Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Péntek, 2004. április 30. EURÓPA 3 Mit vár az uniós csatlakozástól? Ismert Csongrád megyei közéleti személyiségeket kér­tünk meg arra, hogy mondják el az Európai Unióval és hazánk csatlakozásával kapcsolatos gondolataikat. Be­széltek reményekről és félelmekről. Van, aki sorsfordító állomásnak tekinti belépésünket a szervezetbe, mások a nemzeti értékek megőrzésének fontosságára hívják fel a figyelmet. GREGOR JÓZSEF KOSSUTH-DÍJAS OPE­RAÉNEKES, SZEGED DÍSZPOLGÁRA: - Az Európai Unióról bősé­gesen vannak jó és rossz ta­pasztalataim is, hiszen húsz éven át dolgoztam Belgium­ban. Jó lenne, ha csak a jót, a praktikus dolgokat vennénk át - például az uniós útmi­nőségnek valamennyien örülnénk. Nem szeretném viszont, ha Brüsszel átvenné a magyar hatóságok szerepét is. Az sem lenne jó, ha Belgi­umhoz hasonlóan nálunk is teljesen tönkretennék a pla­zákkal, bevásárlóközpontok­kal a hazai kiskereskedelmet. A magyar kisiparnak ötszáz éves hagyományai vannak, nem örülnék, ha a hungari­kumok, például a szegedi papucs, a szegedi paprika készítése elfelejtődne. Az el­GYULAY ENDRE MEGYÉS PÜSPÖK: - Fontosnak tartom, hogy az Európai Unióhoz csatla­kozunk, mert ez végered­ményben a keleti blokktól való végleges elszakadásun­kat jelenti. Azt sajnálom, hogy uniós felkészülésünk nem a legszerencsésebben zajlott. A legnagyobb hiá­nyosságokat a gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők fel­készítésében látom, de gyen­gének érzem az uniós pályá­zati felkészítést is, így sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan, milyen formában, rendszerben lehet majd pá­lyázatokat benyújtani az EU különböző forrásaira. Úgy vélem, a csatlakozás nagy gazdasági előrelépést jelent­het Magyarországnak, ha a megfelelő állami önrészt is biztosítani tudjuk. Ugyanak­kor a szekularizáció, az elvi­múlt évtizedben fejlődésnek indult magyar borászatot, de az egész élelmiszeriparunkat is féltem a konkurenciától. Úgy tapasztalom, a lakosság háromnegyede nincs megfe­lelő módon felkészítve a csatlakozásra. A nyugdíjas barátaim rettegnek az ár­emelésektől, nem tudják, hogy mi vár rájuk. Tudomá­sul kell vennünk, hogy Nyu­gat-Európának elsősorban a piac kell, ezért a multinacio­nális vállalatok mindent el­követnek majd, hogy a ha­zai versenytársaikat térdre kényszerítsék. Fel kellett vol­na készíteni az embereket arra, hogy a csatlakozás ide­jére legalább három lábon kell állniuk, és arra biztatni őket: őrült tempóban kezd­jenek nyelveket tanulni. Ezen a téren szinte semmi sem történt az elmúlt évek­ben. Tudom, hogy nem volt más választásunk, mint a csatlakozás - ezt azonban megfelelően elő kellett volna készíteni. Szeretném, ha Magyaror­szág az EU-ban is Magyar­ország maradna. Az értékek jöhetnek, de nem lenne sza­bad rostálatlanul beengedni azt a szemetet, ami már elá­rasztotta a kereskedelmi te­levíziókat, a mozikat és a könnyűzenei életet. lágiasodás beáramlásától ki­csit félek, s csak remélni tu­dom, hogy a szabadság nem válik szabadossággá, mert az megváltoztathatja, átalakít­hatja a gondolkodásmódot, önzővé , lelkiismeretlenné teszi az embereket, ami pél­dául a bűnözésben üthet vissza. Úgy vélem, hogy az elvilágiasodás szelleme elté­ríthet embereket a hittől. Számomra az elkövetkező esztendők egyik legfonto­sabb, ha nem a legfontosabb kérdése az: lesz-e olyan erős a magyar fiatalság, hogy megőrizze és átadja - és nem csupán a színpadon, hanem életvitelében is - az ősi, sajá­tos magyar kultúrát a népze­nében, a néptáncban és az irodalomban. Ha ez nem történik meg, akkor elvesz­het legnagyobb kincsünk, a kultúránk. Meglátásom sze­rint az egyház, a plébánosok és a hívők életében nem je­lent majd változást az EU-csatlakozás. De mivel minden második templo­munk renoválásra szorul, ta­lán pályázati úton komoly forrásokat nyerhetünk az uniótól ezen templomok ­amelyek főleg műemlékek ­felújítására. En a csatlakozás után is ugyanaz maradok, mint aki voltam. Továbbra is a közjóért próbálok tenni, amit tudok. S csak azt kí­vánom mindannyiunknak, hogy az Örömódában örö­münk is legyen. LUKÁCS JÁNOS RENDŐR DANDÁRTÁ­BORNOK, CSONGRÁD MEGYEI REND­ŐR-FŐKAPITÁNY: - A XXI. század sorsfordító állomása a 2004. esztendő. Hazánk dicsőséges, de áldo­zatokkal is járó történelmé­ben ezúttal annak a közös­ségnek, a Európai Uniónak lesz teljes jogú tagja, ame­lyet a közös politika intézé­sének, a gazdasági és szoci­ális kohézió erősítésének, a belső biztonság megerősíté­sének igénye, valamint a közös kül- és biztonságpoli­KÖVÁRI ÁRPÁD, A PICK SZEGED EL­NÖKE, AKI KORÁBBAN EDZŐSKÖDÖTT FRANCIAORSZÁGBAN: - Sok és olykor egymásnak el­lentmondó információkat, hí­reket hallhatott az ember a kö­zelmúltban az európai uniós csatlakozásról, az előnyökről és a hátrányokról egyaránt. Ebbe én most nem mennék bele, majd az idő, a minden­napok gyakorlata választ ad a felmerült kérdésekre. A játé­kospiacon valószínűleg na­gyobb lesz a mozgás, hiszen tikában való együttes fellé­pés tart össze - vélekedett az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentőségéről Lukács János. Hozzátette: méltán felfokozott a várako­zás egy ilyen hosszú távon elérhető jóléti társadalom iránt, amelyben mind az egyén, mind pedig maga az ország megtalálja boldogu­lását. - Ilyen magasztos cél el­éréséhez nemzeti szintű összefogásra, mindenki fel­tétlen támogatására és fő­leg becsületes, szakszerű munkájára van szükség. Ugyanakkor az integráció­hoz való csatlakozás szo­rongással is jár, bizonyára lesznek nehézségeink is, azonban nem szabad azt el­felejteni, hogy ezek kezelé­sekor toleránsnak és türel­mesnek kell lennünk. Fon­tos a jelen, még fontosabb a jövő, őszintén bízom ab­ban, hogy a kiszélesedő ho­rizont gyermekeink javát fogja szolgálni - fogalma­zott a főkapitány. valamennyi EU-tagállam pol­gára könnyebben vállalhat ná­lunk munkát, s ez a megállapí­tás a magyar sportolókra is igaz. Az még nagy talány, hogy az árak lefelé, vagy felfelé kúsz­nak-e majd, ezt megjósolni is képtelenség. Gazdasági, vagyis szponzorációs téren nem vá­rok jelentős változást, mert Nyugat-Európában - például Spanyolországban, Franciaor­szágban és Németországban ­is az a gyakorlat, hogy az együtteseknek helyi, illetve re­gionális támogatóik vannak. Azoknak éri meg, illetve azok­nak a szívügyük inkább, hogy a város legnépszerűbb csapata minél jobban szerepeljen és ezzel egymást erősítsék, mint mi a Pick Szeged Rt.-vel. A klub célja változatían: az elért szin­tet meg akarjuk őrizni, sőt ha lehet még növelni is. Mi már esztendők óta ott vagyunk Eu­rópában - a nemzetközi kupa­sorozatok állandó résztvevői vagyunk - és szeretnénk a csatlakozást követően is aktí­van jelen lenni. MÉSZÁROS REZSŐ AKADÉMIKUS, GEOGRÁFUS, A SZEGEDI TUDOMÁNY­EGYETEM PROREKTORA: - Az Európai Unió: szigorú területi szerkezet. Magyaror­szág: egy másmilyen területi struktúra. Nyilvánvaló, hogy nem az unió fog a mienkhez igazodni, hanem fordítva. Ti­zenhárom éve készülgetünk erre, még nem sikerült meg­felelően működő régiókat lét­rehozni. Problémáink szár­mazhatnak belőle a csatlako­zás után. A másik baj, hogy nem alakulhatott ki egy újfajta DERVARICS ATTILA, A DÉMÁSZ RT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA: - Az EU-csatlakozás szá­munkra azon munka beérésé­nek tekinthető, amelyet im­máron egy évtizede folytatunk. A villamosenergia-ipari társa­ságokra mindig is az volt a jel­lemző, hogy hosszú távra ké­pesek tervezni. Az eltelt egy év­tized számukra nemcsak a vá­rakozás, hanem a felkészülés tíz éve volt. Már az uniós csat­lakozás jegyében valósult meg a villamos energiai piac felsza­badítása is. A Démász számára területi gondolkodásmód, és ez akadálya lehet az különféle uniós támogatások befogadá­sának. Amikor európai területi tagozódásról beszélünk és ar­ról, hogy erre kell áttérnünk, hiszen így jutunk erőforrá­sokhoz - ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy fel kel­lene adnunk identitásunkat, magyarságunkat, kultúránkat. Ellenkezőleg. Éppenhogy meg kell őrizni. Az európaival azo­nos területi strukturáltság ­mintegy keret; a tartalma spe­ciálisan magyar. Az uniós csat­lakozás az egyetem számára az eddigieknél sokkal kemé­nyebb versenyfeltételeket je­lent. Ha a hazai felsőoktatás­politika nem teremt megkö­zelítően olyan körülményeket, mint amilyenek az európai fel­sőoktatási térben átlagosan jelen vannak, akkor a legjobb oktatók és a legjobb diákok ­elmennek. Ugyanakkor a Sze­gedi Tudományegyetem tudo­mányos kapacitása olyan mi­nőségű, ami külföldieknek is vonzó lehet. Ezt kell erősí­teni. tehát május 1-je fontos dátum, de formális, hiszen az eltelt időszakban mindent megtet­tek a felkészülés érdekében, így a társaság életében nagy változásokat nem okoz az uni­óba való belépés. Ami viszont hozhat további változásokat, az a Magyarország iránti biza­lom erősödése. A külföldi tőke ugyanis, amikor szerencsét próbál egy másik országban, elemzi az „országkockázatot", aminek végeredménye forint­ban mérhető. Azt észleltem, ahogy közeledett a csatlakozás dátuma, ez az országkockázati tényező csökkent. A Démász Rt. külföldi tulajdonosa is szá­mított Magyarország uniós csatlakozására akkor, amikor közel tíz esztendeje az áram­szolgáltatóba fektetett. Eddig is biztonságban érezte a pén­zét, de az uniós tagsággal még egy fokkal nagyobb a bizalom. Személy szerint azt is várom az uniótól, hogy majd még hosz­szabb távon lehet előre tervez­ni, s hogy az ország gazdasága „kifehéredik". Az Európai Parlament Strasbourgban

Next

/
Thumbnails
Contents