas beszáll a benzinpénzbe - így olcsóbb a kocsi tulajdonosának is -, és az ár nem vetekszik a vonat- vagy buszjegy költségével, hogy a repülőről ne is beszéljünk. Az interneten elég rákeresni a telekocsi szóra, máris több, igen látogatott portálon nézelődhetünk. A telekocsi szolgáltatás biztonságosabb és tervezhetőbb, mint a stoppolás - vélik azok, akik így utazgatnak a kontinensen. A lényege, hogy ha valaki például Párizsba megy, és van még a kocsijában üres hely, kereshet társakat, akik beszállnak a benzin árába. Fordítva is működik: ha valaki utazna, a honlapon lehetősége van sofőrt keresni a célállomásig. így mindenki olcsón utazhat - az autós is, meg a kalandvágyó, de fuvarozót kereső utas is. Az útiköltség mindenesetben megegyezés tárgya, akad, aki kilométerenként számítja á díjat, máskor egy bizonyos összegben állapodnak meg a felek; a neten megjelent felhívás szerint egy autós 50 euróért vár útitársakat a francia fővárosba, illetve a dél-hollandiai Utrechtbe. Az aktuális árfolyamon számolva a 12 ezer 500 forint mindkét esetben barátinak nevezhető. Egy útra ugyanis a felnőtt vonatjegy másodosztályon Párizsig 46 ezer forint, Utrechtbe 41 ezer 500, és diákkedvezmény nem vehető igénybe ezeken a vonalakon. Busszal ugyanez olcsóbb: Utrechtig25 ezer 900, Párizsig 27 ezer 900 forintért lehet eljutni, ebből az árból a diákok tíz százalék kedvezményt kapnak. A telekocsiról még nem árt tudni, hogy bizony itt is akadhatnak kellemetlenségek, például ha az utas és a sofőr nem szimpatikusak egymásnak, akkor egy hosszú utazás feszült, rossz hangulatban telhet el. Ez persze kiderül, ha a felek utazás előtt nemcsak e-mailt váltanak, hanem telefonon, esetleg személyesen is beszélnek egymással. Előre kell tisztázni a viteldíjat, a fizetést illetően van, aki már indulásnál kéri a pénzt a tankolás miatt, másoknak a célállomáson kell odaadni az úti költséget. Meg kell beszélni az útitervet, hogy ki, hányszor szeretne menet közben megállni kávézni, netán ebédelni. Fontos azt is előre tisztázni, mennyi csomag vihető, ne induláskor derüljön ki, hogy a kocsi dugig van rakva a sofőr bőröndjeivel. Ha lerobban a kocsi, az utasnak nem illik cserbenhagyni az autó tulajdonosát, de a javítási költségekbe természetesen nem kell beszállnia. Az európai nagyvárosok többségében is működik telekocsi szolgálat, az internetes portálokkal ellentétben, az irodákban közvetítési díjat kérnek az utazóktól, ennek ellenében kapják meg a címeket az autót keresők. NYEMCSOK ÉVA Az adók nőttek, az adóterhelés csökkent BUDAPEST (MTI) Az önbevalló magánszemélyek jövedelme és az ezt terhelő adó is körülbelül 14 százalékkal nőtt 2003-ban, az adókedvezmények összege azonban 45 százalékkal emelkedett, így az adóterhelés 22,7 százalékról 21 százalékra csökkent - mondta Király László György, az APEH elnöke. Az önbevallók által bevallott jövedelem 2567 milliárd forint volt tavaly, amit 766 milliárd forint számított adó terhelt. Az adókedvezmények összege 2003-ban 228 milliárd forint volt. A legtöbb, 1,6 milliárd forintot elérő, elkülönülten adózó jövedelemre egy budapesti férfi tett szert, aki értékpapírokat adott el - derült ki az APEH sajtótájékoztatóján. Az adóhivatal összesítése szerint ezzel az összeggel a budapesti férfi nagy fölénnyel utasította maga mögé a tavalyelőtti nyertest, aki Szolnokon rendelkezett állandó lakhellyel, és 729 millió forint után fizetett forrásadót. A 100-as listán szereplők átlagjövedelme is jelentősen, 225 millió forintról 314 millió forintra nőtt. Az önbevalló magánszemélyek összevont jövedelmének 100-as toplistáját egy budapesti férfi vezeti, 500 millió forint feletti jövedelemmel, ezzel jelentősen, több mint 200 millió forinttal lemarad a 2002. évi győztestől. Tavaly a toplista első helyezettje 549 millió forint jövedelmet vallott be, míg 2002-ben a legmagasabb összevont jövedelem 754 millió forint volt. ÖN IS NORMALIS MAGYARORSZAGOT AKAR?