Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Péntek, 2004. április 30. EURÓPA 3 Mit vár az uniós csatlakozástól? Ismert Csongrád megyei közéleti személyiségeket kértünk meg arra, hogy mondják el az Európai Unióval és hazánk csatlakozásával kapcsolatos gondolataikat. Beszéltek reményekről és félelmekről. Van, aki sorsfordító állomásnak tekinti belépésünket a szervezetbe, mások a nemzeti értékek megőrzésének fontosságára hívják fel a figyelmet. GREGOR JÓZSEF KOSSUTH-DÍJAS OPERAÉNEKES, SZEGED DÍSZPOLGÁRA: - Az Európai Unióról bőségesen vannak jó és rossz tapasztalataim is, hiszen húsz éven át dolgoztam Belgiumban. Jó lenne, ha csak a jót, a praktikus dolgokat vennénk át - például az uniós útminőségnek valamennyien örülnénk. Nem szeretném viszont, ha Brüsszel átvenné a magyar hatóságok szerepét is. Az sem lenne jó, ha Belgiumhoz hasonlóan nálunk is teljesen tönkretennék a plazákkal, bevásárlóközpontokkal a hazai kiskereskedelmet. A magyar kisiparnak ötszáz éves hagyományai vannak, nem örülnék, ha a hungarikumok, például a szegedi papucs, a szegedi paprika készítése elfelejtődne. Az elGYULAY ENDRE MEGYÉS PÜSPÖK: - Fontosnak tartom, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, mert ez végeredményben a keleti blokktól való végleges elszakadásunkat jelenti. Azt sajnálom, hogy uniós felkészülésünk nem a legszerencsésebben zajlott. A legnagyobb hiányosságokat a gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők felkészítésében látom, de gyengének érzem az uniós pályázati felkészítést is, így sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan, milyen formában, rendszerben lehet majd pályázatokat benyújtani az EU különböző forrásaira. Úgy vélem, a csatlakozás nagy gazdasági előrelépést jelenthet Magyarországnak, ha a megfelelő állami önrészt is biztosítani tudjuk. Ugyanakkor a szekularizáció, az elvimúlt évtizedben fejlődésnek indult magyar borászatot, de az egész élelmiszeriparunkat is féltem a konkurenciától. Úgy tapasztalom, a lakosság háromnegyede nincs megfelelő módon felkészítve a csatlakozásra. A nyugdíjas barátaim rettegnek az áremelésektől, nem tudják, hogy mi vár rájuk. Tudomásul kell vennünk, hogy Nyugat-Európának elsősorban a piac kell, ezért a multinacionális vállalatok mindent elkövetnek majd, hogy a hazai versenytársaikat térdre kényszerítsék. Fel kellett volna készíteni az embereket arra, hogy a csatlakozás idejére legalább három lábon kell állniuk, és arra biztatni őket: őrült tempóban kezdjenek nyelveket tanulni. Ezen a téren szinte semmi sem történt az elmúlt években. Tudom, hogy nem volt más választásunk, mint a csatlakozás - ezt azonban megfelelően elő kellett volna készíteni. Szeretném, ha Magyarország az EU-ban is Magyarország maradna. Az értékek jöhetnek, de nem lenne szabad rostálatlanul beengedni azt a szemetet, ami már elárasztotta a kereskedelmi televíziókat, a mozikat és a könnyűzenei életet. lágiasodás beáramlásától kicsit félek, s csak remélni tudom, hogy a szabadság nem válik szabadossággá, mert az megváltoztathatja, átalakíthatja a gondolkodásmódot, önzővé , lelkiismeretlenné teszi az embereket, ami például a bűnözésben üthet vissza. Úgy vélem, hogy az elvilágiasodás szelleme eltéríthet embereket a hittől. Számomra az elkövetkező esztendők egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb kérdése az: lesz-e olyan erős a magyar fiatalság, hogy megőrizze és átadja - és nem csupán a színpadon, hanem életvitelében is - az ősi, sajátos magyar kultúrát a népzenében, a néptáncban és az irodalomban. Ha ez nem történik meg, akkor elveszhet legnagyobb kincsünk, a kultúránk. Meglátásom szerint az egyház, a plébánosok és a hívők életében nem jelent majd változást az EU-csatlakozás. De mivel minden második templomunk renoválásra szorul, talán pályázati úton komoly forrásokat nyerhetünk az uniótól ezen templomok amelyek főleg műemlékek felújítására. En a csatlakozás után is ugyanaz maradok, mint aki voltam. Továbbra is a közjóért próbálok tenni, amit tudok. S csak azt kívánom mindannyiunknak, hogy az Örömódában örömünk is legyen. LUKÁCS JÁNOS RENDŐR DANDÁRTÁBORNOK, CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNY: - A XXI. század sorsfordító állomása a 2004. esztendő. Hazánk dicsőséges, de áldozatokkal is járó történelmében ezúttal annak a közösségnek, a Európai Uniónak lesz teljes jogú tagja, amelyet a közös politika intézésének, a gazdasági és szociális kohézió erősítésének, a belső biztonság megerősítésének igénye, valamint a közös kül- és biztonságpoliKÖVÁRI ÁRPÁD, A PICK SZEGED ELNÖKE, AKI KORÁBBAN EDZŐSKÖDÖTT FRANCIAORSZÁGBAN: - Sok és olykor egymásnak ellentmondó információkat, híreket hallhatott az ember a közelmúltban az európai uniós csatlakozásról, az előnyökről és a hátrányokról egyaránt. Ebbe én most nem mennék bele, majd az idő, a mindennapok gyakorlata választ ad a felmerült kérdésekre. A játékospiacon valószínűleg nagyobb lesz a mozgás, hiszen tikában való együttes fellépés tart össze - vélekedett az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentőségéről Lukács János. Hozzátette: méltán felfokozott a várakozás egy ilyen hosszú távon elérhető jóléti társadalom iránt, amelyben mind az egyén, mind pedig maga az ország megtalálja boldogulását. - Ilyen magasztos cél eléréséhez nemzeti szintű összefogásra, mindenki feltétlen támogatására és főleg becsületes, szakszerű munkájára van szükség. Ugyanakkor az integrációhoz való csatlakozás szorongással is jár, bizonyára lesznek nehézségeink is, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy ezek kezelésekor toleránsnak és türelmesnek kell lennünk. Fontos a jelen, még fontosabb a jövő, őszintén bízom abban, hogy a kiszélesedő horizont gyermekeink javát fogja szolgálni - fogalmazott a főkapitány. valamennyi EU-tagállam polgára könnyebben vállalhat nálunk munkát, s ez a megállapítás a magyar sportolókra is igaz. Az még nagy talány, hogy az árak lefelé, vagy felfelé kúsznak-e majd, ezt megjósolni is képtelenség. Gazdasági, vagyis szponzorációs téren nem várok jelentős változást, mert Nyugat-Európában - például Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is az a gyakorlat, hogy az együtteseknek helyi, illetve regionális támogatóik vannak. Azoknak éri meg, illetve azoknak a szívügyük inkább, hogy a város legnépszerűbb csapata minél jobban szerepeljen és ezzel egymást erősítsék, mint mi a Pick Szeged Rt.-vel. A klub célja változatían: az elért szintet meg akarjuk őrizni, sőt ha lehet még növelni is. Mi már esztendők óta ott vagyunk Európában - a nemzetközi kupasorozatok állandó résztvevői vagyunk - és szeretnénk a csatlakozást követően is aktívan jelen lenni. MÉSZÁROS REZSŐ AKADÉMIKUS, GEOGRÁFUS, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PROREKTORA: - Az Európai Unió: szigorú területi szerkezet. Magyarország: egy másmilyen területi struktúra. Nyilvánvaló, hogy nem az unió fog a mienkhez igazodni, hanem fordítva. Tizenhárom éve készülgetünk erre, még nem sikerült megfelelően működő régiókat létrehozni. Problémáink származhatnak belőle a csatlakozás után. A másik baj, hogy nem alakulhatott ki egy újfajta DERVARICS ATTILA, A DÉMÁSZ RT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA: - Az EU-csatlakozás számunkra azon munka beérésének tekinthető, amelyet immáron egy évtizede folytatunk. A villamosenergia-ipari társaságokra mindig is az volt a jellemző, hogy hosszú távra képesek tervezni. Az eltelt egy évtized számukra nemcsak a várakozás, hanem a felkészülés tíz éve volt. Már az uniós csatlakozás jegyében valósult meg a villamos energiai piac felszabadítása is. A Démász számára területi gondolkodásmód, és ez akadálya lehet az különféle uniós támogatások befogadásának. Amikor európai területi tagozódásról beszélünk és arról, hogy erre kell áttérnünk, hiszen így jutunk erőforrásokhoz - ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy fel kellene adnunk identitásunkat, magyarságunkat, kultúránkat. Ellenkezőleg. Éppenhogy meg kell őrizni. Az európaival azonos területi strukturáltság mintegy keret; a tartalma speciálisan magyar. Az uniós csatlakozás az egyetem számára az eddigieknél sokkal keményebb versenyfeltételeket jelent. Ha a hazai felsőoktatáspolitika nem teremt megközelítően olyan körülményeket, mint amilyenek az európai felsőoktatási térben átlagosan jelen vannak, akkor a legjobb oktatók és a legjobb diákok elmennek. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem tudományos kapacitása olyan minőségű, ami külföldieknek is vonzó lehet. Ezt kell erősíteni. tehát május 1-je fontos dátum, de formális, hiszen az eltelt időszakban mindent megtettek a felkészülés érdekében, így a társaság életében nagy változásokat nem okoz az unióba való belépés. Ami viszont hozhat további változásokat, az a Magyarország iránti bizalom erősödése. A külföldi tőke ugyanis, amikor szerencsét próbál egy másik országban, elemzi az „országkockázatot", aminek végeredménye forintban mérhető. Azt észleltem, ahogy közeledett a csatlakozás dátuma, ez az országkockázati tényező csökkent. A Démász Rt. külföldi tulajdonosa is számított Magyarország uniós csatlakozására akkor, amikor közel tíz esztendeje az áramszolgáltatóba fektetett. Eddig is biztonságban érezte a pénzét, de az uniós tagsággal még egy fokkal nagyobb a bizalom. Személy szerint azt is várom az uniótól, hogy majd még hoszszabb távon lehet előre tervezni, s hogy az ország gazdasága „kifehéredik". Az Európai Parlament Strasbourgban