Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2004. ÁPRILIS 1. Ombudsmani vizsgálat a szikáncsi iskolában Nem volt diszkrimináció Cigány származásuk miatt nem érte diszkrimináció Sándorné unokáit a szikáncsi iskolában ­állapította meg egy ombudsmani jelentés, amely ugyanakkor kitért arra is: a pedagógusok hibáztak, amikor az egyik gyermeket bal­eset érte, de nem vitték őt orvos­hoz, és szüleit sem értesítették. Egy régóta húzódó konfliktus egyik állomása az az ombudsma­ni vizsgálat, amelyet a szikáncsi általános iskolában folytattak nemrég. Amint arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, az intézményvezető Kis Irén és a fa­luban élő Sándor Józsefné közti vita odáig fajult, hogy Sándornét a bíróság első fokon bűnösnek találta közfeladatot ellátó sze­mély elleni erőszak bűntettében, az ítélet szerint ugyanis az asz­szony a suli folyosóján rángatta az igazgatónőt. Kettejük vitájának forrása az, hogy Sándorné szerint egyik uno­káját, aki a helyi iskolába járt, ro­ma származása miatt diszkrimi­nálták, s ugyanez a gyanú merült fel benne másik unokája kapcsán is, akit a nevelési tanácsadóban vizsgáltak meg, mielőtt iskolába ment. Éppen ezért az asszony Kal­tenbach Jenőhöz, a nemzeti és et­nikai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosához fordult. „Vizsgálatom alapján nem álla­pítható meg, hogy Kis Ifén intéz­ményvezető asszony vagy a neve­lési tanácsadó munkatársai hát­rányosan megkülönböztették volna a gyermekeket cigány szár­mazásuk miatt" - áll az ombuds­man jelentésében. A dokumen­tum azonban két fontos problé­mára is felhívja a figyelmet. Iskolai balesetet szenvedett, el­esett a jégen 2001. decemberében a már suliba járó unoka. S bár fe­jén egy jól látható sérülés keletke­zett, a pedagógusok nem vitték őt orvoshoz, és szüleit sem értesítet­ték. A kislány az esést követően négy napra kórházba került. Az ombudsman nem tartja elégséges­nek az iskola intézkedéseit, sze­rinte a tanárok nem jártak el meg­felelő gondossággal. Épp ezért a biztos azt kérte a polgármestertől, hogy nagyobb körültekintésre hív­ja fel az oktatási intézmények ve­zetőit. Lázár János, a város vezető­je ennek eleget is tett, mint ahogy a nevelési tanácsadónak is jelezte a az ombudsman által felvetett problémát. Ez utóbbi esetben az történt ugyanis, hogy Sándorné másik, még óvodás unokáját a beiskolá­zást megelőzően vizsgálták, s bár a kisfiú nehezen oldódott, sírt, az ilyen helyzetekben szokásos gya­korlattól eltérően mégsem hívták be hozzá kint várakozó szüleit. Épp ezért feltételezhető, hogy a gyerek félelme, bizonytalansága befolyásolta teljesítményét, amely alapján a kisfiú felvételét csak kis létszámú osztályba javasolták, amilyen a Szántó-iskolában mű­ködik csupán a városban. Végül ­hogy egy helyre járjanak - mind­két gyermeket a földeáki általános iskolába íratták be, fél év elteltével pedig a vásárhelyi Kiss Lajos-isko­lába hozták őket szüleik. SZ. A. K. A magyar-román és a Bérkert utcai szomszédság Búcsúzik a főkonzul Diplomataként képviselte hazá­ját, de ha kellett, anyakönyvveze­tői szerepet is vállalt több mint hatéves szegedi tartózkodása alatt Andrei Oancea. A hat év után bú­csúzó szegedi román főkonzul úgy látja, egyes emberek előítéletei be­folyásolhatják az eseményeket, ám a magyar-román kapcsolat ma jobb, mint tíz éve volt. A szegedi román főkonzul 1997 novemberében kezdte meg mun­káját, amely jóval nagyobb nyilvá­nosságot kapott, miután 1998. ja­nuár 27-én a két köztársasági el­nök, Göncz Árpád és Emil Kons­tantinescu jelenlétében fölavatták a Kelemen utca 5. alatti irodát. Andrei Oancea és munkatársai azóta csaknem harminchatezer ügyben jártak el. A főkonzulátus föladata az útlevelekkel, anya­könyvi okmányokkal kapcsolatos ügyintézés. Segíti a román állam­polgárokat, amikor baleset törté­nik velük, és részt vesz az olyan büntetőeljárásokban, amikor ro­mán állampolgár az érintett, vagy az elkövető. Andrei Oancea a legutóbbi me­gyei közgyűlésen hivatalosan is elbúcsúzott az itteni közélettől. Lapunknak elmondta: azt ta­pasztalta, hogy a románokat érintő hivatalos ügyekben min­dig tárgyilagos, objektív volt az eljárás. Szerinte az állami diplo­mácia is hasznosíthatja a határ két oldalán működő román és magyar önkormányzatok, me­gyék vezetőinek tapasztalatait, amelyek a DKMT Eurorégió lét­rehozása, működtetése során gyűltek össze. Amikor 1998 Ha jó szomszédságról esik szó, Andrei Oanceanak a Bérkert utca is eszébe jut Fotó: Miskolczi Róbert márciusában Kolozsváron ellop- konzulátus faláról. A két nép ci­ták a magyar zászlót, nem sokkal vil és hivatalos kapcsolatát is ezután eltűnt a tábla a szegedi fő- sokszor befolyásoló előítéletek­A Passióról beszélgetnek A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség kerekasztal-beszélgetést szervez ma este 8 órától Mel Gibson Passió című filmje kapcsán az SZTE Altalános Orvosi Kar oktatási épületének nagyelőadójában (Dóm tér 13.). A beszélgetésen Benyik György katolikus teológus, Ja­kabos Barnabás jezsuita szerzetes, Markovics Zsolt szegedi főrabbi és Vági László filmrendező vesz részt. A szervezők a hallgatóság kérdé­seire is számítanak. A gazdátlan cicákra is gondolnak Aranylemezek a Tappancsnak Bunyós Pityu, valamint menedzsere, Bóday Pál aranylemezeiket adták át tegnap a szegedi Tap­pancs Állatvédő Alapítványnak, hogy azok árá­ból a kóbor cicákon segítsenek. Az alapítvány munkatársai árverésre bocsátják a zenei díjakat, a befolyó összegből pedig ketreceket vásárolnak, vagy egy új épületrészt alakítanak ki a dorozs­mai kisállatmenhelyen, hogy a kutyák mellett a gazdátlan macskáknak is átmeneti otthont tud­janak biztosítani. Maros-túra és fekete víz Az árhullám kedvez a sportcélú hajózásnak Bár a Maros teljes magyaror­szági szakasza sportcéllal ha­józható, mégis kevesen szállnak vízre Makó térségében. Nyaran­ta inkább a kenutúrák jellem­zőek, ám ezt sokszor megke­seríti a Románia felől átfolyó fekete víz. Az egyre melegedő időjárás kö­vetkeztében számos kisebb ár­hullámra számíthatnak a közel­jövőben a Maros mentén élők. Dobi Lászlótól, az Alsó-Tisza-vi­déki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság főmérnökétől megtudtuk: a jelenlegi, maga­sabb vízállás nem veszélyezteti a vízen közlekedni vágyókat, sőt: az akadályok mélyebbre kerülése elősegíti a sportcélú közlekedést. - A kisebb, marosi árhullámok idején mélyebb a hajóút, ilyenkor víz alá kerülnek az egyébként fel­színre bukkanó homokpadok, zá­tonyok - fogalmazott a főmérnök, aki azonban kiemelte: a Maros teljes magyarországi szakaszán hajózható, ám a kereskedelmi cé­lú vízi közlekedés itt nem engedé­lyezett. A folyó vizét egyébként a Bökénynél épült gát alacsony víz­állásnál felduzzasztja, ez a hatás jelenleg nem érvényesül. A szabadidős vízi közlekedési lehetőségeket elsősorban a ka­jakkal, kenuval túrázók hasz­nálják ki, bár ők is a jobb időre várnak. Évente többször is eve­zőt ragad Gábor, aki rendsze­rint Makótól „csorog le" a Ma­roson Szegedig ismerőseivel, barátaival. Elmondta: nagyon szép a folyó és a partvidék, ki­véve a nyári hónapokat, amikor megjelenik az úgynevezett fe­kete víz. - Számtalanszor találkoztunk már ezzel a sötét színű és rendkí­vül büdös uszadékkal, amely telje­sen biztos, hogy Románia területé­ről ömlik a Marosba - monda a fér­fi. - A titokzatos fekete víz egyéb­ként valószínűleg a partiumi bőr­gyárak mellékterméke, ez keseríti meg a Maros nyári vizi életét. Legtöbbször azonban a horgá­szok teszik csónakjaikat a folyó vizére, ám legtöbbjük állítja: a versenyszintű halfogáshoz a Ma­ros túl gyors sodrású. A folyó egyébként elfogadhatónak minő­sített horgászvíz, tudtuk meg Marinki Andrástól, a Makói Sporthorgász Egyesület titkárá­tól, hiszen gazdag keszegfélék­ben, pontyban, márnában, de süllő és harcsa is sikerrel fogható Makónál. Az itteni strandsza­kasznál nyaranta gyakran lehet találkozni jetskikkel, a vízi mo­torozok ugyan sok fürdőzőt za­varnak, de a rendőrség munka­társaitól nem értesültünk arról, hogy súlyos szabálytalanság mi­att eljártak volna ellenük. I.SZ. A magas vízállást egyelőre nem használják ki a Maroson hajózók Fotó: Schmidt Andrea ről azt mondja, egy-egy pillanat­ban mozdíthatják az eseménye­ket egyes emberek előítéletei, de aki tudja, milyen volt ez a kap­csolat régen, aztán tíz éve, és mi­lyen mostanában, az nem lehet borúlátó. Reméli, ehhez a javu­láshoz az ő munkája is hozzájá­rult. Ha ezután arról lesz szó a környezetében, mennyire fontos a jó szomszédság, most már nem csak a magyar-román viszony­latra gondol, de a Bérkert utcára is. - Amikor néhány napja búcsú­fogadást rendeztünk, természe­tesen meghívtam a Bérkert utcai szomszédaimat, a barátaimat is - mondja Andrei Oancea. - Na­gyon sok jó élmény fűz ehhez a városhoz, amit én tisztának, szépnek ismertem meg. Amikor a feleségem megbetegedett, az orvosi ellátással is megismerked­tem, és ez is jó tapasztalatokkal járt, nagyon jól sikerült a vese­műtétje. A családom hozzászo­kott ehhez a városhoz. Leghama­rabb a kis unokám, aki itt járt óvodába, és nagyon gyorsan megtanult magyarul, folyéko­nyan beszél mind a két nyelven. Egyelőre nem dőlt el, hogy a ro­mán külügyminisztériumban milyen föladatot kap Andrei Oancea, de a napokban megkér­dezték tőle is, hol szeretne dol­gozni, és még nem döntött. Utó­da a szegedi főkonzulátus élén Constantin Iuliu Aron lesz, aki eddig a konzuli főosztály vezető­je volt a román külügyminiszté­riumban. b.a. Stabat Mater a dómban A húsvéti ünnepkörhöz kapcso­lódva Haydn Stabat Mater című oratóriuma csendül fel ma este fél 8-tól a szegedi dómban Gyü­di Sándor vezényletével a Fil­harmónia hangversenyén. MUNKATÁRSUNKTÓL A Filharmónia kamarabérleti so­rozatainak összevont koncertje­ként minden tavasszal a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó egy­házzenei művet szólaltatnak meg a szegedi szimfonikusok a város valamelyik templomában, a darabok előadásához és befoga­dásához legalkalmasabb szellemi közegben. Bár az egyház szoro­san vett liturgikus gyakorlatába csak a passióelőadások tartoz­tak, ám ott, ahol adott hozzá az alkalmas előadói apparátus - az itáliai, angol és francia katedráli­sokban, Salzburgban, Bécsben, vagy a lutheránusoknál Bach Lipcséjében - évszázados hagyo­mány a böjti-húsvéti időszakban egyházzenei koncertek rendezé­se. A Händel- és Bach-passiók, Rossini-művek után Szegeden most Haydn Stabat Matere szó­lal meg. A kismartoni Esterházy udvarban hivatalt vállaló zene­szerző pozíciója megerősítése ér­dekében vállalkozott az oratóri­um megkomponálására és elő­adására. A Stabat Mater bemuta­tóját 1767. április 17-én, nagy­pénteken tartották. A mű a kis­martoni premiert követő évek­ben gyorsan elterjedt egész Euró­pában, és máig sem vesztett nép­szerűségéből. A szegedi dómban ma este Gyüdi Sándor igazgató-karnagy vezényletével, a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus előadásában hallhatja a közönség a Stabat Matert. A köz­reműködő szólisták: Somogyvári Tímea Zita (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), Szerekován János (tenor) és Altorjay Tamás (basszus).

Next

/
Thumbnails
Contents