Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

1 Elsősorban a szennyvízveze­ték-hálózat hiánya miatt nem tett javaslatot a belügyminisz­ter a köztársasági elnöknek, hogy várossá nyilvánítsa Sán­dorfalvát. A nagyközség önkor­mányzata jövőre újból pályázni kíván a városi rangra. Rengeteg munkát és pénzt öltek a sándorfalviak abba a közel 130 oldalas pályázatba, mellyel váro­si rangra szerették volna emel­tetni településüket. A vágyuk egyelőre csak álom marad. Lam­perth Mónika belügyminiszter a napokban javaslatot tett Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, hogy a huszonöt pályázó nagy­község közül melyek kapjanak városi rangot. A tizennyolc sze­rencsés között nem szerepel Sán­dorfalva. - Szomorúan értesültünk ar­ról, hogy nem támogatják város­sá nyilvánításunkat - kommen­tálta a hírt Darázs Sándor polgár­mester. Hozzátette: elismeri, MITŐL VAROS A VAROS? A városi cím elnyeréséhez a pályázó nagyközségeknek egyebek mellett megfelelő közigazgatási múlttal kell rendelkezniük. Ezenkívül a település­nek intézményi, kulturális, szellemi és sportközponti szerepet is be kell töl­tenie. Elvárás az is, hogy a település városias központtal rendelkezzen, foglalkoztatási helyzete pedig stabil legyen. Ha mind a tizennyolc most ja­vasolt nagyközség megkapja a címet, akkor ezzel 274-re emelkedik a ma­gyar városok száma. A dél-alföldi régióból egyetlen egy neve szerepel a ti­zennyolc között, ez pedig a Bács-Kiskun megyei határtelepülés, Tompa. Ezenkívül új városjelölt: Abaújszántó, Adony, Badacsonytomaj, Balkány, Bélapátfalva, Berhida, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Főt, Hajdúsám­son, Jánossomorja, Kenderes, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Velence. hogy Szeged közelségében na­gyon nehéz középfokú funkció­kat ellátni, pedig ezek szüksége­sek egy-egy városi rangú telepü­lés életében. Példának a középis­kolát hozta fel, hiszen a megye­székhelyen rengeteg működik, ezekkel pedig nem versenyezhet­ne egy új alapítású sándorfalvi intézmény. Az önkormányzat 2000 óta si­kertelenül pályázik arra, hogy ki­építhesse a szennyvízcsator­na-hálózatot. Az idén Szatymáz­zal közösen pályáztak. - Valószínűleg a szennyvízcsa­torna hiánya billentette úgy a mérleg nyelvét, hogy nem java­solták várossá nyilvánításunkat - tette hozzá a település első em­bere. A Csongrád Megyei Közgyűlés egyhangúlag támogatta Sándor­falva várossá nyilvánítását. A sándorfalviak nem adják fel, jö­vőre ismét megpróbálják. Ennek oka, hogy új lehetőségeket, beru­házásokat hozhat, ha nagyköz­ség helyett már városként jegyzik Sándorfalvát. Ha Mádl Ferenc június 30-án meghozza a végső döntését és a tizennyolc javasolt pályázó mind városi rangot kap, akkor a Pest megyei nagyközsé­geket leszámítva Sándorfalva lesz az ország legnépesebb közsé­ge 8171 lakosával. Százhuszonöt éve alapították a települést, amit június első hét­végéjén rendezvénysorozattal ünnepelnek. A jubileum is szere­pelt a pályázatban, mert abban bíztak, hogy a bírálók ezt is figye­lembe veszik döntésüknél. Saj­nos nem így történt. A kudarc el­lenére nem állt meg az élet a nagyközségben. A főtér rekonst­rukcióját hamarosan elkezdik. A beruházás költsége 67 millió fo­rint, amiből ötvenmillió forint pályázati pénz. K.T. A hallgatók szervezetének négypontos követelése Tárgyalnak és tüntetni készülnek A hallhatók szervezete tovább tárgyal az oktatási és a pénzügyi tárcával, de nincs még kizárva, hogy a diákok június 3-án tüntetnek majd a kollégiumi díjak tervezett emelése miatt. MUNKATÁRSUNKTÓL A felsőoktatási kollégiumi díjak emelésének oktatási minisztériumi tervéről kiszivárgott információk lavinát indítottak el az elmúlt napokban. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondta, ha a díjakat megemelik, június 3-ára megszervezik a diákok tüntetését. A szervezet négy pontból álló „manifesztumot" is összeállított, amelyről az elmúlt hét végén tárgyaltak az Oktatási Minisztériumban (OM). A HÖOK elnöke ezután azt jelentette be, hogy a tárgyalásokat tovább folytatják az oktatási és a pénzügyi tárcával, de a de* monstráció lehetősége nincs kizárva. A jelenlegi 4550 forintos alapdíjat a tárca tervei szerint a jövőben differenciáltan meg­emelnék 5370-10 ezer 920 forintra. Az MSZP parlamenti frakciójának vezetője, Lendvai Ildikó még a múlt héten azt közölte, hogy a frakció nem ért egyet a szeptemberi díjemeléssel. A díjak addig ne változzanak, amíg a hallgatói támogatások nem nőnek ­amit egyébként szintén tervez a minisztéri­um. Emelni kívánják a kollégiumi normatí­vát, illetve a kollégiumokból kiszoruló hall­gatók lakhatási támogatását is. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallga­tói önkormányzatának elnöke, Mák Balázs kö­zölte, hogy a szegedi diákszervezet 30 ezer hall­gató képviseletéljen csatlakozik a HÖOK által megfogalmazott négypontos manifesztum­hoz. Ebben egyébként nemcsak a kollégiumi díjakról van szó, hanem a hallgatói támogatá­sok értékállóságának, a felsőoktatási reform átgondoltságának, és a felsőoktatási intézmé­nyek egyszeri gazdasági konszolidációjának követeléséről is. Mák Balázs a minisztériumi tárgyalás után úgy tudta, szeptemberben nem, viszont 2005 januárjától emelik a kollégiumi díjakat. Azt mondta, ha emiatt június 3-án tüntetés lesz - amelyet az OM, illetve a parla­ment elé tervez a diákszervezet-, azon a szege­di egyetemisták is ott lesznek. A TARCA CÉLJAI Az OM olyan alap létrehozását tervezi, amelyből a szociálisan rászoruló diákok pótlólagos támo­gatáshoz juthatnak. Azt tartja kívánatosnak, hogy az egyetemi szabályzat korlátozza a kollégi­umi díjon felül, különböző jogcímeken beszedhe­tő összegeket. Biztosítani szeretné annak felté­teleit, hogy a hallgatók szélesebb körben juthas­sanak munkához az egyetemek és a kollégiumok működését szolgáló tevékenységi területeken, hogy így növelhető legyen a diákok jövedelme. KEDD, 2004. MÁJUS 25. Rang és cafrang ÚJSZÁSZI ILONA Nem lett Sándorváros a 125 éve alapított Sándorfalvából. Bánkó­dik a polgármester, mert az önkormányzat hiába akarta a városi rangot, a kérésnek a belügyminiszter nem engedett. Önmagában a magas lélekszám ugyanis kevés ahhoz, hogy - a belügyminisz­ter javaslata és a köztársasági elnök döntése nyomán - egy nagy­község városnak nevezhesse magát. Több kell. Darázs Sándor Sándorfalvája hiába remélt előnyöket a városi rangtól, ha már nagyközségként nem teremtett városias életfor­mát lakóinak. Mert például nem sikerült csatornáznia. Mert pél­dául földrajzi közelsége miatt nem képes kivonni magát a nagy­város, Szeged vonzásából, így nem is versenyezhet a szomszéd­ban nyújtott szolgáltatásokkal. E nagyközség az ország legurbanizáltabb, mert nyolc várossal büszkélkedő megyéjében nehezen törhetne ki jelenlegi státusá­ból. Egyébként nagyközségként Csongrád megyében Algyő, Csa­nádpalota is óhajthatná a városi rangot. De például a gyeviek az önálló városi rangot nem akarják, örülnek, hogy kitörtek a szege­di városrészi gyarmatsorból. A csatornázott, könyvtárpártoló cím­mel büszkélkedő Algyő lakói megelégszenek a nagyközség kínál­ta városias életmóddal. Egy húsz-huszonöt kilométeres sugarú kör city-mentes öveze­tén belül történhet meg, hogy az ott élők is azt akarják, az egyik faluból város fejlődjön, így az egész térség számára elérhető közel­ségbe kerüljön a városias egészségügyi, oktatási, szociális és egyéb szolgáltatás. Ezen adottság miatt nőtt várossá a Sándorfal­vánál kisebb lélekszámú Mórahalom. Ám a Homokhátság fővá­rosává lett egykori tanyaközpont tapasztalata az is, hogy a városi cím: cafrang. Ugyanis a kisvárosnak a lélekszáma szabta szűkös költségvetési keretből kell a környező községeket is szolgálnia. Mórahalom további fejlődésének gátja lehet, hogy városként nem pályázhat olyan pénzforrásokra, melyek a hasonló méretű és ta­nyás jellegű, de községnek nevezett települések számára kínál­nak lehetőséget. Egyébként meg mindegy, hogy város, vagy község, esetleg nagy­község, mert a magyar közigazgatásban azonos státusú a 160 ez­res és az 500 lelket számláló település, közöttük a megkülönböz­tetésnek nincs semmiféle diszkriminatív eszköze. Az EU-tagság hozta változás azért elgondolkodtató, mert az unió településpoh­tikája városhálózatról beszél. Orosháziak a rablók Folytatás az 1. oldalról A belügyminiszter nem támogatta a várossá nyilvánítást Sándorfalva község marad A piros Volkswagen Golf a szem­tanúk szerint Csanádalberti felé száguldott el, a rendőröknek azonban akkor - hiába zárták le az utakat - nem sikerült elkapni­uk a tetteseket. Az alig több mint félezer lelket számláló község la­kóit megdöbbentette az eset. A faluban hasonló bűncselekmény még soha nem történt; az embe­rek különösen azért háborodtak fel, mert az alkalmazottakra pisztolyt fogtak és a fegyveres rablást az iskola szomszédságá­ban követték el. Az esetről most a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság szék­helyén, Békéscsabán Lukács Já­nos Csongrád megyei és Kurucz Ferenc Békés megyei főkapitány tartott sajtótájékoztatót. A közös nyomozás eredményeinek is­mertetésekor elhangzott, a két bankrabló három héttel később a Békés megyei Végegyházán is ki­fosztott egy takarékpénztári fió­kot. Innen egymillió forintot vit­tek el és az akció közben egyikük a levegőbe lőtt pisztolyával. A pá­ros azon bukott le, hogy sikerült beazonosítani az általuk hasz­nált autót: a fehér Ford Focus egy orosházi kölcsönzőből szárma­zott, és amikor egyikük, a 27 éves orosházi D. Sz. visszavitte, a rendőrök már várták. Az illetőre egyébként a Csongrád megyei nyomozók is gyanakodtak, mert az öccsének volt egy piros VW Golfja, ráadásul a rabláskor használt rendszámot Orosházá­ról lopták - ekkor azonban még nem volt ellene elegendő bizo­nyíték. Elfogását követően a két Az ambrózfalvi rablás színhe­lye Fotó: Gyenes Kálmán megye nyomozói összehangolt munkával feltérképezték kapcso­latait és rövidesen előkerült tet­testársa, a büntetett előéletű, 29 éves G. /., aki elárulta, hogy a rablások alkalmával használt fegyvert egy békéscsabai temető­ben rejtette el - ott meg is talál­ták". A két, előzetes letartóztatás­ban lévő orosházi férfi ellen fegy­veres rablás bűntettének alapos gyanúja miatt folyik eljárás. Ugyancsak elfogták a rendőrök társukat, a 32 esztendős M. Gs-t is. Ő a két bűncselekmény elkö­vetésében közvetlenül nem vett részt, pontos szerepét most igye­keznek tisztázni. A rablások al­kalmával zsákmányolt pénz nem került elő. SZABÓ IMRE A sándorfalviak nem érezték úgy, hogy a fellegekben járnak a várossá válási törekvésükkel Fotó: Gyenes Kálmán ÖN IS NORMALIS MAGYARORSZAGOT AKAR? SZAVAZZON DÁVID IBOLYÁRA, AZ MDF LISTÁJÁRA ± ii MDF VáHatkow* «'irtja

Next

/
Thumbnails
Contents