Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Az Országgyűlési Könyvtá' állományából törölve ADÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG melléklete hazánk európai uniós csatlakozása alkalmából 2004. április 30. ÚJABB TÍZ ORSZÁG LÉP BE HOLNAP A JELENLEG TIZENÖT TAGÁLLAMOT MAGÁBAN FOGLALÓ EURÓPAI UNIÓBAN Finnország ir Hollandia IgiiimV Németország Luxemburg Franciaors; Spanyolország Görög&rsrng Iii H Lettország Litvánia Lengyelország fa Európai Unid jelenlegi és csatlakozó tagersiigai Jelenlegi tagállamok Májas 1-jén csatlakozó országok Az unión kívüli országok IDŐTÁV MÁRIA-LOBOGÓ, EGYSÉG, TÖKÉLETESSÉG Az Európai Unió jelenleg tizenöt tagországból áll, amelyek az együttműködés, valamint a béke és a jólét megteremtése mellett kötelezték el magukat. A tagállamok bizonyos döntéseket az unió intézményeire ruháztak át, hogy az Európát érintő kérdésekben közösen dönthessenek, de emellett megőrzik kultúrájukat, nyelvüket, hagyományaikat. Május l-jén további tíz ország - Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia csatlakozik az egyesült Európához. MUNKATÁRSAINKTÓL A május 1-jei uniós bővítés napjáig az Európai Unió tagállamainak területe 3 millió 191 ezer négyzetkilométer, vagyis egyharmada az USA területének. A csatlakozás után 738 ezer négyzetkilométerrel bővül az egyesült Európa területe. Az unió állampolgárainak száma majd 375 millió (egy kicsit kevesebb, mint az USA és Japán népessége együttvéve), a csatlakozással pedig még több mint 120 millióan tartoznak majd a csillagos lobogó alá: vagyis összességében negyedmilliárd állampolgára lesz az Európai Uniónak. 2004. május 1.: az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítésének napja. Az EU soha ennyi tagországot nem vett még fel egyszerre, soha nem nőtt ennyire a népessége, s nem fogott át ennyi történelmet, kultúrát, nyelvet. Ez a történelmi lehetőség újra egyesíti a kontinenst, tartóssá téve a békét, stabilitást és demokráciát. S lehetővé teszi azt is, hogy valamennyi európai állampolgár számára elérhető legyen a jólét és a fejlődés. Régióké a főszerep Az EU a világ egyik legsikeresebb gazdasági térsége, azonban a tagállamok között feltűnő különbségek vannak, amelyek még nagyobbak, ha nem csak a 2004. május 1-je előtti 15 tagállamhoz tartozó 250 régióra pillantunk. Például az unió 10 legdinamikusabban fejlődő régiójának a GDP-je háromszorosa a 10 legfejletlenebb régióénak. így hát nem minden európai élvezi ugyanazokat az előnyöket és néz szembe ugyanolyan esélyekkel a globalizáció kihívásaival. Az unió népei közötti szolidaritás, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a megerősített kohézió is szerepel az Amszterdami szerződésben. Ennek érdekében hajtják végre a tagállamok a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozott és az unió polgárai közötti szolidaritást tükröző európai regionális politikát. Ennek pénzügyi alapját a tagállamok befizetései adják meg. A szegényebb régiók és társadalmi csoportok támogatására a 2000-2006 közötti évekre szóló közös költségvetésnek harmadát, összesen 213 milliárd eurót költenek. A támogatás 70 százaléka az elmaradott régiókba kerül, ahol az uniós lakosság 22 százaléka él. A támogatás többi része például a szerkezetváltást, a képzés modernizálását, a munkahelyteremtést segíti. Tisztségek, vezetők Az állampolgárok demokratikus hangja az Európai Parlament, melynek elnöke: Pat Cox. A fő döntéshozó testület az Európai Unió Tanácsa, melynek tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, de a közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben az EU-t Javier Solana képviseli. A napi munkát végző testület az Európai Bizottság, melynek elnöke Romano Prodi. Az Európai Unió történelmének első évszáma 1951, ez év áprilisában hat tagállam, a Hatok - Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok - képviselői aláírták az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződést. 1968-ban, amikor Kelet-Európában még a Prágai tavasz írta a történelmet, már megvalósult a Hatok között az ipari termékek szabad kereskedelme, és bevezették a közös vámtarifákat. Öt évvel később, 1973-ban Dánia, Írország és Nagy-Britannia lépett be a közösségbe. Norvégia lakossága népszavazáson utasította el a csatlakozást. 1979-ben választottak először közvetlenül képviselőket az Európai Parlamentbe. 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország is csatlakozott az Európai Közösséghez. 1993. novemberében a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével létrejött az Európai Unió. 1994. áprilisában Magyarország - a volt kommunista országok közül elsőként - beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország belépett az EU-ba. Norvégia lakossága Immár másodszor utasította el a csatlakozást. 1998 és 2000 között megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. 2002. elején megszűnt a líra, a frank, a márka, a schilling: tizenkét tagország készpénzként bevezette az eurót, és a következő hónapokban kivonta a forgalomból nemzeti valutáját. 2003. áprilisában Magyarország és a többi kilenc tagjelölt ország képviselői aláírták Athénban a Csatlakozási Szerződéseket. Hatályba lépésük időpontja: 2004. május, amikor is Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. A Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó Európa melléklete a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával készült. Tagok Az EU legnagyobb területű tagországa Franciaország (544 ezer négyzetkilométer), a legkisebb pedig Luxemburg (3 négyzetkilométer). A legtöbben a korábbi NDK-t és NSZK-t egyesítő Németországban élnek (82 millióan), s mögöttük egy kicsit marad le az Egyesült királyság (60 millió lakos). A legkisebb népesség a legkisebb területhez tartozik: Luxemburg állampolgárainak száma 400 ezer. Az új tagok között a területet illetően a lengyelek vezetnek mindkét kategóriában: 38 millió lakos él 313 ezer négyzetkilométeren. A legkisebb csatlakozó állam Málta (316 négyzetkilométer), lakosainak száma 400 ezer. Magyarország a területi rangsorban a második (93 ezer négyzetkilométer), lakosságát (10,2 millió fő) azonban megelőzi a csehek, ott 10,3 millió fő él kisebb területen (79 ezer négyzetkilométer). Képviselők A bővítéssel nő az Európai Parlamentben helyet foglaló képviselők száma: az eddigi 626 képviselő széke mellé még 106-ot kell elhelyezni. Ebből huszonnégyet a magyar képviselők kapnak majd. Mivel a mandátumokat a lakosság arányában kapják a tagállamok, a legtöbb szavazati joggal a legnagyobbak rendelkeznek: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság 29 mandátummal, Dánia, Lettország, Észtország, Luxemburg és Szlovénia 4-4, Málta pedig 3 mandátummal szavazhat. A zászló története 1955-re nyúlik vissza, amikor megalakult az EU elődje, az Európai Szénés Acélközösség hat tagállammal. A zászlót az Európai Parlament 1983-ban emelte az EU jelképévé. A heraldikai leírás szerint a lobogó azúrkék mezőben 12 aranysárga csillagot ábrázol, melyek csúcsai nem érnek össze. A jelkép mértani leírása így szól: kék színű, téglalap alakú zászló, melynek hossza magasságának másfélszerese. A csillagok egyenként, élükre állított pozícióban állnak. Hogy mit jelképez a zászló, a színek és a 12 csillag, azt többféleképpen értelmezik. A 12-es szám a tökéletesség, az egység jelképe. Az unióban ez a tucatnyi, körbe elhelyezett csillag utal az európai népek összetartozására, egységére, az év hónapjaira, valamint emlékeztet az óra számlapjára is. A zászlóról, amelyet 1986 óta valamennyi európai intézmény használ, Czirják Árpád érseki helynök, kolozsvári esperes az 1999-es csíksomlyói búcsúban így beszélt: az égszínkék EU-zászló tizenkét csillaga olyan, mint egy templomi Mária-lobogó.