Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-23 / 95. szám

PÉNTEK, 2004. ÁPRILIS 23. •HIRDETÉS" 9 Egyetemi fejlesztések a gazdaságért Már nemcsak az egyetem stra­tégiai céljainak listáján szere­pel a szorosabb együttműködés a gazdasági szervezetekkel. A laboratóriumok némelyikéből „kiköltöztek" a szellemi érté­kek a való világba, a gazdasági térfélre, az ipartelepekre és gyá­rakba. * Egy közelmúltbeli együttműkö­dési szerződés rövid története is jól szemlélteti, hogy okkal sürgetik egyre többen a tudás­központ ipari kapcsolatainak fejlesztését. Nemrégiben hírt adtunk róla, hogy a Szegedi Tu­dományegyetem (SZTE) szaba­dalom hasznosítására kötött szerződést a Videoton Holding Rt.-vei. Egy műszerről van szó, amelyet az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszé­kén fejlesztett ki dr. Szabó Gá­bor professzor és kutatócso­portja. A gondolattól a piacig - A tanszéken foglalkoztunk egy módszerrel, amely gázok­ban a szennyező anyagok ki­mutatására alkalmas - mondja a fizikus kutató a több évre visszanyúló előzményekről. - A Mol Rt. figyelt föl az eredmé­nyeinkre, kutatásfejlesztési szerződést kötöttünk. A Molt az érdekelte, hogy ki tudunk-e fejleszteni a földgáz vízgőztar­talmát mérő műszert. Ennek az együttműködésnek az utolsó fázisához kapcsolódott a Video­ton: az érdekelte, hogy a bizo­nyítottan működő eszközből lehet-e professzionális mérő­műszert készíteni és ezt hasz­nosítani, forgalmazni. Miután a professzionális műszer is el­készült és a gyakorlatban, ne­vezetesen az algyői gázüzem­ben működött - a Videoton a szabadalom hasznosításáról szerződést írt alá az egyetem­mel. Információnk szerint a szel­lemi érték másik tulajdonosá­val, a Mol Rt.-vei is megállapo­dott a Videoton. Vagyis piacra viheti a műszert, amely a gázok szennyezőinek fotoakusztikus meghatározására képes. Hosz­szabb távon minden bizonnyal külföldi piacra is pályázik a cég, hiszen a hazai nem elég nagy. Az eladott mérőműszerek hasznából - a szerződésben meghatározott mértékben - ré­CÉGEK AZ OKTATÁSÉRT Külön csoportba sorolják az egye­temen azokat az Ipari partnerek­kel kötött szerződéseket, amelyek az oktatást, képzést segítik. A Vi­deoton Holding Rt. eszközökkel tá­mogatja a jelenlegi fizikus- és a jövőbeni műszaki képzést. Ösz­töndíjakra és az informatikai kép­zésre kap támogatást a tudásköz­pont a Hewlett-Packard Magyaror­szág Rt-től. szesedik az egyetem és a felta­lálók is. Műszerek és gyógyszerek Az SZTE és a Videoton közötti szerződést az egyedi fejlesztési projektek közé sorolta Búzás Norbert, az intézmény innováci­ós igazgatója, akinek egyébként a posztja-munkaköre is újnak szá­mít a tudásközpontban. - Olyan programokról van szó, amelyekben az egyetem meglévő kutatói kapacitását igyekszünk az ipari kapacitásokkal egyesíte­ni: egyedi műszerek, eszközök, szoftverek, hatóanyagok fejlesz­tését tűzzük célul az együttmű­ködő partnerekkel - mondja. - A jelenlegi kooperációk az egyetem orvosi, gyógyszerészeti, vegyé­szeti és műszaki-fizikai kutatási kapacitásait érintik. A legismertebb, hiszen Szege­den kívül már az ország több gyó­gyítóhelyén alkalmazott, ipari partnerekkel együttműködésben kifejlesztett eszköz a Rhinolight lámpa, amelyet a szénanátha ke­zelésében sikerrel használnak. Ebben a programban az egyetem gazdasági partnerei: a Rhinohght Rt. és a Videoton Holding Rt. Or­vosi műszerfejlesztésben a 77 Elektronika Rt.-vel kooperál a tu­dásközpont. A GE Medical a part­ner az orvosi képfeldolgozás, kép­felismerési rendszerek fejleszté­sében. A Bioblocks Magyarország Kft.-vei nemrégiben know-how értékesítéséről szóló szerződést írt alá az egyetem gyógyszerható­anyagok fejlesztésére. Többszázmilliós programok Az ipari együttműködések másik csoportját a 2001 óta dr. Valastyán Pál irányításával mű­ködő Megújuló Energia és Kör­nyezettechnológia Kooperációs Kutató Központ fogja össze. Je­lenleg két nagy program fut. Az egyik, a környezetbarát energia­termelést és biogáz alapú kis­erőmű-hálózat felállítását célzó, mintegy 500 millió forintos költségvetésű programban az egyetem partnerei a meghatáro­zó közüzemi szolgáltatók, így a Démász, a Dégáz, a Tisza Volán Rt., a Medikémia Rt. és a Dél-magyarországi MÉH Rt. A másik nagy projekt célja magas szintű, versenyképes termeszté­si és feldolgozási technológiák kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik bio minőségű, gyógy- és élelmiszernövény-alapú gyógy­hatású készítmények, étrendi kiegészítők és kozmetikumok gyártását. A Florin Rt., a Gradi­ens Vegyitermékfejlesztő Kft., a Rózsahegyi Gyógy- és Fűszernö­vény Forgalmazó Kft., valamint a Bio-Drog Berta Kft. az SZTE együttműködő partnerei ebben a 350 milliós költségvetésű ku­tatásfejlesztési projektben. SULYOK ERZSÉBET A fizikusok Algyőn: a csőből áramló gázt átengedik a műszeren, amely a legkevesebb víztartalomra is érzékeny Fotó: Karnak Csaba Még a rántotta eredete is azonosítható lesz Májustól „mintás" a tojás A 350 tyúknál kevesebbet tartó kistermelőknek május elseje után sem lesz kötelező a tojás jelölése Fotó: Miskolczi Róbert Az idei húsvét volt az utolsó olyan nagy tojáskereskedelmi időszak, amikor még forgalom­ba lehetett hozni névtelen, je­löletlen tojást. Májustól ugyan­is kötelező lesz nemcsak a do­bozokon, de a tojásokon is fel­tüntetni néhány adatot. MUNKATÁRSUNKTÓL Az uniós csatalakozás után min­den egyes, kereskedelmi forga­lomba kerülő étkezési tojást meg kell jelölni. A szabályok szerint fel kell tüntetni az ország betűje­lét, a termelő tízjegyű regisztrá­ciós számát, és egy külön szám­jel utal a tartási technológiára. (A 0 jelenti a biotartást, az l-es a szabad tartást, a 2-es a mélyal­most, s a 3-as a ketreces techno­lógiát.) E jelölések a termék ere­detigazolására szolgálnak. Jelenleg jelölt és jelöletlen tojás egyaránt található a boltokban, s egyre gyakrabban találni olyan terméket is, melynek héján a fent említett adatok, apró tinta­pettyekkel nyomtatva láthatók. Ilyenek például az egyik nagy ha­zai tojás-előállító cég, a Gyer­mely Rt. által forgalmazott ter­mékek, melyeknél nemcsak a doboz, hanem a tojáshéj is hóna­pok óta „mintázott". A nagyobb cégek felkészültek, ám a termelők közül sokan nem tudnak a májustól kötelező ere­detjelölésről. A Csongrád Megyei Agrárkamara és a megyei FVM-hivatal adatai egybevág­nak: a megyében nincs jelentős, 350 tyúknál többet tartó tojóte­lep, márpedig a kötelező jelölés az ekkora, vagy ennél nagyobb telepekre, s a csomagolóüzemek­re vonatkozik. A Magyar Tojásszövetség sze­rint a hazai 16 milliós tojó­tyúk-állományból közel 5 millió az étkezési tojást tojó tyúkok száma, s ezek évente 1,5-2 milli­árd tojást adnak, míg a háztáji gazdaságokból további évi egy­milliárd tojás kerül piacra. Tóth András, a megyei FVM-hivatal szakembere 330 ezer darabra becsli a megyei tojótyúkállo­mányt, a helyi tojástermelés ennyiszer 300 darab évente. Tóth András elmondta azt is, hogy a tojástermelók, illetve a csomagolóüzemek 2003 óta kér­hetik a termelői, 10 jegyű re­gisztrációs jelet, amit a csomago­lásra, illetve közvetlenül a tojás­ra nyomtathatnak. Aki 350 tyúknál kevesebbet tart, azok számára nem kötelező a jelölés, ám ez esetben a tojást alig másfél hét múlva már csakis saját maga vagy családtagja a piacon árusít­hatja, illetve értékesítheti ipari felhasználók részére. Az FVM megyei hivatalának szakembere úgy véli, a tojást termelő kicsik számára megoldást jelenthet, ha értékesítési társaságba tömörül­nek, s úgy hozzák kereskedelmi forgalomba az étkezési tojást. Májustól az átvett uniós szabá­lyok betartását ellenőrzik majd a szakhatóságok. Anyja szerint társai helyett vitte el a balhét Lépre csalták Beke Róbertet? Kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték el 1997-ben a szegedi Beke Róbertet. A fiatal fiú társai helyett vitte el balhét, akik cserébe pénzt ígértek neki, állítja az édes­anyja. A fiatalember szabadulása után két évvel kérte, barátai fizessék ki az eljárás költségeit. Beke Róbertet végül zsarolás miatt letartóztatták. A történet 1997-ben kezdődött. Az akkor 18 éves Beke Róbert egy domaszéki tanyán élt testvérével és édesanyjával. A fiút barátai az­zal keresték meg, mi lenne, ha fóliasátorba vadkendert ültetnének. A haverok hozták a magokat és a palántát. A baráti társaság végül három harmincméteres fóhában termesztet­te a kábítószert. Mindezt a fiú édesanyja, Be­ke Anna mesélte el könnyeivel küszködve. Az asszony most fia igazáért küzd. A társaság 1997-ben lebukott. Róbert, mi­vel az ő földjén nőtt a kábítószer, magára vál­lalta az egész balhét, nem adta föl a többie­ket, akik cserébe pénzt ígértek a fiatalember­nek. - Amikor elvitték a rendőrök, a fülembe súgta, „anya, ne mondj semmit, különben nem adnak pénzt a fiúk" - mesélte a megtört asszony. Róbertet öt év börtönre ítélték. A bűnügyi költségek meghaladták a 150 ezer forintot. Mivel az ígért anyagi támogatás elmaradt, a családnak nem volt pénze, végrehajtó kereste fel Bekéckct. A barátok kezdetben még össze­dobtak egy-egy csomagra valót, majd elfeled­keztek a fiúról - mesélte az édesanya. Beke Róbert 2001 júniusában kedvez­ménnyel szabadult. Korábbi barátai megke­resték. Az édesanya szerint azt mondták fiá­nak: „tudjuk, hogy lógunk neked", ennek el­lenére pénzt nem kapott tőlük. Beke Róbert egyik régi ismerőse, T. P. végül április elején üzent a fiatalembernek, hogy ad neki 50 ezer forintot. Beke azonban nem Évek óta küzd fia igazáért a domaszéki Beke Anna Fotó: Miskolczi Róbert akart találkozni vele, hiába zaklatta telefo­non több alkalommal. Végül mégis meg­egyeztek abban, hogy éjjel fél tizenegykor ta­lálkoznak a Csillag téren. Itt már komman­dósok várták a fiatalembert, akire azonnal le­csaptak, amint átvette a pénzt. A most 25 esztendős Róbertet zsarolás miatt előzetes letartóztatásba helyezték. - Az én fiam soha nem kért pénzt senkitől. Azt szeretném, hogy szálljanak le róla - ma­gyarázta az édesanya. Beke Anna elmondta, fia csendes, jó gyerek, soha nem volt vele gond. - Munkát is talált, elégedettek voltak vele. A főnöke tudta, hogy büntetett előéletű - tet­te hozzá az asszony, aki fia igazáért hajlandó elmenni egészen a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz. A. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents