Délmagyarország, 2004. április (94. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-23 / 95. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2004. ÁPRILIS 23. Mától a Simándy József országos verseny döntője Énekesek viadala Szegeden A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának Fricsay hangversenytermében ma és holnap rendezik meg a IV országos Simándy József-énekverseny nyilvános döntőjét. MUNKATÁRSUNKTÓL Simándy József Kossuth-díjas tenorista elnökletével rendezték meg 1992-ben a szegedi konzervatórium első országos énekversenyét. A sikert látva a legendás Bánk bán akkor javasolta, hogy szervezzenek rendszeresen seregszemlét a fiatal énekesek számára Szegeden. Az ötletét megfogadták, és halála után róla nevezték el a viadalt, amelynek 1998 óta kétévente ad otthont a város. A kezdeményezéshez támogatóként csatlakozott a nagy tenorista özvegye, Jutka asszony is. Az eddigi énekversenyek győztesei közül ma már többen befutott művészek, például Ralik Szilvia és Schöck Atala nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi operaszínpadokon is rendszeresen szerepelnek. Az önkormányzat és az SZTE ZFK rendezésében megszervezett idei versenyen rekord számú, 189 fiatal énekes indult, közülük három kategóriában összesen hetvenen jutottak be a ma 13 órakor kezdődő nyilvános, kétnapos döntőbe. A zeneművészeti kar Fricsay hangversenytermében a versenyzők klasszikus és romantikus dalokat, népszerű operaáriákat énekelnek közönség előtt. A zsűri tiszteletbeli elnöke: Simándy Józsefné, elnöke: Andor Éva, tagjai: Csengery Adrienne, Sólyom-Nagy Sándor, Sziklay Erika, Gyimesi Kálmán és Kerek Ferenc. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét vasárnap délelőtt 10 órától tartják. Május elsejétől ingyencsen látogatható huszonnégy, állami fenntartású múzeum. A kiállítóhelyek listáján nem szerepel Csongrád megyei intézmény. Jelenleg mintegy 800 múzeumot tartanak nyilván Magyarországon. Bár korábban szó volt arról, hogy a 140 állami és önkormányzati intézmény állandó kiállítása kerül be az ingyenes körbe, a kulturális tárca végül egy olcsóbb megoldás mellett döntött. Az idei költségvetésben 350 millió forintot különítettek el, hogy az érintetteket a kieső bevételért kárpótolják. Az ingyenesen látogatható múzeumok listáján nem szerepel Csongrád megyei intézmény. Szűkebb pátriánk legnagyobb kiállítóhelyének, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak (ÓNTE) az igazgatója örült annak, hogy intézménye nem került fel a listára. Nagy László ugyanakkor lapunknak elmondta: nem lélegzett fel a hír hallatán, mert ezzel a döntéssel szerinte egyenlőtlen viszonyokat teremtettek a kultúra piacán. - Mi 1995. október elseje óta, amikor nyolc tulajdonossal megalakult az emlékparkot üzemeltető közhasznú társaság, nem kapunk állami normatív támogatást - hangsúlyozta Nagy László. - Három év alatt - a kedvezménytörvény életbe lépése, valamint a kedvezményezettek körének kibővítése óta - mintegy százmillió forint veszteség érte az emlékparkot. Ezt az összeget senkitől sem kaptuk meg kompenzációként, szemben az állami intézményekkel, amelyeket kisegített a központi költségvetés. A direktor közölte: míg nagyon sok múzeumban, kiállítóhelyen a jegyek árából befolyt összeg csupán néhány százalékát adja az intézmény bevételének, addig a történeti emlékparkban ez az arány 90 százalék. - Nem segít nekünk a látogatószám növelésében - mondta az igazgató -, hogy bizonyos múzeumok állandó kiállításait díjtalanul nézhetik meg az érdeklődők. Nagy László elmondta, hogy ha az ÓNTE is bekerülne az ingyenesen látogatható kiállítóhelyek körébe, az az intézmény teljes ellehetetlenüléséhez vezetne. sz. c. sz. Juronics Tamás Kecskeméten Molnár-darabot rendezett MUNKATÁRSUNKTÓL Molnár Ferenc kevésbé ismert, kísérletező kedvű darabját állította színpadra a kecskeméti Katona lózsef Színházban Juronics Tamás. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, az eddig táncosként és koreográfusként sikeres Juronics első prózai bemutatója az elmúlt héten volt. A Vörös malom című kétrészes színjátékot azóta sikerrel adják a „hírős város" teátrumában. E héten pénteken és vasárnap is lesz előadás, a jövő héten pedig kedden, szerdán és csütörtökön nézhetik meg az érdeklődők a Molnár-darabot, amely ironikus kórkép a romlott világról, szenvedélyekről, vágyakról és a nőről, aki miatt a férfiember elveszíti a józan eszét. A ciánszennyezéssel foglalkozó dokumentumfilm romániai sikere Mészáros Balázs: A hal farka én vagyok Hatalmas sikert aratott lémesvárott a tiszai ciánszennyezés utóhatásaival foglalkozó, Az Örökség: egy halász története című dokumentumfilm. A vetítésen részt vett az alkotás főszereplője, Mészáros Balázs algyői halász. Tizenkét romániai városban mutatják be a Mészáros Balázs főszereplésével készült, Az Örökség: egy halász története című alkotást, amely szerepelt az Oscar-díj ra is esélyes legjobb tíz dokumentumfilm között. Az algyői halász a minap részt vett a temesvári vetítésen. Mészáros Balázs lapunknak elmondta, hogy közel háromszázan tekintették meg az alkotást, amely sokkal nagyobb sikert aratott a temesváriak körében, mint bárhol Magyarországon, ahol eddig bemutatták. A filmet egyébként télen már vetítették Romániában. Brassóba azonban a nagy hó miatt nem tudott elutazni a főszereplő. Mészáros elmondta, hogy Temesvárott rendkívül felfokozott volt az érdeklődés a dokumentumfilm iránt. Elmesélte, hogy a vetítés után mintegy két órán át nyilatkozott a különböző román televízióknak, rádióknak és újságoknak. - A románok nagyon örültek annak, és köszönettel vették, hogy ők is megszólalhattak a filmben. Úgy vélem, ez teljesen természetes, mert szerintem a környezet- és természetvédelem nem állam-, hanem emberfüggő dolog - mondta az algyői halász. Akitől azt is megtudtuk, hogy a beszélgetéseken szóba került a verespataki bánya ügye is. Ismeretes, hogy itt egy kanadai cég akar ciános technológiával (ami ugyanolyan, mint a nagybányai) aranyat bányászni, ami miatt falvakat kell, kellene felszámolni. 99 A könyv ezerszer szókimondóbb lesz, mint a film Mészáros Balázs halász Mészáros Balázs elmesélte lapunknak, hogy a brassói bemutató után nagyon sok postai és elektronikus levelet kapott. Ezekben dicsérték kitartását, hősnek titulálták, aki szembe mert szállni az ausztrál bányavállalattal. Valaki azt írta neki, hogy sok olyan emberre lenne szükség a világban, mint Mészáros Balázs. Az algyői halász úgy érzi, már igen nagy a híre Romániában. Mindezt nem a levelekre, hanem a határállomáson történtekre alapozza. Elmesélte, hogy hétfőn Kiszombornál keltek át, ahol szerinte a román határőrök úgy néztek rá, mint egy apagyilkosra. - Nem szóltak hozzám se ki-, se belépéskor, és nem ütöttek pecsétet az útlevelembe, amelyben persze észrevették az ausztrál vízumot - mondta Mészáros. Az algyői halász elmondta, hogy Temesvárott nagyon sokan érdeklődtek a könyve iránt is, amit négy esztendeje ír naplószerűen. Mészáros Balázs Az Örökségem című önéletrajzi kötetét az előzetes tervekkel ellentétben nem Magyarország EU-csatlakozásakor, azaz május elsején, hanem édesapja halálának egyéves évfordulóján, június 12-én zárja le. - A könyv ezerszer szókimondóbb lesz, mint a film - fogalmazott korunk hőse, Mészáros Balázs -, mert nevükön nevezek és kemény kritikával illetek bizonyos embereket. Ezzel kapcsolatosan az egyik romániai lapnak adott interjúban kifejtettem, hogy bár „a fejétől büdösödik a hal, mégis a farka felől kezdik el pucolni, és úgy érzem, hogy a hal farka én vagyok." SZABÓ C. SZILÁRD Spanyolországi vendégszereplésre indult a Szegedi Szimfonikus Zenekar A Gyöngyhalászokkal csatlakoznak Ópusztaszeren az ingyenesség az emlékpark halálát jelentené Sarkig tárt kapuk Az ingyenesen látogatható múzeumok listáján nem szerepel Csongrád megyei intézmény, még legnagyobb kiállítóhelyünk, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sem Fotó: Karnak Csaba A Tiszánál. Mészáros Balázs algyői halász számtalan levelet kapott Romániából Fotó: Gyenes Kálmán Bizet Gyöngyhalászok című operájának bilbaói premierjével ünneplik a szegedi szimfonikusok az európai uniós csatlakozásunk napját, május elsejét. A zenekar tegnap indult a háromhetes spanyolországi turnéra. Ötödik alkalommal indul bilbaói vendégszereplésre a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Ősszel a Carment mutatták be az észak-spanyolországi város 2200 személyes kultúrpalotájában, uniós csatlakozásunk napján, május l-jén pedig egy másik Bizet-opera, a Gyöngyhalászok premierjének közreműködői lesznek. Gyüdi Sándor, az együttes igazgató-karnagya elmondta: a ritkán játszott operát nemzetközi szereposztással állítják színpadra. A női főszerepet a rendkívüli hangi adottságokkal rendelkező baszk szoprán, Ainhoa Arteta énekli, akire akkor figyelt fel a világ, amikor néhány éve megnyerte a Placido Dömingo nemzetközi énekversenyt. Az operát Roberto Rizzi Brignoli vegenovai operaházban, valamint a Scalában dirigált. Brignoli a napokban Szegeden próbált a szimfonikusokkal, és úgy nyilatkozott: a zenekar nagyon rugalmas és alkalmazkodó, érződik, hogy gyakran játszik operát. Vezényletével a szegedi muzsikusok május 10-ig összesen négyszer lépnek fel. Gyüdi Sándor szerint nagy szakmai elismerés a szimfonikusok számára, hogy rendszeresen meghívást kapnak Bilbaóba, annak ellenére, hogy a háromszázezres városnak két saját zenekara is van. A madridi és a bilbaói kritikusok rendszeresen „bezzeg-zenekarként" emlegetik a szegedieket, mondván: kevés olyan együttes van Spanyolországban, amelyik hasonló színvonalon tud operát játszani. Gyüdi Sándorék így aztán alig tudnak eleget tenni a felkéréseknek. 2006-ig Rossini Maometto, Giordano Andrea Chénier és Donizetti Polliuto című operáját játsszák majd Bilbaóban. H. ZS. zényli, aki a milánói Verdi Konzervatóriumban diplomázott, majd tizenöt éven át a legnagyobb dirigensek munkatársa volt a Scala karmesterasszisztenseként. Nemzetközi karrierje néhány éve indult, többek között a trieszti, a firenzei, a velencei és a Roberto Rizzi Brignoli Szegeden próbált Fotó: Fiollósi Zsolt