Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-18 / 115. szám
KEDD, 2004. MÁJUS 18. •AKTUÁLIS* 5 Nem lesz Az elmúlt évek nyárias májusai után idén hűvösebbek a napok vizitdíj A Falusi Körzeti Orvosok SzöA rossz idő miatt üresek a strandok vctscge (Fakosz) azt javasolta, vezessék be a vizitdíjat annak érdekében, hogy a felesleges riasztásokat kiküszöböljék. Az ötlettel a Magyar Orvosi Kamara nem értett egyet. Az ügyeletes orvosok felesleges riasztása miatt a Fakosz 500 forintos vizitdíj bevezetését szorgalmazta, ám végül ők is belátták, megoldás helyett csak újabb gondokat szülne ez az intézkedés. A Magyar Orvosi Kamara szintén ellenezte az ötletet, véleményük szerint ugyanis a betegeket már nem szabad tovább terhelni. A problémát tehát más módon kell megoldani. A kórházakban már létezik az az eljárás, hogy az extra szolgáltatásokért fizetnek a betegek. Ezt a háziorvosi szolgálatban is meg lehetne valósítani, amely hasonló célokat szolgálna, mint a vizitdíj. Vagyis ha a beteg a háziorvos munkaidejének lejárta után is ót riasztaná, nem pedig az ügyeletet, azért az orvos kérhetne pénzt. Ehhez azonban biztosítani kellene a jogszabályi hátteret. Erről Borsi Eva, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke elmondta: alapvető igény, hogy a minisztérium minden szinten meghatározza a társadalombiztosítás terhére elvégezhető beavatkozásokat és szolgáltatásokat. így a beteg és az orvos számára is egyértelmű lenne, mi az, ami jár, és mi az, ami pluszszolgáltatás. A kamara ezt az igényét folyamatosan hangoztatja is, ám úgy tűnik, hiába. Borsi Éva elmondta, a felesleges riasztások főleg a kis falvakban jelentenek nagy problémát, hiszen előfordulhat, hogy míg az orvos kimegy valahova, addig a rendelőben ott vár egy asztmás fulladástól szenvedő beteg. így aki feleslegesen hívja ki az orvost, az a rászorulótól veszi el az ellátás lehetőségét. Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szegedi háziorvos úgy fogalmazott: a vizitdíj bevezetése azt eredményezhetné, hogy a rászorulók sem mernék kihívni az orvost, mert nem tudnák, indokoltan riasztanak-e. Véleménye szerint ezért először az emberek egészségügyi kultúráját kellene javítani. Ha már mindenki tisztában lesz a szabályokkal, akkor vissza lehet térni erre a témára. TÍMÁR KRISZTA Májusi pillanatfölvétel - 2003 és 2004: a különbség önmagáért beszél Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Akik pedig inkább spórolnak, mint fűtenek, még most is vastag, téli takaróval takaróznak. A lakások falai ugyanis nem tudtak átmelegedni a májusi hűvösben. A szakember szerint egyébként nem számít rendkívülinek a mostani idő. Szudár Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dcl-magyarországi Regionális Központjának vezetője elmondta, az átlaghőmérséklet megfelel az ilyenkor szokásosnak. A trópusi országok monszuncsőihez hasonlították sokan a délutánonként szinte menetrend szerint érkező csapadékot. Ezzel kapcsolatban a meteorológus elmondta, míg a trópusokon naponta 15-40 milliméter eső is leeshet, addig Szegeden és térségében az elmúlt 10 napban mindössze 8 milliméter hullott. A csapadék oka, hogy napi rendszerességgel gomolyfelhők képződtek. - Az elmúlt három év májusa nyári meleget hozott, amihez hozzászoktak az emberek. Akkoriban mindenki a globális felmelegedésről és katasztrófáról beszélt, most pedig egyszerűen arról van szó, hogy az időjárás visszatér a normális kerékvágásba - fogalmazott Szudár Béla, aki hozzátette: keddtől kellemes meleg időre számíthatunk, amit csak a hét végén zavarhat meg egy kisebb zivatarátvonulás. Ebben bízik a május elsején megnyílt Liget- és Partfürdő létesítményvezetője, Lakó Gábor is. - Eddig elmaradtak a látogatók. Csak azok jönnek, akik iskolai úszásoktatáson, vagy edzésen vesznek részt. Ebben az időben az embereknek nincs kedvük strandolni - magyarázta Lakó. A fürdőnek mindez komoly bevételkiesést jelent, hiszen a költségek ugyanakkorák, mintha telt házzal üzemelne a létesítmény. Azok is Szegedre utaznak, akik korábban soha Az első hónapok babonája Szeged híre még mindig elsősorban szájhagyomány útján terjed, de már kezd beérni a városmarketing erőfeszítése - mondják egybehangzóan a szállodaipar képviselői. Többen vettek ki szobát a városban, mint egy évvel ezelőtt. A szakmában az a mondás járja - mondta el lapunknak Kunz Péter, a Novotel igazgatója -, ha egy szálloda az év első három hónapját „megússza", akkor utána már nagy baj nem lehet. Márpedig a Novotel számára az év első négy hónapja kifejezetten jól alakult, közel 6 százalékkal magasabb kihasználtsággal működött, mint 2003 hasonló időszakában. A május első fele sikerült kicsivel gyengébbre tette hozzá Kunz Péter -, de az elkövetkező időszakban valószínűleg sikerül behozni a lemaradást. A szakember úgy látja, nyugodtabbá vált a világ körülöttünk, s lassan beérnek azok az erőfeszítések is, amelyeket a város tett a turizmus fellendítéséért. Hétköznapokon inkább üzletemberek adják egymásnak a kilincset a Novotelben, hétvégeken viszont egyre több a külföldi: szlovák, cseh, osztrák csoportok érkeznek. A turistákat megfaggatva azt hallja a szállodaigazgató, hogy barátok, ismerősök ajánlására érkeztek, s hogy nem is hitték volna, Szeged milyen látnivalókat rejteget. De egyre nagyobb azok száma is, akik olvasnak a városról és rendezvényeiről. A szervezett programoknak köszönhetően olyan vendégek is érkeznek - ezen a héten például nagykövetek Szeged napja alkalmából -, akik rendezvény hiányában bizonyára nem utaznak a Tisza partjára. Kollégája tapasztalatait megerősítette Makiári Lászlóné, a Forrás Szálló igazgatója is. Az újszegedi hotel első négy hónapja szintén sokkal jobb eredményeket hozott, mint 2003-ban. A májusra Makláriné is panaszkodott egy elmaradt sportesemény, a kajak-kenu Világkupa miatt. Makláriné örül az ország különböző pontjain megjelenő szegedi óriásplakátoknak, s az új idegenforgalmi attrakciónak, a városnéző kisvonatnak is. Kunné Varga Judit, a legrégebbi szegedi panzió, a Família tulajdonosa szerint városi rendezvények, valamint konferenciák idején óriási az érdeklődés a szobák iránt, míg hét közben csak a törzsvendégek térnek vissza. A nyártól mindhárom idegenforgalmi szakember jóval nagyobb forgalmat vár, mint amilyet 2003 legmelegebb hónapjai hoztak. Bíznak az idei szabadtéri játékok hagyományostól eltérő műsorában, noha kevés azon vendégek száma, akik már most, jó előre szobát foglalnak. F. K. Építhet a Lombard a Somogyiban Elvágta a biztosítókötelet, gerinctörést szenvedett Lezuhant a villanyoszlopról Hat méter magas villanyoszlopról zuhant le egy munkás tegnap délelőtt Kistelek közelében. A súlyosan megsérült villanyszerelőt mentőhelikopter szállította kórházba. MUNKATÁRSUNKTÓL A Démász Rt. egyik alvállalkozója a villanyoszlopokon lévő vezetékek tartóit cserélte tegnap délelőtt Kistelek és Opusztaszer között. Az egyik villanyszerelő nem tudta meglazítani a csavarokat, ezért társa mászott fel a hat méter magas villanyoszlopra, hogy egy elektromos fürésszel vágja el a csavart. Sikeresen elvégezte a feladatot, ám a müvelet után a még nagy sebességgel forgó gép egy pillanatra hozzáért a biztosítókötélhez. A fürész egy pillanat alatt elvágta a feszes kötelet. A munkás hat métert zuhant, fejjel lefelé. A zuhanástól a szerelő munkavédelmi sisakja behorpadt és a földet érés helyén is komoly mélyedés keletkezett. A szerencsétlenül járt férfi gerinctörést szenvedett. A serültet mentőhelikopter szállította a szegedi új klinikára. Délután megtudtuk, a férfi magánál volt, állapota stabil, ám sérülései rendkívül súlyosak. A baleset körülményeit a Csongrád Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vizsgálja. Felszámolják a csongrádi kötöttárugyárat Őket is utolérte a textilipari válság Hamarosan megkezdődhet az építkezés a Somogyi utcai üres telken, a műemléki hatóság kiadta az építési engedélyt. Az értékes belvárosi telken a Lombard Lízing és Pénzügyi Rt. emel irodaházat. MUNKATÁRSUNKTÓL A korábban parkolóként használt Somogyi utcai telken jó ideje felszedték a kőburkolatot. Az ezután kezdődött földmunkák azonban csak az építkezés előtti régészeti feltárással voltak kapcsolatban. A kötelező kutatás tízmilliós költségét a Lombard Rt.-nek kellett kifizetni, és a Móra Ferenc Múzeum végzi. A műemléki környezetre tekintettel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal járt el az építés ügyében. Mátyus Zoltánné a KÖH szegedi regionális irodájának irodavezető helyettese elmondta: kiadták az építési engedélyt, de az még nem emelkedett jogerőre. A régészeti feltárással kapcsolatos munkák még nem zárultak le. A lízingcég közel háromezer négyzetméteres irodaházat emel a Somogyi utcában, a beruházás várhatóan egymilliárd forintba kerül. Az 1694 négyzetméteres telken korábban két árvíz előtti ház állt. Az épületeket 2000-ben bontották le. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a tömbrchabilitáció folytatásaként a szomszédos házakat is fölújítja, és az egybenyíló udvarokban kellemes környezetet alakít ki. A Lombard Rt.-nél egyelőre nem kívántak a beruházás részleteiről nyilatkozni. A gödröt nem az építőmesterek, hanem régészek ásták a belvárosi telken Fotó: Frank Yvette vevőt találni. Az exportra termelő bérmunka mellé újabb lehetőségeket próbál keresni a felszámolóbiztos, de a pillanatnyi helyzet nem túl rózsás, ezért a gyár jövője jelenleg kilátástalannak tűnik. A magukat eddig szerencsésnek tartó, még foglalkoztatott dolgozók előtt sem tisztázott a részvénytársaság jövője. Egy csongrádi varrónő lapunknak elárulta: huszonegy éve dolgozik a vállalatnál, de most fogalma sincs a bezárással kapcsolatos részletekről, ugyanis eddig a felelős vezetők semmilyen formában nem tájékoztatták a munkásokat a kötöttárugyár sorsáról. Az elmúlt hónapokban a fizetéseken is megmutatkozott a cég sanyarú helyzete. A többségében minimálbéren foglalkoztatott varrónők közül néhányan januárban csupán huszonötezer forintot vihettek haza. B.D. LEHETÖSEGEK VARRÓNŐKNEK Csongrádon jelenleg 10 szakképzett és 9 betanított varrónői állást tud ajánlani a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltsége. Szentesen pedig 11 varrónői helyről tudnak a városi kirendeltségen. Július végéig tud munkát biztosítani dolgozóinak a csongrádi kötöttárugyár. A november vége óta felszámolás alatt álló vállalatnál már csak negyvenöten dolgoznak, ők is néha éhbérért. Az elmúlt év végén a csongrádi kötöttárugyárat is utolérte a textilipart sújtó hanyatlás, ezért megkezdődött a Szentesi úti vállalat felszámolása. Az egykor több száz szakmunkást foglalkoztató gyárban jelenleg negyvenöten dolgoznak, s közel harmincan gyesen vannak. A pulóvereket készítő cégnél legutóbb idén márciusban volt létszámleépítés, akkor hatvan embernek köszönték meg addigi munkáját. - Nincs piac, nagyok a terhek, így mi sem tudtunk mit tenni a textiliparban jelentkező válsággal - nyilatkozta lapunknak Soós Sándor, a részvénytársaság ügyvezetője. - Július 31-ig tudunk munkát biztosítani a gyár dolgozóinak tájékoztatta lapunkat Varjú Attila felszámolóbiztos. A vagyonértékesítés egyébként folyamatban van, azonban a helyi körülmények, illetve az ágazat vergődése miatt mind a meglévő technológiára, mind az ingatlanra nehéz