Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

PÉNTEK, 2004. ÁPRILIS 30. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Programokra ügyel az Artisjus iroda jogvédője Borsos jogdíj a zenés rendezvényeken Akár 120 ezer forintnyi szerzői jogdíj megfizetésére is kötelezhetik egy majális szervezőjét, ha több mint ötezren hallgatják a zenés programokat. A május elsejei rendezvények rendkívüli terhet jelentenek a jogvédő egyesület egyetlen szegedi ellenőrének, ám a kötelezettség alól még a jótékonysági programok sem mentesülnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád és Békés megye szerzői jogvédelmét az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda egyetlen szegedi kirendeltsége látja el. A szervezet feladatai közt szerepel többek között a zenés rendezvények ellenőrzése is, ugyanis minden nyilvános program, ahol zenemű hangzik el, jogdíjköteles. Persze az esetenként százezrekre rúgó költséget a szervezők nem mindig fizetik be. 99 A bejelentés és a jogdíj kötelező Mórltz Miklós - A szerzői jogi törvény rendelkezik arról, hogy minden zenés program jogdíjköteles, függetlenül attól, hogy ismert, vagy ismeretlen; más által szerzett, vagy saját szerzeményű dal hangzik el a színpadon. Minden ilyen eseményt kötelesek bejelenteni a szervezők, akik legtöbbször információk híján feledkeznek meg erről - mondta Móritz Miklós, az Artisjus szegedi kirendeltségvezetője, aki kifejtette: egy korábbi rendelkezés értelmében ugyanis olyan rendezvényeken, ahol nem szedtek belépőt, nem kellett jogdíjat fizetni, ez azonban ma már nem érvényes. Megtudtuk: a „bliccelők" komoly büntetésre számíthatnak, hiszen a jogdíjak - az esemény látogatottságától függően - maguk is tetemes összeget jelentenek. A nem fizetők polgári peres eljárásra számíthatnak. A díj nagyságát a jelenlévők becslésével állapítja meg a kirendeltségvezető, persze, mint mondja: a legtöbb vita a szervezők és a jogvédők között ebből fakad. Az Artisjus közleményéből kiderül: egy nyilvános, belépődíj nélküli rendezvény után húsz főig 1330, száz főig 3510, ezer főig 23 ezer 100, ötezres látogatottságtól pedig 114 ezer 500 forintot kell kifizetni. Majális, sör- és borfesztivál esetén a díjak borsosabbak, 300 főig 12 eZer 500, ötezres részvételtől pedig 121 ezer forint fizetendő. Egy százezres önkormányzati rendezvény utáni fizetési kötelezettség több mint 1 millió 200 ezer forint. A családi rendezvényeken, lakodalmakon viszont nem kell jogdíjat fizetni. A kirendeltségvezetőtől megtudtuk: a hozzájuk befolyó öszszeget az egyesület budapesti központja osztja szét, ennek nagyságáról nem tudott információval szolgálni. Jelentős bevételt - és jókora feladatot - jelent azonban a május elsejei ünnepségek számontartása, hiszen a két megyében több száz rendezvénnyel számol az Artisjus, ezek többségét bejelentették. Az egyesületet egyébként új irodájukban, az újszegedi, egykori Szent-Györgyi-villában kereshetik fel a rendezvények szervezői. NEM KIVETEL A10TEK0NYSAG A fizetési kötelezettség alól nem mentesülnek a jótékonysági és az egyházi rendezvények sem, tudtuk meg Horváth Edétől, a május 16-án a szegedi Árpád térre tervezett Ez az a nap! című ifjúsági drogprevenciós roadshow szervezőjétől. A keresztény ifjúsági programon legalább kétezer főre számítanak, az ingyenes koncertek esetén ez csaknem negyvenezres kiadást, számukra jelentős érvágást jelentene. A jótékony cél igazolásával a jogvédők azonban a teljes ősszeg harmadának fizetésére kötelezik a szervezőket. Horváth Ede elmondta: a fellépők lemondtak saját dalaik jogdíjáról, de a jogvédők ezt nem tudják figyelembe venni. Drágán utazhatnak az unióba a román állampolgárok A bérelhető százeurós esete Legalább öt napra elegendő pénzt, vagyis 500 eurót kell felmutatniuk a határon a román állampolgároknak, ha hazánkba utaznak. Emellett dollárért vásárolható zöldkártya is szükséges. Ezek korábban is kellettek, de többször szemet hunytak felette a román határőrök. Szombattól azonban szigorúan ellenőriznek. Nagy kalapú férfiak álldogálnak a nagylaki közúti határátkelőhely román oldalán. A magyaroknak pénzt váltanak, a románok pedig százeurósokat bérelhetnek tőlük. Az utóbbira azért van szükség, mert a román állampolgárok csak úgy utazhatnak Magyarországra, ha legalább öt napra elegendő költőpénzt, vagyis 500 eurót mutatnak fel a határon. Sokan nem tehetik meg, hogy összeszedjék ezt a hatalmas összeget. Tíz-tizenöt euróért azonban bérelhető egy százas bankó. - A „kölcsönzésnek" le kell adni valamilyen hivatalos iratot vagy értéktárgyat, aztán vihetjük is a százeuróst - avatott be a részletekbe Mihai Ilia. A pitestii férfi Budapestre tartott, de nem volt elég pénze, ezért vette igénybe ezt a szolgáltatást. Visszafelé menet pedig leadja a „kincstári eurót", s megkapja karóráját. Nem csupán költőpénz, hanem zöldkártya is szükséges az uniós tagállamokba való utazáshoz. A határ mentén rengeteg „carta verde", vagyis zöldkártyát árusító hely várja a román autóst. Az egy hónapig érvényes kártya díja igen borsos, 40 és 120 amerikai dollár között mozog. - A miénket csak nálunk fogadják el a rendőrök, az uniós országokban viszont már nem. így muszáj vennünk nemzetközit - mondta Andrei Ionescu. A Bukarest közelében lakó férfi két kecskét adott el azért, hogy utazásához kiegészítse a családi kasszában lévő lejét. Hargitai rendszámú piros Daciában négyen ülnek. Szószólójuk, a csíkszeredai Táncos János szerint az utazás szempontjából semmi változást nem NAGYLAK Nagylaknál is szigorúbban ellenőrzik szombattól a hazánkba, azaz immár az unióba tartó román állampolgárokat Fotó: Karnok Csaba UTAZÓ SZERB-MONTENEGROIAK A szerb-montenegrói állampolgárok Magyarországra utazásában szinte semmi változást nem jelent, hogy hazánk szombattól tagja lesz az Európai Uniónak. A tavaly bevezetett vízumkényszer ugyanúgy megmaradt. A szabadkai magyar főkonzulátuson, a belgrádi magyar nagykövetségeken továbbra is ingyen juthatnak hozzá a vízumhoz az utazni vágyók. A vízum csak Magyarországra érvényes, az Európai Unió többi tagállamába nem. Emellett a hazánkba jövő szerb-montenegróiaknak napi ezer forinttal vagy ennek megfelelő valutával kell rendelkezniük. jelent, hogy Magyarország szombattól uniós állam lesz. Tudja, a határ román oldalán a határőrök eddig is jobban ellenőrizték a hargitai rendszámú kocsikat, mint a többi romániait - árulta el a férfi. Nekik öszszesen kétezer eurót kellett felmutatniuk. - Az élet Romániában nagyon drága. Gondolja csak meg, mit jelent nekünk az 500 eurónyi költőpénz, ha az átlagkereset nincs 3 millió lej, vagyis közel 18 ezer forint vette át a szót Pálinkás József. A kötelező költőpénz nem minden esetben szükséges. Ha 14 és 18 év közötti fiatal egyik szülője Magyarországon dolgozik, limit nélkül látogathatja meg gyermeke. Ugyancsak nem kell az euró, ha a román állampolgár konferenciára, sportrendezvényre utazik hazánkba. A zöldkártyával, valamint a pénz felmutatásával vízum nélkül juthat el bármelyik uniós tagállamba. K.T. Az apa kétségbeesett küzdelme A Mohácsi gyerekek jövendő boldogulása a tét Mohácsi László súlyos betegen szinte kilátástalan küzdelmet folytat azért, hogy gyermekeit tisztességgel fel tudja nevelni. Tizenegyen élnek egy fedél alatt egy roskadozó vásárhelyi lakásrészben, s emberhez méltóbb körülmények közé szeretnének kerülni. - Tizenegy gyermekem van, a nagykorúak közül már csak Timiké él velünk. Őrá marad az öt kicsi, ha én nem leszek. Tizenegyen lakunk egy fedél alatt, a kiskorú gyerekek mellett három unokám is nálunk él - mondja a már több infarktuson átesett vásárhelyi Mohácsi László. Eddig háromszor műtötték - az egyik operáció után úgy kellett újraéleszteni a klinikai halál állapotából. A férfi tizféle gyógyszert szed, és attól tart, ha bekövetkezik a legrosszabb, kiskorú gyermekei családfenntartó nélkül maradnak a házrészben, melynek falán napról napra több a repedés, ha egyiket befoltozzák, másutt újabb keletkezik, ha esik az eső, vizes a mennyezet, nincs gázfűtés, fürdeni csupán lavórban tudnak, éjjelre nem lehet villanyt oltani, mert a fal csak úgy ontja magából a kiirthatatlan csótányokat. A Mohácsi házaspár világéletében becsületesen dolgozott, egészen addig, amíg a feleség meg Ha meghalok, Timiké lányom vigyáz majd a kicsikre - mondja Mohácsi László, aki súlyos betegen neveli gyermekeit Fotó: Tésik Attila nem halt, a férj egészségi állapota pedig meg nem romlott. A nagykorú gyerekeknek eddig csak alkalmi munkát sikerült találniuk, pedig dolgozni nagyon tudnak. Ezt Maroslelén is tanúsíthatják, ahol évekig éltek. Mohácsiék voltak az egyetlen cigány család, s mindenhová hívták őket mezőgazdasági munkát végezni. Amikor Mohácsi László megkereste Csanki Istvánt, a hódmezővásárhelyi önkormányzat képviselőjét, kisebbségi tanácsnokát, hátha tud segíteni a lakáshelyzet megoldásában, a képviselő minden követ megmozgatott az ügy érdekében, eddig hiába. - Mohácsiék nem azért kerültek ilyen helyzetbe, mintha nem dolgoznának, vagy mert a családfő elinná, eljátékgépezné a pénzt; erről szó sincs - hívja fel a figyelmet Csanki István. A Mohácsi család erőnek erejével igyekszik betagozódni a társadalomba, a gyerekek tanulnak, kétségbeesetten próbálva lépést tartani a kedvezőbb helyzetből startolókkal. Mohácsi László abban bízik, hátha sikerül hozzájutniuk egy bármily aprócska, de élhetőbb lakáshoz az önkormányzat segítségével. Csak így érhető el, hogy a gyerekek ne „morzsolódjanak le" az integrációért vívott küzdelemben, és hasznos tagjaivá váljanak a vásárhelyi társadalomnak. F.CS. SEGÍT az önkormányzat Tekintettel az öt kiskorú gyermekre, a város kiemelten kezeli az ügyet, s amint rendelkezésére áll üres bérlakás. Mohácsiékat előnyben fogja részesíteni - mondja Hájas Katalin, a lakás- és helyiséggazdálkodási csoport vezetője. A várost az akkor még Irhás József vezette cigány kisebbségi önkormányzat írásban is tájékoztatta a család nehéz helyzetéről. A támogató döntés a lakásügyi szaktanácsadó testület álláspontja alapján született, s amint lesz bérbeadható lakása a városnak, értesíti erről Mohácsiékat. Ha a családnak addig is sikerül elfogadható albérlethez jutnia, lakásfenntartási támogatásban részesülhet, a népjóléti irodán keresztül. Lakáscélú helyi támogatásra is pályázhatnak Mohácsiék az önkormányzatnál.