Délmagyarország, 2004. május (94. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-04 / 103. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN Az 5-ös sztráda kiépülése a remények szerint aktivizálja a gazdasági fejlődés más tényezőit a Dél-Alfóldön FOTÓ: KARNOK CSABA Az EU-tagság nem garancia arra, hogy az új tagállamok felzárkóznak a jelenlegi uniós életszínvonalhoz, melyben a gazdasági stabilitás olyan fontos elemei játsszák a főszerepet, mint például a költségvetési fegyelem - áll a Financial Times elemzésében. A tekintélyes brit üzleti napilap két hete folyamatosan közöl elemzéseket az unió bővítésének hatásairól, melyben az szerepel: jelenleg mind a tíz csatlakozó ország szegényebb, mint az unió tizenöt korábbi tagja közül tizennégy. A kivétel - és a példa arra, hogy az EU-tagság nem eredményez automatikus felzárkózást - Görögország, amelynek fejenkénti hazai össztermékértéke vásárlóerő-paritáson mérve 1986-ig magasabb volt, mint Írországé, és 1987-ig magasabb, mint Portugáliáé, de mára az eddigi tizenötök legszegényebb tagjává vált. A görög csalódás A görög gazdaság az EU-csatlakozás után több mint egy évtizedig még hanyatlott is a többi uniós tagéhoz képest: 1996-ig a GDP-érték 10 százalékához közeli költségvetési hiányokat produkált. Írországnak a 80-as években sikerült megállítania a költségvetés „rothadását", és az államadósság-ráta ellenkező utat járt be, mint a görög: az 1987-es 112 százalékról 2000-re 38 százalékig csökkent. Ezzel együtt a kis ír csoda példája is azt mutatja, hogy az EU-tagság önmagában nem elégséges a felzárkózáshoz. Az egy főre jutó ír GDP 1973-ban amikor az ország belépett az akkori Közös Piacba - 52 százaléka volt a franciaországinak, és még 16 évvel később is csak a 60 százaléka. A fejenkénti összkibocsátási érték csak akkor 80-as évek végén - „robbant", és 1998-ban hagyta le az olaszországit, 2000-ben pedig a franciaországit. Kis ír csoda Az elemzés szerint ez is mutatja annak a nézetnek a téves mivoltát, miszerint az EU-költségvetésből átutalt pénzek jelentik a sikeres felzárkózás titkát. Írország a 90-es évek elején egymaga kapta az uniós strukturális alapok kiutalásainak 7 százalékát. Mégis, ha csak ezen múlott volna, nem tartott volna majdnem két évtizedig, mire az ír gazdaság a gyorsuló növekedés szakaszába jutott. A növekedés gyorsasága az, ami meghatározza a felzárkózás időtartamát: Ha a GDP-érték reálnövekedésének üteme évente 2 százalékponttal haladja meg a franciaországit, akkor a leggazdagabb most csatlakozott ország, Szlovénia 21 év alatt, a legszegényebb Litvánia 57 év alatt érheti be az uniós átlagot. Ha a növekedési különbség csak 1 százalékpont, a felzárkózási idő 42, illetve 113 évre növekszik áll a tekintélyes brit lap elemzésében. Hazánk pedig a GDP értéknövekedésére alapozott számítások szerint 37 év alatt éri el az uniós áüagot. Magyar realitás: dolgozni kell A Financial Times idézett cikke jól rámutat arra a manapság sokat emlegetett öszszefüggésre, hogy Magyarország számára az EU lehetőséget ad a gazdasági növekedésre, nem pedig garanciát mondja Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Persze a realitáshoz hozzátartozik, hogy Írország növekedéséhez sokkal jobban hozzájárult az USA-ból, nem kis részben a kivándorolt írektől jövő működő tőke, mint az uniós pénzalapokból származó támogatás. Egy viszonylag elmaradott régió számára valóban nagy jelentőségű egy-egy uniós támogatásból létrehozott beruházás. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az unió közös költségvetése a tagországok GNP-jének megközelítőleg 1,1 százalékát teszi ki, melynek közel a felét fordítják agrártámogatásra, egyharmadát a Strukturális Alapokra. Márpedig a bővülés után nincs semmi hajlandóság a költségvetés növelésére. 0. K. K. DÉL-ALFÖLD: MIT HOZ A SZTRÁDA? Szűkebb térségünk számára eljöhet-e a több lehetőséget tartalmazó gazdasági klíma? Erre a kérdésre Farkas Beáta, az SZTE Gazdaságtudományi Karának dékánja azzal válaszolt: a Dél-Alföld számára az igazi kihívás és lehetőség az egységes uniós piacba való bekapcsolódás. Békés és Csongrád megye relatív gazdasági helyzete az országon belül sajnos évek óta romlik, aminek egyik oka köztudottan az infrastruktúra fejletlensége. Az 5-ös sztráda kiépülésével elválik, hogy a gazdasági fejlődés más tényezői mennyire aktivizálódnak. Sajnálatos módon ennek előjelei nem kedvezőek, mert a társadalmi-gazdasági szereplők partnerségére épülő stratégiai gondolkodás nálunk legalábbis hiányzik - véli a szakember, aki utal arra is: a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) létrehozásának kezdetén a régióban voltak erre kísérletek, de az NFT végül is a központi kormányzat centralizált döntése nyomán született meg. Akár a kedvező üzleti környezet kialakításában, akár az uniós támogatások megszerzésének folyamatában a területi és helyi önkormányzatok, valamint a közigazgatás felkészültsége kulcsfontosságú. Egyelőre úgy tűnik, érdemes reménykedni abban, hogy képesek lesznek, leszünk megfelelni ezeknek a feladatoknak. PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. MÁJUS 4. NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU AKÁR 37 ÉV IS KELL AHHOZ, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG ELÉRJE AZ UNIÓS ÁTLAGOT A tagság nem garancia a felzárkózásra EURÓPAI MÁRKARANGSOR A postásban megbízunk, a politikusban nem Hazánk a múlt szombat óta tagja az Európai Uniónak, ám felfokozott várakozás ide, erőteljes gazdasági remények oda, tény, hogy az EU-tagság önmagában semmiféle garanciát nem jelent a valódi felzárkózásra. A Reader's Digest minden esztendőben közzéteszi annak a kutatásnak az eredményét, amely bemutatja, melyek Európa legismertebb márkanevei, s mely cégek, szervezetek élvezik a fogyasztók bizalmát. A listának honi vonatkozásai is vannak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Reader's Digest felmérése az európai megbízható márkákról az egyik legnagyobb és legátfogóbb fogyasztói tanulmány a kontinensen, amelyet 2001-ben végeztek el először. Az idei vizsgálat 14 európai országra, köztük hazánkra is kiterjedt. A kutatás célja az volt, hogy kiderüljön, mely márkák élvezik leginkább a fogyasztók bizalmát. Európa-szerte 125 ezernél több márkát említettek összesen a felmérésben részt vevők. A márkákat 1-től 5-ig terjedő skálán négy kritérium - minőség, ár, termékimázs, a fogyasztói igények szem előtt tartása -, valamint a vásárlási hajlandóság alapján osztályozták. Eszerint Európában jelenleg a szóban forgó rangsor szerint a Nokia, a Nivea, a Visa, a Canon és a Coca-Cola számít a legnépszerűbb márkának. Magyarországon már negyedik éve a Westel (május 1-je óta T-Mobile) áll az élen a mobilszolgáltatók között, a biztosítók közül az Allianz az első, a bankok között pedig az OTP vezet. A legnagyobb fogyasztói bizalom a kávék körében az Omniát övezi, míg ásványvízben a Theodorát tartják a magyarok a leginkább bizalomgerjesztő, stabil márkának. Az autók területén érdekes, hogy egész Európában a tavalyi felméréshez képest nagy változás történt a Volkswagen esetében: idén ez az autómárka lett az első Belgiumban, Ausztriában, Németországban és Svájcban is, utolérve ezzel a Mercedest, amely szintén négy országban végzett a vezető helyen. A magyarok a hollandokkal együtt már negyedik éve az Opelhez a leghűségesebbek. Bankkártyák terén a Visa 13 országban lett az első, s így ítélik meg ezt hazánkban is. A rádiók körében a Sláger rádió vívta ki a legjelentősebb hallgatói bizalmat, míg a televíziós csatornák közül ezúttal az RTL Klub nyert. A szervezetek, intézmények és foglalkozások rangsora alapján kiderült: a magyarok szerint itthon a legmegbízhatóbb szervezet a Magyar Posta. Az emberek sokkal jobban bíznak ezen állami vállalatban, illetve az általa nyújtott szolgáltatásokban, mint például a házasság intézményében. Ha a foglalkozásokat vizsgáljuk, akkor az abszolút bizalom és tisztelet a honi tűzoltóké, a pilótáké és a gyógyszerészeké, s e ranglistán jó helyen állnak a tanárok, az ápolónők és az orvosok is. Ellenben a politikusokban, az utazásszervezőkben, a futballedzőkben, a pénzügyi tanácsadókban, az autókereskedőkben és a reklámszakemberekben kevésbé bízunk meg. A magyarok többsége a postát tartja a legmegbízhatóbb szervezetnek ILLUSZTRÁCIÓ: MISKOLCZI RÓBERT KONZUMBANK Pénzpiaci Betét Kamat 11,20% EBKM: 11,36% Érvényes: 2004. 05. 3-án. Most akár 1 millió forint lekötésével. •Mp