Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

DEBRECENBEN MÁSKÉNT VAN A debreceni közgyűlés szocialista frakciója is egyetért azzal, hogy az ottani, fideszes vezetésű városi önkormányzat visszaigényelje a Hajdú Volán tulajdonjogát, de csak a helyi tömegközlekedési üzletágat - hangsúlyozta Szathmári Károly. A szocialisták debreceni önkormányzati frakciójának vezetője szerint ugyanis nem járható út, hogy egy önkormányzat tulajdonába kerüljön az a cég, amely 3 hajdúsági település helyi, és 80 település helyközi tömegközlekedési szolgáltatója. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szocialista frakciója ugyanakkor azt kezdeményezte, hogy vonják be a tulajdonszerzésbe a megye önkormányzatait is. Folytatás az 1. oldalról Az EU-csatlakozást követően pedig a helyi tömegközlekedést vagy a város tulajdonában álló társaság végezheti, vagy pályázat útján lehet elnyerni a munkát. Szeged Péccsel és Debrecennel egyeztetve nyújtotta be igényét a cégre. - Ha a kormány úgy dönt, hogy nem kapjuk meg a Tisza Volán részvényeit, akkor vagy saját cégünket bízzuk meg a feladattal, vagy pályázatot írunk ki. Ez pedig jelentősen csökkentheti a privatizáció előtt álló Tisza Volán értékét - tette hozzá Botka László. Szegeden a Tisza Volán Rt. és az SZKT érdekellentéte is hátráltatta eddig a városi közlekedés egységesítését. Hosszas tárgyalások után a közelmúltban sem sikerült az önkormányzat érdekeinek megfelelő ellátási szerződést kötni, ezért tavaly év végén csak újabb egy évre kötött szerződést a város a Tisza Volánnal. A város és a Volán közötti feszültség egyik oka, hogy az önkormányzat 1998-ban, még a szocialista Szalay István polgármestersége idején ingyen átadta az SZKT buszközlekedési üzletágát a Volánnak. így most - amellett, hogy több, korábban SZKT-s vonalat is a Volán üzemeltet - évi 13 milhó forintot fizet a város azért, hogy műszaki probléma esetén a Volán buszai helyettesítsék a trolikat vagy villamosokat. Az utóbbi néhány évben a városi tömegközlekedés fejlesztésével kapcsolatban több, egymásnak ellentmondó elképzelés is napvilágot látott. Az előző ciklusban szóba került, hogy a Volán átveszi az SZKT feladatát, és csak buszos közlekedés lesz a városban, de az elektromos közlekedés nagy ívű fejlesztési elképzelései is a közgyűlés elé kerültek. A pénteki közgyűlésen szüntették meg a Szegedi Közlekedésszervező Kft.-t, amelynek feladata lett volna a helyi tömegközlekedés koordinálása, a jegy- és bérletárbevétel elosztása. A cégre többek között azért sincs már szükség, mert az önkormányzat január l-jétől bevezette az egységes bérletrendszert, ez az önkormányzati tulajdonú társaságnak kedvez, mert így nagyobb részesedése lesz a bevételből. Nem segítette elő a megegyezést az sem, hogy az SZKT igazgatója a közelmúltban bejelentette: Szeged és Vásárhely helyi, buszos tömegközlekedését is üzemeltetné a Volán helyett. Az SZKT igazgatója, Dózsa Gábor szerint bármikor beszerezhető a szolgáltatáshoz szükséges százhúsz busz, és árajánlatuk ezzel együtt olcsóbb, mint a Voláné. Az SZKT akkor is fenntartja ajánlatát, ha Szeged nem kapja meg a Tisza Volán Rt.-t. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója nem kívánt nyilatkozni az ügyben. KÉRI BARNABÁS SZERDA, 2004. MÁRCIUS 3. »AKTUALIS» Érdekek ideje SZÁVAY ISTVÁN Üzletben nincs barátság - tartja a közkeletű bölcsesség, igazának pedig jó ideje naponta százszor is tanúi lehetünk. Az érdekek mégoly lecsupaszított, kőkemény érvényesítése esetén sem igen kapjuk már föl a fejünket, legföljebb akkor, ha évtizedek óta létező, működőnek tudott struktúrákat látunk fölborulni. Most a Tisza Volán körül kavarognak a hullámok. A vásárhelyi önkormányzat már régebben fölvetette, hogy a helyi tömegközlekedést a Hódmezővel oldja meg, amennyiben a Volán nem teljesíti feltételeiket. A múlt héten pedig Szegeden is úgy döntött a közgyűlés, hogy kérik az államtól a részvénytársaság átengedését, ezzel látván hosszú távra megoldhatónak a városi tömegközlekedés egységes szervezését, gazdaságos és kielégítőbb működtetését. Az ötlet persze nem előzmények nélküh. Már az 1970-es, '80-as években is többször fölmerült Szegeden, hogy egy kézbe kellene adni a villamos- és autóbusz-közlekedést. Ez ugyan nem jött öszsze, de amikor megjelentek a trolik, hamarosan néhány buszt is kénytelen volt venni az akkori SZKV, hogy műszaki hiba esetén helyettesíthesse a trolikat. A dolog aztán odáig fejlődött, hogy úgymond trolipótló autóbuszjáratokat kezdett közlekedtetni a város. Ezek kerültek át Szalay István polgármestersége idején a Volánhoz. Most újabb fordulat látszik körvonalazódni, mely szerint a városok - legalábbis Szeged és Vásárhely - komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogy saját kézbe veszik a tömegközlekedés megszervezését, úgy látván, hogy akkor sokkal inkább képesek lesznek kielégítő szolgáltatásokat biztosítani. Az már viszont kérdés, hogy a bevételekből ki lehet-e többet hozni a jelenleginél. Igaz, annak is híre van, hogy az uniós finanszírozás jelentősen módosítja majd a föltételeket, nyereségessé téve a tömegközlekedést. Nyilván ez is oka lehet a fordulatnak. Az azonban a kívülálló számára még mindig nem világos, mi a csodát kezdhet egy város a teherfuvarozással vagy a távolsági autóbuszjáratokkal. És ha az a város Szeged, akkor Makó vagy Vásárhely tömegközlekedésével. Láthatóan Debrecenben is fölvetődött ez a kérdés. Nyilván ezért is kértek mást és másként, mint Szeged. A dolgok egyértelműen az érdekek mentén rendeződnek. És az persze még beláthatatlan, hogy annak a több mint másfél ezer embernek az érdekeit, akiknek jelenleg a megélhetést biztosítja a Volán, miként érinti az esetleges változás. Az viszont bizonyos, hogy másfél százezer szegedi java súlyosul a másik serpenyőben. Mindenesetre Botka László szegedi polgármester a tarifarendszer nemrég lezajlott átszervezése idején már egyértelművé tette: a célja az, hogy a haszon ne a Volánnál, hanem a városnál csapódjon le. Amiben teljesen igaza van az önkormányzat szempontjából. Ez az ő felelőssége. A jól működő, sok embernek kenyeret adó Volán pedig - legalábbis egyelőre - másoké. Szeged városa egyben akarja a részvénytársaságot Önkormányzat kontra Volán A jövő kérdése: kinek a busza, kinek az utasai? Fotó: Karnok Csaba Egy akadály elhárult az élelmiszer-vizsgáló labor elől A kincstár segíti a szentesi beruházást Március 4-7. között Lakás és ház kiállítás a szegedi Hangárban Minden, ami építés és felújítás Lakás és ház címmel holnap nyílik és vasárnap este zár be a szegedi Hangár Expo és Konferencia-központ újabb kiállítása. A Gellért és Fiai Consulting Kft. március 4-7. között első alkalommal rendezi meg a Lakás és ház építőipari szakkiállítást a szegedi Hangár Expó és Konferencia-központban. A kiállítás az építőipar mindazon területeit burkoló- és szaniteráruk, parketták, ajtók, ablakok, riasztók - felöleli és bemutatja, amelyek egy lakás vagy ház belső kialakításához, felújításához tartoznak, és segítséget nyújt valamennyi kérdésben, a finanszírozástól a befejezésig. így a Hangárban találkozni lehet a bankok képviselőivel, a tervezőkkel, valamint a legkülönbözőbb iparágak képviselőivel is. Mint ahogy azt Gellért Ákos, a Gellért és Fiai Consulting Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, 72 kiállító mutatja be termékeit, a Hangár mindhárom hajója megtelt. A kiállítás négy napján 15 percenként induló, a Corával közös ingyenes buszjáratokkal teszik könnyen elérhetővé az expót. A kiállítás élvezi a szegedi önkormányzat támogatását, a médiapartnerek között lapunk, a Délmagyarország is megtalálható. A belépőjegyek ára 500, kedvezménnyel 300 forint. A kiállítás idején - csütörtökön 13-18, péntektől vasárnapig 10-18 óra között - színes programok várják a látogatókat. F.K. A garázsboltokban a felmosásról is füzetet vezetnek Golyóstollal rajzolt csapda térkép NAPI EGY ORA MÍNUSZ A Kisosz elérte, hogy január óta a jogszabály leginkább sérelmezett pontjait csak az újonnan megnyíló üzletektől kérhetik számon. Ezek közé tartozik például a két külön bejárat a vevő és az áru számára és a 2 méter 50 centiméteres belmagasság. Hogy Túri Gáborné minden reggel kinyitja üzletét, az a szigor enyhítésének köszönhető. De tudja, a HACCP-rendszer bevezetésével majd egy kosár- és ládamosót is be kell szerelnie, valamint csempével kell burkolnia a falat a zöldségek mögött, s megmérni, majd adminisztrálni a szállítótól átvett tej hőfokát. Már most is'napi egy órájába kerül az adminisztráció. Az FVM döntése nyomán ismét van remény arra, hogy idén májusban fölavathatják Szentesen a térség mezőgazdasági termékeit vizsgáló, minősítő labort. Az új intézmény beindításához szükséges ingatlancserét három minisztériumnak, két kht.-nak, egy önkormányzatnak és három hivatalnak kell jóváhagynia. Ezen a héten ismét egyeztetnek az érintettek a Szentesen létesítendő agrárinnovációs minőségvizsgáló központ ügyében. Ezúttal a szentesi zöldségtermesztési kutatóintézet és az ÁNTSZ szegedi székháza cseréjéről lesz szó, az ingatlanok becsült értékének ismeretében tárgyalnak a részletekről. A piacra kerülő élelmiszereket ellenőrző központ létrehozására, fölszerelésére a DABIC Kht. Phare-pályázaton 84 millió forintot nyert. A kht. többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat úgy döntött, a leendő intézménynek a szentesi kutató épülete adhat helyet. Am a szentesi épületben csak azután kezdődhet a labor fölszerelése, miután az ingatlan a megyei önkormányzat tulajdonába kerül. A megye cserébe az ÁNTSZ szegedi székházat ajánlotta fel, s ez a csere minden érdekeltnek jó. Ám a szentesi kutató az államé, a Gabonakutató Kht. használja, viszont az FVM gyakorolja a vagyonkezelői jogokat. A cseréhez a megye, a Gabonakutató, az FVM mellett szükség van a Kincstári Vagyonigazgatóság, a Pénzügyminisztérium, az ÁNTSZ, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve Nemzeti Földalap részvételére, együttműködésére is. Januárban a megye ismert kutatóinak, cégvezetőinek és politikusainak jelenlétében a megyeházán bejelentették, most már biztosan megnyílhat a szentesi központ. Aztán mégis félő volt, a sokféle hivatal nem tudja időben lebonyolítani az ügyet - a Pénzügyminisztériumban miniszterváltás, a KVI-nél vezetőváltás is volt -, s elveszhet a Phare-támogatás. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke most lapunknak elmondta, a jelek szerint mégis megoldódik az ingatlancsere ügye. A Kincstári Vagyonigazgatóság új igazgatója, Tuma fózsef a minap levelet írt neki, amelyben egyrészt azt szögezte le, hogy a KVI kiemelt ügyként kezeli a cserét, támogatja a központ létrehozását, másrészt azt közli, hogy az FVM írásban lemondott a szentesi ingatlan kezelői jogáról a KVI javára. Ezzel nagy adminisztrációs akadály hárult el. - Ismét van remény arra, hogy az általunk szabott határidőig május elsejéig - felszereljük az intézményt, s mielőbb megkezdődhessen itt a piacra kerülő élelmiszerek, mezőgazdasági termékek vizsgálata, minősítése mondta az elnök. A többfunkciós élelmiszer-biztonsági labor az unióban is elfogadott minősítőjelzésekkel látja el a megvizsgált árut, amit így mondvacsinált indokokra hivatkozva nem lehet visszafordítani. A megyei önkormányzat azzal, hogy részt vesz a központ létrehozásában, jelentős támogatást nyújt a térség mezőgazdaságának a csatlakozás előtt. B.A. Az úgynevezett seprűrendelet életbe lépése óta a kereskedők munkanapjuk nagy részében saját magukat adminisztrálják, így például vezetniük kell, hogy mikor kezdték el és fejezték be az üzletben a felmosást, és térképet kell rajzolniuk a boltban elhelyezett rovarcsapdákról. Túri Gáborné húsz éve nyitotta meg garázsboltját Fölsővároson, a Molnár utcában. Az azóta egy szomszédos garázzsal, raktárral bővített üzletet az eltelt két évtizedben számtalanszor ellenőrizte a tisztiorvosi szolgálat, kifogásolnivalót sosem talált. Túri Gáborné akárcsak eddig, tegnap is takarítással kezdte a napját, nyitás előtt rendet rakott, felmosott az üzletben. Az úgynevezett seprűrendelet életbe lépése óta azonban erről füzetet is vezet, beírja, hány órakor kezdte a felmosást, mikor fejezte be, ki a „felelős" személy, valamint mennyi tisztítószert használtéi. A 2003. október 31-én hatályba lépett földművelésügyi és egészségügyi minisztériumi együttes élelmiszer-higiéniai rendelet azonban egyéb terheket is rótt a Molnár utcai kisboltra. A földművelésügyi és az egészségügyi tárca által kiötlött jogszabály ugyanis egy kalap alá vette a gyártókat és az elárusítókat, a multikat és a kiskereskedőket, vendéglátósokat. A Molnár utcai garázsboltot ennek értelmében arra kötelezik, hogy rovar- és rágcsálócsapdákat - üzleti forgalomban kapható kis zöld dobozkákat - helyezzen el a bolt és a raktár több pontján, ezekről pedig térképet is készítsen. A térképet magam is láttam, golyóstollal rajzolták, látszik rajta a két egymás melletti garázs, az, hogy merre nyílik az ajtó, továbbá a rovar- és rágcsálócsapda egyszerű jele, arab számokkal sorrendbe állítva. Egy ilyen térkép kitalálásában az ember érzi a logikát, ha maga elé képzeli a hipermarket ezer négyzetméterét, de nevetni kezd, amikor a garázsboltban szembesül vele. Noha a csapdák még egyszer sem fogtak bogarat a Molnár utcában - ennek ellenőrzésére külön füzetet vezetnek -, egy vállalkozóval éves szerződést kötöttek, 12 ezer 500 forintért. Garázsboltunkban a rendelet életbe lépése óta a zöldségek oldaA boltos nem tudja, mikor mibe kapjon Fotó: Karnok Csaba Iára pakolták a tojást, a félbe vágott kenyerek mérésére pedig külön mérleget vásároltak 80 ezer forintért. A garázsban három, zárható ajtós öltözőszekrényt tartanak, az egyikben a tisztítószer, a "másikban az utcai, a harmadikban a köpeny található. FEKETE KLÁRA