Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

4 EURÓPA 2004, április 30., péntek Nem minden gazda várja a csatlakozást A mezőgazdasági politika minden EU-tagállam politikájában külön helyet foglal el. A bővülés kapcsán a legsúlyosabb gondot a közvetlen kifizetések új tagállamokra való kiterjesztése okozza. Magyarországon az uniós csatlakozás előestéjén még mindig sok a kérdőjel a gazdákban azzal kapcsolatban, mi vár rájuk. A hazai termelők egy része, leginkább a nagyobbak, minden információt megszereztek és pontosan tudják „helyüket a világban". A kicsik zöme azonban - hiába szervezett a Csongrád Megyei Agrárkamara számos ingyenes felkészítő tanfolyamot - fejét strucc módjára a homokba dugja, s lesz, ami lesz alapon lép be az unióba. Ismerve a közvetlen kifizetések rendjét, nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaságból élők egy része - az optimisták szerint a nagyobbik - kifejezetten jól jár az uniós csatlakozással. A direkt kifizetések 90 százaléka a gabonafélékre, olajos magvakra és fehérjenövényekre jut, de jelentős támogatásokat kapnak a szarvasmarhát, a juhot tartók, valamint a dohánytermelők is - mondta Tasnddi Gábor FVM-hivatalvezető. Direkt kifizetések A szántóföldi növényeknél, a gabonaféléknél, az olaj- és fehérjenövényeknél például az egy hektárra jutó közvetlen kifizetés 2004-ben 55 százalékos támogatási szint mellett (25 százalék EU-forrás, plusz a 30 százalékos költségvetési kiegészítés) 40-45 ezer forint lesz hektáronként a mostani 7 ezer forint helyett. Vagyis a támogatások mértéke már a csatlakozás első évében meghatszorozódik. Ezt követően minden esztendőben emelkedik az egy hektárra eső összeg, mígnem 2013-ban eléri az uniós szintet. Addigra a jelenlegi támogatásnak több mint a tízszeresét kaphatja meg a termelő. A támogatásra akkor jogosult a magyar gazda, ha a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a hektárok meghatározott százalékát (jelenleg az egytizedét) ugaroltatják, pihentetik. Erre is jár területalapú támogatás az összeg a tagállamokban eléri a 80 ezer forintot -, sőt lehet nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztéssel, például a repcével is foglalkozni. Jól járnak azok a gazdák is, akik cukorrépával foglalkoznak. A mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke azt fejtette ki egy hónappal ezelőtt Ópusztaszeren, legalább 15 éves az ágazat lemaradása akár a technológiát, akár a hatékonyságot vesszük alapul. Emiatt számításai szerint a magyar gazdák egyharmada kerülhet nehéz helyzetbe az EU-ban. Akik a rövidebbet húzzák Nincs ugyanis közvetlen kifizetés a sertésre és a baromfira, ezen a két területen a kereslet és a kínálat alakuSokan még mindig így vetik a lucernát lása szabályozza majd a piacot. Nem véletlen, hogy a sertés, szarvasmarha- és baromfitartók - az uniós csatlakozástól leginkább tartó gazdák - februárban az utakra vonultak és sarokba szorították az agrárkormányzatot. Őket azért nevezik az uniós tagság potenciális veszteseinek, mivel az európai önköltségi áraknál drágábban állítják elő a húst. A demonstrálókkal kötött megállapodás értelmében az uniós támogatások nemzeti kiegészítésére szánt keret felét, mintegy 46 milliárd forintot előlegként az első fél évben kifizetnek a regisztrált gazdáknak. Méghozzá olyan hitelként, amelynek költségeit a tárca megfelezi a gazdálkodóval, majd az uniós támogatás folyósítása után, jövő januárban elszámolnak a termelővel. Seres Gyula, a makói Kossuth Szövetkezet elnöke, a megyei MOSZ társelnöke azt mondta el lapunknak a tüntetést követően, a kormányzat sokat engedett, orvosolta az elmúlt évben felgyülemlett panaszokat, s kompenzálta a januári-februári árakat. Ugyanakkor a tejtermelők esetében még mindig nem látja biztosítottnak, hogy a feldolgozók kifizetik a 68 forintot literenként. Uniós telep, sertés nélkül Egyértelműen pesszimista Sári György sándorfalvi sertéstartó, aki Szatymaz határában éppen egy uniós normáknak megfelelő új telepet épít. A sertéstartókra vonatkozó megállapodásban szerinte nincs konkrétum, a disznó ára pedig alig emelkedett. Sári György azt állítja, a piacvédelemre nincs garancia, az olcsó lengyel sertést továbbra is behozzák majd. Mindössze annyi változott, hogy az élő sertést a korábbi egy nap helyett háromnapos karanténra kényszerítik. Az agrártárca a takarmányárakat nem tudta és a jövőben sem tudja befolyásolni, ez okozza azt, hogy a termelők drágábban tudják előállítani a sertést. Neki személy szerint továbbra is vesztesége keletkezik az állattartásból - mondta Sári György -, és az is lehet, hogy nem népesíti be a telepet, hanem eladja. Németh Imre mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter segítségképpen felajánlotta: az állam a Nemzeti Földalap által kezelt hektárokat az év második felében az állattartóknak értékesíti, vagy használatba adja. F. K. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A Villeroynríl a csatlakozást követően nem számítanak munkaerő-vándorlásra FOTÓ: TÉSIK ATTILA NEM HOZ JELENTÓS VÁLTOZÁST AZ UNI0 A VÁSÁRHELYI VILLER0YNAL A bérrendezés növelheti a kiadást Sem az értékesítési területen, sem pedig a munkaerö-áramlás tekintetében nem jelent változást az EU-csatlakozás a vásárhelyi Villeroy&Boch Magyarország Rt. működésében. A vámügyintézés és később a bérek rendezése azonban többletkiadással járhat. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem számítanak jelentős változásra a német tulajdonos révén már így is a közösség tagjaként működő vásárhelyi Villeroy&Boch Magyarország Rt.-nél az európai uniós csatlakozást követően. Hazán első higiéniai-kerámiagyártója, illetve a csempe-előállítás területén is az élen járó vállalat a termékei jelentős részét, azaz 60-70 százalékát nyugat-európai piacon értékesíti, így hazánknak a közösség tagjává válása nem jelent különösebb fordulatot - tudtuk meg Sebesei Bálinttól, a cég ügyvezető igazgatójától. Emellett Romániába szállítanak, de miután ez az ország továbbra sem tartozik az EU-s tagállamokhoz, így ezzel a partnerrel is a megszokott módon folyik a kereskedés. Az 1200 dolgozót foglalkoztató gyárban az esetleges munkaerő-áramlástól sem tartanak, legalábbis a következő 4-5 évben nem hiszi a cég vezetője, hogy számottevően növekedne a vállalat kapuján kopogtató alkalmazottjelöltek száma. Sebesi Bálint szerint az sem várható, hogy a jelenlegi munkások akarnának új pénzkereseti lehetőséget keresni. Amiben viszont változás történhet, az a vámügyintézés költsége, ez ugyanis csökkenni fog. Az adminisztráció területén ugyanakkor kismértékben megnövekedhetnek a kiadások. Mint ahogy a későbbiekben az EU-s bérek bevezetése is többletköltséggel járhat. Ez utóbbi rendezése egyébként ronthatja a vállalat helyzetét, s a nyereség csökkenését eredményezheti. - Eddig sem éreztették velünk a nyugat-európai partnereink, hogy szegény vagy elmaradott országból szállítjuk a termékeinket - fogalmazott Sebesi Bálint. - Május elseje tulajdonképpen ugyanolyan munkanap lesz a számunkra, mint a többi. Pénzpiaci Betét most akár 1 millió forint lekötésével . y[ . Kamat 11,21% EBKAtl 1,37% Szeged, Kölcsey u. 8. • Tel.: (62)-592-010 'KBKM: F.gységes Betéti Kamat Mutató (írrényes a 20(14. április 294kondíciók szerínl. WWW.mkb.hu