Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

KEDD, 2004. MÁJUS 18. •AKTUÁLIS* 5 Nem lesz Az elmúlt évek nyárias májusai után idén hűvösebbek a napok vizitdíj A Falusi Körzeti Orvosok Szö­A rossz idő miatt üresek a strandok vctscge (Fakosz) azt javasolta, vezessék be a vizitdíjat annak érdekében, hogy a felesleges ri­asztásokat kiküszöböljék. Az ötlettel a Magyar Orvosi Ka­mara nem értett egyet. Az ügyeletes orvosok felesleges riasztása miatt a Fakosz 500 fo­rintos vizitdíj bevezetését szor­galmazta, ám végül ők is belát­ták, megoldás helyett csak újabb gondokat szülne ez az intézke­dés. A Magyar Orvosi Kamara szintén ellenezte az ötletet, véle­ményük szerint ugyanis a bete­geket már nem szabad tovább terhelni. A problémát tehát más módon kell megoldani. A kórházakban már létezik az az eljárás, hogy az extra szolgál­tatásokért fizetnek a betegek. Ezt a háziorvosi szolgálatban is meg lehetne valósítani, amely hason­ló célokat szolgálna, mint a vizit­díj. Vagyis ha a beteg a háziorvos munkaidejének lejárta után is ót riasztaná, nem pedig az ügyele­tet, azért az orvos kérhetne pénzt. Ehhez azonban biztosíta­ni kellene a jogszabályi hátteret. Erről Borsi Eva, a Csongrád Me­gyei Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke elmondta: alapvető igény, hogy a miniszté­rium minden szinten meghatá­rozza a társadalombiztosítás ter­hére elvégezhető beavatkozáso­kat és szolgáltatásokat. így a be­teg és az orvos számára is egyér­telmű lenne, mi az, ami jár, és mi az, ami pluszszolgáltatás. A kamara ezt az igényét folyamato­san hangoztatja is, ám úgy tűnik, hiába. Borsi Éva elmondta, a felesle­ges riasztások főleg a kis falvak­ban jelentenek nagy problémát, hiszen előfordulhat, hogy míg az orvos kimegy valahova, addig a rendelőben ott vár egy asztmás fulladástól szenvedő beteg. így aki feleslegesen hívja ki az or­vost, az a rászorulótól veszi el az ellátás lehetőségét. Egy általunk megkérdezett, ne­ve elhallgatását kérő szegedi há­ziorvos úgy fogalmazott: a vizit­díj bevezetése azt eredményez­hetné, hogy a rászorulók sem mernék kihívni az orvost, mert nem tudnák, indokoltan riaszta­nak-e. Véleménye szerint ezért először az emberek egészségügyi kultúráját kellene javítani. Ha már mindenki tisztában lesz a szabályokkal, akkor vissza lehet térni erre a témára. TÍMÁR KRISZTA Májusi pillanatfölvétel - 2003 és 2004: a különbség önmagáért beszél Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Akik pedig inkább spórolnak, mint fű­tenek, még most is vastag, téli takaró­val takaróznak. A lakások falai ugyanis nem tudtak átmelegedni a májusi hű­vösben. A szakember szerint egyébként nem számít rendkívülinek a mostani idő. Szudár Béla, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat Dcl-magyarországi Re­gionális Központjának vezetője el­mondta, az átlaghőmérséklet megfelel az ilyenkor szokásosnak. A trópusi országok monszuncsőihez ha­sonlították sokan a délutánonként szinte menetrend szerint érkező csapadékot. Ezzel kapcsolatban a meteorológus elmondta, míg a trópusokon naponta 15-40 millimé­ter eső is leeshet, addig Szegeden és térségé­ben az elmúlt 10 napban mindössze 8 milli­méter hullott. A csapadék oka, hogy napi rendszerességgel gomolyfelhők képződtek. - Az elmúlt három év májusa nyári meleget hozott, amihez hozzászoktak az emberek. Akkoriban mindenki a globális felmelegedésről és katasztrófáról be­szélt, most pedig egyszerűen arról van szó, hogy az időjárás visszatér a normá­lis kerékvágásba - fogalmazott Szudár Béla, aki hozzátette: keddtől kellemes meleg időre számíthatunk, amit csak a hét végén zavarhat meg egy kisebb ziva­tarátvonulás. Ebben bízik a május elsején megnyílt Li­get- és Partfürdő létesítményvezetője, La­kó Gábor is. - Eddig elmaradtak a látogatók. Csak azok jönnek, akik iskolai úszásoktatáson, vagy edzésen vesznek részt. Ebben az idő­ben az embereknek nincs kedvük stran­dolni - magyarázta Lakó. A fürdőnek mindez komoly bevételkiesést jelent, hi­szen a költségek ugyanakkorák, mintha telt házzal üzemelne a létesítmény. Azok is Szegedre utaznak, akik korábban soha Az első hónapok babonája Szeged híre még mindig elsősorban szájhagyo­mány útján terjed, de már kezd beérni a vá­rosmarketing erőfeszítése - mondják egybehang­zóan a szállodaipar képviselői. Többen vettek ki szobát a városban, mint egy évvel ezelőtt. A szakmában az a mondás járja - mondta el lapunk­nak Kunz Péter, a Novotel igazgatója -, ha egy szál­loda az év első három hónapját „megússza", akkor utána már nagy baj nem lehet. Márpedig a Novotel számára az év első négy hónapja kifejezetten jól ala­kult, közel 6 százalékkal magasabb kihasználtsággal működött, mint 2003 hasonló időszakában. A május első fele sikerült kicsivel gyengébbre ­tette hozzá Kunz Péter -, de az elkövetkező idő­szakban valószínűleg sikerül behozni a lemaradást. A szakember úgy látja, nyugodtabbá vált a világ kö­rülöttünk, s lassan beérnek azok az erőfeszítések is, amelyeket a város tett a turizmus fellendítésé­ért. Hétköznapokon inkább üzletemberek adják egymásnak a kilincset a Novotelben, hétvégeken viszont egyre több a külföldi: szlovák, cseh, osztrák csoportok érkeznek. A turistákat megfaggatva azt hallja a szállodaigazgató, hogy barátok, ismerősök ajánlására érkeztek, s hogy nem is hitték volna, Szeged milyen látnivalókat rejteget. De egyre na­gyobb azok száma is, akik olvasnak a városról és rendezvényeiről. A szervezett programoknak kö­szönhetően olyan vendégek is érkeznek - ezen a héten például nagykövetek Szeged napja alkalmá­ból -, akik rendezvény hiányában bizonyára nem utaznak a Tisza partjára. Kollégája tapasztalatait megerősítette Makiári Lászlóné, a Forrás Szálló igazgatója is. Az újszegedi hotel első négy hónapja szintén sokkal jobb ered­ményeket hozott, mint 2003-ban. A májusra Mak­láriné is panaszkodott egy elmaradt sportesemény, a kajak-kenu Világkupa miatt. Makláriné örül az ország különböző pontjain megjelenő szegedi óri­ásplakátoknak, s az új idegenforgalmi attrakció­nak, a városnéző kisvonatnak is. Kunné Varga Ju­dit, a legrégebbi szegedi panzió, a Família tulajdo­nosa szerint városi rendezvények, valamint konfe­renciák idején óriási az érdeklődés a szobák iránt, míg hét közben csak a törzsvendégek térnek vissza. A nyártól mindhárom idegenforgalmi szakember jóval nagyobb forgalmat vár, mint amilyet 2003 legmelegebb hónapjai hoztak. Bíznak az idei sza­badtéri játékok hagyományostól eltérő műsorában, noha kevés azon vendégek száma, akik már most, jó előre szobát foglalnak. F. K. Építhet a Lombard a Somogyiban Elvágta a biztosítókötelet, gerinctörést szenvedett Lezuhant a villanyoszlopról Hat méter magas villanyoszlop­ról zuhant le egy munkás teg­nap délelőtt Kistelek közelé­ben. A súlyosan megsérült vil­lanyszerelőt mentőhelikopter szállította kórházba. MUNKATÁRSUNKTÓL A Démász Rt. egyik alvállalkozója a villanyoszlopokon lévő vezetékek tartóit cserélte tegnap délelőtt Kis­telek és Opusztaszer között. Az egyik villanyszerelő nem tudta meglazítani a csavarokat, ezért tár­sa mászott fel a hat méter magas villanyoszlopra, hogy egy elektro­mos fürésszel vágja el a csavart. Si­keresen elvégezte a feladatot, ám a müvelet után a még nagy sebesség­gel forgó gép egy pillanatra hozzáért a biztosítókötélhez. A fürész egy pil­lanat alatt elvágta a feszes kötelet. A munkás hat métert zuhant, fejjel lefelé. A zuhanástól a szerelő mun­kavédelmi sisakja behorpadt és a földet érés helyén is komoly mélye­dés keletkezett. A szerencsétlenül járt férfi gerinctörést szenvedett. A serültet mentőhelikopter szállította a szegedi új klinikára. Délután megtudtuk, a férfi magá­nál volt, állapota stabil, ám sérülései rendkívül súlyosak. A baleset körül­ményeit a Csongrád Megyei Mun­kavédelmi Felügyelőség vizsgálja. Felszámolják a csongrádi kötöttárugyárat Őket is utolérte a textilipari válság Hamarosan megkezdődhet az építkezés a Somogyi utcai üres telken, a műemléki hatóság kiadta az építési engedélyt. Az értékes belvárosi telken a Lombard Lízing és Pénzügyi Rt. emel irodaházat. MUNKATÁRSUNKTÓL A korábban parkolóként használt Somogyi utcai telken jó ideje felszedték a kőburkolatot. Az ezután kezdődött földmunkák azonban csak az építkezés előtti régészeti feltárással voltak kapcsolatban. A kötelező kutatás tíz­milliós költségét a Lombard Rt.-nek kellett kifizetni, és a Móra Ferenc Múzeum végzi. A műemléki környezetre tekintettel a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal járt el az épí­tés ügyében. Mátyus Zoltánné a KÖH szege­di regionális irodájának irodavezető helyette­se elmondta: kiadták az építési engedélyt, de az még nem emelkedett jogerőre. A régészeti feltárással kapcsolatos munkák még nem zá­rultak le. A lízingcég közel háromezer négyzetméte­res irodaházat emel a Somogyi utcában, a be­ruházás várhatóan egymilliárd forintba ke­rül. Az 1694 négyzetméteres telken koráb­ban két árvíz előtti ház állt. Az épületeket 2000-ben bontották le. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a tömbrchabilitáció folytatása­ként a szomszédos házakat is fölújítja, és az egybenyíló udvarokban kellemes környezetet alakít ki. A Lombard Rt.-nél egyelőre nem kívántak a beruházás részleteiről nyilatkozni. A gödröt nem az építőmesterek, hanem régészek ásták a belvárosi telken Fotó: Frank Yvette vevőt találni. Az exportra termelő bérmunka mellé újabb lehetősé­geket próbál keresni a felszámo­lóbiztos, de a pillanatnyi helyzet nem túl rózsás, ezért a gyár jövője jelenleg kilátástalannak tűnik. A magukat eddig szerencsés­nek tartó, még foglalkoztatott dolgozók előtt sem tisztázott a részvénytársaság jövője. Egy csongrádi varrónő lapunknak el­árulta: huszonegy éve dolgozik a vállalatnál, de most fogalma sincs a bezárással kapcsolatos részletekről, ugyanis eddig a fele­lős vezetők semmilyen formá­ban nem tájékoztatták a munká­sokat a kötöttárugyár sorsáról. Az elmúlt hónapokban a fize­téseken is megmutatkozott a cég sanyarú helyzete. A többségében minimálbéren foglalkoztatott varrónők közül néhányan janu­árban csupán huszonötezer fo­rintot vihettek haza. B.D. LEHETÖSEGEK VARRÓNŐKNEK Csongrádon jelenleg 10 szakkép­zett és 9 betanított varrónői állást tud ajánlani a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltsége. Szen­tesen pedig 11 varrónői helyről tudnak a városi kirendeltségen. Július végéig tud munkát bizto­sítani dolgozóinak a csongrádi kötöttárugyár. A november vége óta felszámolás alatt álló válla­latnál már csak negyvenöten dolgoznak, ők is néha éhbérért. Az elmúlt év végén a csongrádi kötöttárugyárat is utolérte a tex­tilipart sújtó hanyatlás, ezért megkezdődött a Szentesi úti vál­lalat felszámolása. Az egykor több száz szakmunkást foglalkoztató gyárban jelenleg negyvenöten dol­goznak, s közel harmincan gye­sen vannak. A pulóvereket készí­tő cégnél legutóbb idén március­ban volt létszámleépítés, akkor hatvan embernek köszönték meg addigi munkáját. - Nincs piac, nagyok a terhek, így mi sem tudtunk mit tenni a textiliparban jelentkező válság­gal - nyilatkozta lapunknak Soós Sándor, a részvénytársaság ügy­vezetője. - Július 31-ig tudunk munkát biztosítani a gyár dolgozóinak ­tájékoztatta lapunkat Varjú Attila felszámolóbiztos. A vagyonérté­kesítés egyébként folyamatban van, azonban a helyi körülmé­nyek, illetve az ágazat vergődése miatt mind a meglévő technoló­giára, mind az ingatlanra nehéz

Next

/
Thumbnails
Contents