Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-21 / 118. szám

6 AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OLDALA 2004. május 21., péntek DIGITALIS ZSURKOCSIT TOLNAK AZ OSZTÁLYTERMEKBE Laptop (on) az egész világ Az oktatási tárca hamarosan digitális zsúrkocsin szer­vírozza a tudást a középiskolákban. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal közösen kidolgozott program a tanárok belátása szerint, de teljesen megváltoztathatja az oktatási segédeszközökről eddig kialakult képet. Ma­gyar Bálint miniszterrel a program nyújtotta lehetősé­gekről beszélgettünk. - Induljunk a kályhától, mi­előtt elérnénk a (digitális) zsúrkocsiig! A Sitiinél Exp­ressz programnak az egyik legfontosabb eleme az isko­láknak a hálózatokra való rákötése: 2005 végéig vala­mennyi köztiktatási intéz­mény nagy sávszélességű in­ternetkapcsolathoz jut. Aztán következik az iskolán belüli hálózatok kérdése, az iskolán belüli számítógép- és infor­matikai eszközellátottság nö­velése, majd az otthonok szá­milógéjiekkel való ellátása és a digitális tananyagok kifej­lesztése. Mikortól lesz el­mondható, hogy a rendszer összes eleme működik? - Terveink szerint 2006-ra ér össze a rend­szer. Most en­nek egy elemé­ről van szó, az iskolán belüli, prezentációs célokat szolgáló számítástechni­kai eszközök és a digitális tan­anyagok kap­csolatáról. A di­gitális tananyagok létrehozásá­ra az informatikai tárca kiírt egy több mint félmilliárd forintos pályázatot. Emellett az Oktatási Minisztérium Sulinet Program­irodája is koordinál különböző digitális tananyagfejlesztése­ket. A magyar oktatási intézmé­A digitális zsúrkocsikat és bőröndöket idén a szeptemberi tanévkezdésig kiszállítják az iskolákba. nyekben száznegyvenezer szá­mítógép van, ezeknek csak a fe­le érhető el a diákok számára, a többi a tanári, gazdasági iro­dákban található. Ráadásul csak harminc-negyvenezer számítógép lesz alkalmas arra, hogy az ún. Sulinet Digitális Tu­dásbázis anyagait futtatni le­hessen rajta. Ez egy rendkívül alacsony szám, tehát ezen radi­kálisan változtatni kell. Ennek két módja lehetséges, az egyik, hogy a bemutató multimédiás eszközöknek az arzenálját megteremtjük, a másik pedig, hogy hagyományos számítás­technikai eszközökkel látjuk el az iskolákat. Az első megoldási módban van igazán szerepük a központi pályázatoknak. - Miből is áll pontosan a di­gitális zsúrko­csi és a mul­timédiás bő­rönd? - Abból a fel­tételezésből in­dultunk ki, hogy felhaszná­lóbarát, tanár­barát módon álljon rendelkezésre egy olyan eszköz, amelynek a segítségé­vel az elkészült digitális tan­anyagokat be lehet mutatni és fel lehet használni a tanórákon. Ne kelljen szünetben vagy az óra egy-egy részében a taná­roknak szétszereléssel és ősz­Magyar Bálint oktatási és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szeszereléssel bajlódniuk. A multimédiás bőröndben van egy laptop és egy projektor. A laptopon szereplő, arra feltöl­tött anyagok simán vetíthető­ek, és az egész könnyen moz­gatható, nem igényel szerelést. A digitális zsúrkocsi pedig egy olyan mobil multimédiás pre­zentációs eszköz, amelyben a laptopon és a projektoron kívül DVD-lejátszó, VHS-lejátszó, erősítők és hangfalak is helyet kaptak. Ezek összeszerelt álla­potban vannak, a tanárnak egyszerűen csak be kell dugni az áramkörbe a csatlakozót, és könnyedén rendelkezésre áll a modern eszközrendszer. - Óriási a különbség az ed­dig használt prezentációs technikák és ezen eszközök között. Eddig képet is alig mutattak be a legtöbb órán, most tényleg kitárulhat a vi­A középiskolák már várják a korszerű eszközöket Az informatikai tárca honlap­ján közzétette azon középis­kolák névsorát, melyek nagy értékű multimédiás prezentá­ciós eszközökhöz jutottak. A korszerű eszközök érkezését több Csongrád megyei iskola is már nagyon várja. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Oktatási Mi­nisztériummal együttműköd­ve 2003-ban hirdette meg a Középiskolai multimédiás prezentációs eszközök című pályázatát. Ennek keretében az iskolák tanórákon felhasz­nálható, korszerű eszközök­höz juthattak. A röviden di­gitális zsúrkocsinak nevezett program három típusú esz­közt kínál: egy multimédiás prezentációt segítő eszköz­csomagot, hordozható számí­tógépet, illetve vezeték nélküli hálózati eszközöket. Egyelőre csupán a nyertesek listája ol­vasható a minisztérium hon­lapján (www.ihm.hu/palyaza­tok/ihm), az iskolák a hiva­talos értesítőt és az eszközöket később kapják meg. - Nagy segítségünkre lesz­nek ezek az eszközök. Az álta­lános és a szakmai képzésünk­ben egyaránt tudjuk majd használni őket: a biológia órán túl a szakmai tárgyak szemlé­letesebbé tételében is. Lehető­ségünk lesz olyan korszerű ok­tatási módszerek alkalmazá­sára, melyekre eddig nem vol­tunk képesek, így bemutatófil­mek és demonstrációs klipek vetítésére - fogalmazott Dom­bovári Tamás, a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola igazgatóhelyettese. Szerinte azonban néhány hó­napra szüksége lesz a tanári karnak, hogy a modern eszkö­zöket gördülékenyen tudják használni. - Gimnáziumunk multimé­diás termékekkel való ellátott­sága - a legtöbb középisko­láéhoz hasonlóan - igen sze­gényes volt idáig. Célunk, hogy ne csak az informatika órán alkalmazzuk az elnyert eszközöket: azt szeretnénk, ha beépülnének az iskola min­dennapi életébe - beszélt a szentesi Horváth Mihály Gim­názium terveiről Bácskainé Fazekas Márta igazgató. A hódmezővásárhelyi Beth­len Gábor Református Gim­názium számára a nyeremény még nagyobb meglepetés volt: az iskolával megkeresésünk­kor nekünk sikerült közölni a jó hírt. Bálint Vilmosné igaz­gatónő elmondta: nagyon vár­ják az informatikai csomag ér­kezését, hiszen óriási lehető­séget jelent. A vásárhelyi is­kola leginkább a nyelvi elő­készítő osztály óráit színesí­tené az eszközökkel. A pályázat nyerteseinek azonban kötelező különböző feltételeket teljesíteni. Egye­bek mellett azt, hogy az át­adástól számított három éven keresztül rendszeresen jelen­tést nyújtanak be az eszközök alkalmazásáról, és azokat ha­vonta legalább 80 órán át használják. A nyertes közép­iskolák vezetői ennek ellenére állítják: ez a legkevesebb, amit a drága eszközökért cserében megtehetnek. PATAKFALVI DÓRA lág. De ez sokszor túl széles spektrum is lehet. Az interne­ten túl sok információ talál­ható. Ki fog szelektálni a di­gitális tudás irdatlan meny­nyiségű információja között? - Természetesen a tanár. Az eszközökön internetbázisú ugyan az anyagok többsége, de a tanár saját maga a saját órájára előre összekészítheti és szelektálhatja azokat. -A pályázat véget ért. Hány zsúrkocsi talál majd gazdára? - Ezerszáztíz digitális zsúrko­csi és ugyanennyi multimédiás bőrönd jut el a középiskolákba. A rengeteg pályázatból mind­össze hét volt, amelyet vissza kellett utasítani formai hibák miatt. A pályázat összértéke 3,3 milliárd forint volt. A számok alapján látható, a középiskolá­kat szinte teljes egészében elér­te az új kezdeményezés. - Mikorra érnek célba a se­gédeszközök? Gondolom, mindenütt szívesen kipróbál­nák már őket. - Ezeket a digitális zsúrkocsi­kat és bőröndöket idén a szep­temberi tanévkezdésig leszállít­ják az iskolákba, így a 2004/2005-ös tanévben már használhatják a számítástech­nikai eszközöket és a digitális tananyagokat is. Persze nem­csak a klasszikus digitális tan­anyagok jelennek meg, hanem a digitális adatbázisok is fel­használhatóak lesznek. A ha­gyományos iskolai eszköztárral versenyezni fog például az ugyancsak egy pályázat kereté­ben létrehozott történelmi tér­képtár. Ma jó esetben egy iskolai térképtár húsz-harminc térkép­ből áll. Ehhez képest digitális térképek tömege áll majd a ta­nárok rendelkezésére. A digitá­lis zsúrkocsi segít abban, hogy az informatikai laboratóriu­mokból kiszabadítsuk a digitális kultúra oktatását. Ha felfedezik a tanárok az ebben az eszköz­ben rejlő lehetőséget, nem azon kell majd gondolkodniuk, ho­gyan tudják elvinni az osztályt mondjuk egy botanikus kertbe vagy állatkertbe, hanem a tan­órán rengeteg mindent meg­mutathatnak a gyermekeknek. - A pedagógusok tudják majd használni ezeket az esz­közöket? - A multimédiás eszközök használatához nincs szükség informatikai képzettségre, ugyanakkor a tárca, segítve a pedagógusok munkáját, átala­kította a tanári továbbképzés rendszerét. Óriási volt az érdek­lődés a 2003-ban, az oktatási és az informatikai tárca, valamint háttérintézményeik által meg­hirdetett informatikai és IKT (infokommunikációs techno­lógiák) alapú tanár-továbbkép­zési pályázat iránt. A közel 13 ezer jelentkező közül 2004-ben, közjegyző jelenlétében sorsol­ták ki azt a 10 ezer szerencsés pedagógust, akik a két minisz­térium által biztosított plusz­forrásoknak köszönhetően in­gyen, vagy jelentős kedvez­ménnyel jutnak még ebben az évben korszerű informatikai képzési lehetőséghez. A to­vábbképzés célja a résztvevők elektronikus írásbeliségének és IKT-alapkompetenciáinak fej­lesztése, az iskolai számítógé­pes hálózatok üzemeltetésének elsajátítása, valamint a digitális tartalmak iskolai órákon való felhasználásának megismeré­se. Azoknak, akik nem kerültek be az első 10 ezer nyertes pályá­zó közé, a két tárca 2004 őszén újabb pályázatot ír ki. FÁBIÁN GYÖRGY SZAKKÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSE Az Europass-rendszer A munkavállalás megkönnyítése és az egyenlő elbánás biztosítása érdekében az EU-s tagállamok a foglalkozások többségében kölcsönösen elis­merik egymás szakképesítéseit. Ezt szolgálja az Europass-rendszer, amely a végzettségek és kész­ségek összehasonlíthatóságát támogató egységes rendszer. Jelenleg Magyarország és Ausztria között van szakmai képzési együttműködésről megál­lapodás, melynek értelmében 23 szakképesítés esetében a szakképesítések vizsgabizonyítványait a két ország kölcsönösen elismeri. Az Ausztriával kölcsönösen elismert szakmai végzettségek: asz­talos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, cuk­rász, esztergályos, fényező és mázoló, fodrász, fotócikk- kereskedő, hentes/húsfeldolgozó, pék/sütő, szakács, szerszámkészítő, tetőfedő, gép­lakatos, mezőgazdasági-gépszerelő, szerkezetla­katos, villamoshálózat-szerelő. Változások az EU-ban TANDÍJ A magyar diákok valamennyi tagállam felsőoktatási intéz­ményébe a befogadó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és tanulhatnak. Ha egy adott tag­állam intézményébe a helyi­eknek nincs beiratkozási díj, illetve tandíj, akkor a magyar diákoknak sincs. Ha van, ak­kor a magyar diákoknak is ugyanannyit kell fizetni. Nem kell tandíjat fizetni Luxem­burgban, Dániában, Görögor­szágban, Csehországban, Len­gyelországban, Máltán. FELVÉTELI Május l-jétől minden közép­fokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár jelentkez­het felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatá­si intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. VÉGZETTSÉGEK ELISMERÉSE Az általános orvos, a fogor­vos, a gyógyszerész, az ápoló, a szülésznő, az állatorvos és az építész szakképzettségek auto­matikusan elismertek. Azon szakmák esetében, amelyek ugyan szabályozottak, de nem tartoznak a fent említettek kö­zé, könnyített elismerési eljárás lefolytatására lesz lehetőség. MUNKA MELLETTI FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK Ha egy magyar állampolgár úgynevezett önfoglalkoztató­ként (önálló vállalkozóként) letelepedik valamelyik tagál­lamban, akkor a felsőoktatási intézményekbe történő felvé­tel során a befogadó állam polgáraival azonos jogokkal rendelkezik. ÖSZTÖNDÍJ Ha a tanulmányok megkez­dése előtt valamelyik tagállam­ban egy magyar állampolgár munkavállalóként dolgozik, ak­kor felsőoktatási tanulmányai során csakis abban az esetben tarthat igényt a befogadó ország állampolgárait megillető szoci­ális, tanulmányi támogatásokra (ösztöndíj, diákhitel stb.), amennyiben a befogadó ország illetékes hatóságainak megíté­lése szerint a munkavállalás tényleges célja nem az volt, hogy az adott diák különböző juttatásokhoz hozzáférhessen. Oktatási Minisztérium Az oldal az Oktatási Minisz­térium támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents