Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" KEDD, 2004. MÁJUS 18. Szegeden múzeumi boltot és kávézót is terveznek Kiállítások a háttérben A magyarországi muzeumok látogatóinak száma tavaly nem érte cl a tízmilliót. A százezresek huszonötös klubjába Csongrád megyéből 260 ezer nézővel csak az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak sikerült bekerülnie. Május 18. a múzeumi világnap. Friss felmérések szerint a felnőtt magyar lakosság szabadidejéből legkevesebbet múzeumok, kiállítások látogatására fordít, keveset sportol, olvas és kirándul, viszont átlag heti 19 órát tévézik, és egyre népszerűbb időtöltés a vásárlás és a kirakatnézés. Az elmúlt év végén megnyílt hatalmas sikerű Monet-kiállítás sem tudta érdemben befolyásolni a múzeumok tavalyi látogatottsági adatait: 2003-ban 9 millió 477 ezer 834-en nézték meg a különböző tárlatokat. A toplistát az egri vár vezeti közel 434 ezer látogatóval, a százezresek huszonötös klubjába Csongrád megyéből 260 ezer nézővel csak a Feszty-körképet is bemutató Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak sikerült bekerülnie. Vörös Gabriella, a Csongrád megyei múzeumi szervezet igazgatója szomorúnak tartja, hogy a felmérések szerint Magyarországon a 14 év feletti lakosságnak csak 4 százaléka látogat el havonta valamilyen kiállításra. - Az eredményeket egyfajta A főúri terítékeket bemutató kiállítás sok érdeklődőt vonzott a Fekete Házba Fotó: Schmidt Andrea kritikának is tekinthetjük múzeumokra nézve - mondja Vörös Gabriella. - A jövőben szeretnénk kiállításaink reklámjára nagyobb hangsúlyt fektetni. Annak ellenére, hogy jó kiállításokat kínálnak, és az utóbbi években már színházi előadások, koncertek számára is helyet biztosítanak a múzeumban, nem tudják elég hatékonyan megszólítani a felnőtt lakosságot - hangsúlyozza az igazgatónő. A Dalson & Dawney Gazdaság\CSONGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ^ • ) ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK LÁTOGATOTTSÁGA 1 (év/f6) 1992 2003 Móra Ferenc Múzeum (Szeged) 73 865 42 006 Fekete Ház (Szeged) 12 281 20204 Kass Galéria (Szeged) 4084 4623 Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely) 3814 5136 Tari László Múzeum (Csongrád) 13 971 11 662 József Attila Múzeum (Makó) 8001 4849 Koszta József Múzeum (Szentes) 3389 3353 OM-gratfca gi Tanácsadó Kft. által a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával 2001 második felében elvégzett reprezentatív felmérés kimutatta, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum látogatóinak 33 százaléka szegedi, 63 százaléka vidéki, 4 százalék külföldről érkezett; háromnegyede 30 év alatti, több mint fele pedig 11 és 19 év közötti fiatal. Az elmúlt évek legsikeresebb szegedi tárlata az informatikatörténeti kiállítás volt. A muzeológusok rájöttek arra is: ha egyszerre több nagy kiállítást rendeznek, azok együtt jobban vonzzák az embereket. fó példa erre a most is látható, nagy sikerű árvízi, vasúttörténeti és játéktörténeti tárlat is. - A dzsesszsorozatunkra olyanok is eljöttek, akik még sohasem jártak a múzeumban, s ha már egyszer sikerült őket becsalogatnunk, talán a tárlatok megtekintéséhez is kedvet kapnak. Szeretnénk nagyobb szabású külföldi kiállításokat is vendégül látni, elkezdtük az első uniós pályázatunk megírását is, amely a múzeum belső struktúrájának átalakítását szolgálná - ismerteti a közeljövőre vonatkozó terveit Vörös VILAGNAP! PROGRAMOK A Csongrád megyei múzeumi szervezet valamennyi kiállítása ma ingyen látogatható. Délelőtt 10 órakor nyit az általános iskolások számára szervezett Móra-meseszínpad a szegedi múzeum előtt, 10-től 16 óráig Medgyesi Konstantin és Orbán Imre történész-muzeológusok tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket. A csongrádi múzeumban 15 órakor Szalontai Csaba régész előadásának címe: Csongrád a bolgárok végvára? A szentesi múzeumban 17 órától kezdődik A bolgárkertészet hagyományai Szentesen és kórnyékén című kötet bemutatója. Gabriella. - Az előtérben múzeumi boltot és kávézót szeretnénk kialakítani, ezzel is vonzóbbá, komfortosabbá téve intézményünket a felnőttek számára is. Az igazgató szerint május 18-án az emberek jobban odafigyelnek a múzeumokra, és bizonyára az ingyenességnek is köszönhető, hogy a világnapon a szokásosnál mindig jóval több a látogató. H.ZS. Szegedi akadémikusok: Ormos Pál biofizikus A lézercsipesz nanotudománya Ha valami kicsi, az mindig jó a tudományban - így tartja Ormos Pál biofizikus. A miniatürizálás világtrendjébe illeszkednek az élő szervezetek legapróbb részecskéit a csúcstechnológia eszközeivel vizsgáló szegedi tudós eredményei. Ormos Pált a május eleji közgyűlésen az Akadémia rendes tagjává választották. A Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizikai Intézetének igazgatója 1998 óta volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, s az idei választáson lett rendes tag. Ormos Pál és kutatócsoportja az utóbbi években egy világszerte igen gyorsan fejlődő tudományterületen, a nanobiotechnológiában ért el nemzetközi feltűnést keltő eredményeket. - Ha valami kicsi, az mindig jó a tudományban - magyarázza a szegedi születésű professzor, aki az itteni egyetemen 1975-ben szerzett fizikus diplomát és azóta az SZBK-ban dolgozik. - A miniatürizálás manapság rendkívül fontos irányzat. A cél: nagyon kicsi elemekből egyre bonyolultabb szerkezeteket összerakni. A nanotechnológiától igen sokat várnak világszerte, okkal, joggal, a biológia pedig jó modell: a legkorszerűbb számítógép sokoldalúsága is elmarad az emberi agy képességei mögött, az élő szervezet sejtjei, hiába nagyon kicsik, rengeteg mindent tudnak. Ha eltanulhatnánk, mit hogyan csinálnak, akkor egyszer mesterségesen is előállíthatnánk apró és nagyon sokat tudó szerkezeteket. Ormos Pál és munkacsoportja elsősorban optikai módszerekkel hozott létre olyan eszközöket, amelyekkel egyetlen apró biológiai részecske, sejt vagy molekula vizsgálata is lehetséges. Egyrészecske manipulációnak nevezik az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kelljen a kutatónak egyszerre millió számú apró részecskét vizsgálnia - csak egyet. Ennek eszköze az úgynevezett lézercsipesz. A szegedi intézetben kifejlesztett lézercsipesz labor lézerfénnyel készült és lézerrel is hajtott apró „gépeiről" a nanobiotechnológia sok nemzetközi kutatóhelyén is azt tartják, hogy számos alkalmazási területük lesz. - Jelenleg három szabadalmunk van, de intenzíven próbálkozunk különféle új alkalmazásokkal, például olyan berendezést „építünk", amelyik szétválasztja a sejteket, s van egy másik, amelyik kifúrja, egy harmadik, amely pumpálja. Sokak szerint legjobb lenne, ha mi alapíthatnánk cégeket a nanobiotechnológiai eljárások kidolgozására, s aztán gyártanánk a lézercsipesz laborokat és nagyon, de nagyon meggazdagodnánk - mondja csak félig tréfásan és ironikusan a professzor. Hiszen ő tudja legjobban, mekkora összegeket áldoznak hasonló célokra, az úgynevezett chiplaborok kifejlesztésére, a miniatürizálási csúcstechnológiára a világ éllovas cégei! Csakhogy Ormos Pál: kutató. Egyelőre alig beláthatok a tudomány új eredményeinek alkalmazási lehetőségei és ebben persze már az üzleti szempontok sem elhanyagolhatók. De fogadjuk el, hogy léteznek kutató alkatú emberek: nem az üzlethez, hanem az új és új tudományos problémák megoldásához van érzékük. S. E. Ormos Pál eredményei feltűnést keltettek Fotó: Karnok Csaba Tíz éve hunyt el a „nagy táhlász", Bátyai fenő Az utolsó polihisztor volt Csongrád megyében Hatvanegy évesen halt meg tíz évvel ezelőtt az a Bátyai Jenő, akit sokan máig az utolsó polihisztorként emlegetnek, s aki lapunk állandó szerzői közé tartozott. Az élclmiszer-kcmikus és helytörténész munkásságát felesége folytatja. Ha Bátyai Jenő élelmiszer-kémikus, vegyész, technikatörténeti szakíró és közéleti ember a rendszerváltást követő éveket ereje teljében éli meg, lubickolhatott volna a mai divatos kifejezéssel élve tudásiparban. Találmányaira, biotechnológiai eljárásaira vállalkozások épülhettek volna, amelyek mind a mai napig termelnék a pénzt. Az ő nevéhez fűződik például a hagymanlaj „kinyerése" a vöröshagyma szárítása során keletkezett úgynevezett tisztítási hulladékból, avagy a makói hagymaszárító beüzemelése. Mindezeket Bátyai - ahogy akkoriban mondták - a fizetéséért csinálta, anyagi haszna nem származott belőlük. Amennyiben akkoriban nincs szocializmus, ma Bátyai Jenő családtagjai valószínűleg a térség leggazdagabb emberei közé tartoznak. Szeged viszont szegényebb lenne: mert Bátyai a múlt rendszerben kellőképpen nem hasznosítható szellemi energiáit - szabad vegyértékeit - arra fordította, hogy a város műemlékeit, építészeti ritkaságait, technikatörténeti szenzációit, a Bátyai Jenő (jobbról) Szőkefalvi-Nagy Bélával 1985-ben A család felvétele műszaki értelmiség elfelejtett, de nagy formátumú egyéniségeit kutatta. Neki köszönhető, hogy az akkoriban a mai civil szervezetek hiányát pótló MTESZ-szel a háta mögött annak társelnökeként - az épületeket táblákkal jelölte meg: az „itt élt és dolgozott" szavakkal kezdődő megemlékezéseket, néhány szavas méltatásokat összesen 81 házon, emlékhelyen olvashatjuk a megyében. Petri Csathó Ferenc, a még fiatalabban elhunyt költő nevezte el Bátyait „nagy táblásznak". Bátyai nyelveket beszélt, alkotott, és a közélet fáradhatatlan személyisége volt. Azt mondanám rá - ha másokat nem sértenék meg vele túlságosan - vele az utolsó polihisztor ment el. Bármilyen, a lapunkban megjelent cikket követően megcsörrent a telefon: a vonal másik végén Bátyai Jenő jelentkezett be, aki élő lexikonként értékes információkkal egészítette ki a leirtakat. Bátyai mindent tudott, az újságírók jolly jokereként bármikor, bármiről szívesen mesélt. Ha élne, műsora lehetne egy televizióban. Ha élne... De nem él, tiz éve, mondhatni fiatalon, 61 évesen halt meg. Kezéből akkor esett ki a toll, amikor a szegedi Kass Szálló történetét kutatta. A mű immáron ő és felesége neve alatt jelenhetett meg. Munkásságát azóta is folytatja Bátyai Gitta, aki elmondta, vegyésztechnikusként, Özvegye, Bátyai Gitta a nyomdokaiba lépett Fotó: Miskolczi Róbert a Móra Ferenc Múzeum munkatársaként, a természettudományi részleg preparátoraként hogyan lépett férje nyomdokaiba. - A hetvenes és nyolcvanas években, amikor a Somogyi-könyvtár még egy épületben volt a múzeummal, Jenő mindig megkért: nézz már utána ennek vagy annak az adatnak - meséli Bátyai Gitta. - A régi szegedi napilapokban és könyvekben való keresgélés aztán lassacskán a szenvedélyemmé vált. A Kass ELTES ALKOTOTT Bátyai Jenő 1933-ban született Dunapatajon, 1994-ben halt meg Szegeden. 1957-ben előbb élelmiszer-kémikusi, vegyészi, majd élelmiszer-ipari szakmérnöki diplomát szerzett, 1963-ban doktorált. A minőségvizsgáló intézet után 1969-től nyugdíjba vonulásáig a Zöldértnél, későbbi nevén Agora Rt.-nél dolgozott főmérnökként, minőségügyi igazgatóként. Az MTESZ mellett a Városszépítő Egyesület és a Dugonics Társaság alelnöke. Monográfiái: A Torony alatti főmérnökök, Régi szegedi nyomdák, A szegedi malomhistória. Csonka János és Csonka Ferenc munkássága. Szálló történetének kiadásához pedig Jenő halálát követően már magam gyűjtöttem össze a pénzt is. És a szenvedély ma is tart: az eltelt tíz évben megjelent Az újszegedi Liget, a Csónakházak a Tiszán, a Vadászati Almanach, az Újszegedi mozaikok, jelenleg készül a szegedi iparosok és kereskedők levelezési fejléce, „firmája" alatt megjelenő cégtörténetek gyűjteménye. FEKETE KLÁRA