Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-28 / 99. szám

SZERDA, 2004. ÁPRILIS 28. TISZA VOLÁN ÉLETKÉPEK III. Átalakulóban a szervizműhely A szervizműhely és diag­nosztika szakterület átalakuló­ban van, s nemcsak a Tisza Vo­lán Rt.-nél: ez országosan ta­pasztalható folyamat. A szervizműhely egyik akná­ján busz, a másikon egy teherau­tó állt, a szerelők serényen dol­goztak. Nem sok pihenője van a harmincnyolc alkalmazottnak, akik három műszakban tevékenyked­nek. - A diagnosztikai részlegünk a 3,5 tonna feletti járművek műsza­ki átvizsgálásával és vizsgáztatá­sával foglalkozik - tudtuk meg Dorogi Sándor műhelyvezetőtől -, s ez a pótkocsikra is érvényes. A gázüzemű személygépkocsik kivételével környezetvédelmi vizs­gálatokat is végzünk, vagyis kiad­hatunk zöldkártyát. Amit eddig el­mondtam, az csupán a jéghegy csúcsa. A futómű-beállítást lézervezér­lésű, négyfejes, számítógépes be­rendezéssel végzik, amely alkal­mas 3,5 tonna feletti és kisteher­gépjárművek, illetve több tenge­lyen közlekedő autók futómű-be­állítására is. A kerékcentírozást Hofmann-típusú géppel és felsze­relt állapotban végzik. Mivel a Ti­sza Volán Rt. vizsgabázis is, a fékpad megfelel a Közlekedésfel­ügyelet által megszabott kritériu­moknak. Vagyis a legkorszerűbb számítógépes fékmérési techni­kával rendelkezik a cég. Ennek a megléte alapvető feltétele annak, hogy a TV Rt. vizsgáztasson. Rit­kaságnak számít a lengéscsillapí­tó-vizsgáló, amely ugyancsak szá­mítógép-vezérelt. A tachográffal és sebességkorlátozóval ellátott járművek vizsgáztatására is van jo­gosítványuk, illetve ezeket a ké­szülékeket forgalmazzák, besze­relik és hitelesítik. - Szintén különlegesség, hogy jogosultak vagyunk a nyolc évnél idősebb autóbuszok nemzetközi átvizsgálására. Ilyen központ talán négy-öt található az országban. Ez azt jelenti, hogy megbontásos vizsgálatot végzünk és mindent átnézünk, ami a balesetmentes közlekedéshez feltétlenül szüksé­ges. Erről egy tanúsítványt állí­tunk ki, ezzel mehet a gépjármű a közlekedési felügyelethez vizs­gázni. Makón kihelyezett vizsgabázist működtet a Tisza Volán Rt., a szentesi javító központ pedig a szegedihez hasonlóan önállóan vizsgáztatja a saját és idegen jár­műveket. Az egész „iparágban" váltás tapasztalható, fokozatosan kicserélődik a honi járműpark. - A régi járművek, az IFA-k, s a Roburok lassan kidőlnek a sor­ból, kiöregszenek, állományvál­tás figyelhető meg a fuvarozás­sal foglalkozó vállalkozásoknál. Viszont azt tapasztaljuk, hogy több autó áll le, mint amennyi új kerül forgalomba. A folyamat természe­tesen minket is érint, át kell állni az új típusok vizsgáztatására. Ez el­sősorban nem rajtunk múlik, hi­szen adatbázissal rendelkezünk a zöldkártyák miatt, és szakember­gárdánk is felkészült, de a jogsza­bályi háttér még hiányzik. Imre Péter Dorogi Sándor keveset pihenhet. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hangjelzés figyelmezteti a vonat közeledtére a gépkocsivezetőt Sorompókutya őrzi a buszt A vasúti átjáró tilos jelzé­sére speciális hanggal hívja föl a kocsivezető figyelmét a „sorompókutya" elnevezésű szegedi találmány. A rádió­hullámú adó-vevővel műkö­dő berendezést sikerrel pró­bálta ki a Tisza Volán Rt. Az életmentő műszer minden ko­csiba beszerelhető: nem drá­gább, mint egy autórádió. Az 1993-as pörbölyi és a ta­valyi siófoki tragédia késztette Rácz Attila biztonsági vezetőt arra, hogy erősen elhatározza: valamit tenni kell a vasúti átjárók­ban időről időre bekövetkező szerencsétlenségek ellen. Amint mondta, 2003 májusában, két éjszaka kigondolta tervét, amely­nek megvalósításához segítsé­gül hívta régi ismerősét, Barta Zoltánt. Műszaki emberek lévén olyan berendezés megalkotá­sán dolgoztak, amely a lehető legnagyobb biztonsággal jelzi a pirosat mutató fénysorompót, s ha másképp nem megy, rákény­szerít a sofőrt a megállásra. A megoldás voltaképpen na­gyon egyszerű: a fénysorompó­ra szerelt rádióhullámos adó ti­los jelzésnél jeleket küld a busz vevőjének, sajátos hangeffek­tussal figyelmezteti a gépkocsi­vezetőt a közelgő vasúti átjáró­ra. Ha a sofőr mégsem fékezne, a zaj végül elviselhetetlenné vá­lik, elérve a fájdalomküszöböt. A műszer csak a kocsi teljes meg­állásakor hallgat el. A gépnek Rácz Attila adta a „sorompókutya" nevet: mint mondta, a kutya köztudomású­lag az ember hű segítőtársa, amely jelez, ha baj van. A kí­sérleti sorozat gyártását hosz­szas előkészítés és több szak­Emberéleteket menthet meg az egyszerű szerkezet. (Fotó: Gyenes Kálmán) mai konzultáció előzte meg. A föltalálok a hallás érzékelésével foglalkozó audiológus, valamint pszichiáter véleményének figye­lembe vételével alkották meg a terveket. A műszer hullámhossza és hatótávolsága szakmai titok, de a föltalálok annyit mégis elárul­tak, hogy átlagos sebesség mel­lett (sőt: valamivel még afölött is) időben jelez. A rádióhullámok terjedését nagymértékben be­folyásolják a terepviszonyok: a földfelszín tagozódása, épüle­tek vagy nagyobb járművek. A tervezők saját tesztpályájukon próbálták ki az adó-vevőt, s így kísérletezték ki azt a modellt, amely akkor is eljuttatja a sofőr­höz a jeleket, ha például az au­tóbusz előtt egész sor kamion halad. Nem volt könnyű megtalálni a sorompókutya kivitelezőjét sem. Végül a szegedi Emke Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. (a buszos jegyérvényesítő automa­ták készítője), valamint az ugyancsak szegedi központú, de országos működési körű Tri­óda Kft. vállalta a feladatot. A Tisza Volán Rt. a tesztelésben segített: a Bakay Nándor utcai járműtelep kapujának sorompó­jára, valamint egy autóbuszra fölszerelték az adóvevőt, s feb­ruár elején megkezdődött a pró­baüzem. A sorompókutya - a kezdeti „rakoncátlankodás", va­gyis a hiányosságok kiküszöbö­lésén túl - minden várakozást fe­lülmúlóan megbízhatónak mu­tatkozott: minden esetben jel­zett a pilótának. Árgyelán Péter, a Tisza Volán Rt. Szeged helyi közszolgáltató üzletágának igazgatója elisme­réssel nyilatkozott az eredmény­ről. Mint mondta, a jelzőkészü­lékkel minden olyan autóbuszt föl kellene szerelni, amely vas­utat keresztező járatvonalon köz­lekedik. Hozzátette még, hogy a busz rádióvevőjét össze kelle­ne kapcsolni a kocsi mozgását, a megtett távolságot és a se­bességet papírkorongon jelző tachográffal is. (A feltalálók már megkezdték a fejlesztést.) A kivitelező készen áll a soro­zatgyártásra is, de ehhez előbb végig kell járni az engedélyezte­tés hosszú útját: derűlátó számí­tás szerint várhatóan az év má­sodik felében érkezhet meg a közlekedési hatóság jóváhagyá­sa. Rácz Attila és Barta Zoltán elismeréssel említették a MÁV Rt. és az Országos Rendőr-fő­kapitányság eddigi segítségét is. A rendőrség vezetői segítik a baleset-megelőzés forradalma­sítására is alkalmas találmány elterjedését. Az igazi próbaüze­met pedig az jelenti majd, ha néhány fénysorompós vasúti ke­reszteződésben is működik a berendezés. Arra is gondoltak, hogy hallás­sérültek is használhassák az adó-vevőt: fényjelzés és rezgés adná tudtukra, hogy veszélyes kereszteződéshez közelednek. A műszer az egészségre ártal­matlan, hullámhossza nem za­varja meg a hatótávolságán be­lüli riasztókat és egyéb, rádióje­lekkel működő szerkezetet, s a legmostohább időjárási viszo­nyok között (szélben, viharban) is megbízhatóan működik. A tá­volabbi cél az lenne, hogy kami­onokra és más teherautókra, sőt: személykocsikra is vigyáz­na a sorompókutya. Nyilas Péter Hölgy a vállalati biztos nehéz szerepében A számok és a tárgyalások embere A Tisza Volán Rt.-nél korábban nem alkalmaztak vállalati biztost. A poszt létrehozását az élet és az új szervezeti felállás indokolta, s logikusnak tűnt, hogy a beosztást olyan ember kapja meg, aki jól ismeri a vállalatot belülről, ugyanakkor mégsem kötődik szorosan egyik területhez sem. A feladathoz Szakácsné Farkas Katalin személyében az ideális munkatársat találták meg. Új munkakörében mindjárt két nagy feladatban is közreműködött: ezek a Szegedi Közlekedési Társasággal való megegyezés és a hódmezővásárhelyi önkormányzat felhívására adandó válasz előkészítése voltak. Szakácsné Farkas Katalin több mint tizenöt éve, 1988. november 1 ­je óta dolgozik a Tisza Volánnál. Ko­rábban a vendéglátóipari főiskolán, majd a közgazdaságtudományi egye­temen szerzett végzettségével több területen is alkalma nyílt kipróbálnia magát, de úgy érezte, az igazi kihí­vást az jelentené számára, ha egy nagyvállalathoz kerülhetne. A Volánnál árszakértőként kezdte, s ez a „szakértés" szinte végigkísér­te eddigi pályafutását, bármelyik osz­tályra is helyezték. A controlling terü­letre a 90-es évek elején került, a legtöbbet a járműjavítási tevékenység vizsgálatával, tervezésével foglalko­zott. Itt az elv a globális gondolkodás volt, s noha időnként csak részterü­letet vizsgál, akkor is a vállalat egé­szét kell szem előtt tartania, a társa­sági szintű hatásokat vizsgálnia. Majd a szervezési és ellenőrzési, később a controlling iroda vezetője lett. Helyi tömegközlekedési vállalati biztossá 2004. január 1 -jével nevez­Vásárhely még nem válaszolt A vidéki városok, köztük a legjelentősebb, Hódmezővásárhely helyi tömegközlekedése is a vállalati biztoshoz tartozik. Problémák ezen a területen is akadnak: 2003. december 23-án például - emlékszik vissza a vállalati biztos - dr. Szeri István vezérigazgatónak egy pályázati fel­hívást kézbesítettek. A vásárhelyi képviselőtestület hívta fel a Tisza Vo­lán Rt.-t a szolgáltatás fejlesztésére. Bizonyos elvárásokat fogalmaz­tak meg, amelyek figyelembe vételével a cég elkészítette a pályázatát, megfogalmazva azt is, hogy a kívánt fejlesztések megvalósítása milyen önkormányzati terheket jelent. A pályázatot határidőre beadták. A tár­saság ezt követően egy reálisabb fejlesztési javaslatot is benyújtott, amely az igényekhez igazodva a felhívásnál ugyan valamivel kevesebb szol­gáltatást nyújtana, de kisebb önkormányzati terhet is jelentene. A kép­viselőtestület még nem tárgyalta a pályázatokat. A közeljövőben az uniós csatlakozással kapcsolatos jogszabályi változások és a verseny kiéleződése állítja nehéz helyzet elé a társa­ságot. A változások a helyi közlekedést sem hagyják érintetlenül, a „meg­felelés biztosítása", a hosszú távú szerződéses kapcsolatokra törekvés lesz az elkövetkező hónapok kiemelt feladata. A vállalati biztos, Szakácsné Farkas Katalin. (Fotó: Gyenes Kálmán) ték ki. A vezetés fontosnak tartotta, hogy a személyszállítás, és ezen be­lül a helyi közlekedés előtt álló fel­adatokat egy olyan munkatárs fel­ügyelje, aki képes „kívülállóként' és a közgazdász szemével is figyelni a működést. S hogy mit is jelent egészen pon­tosan a vállalati biztosság? Szakács­né Farkas Katalin megfogalmazása szerint a társaság szakembereivel kö­zösen kell dolgoznia. Ő maga ehhez hozzáteszi a controlling szemléletet, amivel, mint megfogalmazta, „erő­sen meg van fertőzve". Azért is került sor a beosztás létrehozására, mert tudták, az uniós csatlakozással, a veszteség-finanszírozáson alapuló törvényi szabályozás bevezetésével teljesen új helyzet áll majd elő. Helyi tömegközlekedési vállalati biztosként a városok tömegközlekedé­si kérdéseivel foglalkozik. Most, ápri­lis végén már múlt időben lehet be­szélni többek között a Szegedi Köz­lekedési Társasággal (SZKT) szüle­tett megegyezésről, amely a társa­ság kiemelt feladata volt hosszú he­teken keresztül. De hogy milyen új helyzet is állt elő pár hónappal ezelőtt, arról a kö­vetkezőképpen beszélt a vállalati biz­tos. „A 2003 novemberi szegedi köz­gyűlésre társaságunk készített egy tarifa-előterjesztést, amelyben az inf­lációt valamivel meghaladó díjemelés­re tettünk javaslatot. Ebben az időben azonban már tudtuk, hogy létezik egy javaslat az egységes városi bérletek bevezetéséről, és a városatyák ezt fogadták el. Az előzményekről tudni kell - magyarázta Szakácsné -, hogy Szegeden hosszú évek óta tarifakö­zösség működik, ami azt jelentette, hogy az utasok a különüzemű bérle­tek mellett egységes jegyeket, vagy kombinált bérletet vásároltak és azok­kal villamoson, buszon egyaránt utaz­hattak. A bevételeken, mintegy 3 mil­liárd forinton az SZKT és a Tisza Vo­lán megosztozott egy, az 1999-es utasszámlálás óta meghatározott kép­let alapján." Azzal azonban, hogy a 2003-as közgyűlés a régi rendszert leszavaz­ta, kérdésessé vált, milyen elv alap­ján válasszák ketté a befolyt össze­get. Szakácsné nem titkolta, hogy a két fél hosszasan vitázott a bevételek arányos megosztásán, de végül már­cius 12-én a tárgyalás lezárásaként kompromisszumos megoldás szüle­tett. A jövőben az a cél, hogy a váro­sokkal hosszú távra szóló szerződé­seket írjon alá a Tisza Volán. Ezt saj­nos, éppen Szegeden nem sikerült megvalósítani, ugyanis csak egy 2004. december 31-éig szóló ellátá­si szerződés megkötése van folya­matban. F. K. Hajtás, Tisza Volán! Május 7-9. között rendezik meg az újszege­di EKO-parkban a Hajtás biztonságosan XI. járműipari szakkiállítást és vásárt, melynek eddig hagyományos résztvevője volt a Tisza Volán Rt. Igy lesz ez az idén is, a kínálatról Sü­li József értékesítési irodavezető adott tájékoz­tatást. A szokásoktól eltérően idén nem nyár végén, hanem május 7-étől 9-éig (nyitva: 10-19 óráig) ren­dezi meg Elekes Zoltán és csapata a Hajtás biz­tonságosan XI. járműipari szakkiállítást és vá­sárt, de a Tisza Volán Rt. járműjavító üzletága ott lesz a megmérettetésen. Az üzletág már több év­tizede folytat javítási, karbantartási és alkatrész­értékesítési tevékenységet és ezt hagyományo­san bemutatja szakkiállításokon és vásárokon ­közölte bevezetésképpen Süli József irodaveze­tő. A szakterület dolgozói a marketinges munka­társakkal megerősítve ezúttal is várják a kíváncsis­kodókat, az érdeklődőket. Hogy mivel? Nézzük, sorjában! A májusi kiállítás és vásár jó bemutatkozási le­hetőség a legjelentősebb márkaszervizeknek is, melyeket a Tisza Volán Rt képvisel a régióban. A Volvo és a MAN impozáns haszongépjárműveket vonultat majd fel az EKO-parkban, a kék-fehér standon; de természetesen bemutatásra kerül a fődarab, a kisfődarab és az alkatrész-felújítási, ér­tékesítési tevékenység is. Ezek közül érdemes megemlíteni pár ismert, elterjedt márkát: Voith (sebességváltók és retarderek), Motorpal (be­fecskendező szivattyúk), Garrett (turbófeltöltők javítása), Sütrak (légkondicionálók), Eberspá­cher, Webasto (fűtőkészülékek beszerelése és javítása), Wabco és Knorr-Bremse (légfékberen­dezések, kuplunghengerek javítása, javítókészle­tek kereskedelme) és Veeder-Rooth (menetíró készülékek). A járműjavító üzletág tevékenységi körébe tar­tozik még a tűzoltó-berendezések, készülékek helyszíni ellenőrzése, javítása, újak forgalmazá­sa, valamint a gumiszerelés és -javítás, kerékcen­tírozás, gumiabroncsok futózása. Ez utóbbiak is megtekinthetőek lesznek a járműipari szakkiállí­táson és vásáron. Süli József és munkatársai ­az üzletkötés reményében is - minden érdeklő­dőt várnak. I. P. ifiívYnoX iaélQvggésarsO sA

Next

/
Thumbnails
Contents