Délmagyarország, 2004. március (94. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám

• v*®«yayuiBSI i\onyvtáí állományából törölve NAPI MELLEKLETEK Hétfő Kedd SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. MÁRCIUS 20. Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU KOSSUTH-DÍJAT KAPÓIT BORVENDEG BELA EPITESZ Amit lehetett, látszó tárgy A nemzeti ünnepen Kossuth-díjjal tüntették ki Borvendég Béla építészt, aki idestova fél évszázada - szegedi. „Gyütt-mönt" - mondták róla is, amikor fiatal építész­ként ide került, mire közölte: papíija van róla, hogy tősgyökeres. - Arra gondoltam, a Kos­suth-díj elég nagy elismerés ahhoz, hogy a kitüntetett sze­mélyes témákról is beszéljen. Ha elfogadja: tényeket eme­lek ki az életrajzából - kom­mentálja ezeket. Született Szegeden, 1931. október 6-án. - Ez egy véletlen volt. Nem az, hogy megszülettem, ha­nem az, hogy Szegeden. A nagyszüleimnek köszönhe­tem - egyébként ők voltak az elsők, akik a fogadalmi temp­lomban esküdtek örök hűsé­get egymásnak és az esküjüket be is tartották. Batizfalvy pro­fesszorra is esküdtek, úgyhogy nem volt mese, neki kellett levezetni a szülést. Viszonylag könnyedén jöttem a világra ­bárha némi túlsúllyal, amit mostanáig megőriztem. És bár nemzeti gyásznapon, amikor ki kell tenni a fekete zászlót ­viszont szünet van az isko­lában. Egyensúlyba kerülnek a dolgok. Budán is a házunknál volt a tűzvonal az ostrom ide­jén, mégis megmaradtunk, ta­lán mert a céltábla közepét nehéz eltalálni. Sellő-ház és panelek - 1956-ban volt katona. - Méghozzá Budapesten. Bevonultam a Rákosi-Ge­rő-féle hadseregbe, hamaro­san a Maléter-féle karhatalmi gárdában találtam magam, majd a forradalmi mun­kás-paraszt kormány katoná­jaként szereltem le. Változatos idők voltak. - Három év múlva Ybl-díjas építész lett Szegeden. - A dóm környék, az Oskola utca rendezési tervéért - ír­ták a laudációban. Szegeden vannak saját tervezésű épü­leteim is, a Sellő-ház, a Ná­dor utcai bérház, az úgyne­vezett Olajos-ház. Az itteni tervezővállalat főmérnöke­ként dolgoztam a házgyári építkezések idején. A kritikát megértem, én tudom a leg­jobban, hogy ezek az épüle­tek kényszerhelyzetben szü­lettek, a panelvárosrészek ki­alakítása inkább volt kirakós­játék, mintsem valódi terve­zés. De az is tény, hogy a kol­légákkal igyekeztünk meg­tenni, amit akkoriban lehe­tett: a szegedi lakótelepek nincsenek annyira elszakítva a várostól, mint sok más tele­pülésen, és olyan tágasak, hogy még most is épülnek bennük a bevásárlóközpon­tok. És amire akkor nem gon­dolhattunk, de jól sült el: a magas talajvíz miatt a vasbe­ton elemeket csak a földfel­színtől lehetett alkalmazni, kitaláltuk, hogy csináljunk garázsokat a fogadószinte­ken. Ezek aztán, a rendszer­váltás körül valóságos mene­dékek lettek - a kényszervál­lalkozóknak. Tudja, az a helyzet, hogy tűzvész esetén, ha a háznak csak a fele ég le, az már siker a tűzoltónak. Az orvos, ha balesetet lát az ut­cán, köteles odamenni és el­sősegélyt nyújtani. Az épí­tész, ha keveset is tud tenni ­azt meg kell tennie. A helyi politikában - Az Építőművészek Szövet­ségének elnöke 1981-től '89-ig. Számítógépes grafika a Szednáról FOTÓ: MTI/EPA/PA/NASA Feléledt a vita arról, hány bolygó kering a Nap körül, miután a NASA hivatalosan bejelentette, megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Egyes csillagászok a Naprendszer ti­zedik bolygójának tekintik a tavaly novemberben felfedezett, és az esz­kimó mitológia Szedna nevű isten­nőjéről elkeresztelt égitestet. Tudo­mányos körökben azonban sokan megkérdőjelezik, hogy az űrbeli ob­jektum bolygónak nevezhető. A Nap­rendszer bolygóinak számáról folyó vita ezzel csak tovább folytatódik, hiszen többen már az 1930-ban fel­fedezett Plútót sem tartják arra ér­demesnek, hogy a bolygóként em­legessék. Az eddigi megfigyelések szerint a Szedna átmérője közel 1700 kilo­méter, vagyis a Plútó után a legna­gyobb test a nagybolygók övezetén kívül. Tömege háromnegyede a Plútóénak. Rendkívül elnyúlt pá­lyán kering a Nap körül: felfedezé­sekor körülbelül 13 milliárd kilo­méterre volt a központi csillagtól, amelyet egyébként 10 ezer 500 év alatt kerül meg, s közben akár 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat tőle (vagyis 900-szor távolabbra ke­rülhet, mint a Föld). Felszínéről a Nap csak fénylő gombostűfejnek látszik. A Szedna felszínén egyébként rendkívül hideg van, mínusz 240 Cel­sius-fok fölé nem emelkedik a kép­zeletbeli hőmérő higanyszála. Anya­gának összetételét még nem sikerült megállapítani, annyit viszont már megfigyeltek, hogy színe a Marshoz hasonlóan vöröses. Lehetséges, hogy hold is kering körülötte. Ennek meg­erősítésére, valamint a felszínének és anyagának további vizsgálatára a Hubble-űrtávcsövet, illetve a hawaii nyolcméteres Gemini-távcsövet ve­tik be. A Szedna felfedezése azt az el­méletet erősíti, hogy a Naprendszer­ben a bolygók és az üstökösök között létezhet egy közbülső égitestfajta. H. SZ. „Nem tudnak olyan trükköt mutatni, amit valamelyik cirkuszban már ne láttam volna" FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT - Érdekes időszak. A végefe­lé izgalmas. Akkoriban került napirendre a Nemzeti Szín­ház építése, a szövetség első­ként tiltakozott Bős-Nagyma­ros ellen, a romániai falu­rombolás ellen. Valamikor 1952 körül történt meg az, hogy az építészetet törtölték a művészetek közül, egyúttal a Kossuth-díj lehetőségét is elvették az építészektől. 1984-ben vagy '85-ben, már nem emlékszem pontosan, a szövetség elnökeként ki­brusztoltam - a Kossuth-dí­jat. Farkasdy Zoltánt, aki élet­művéért kapta, az akkori pro­tokoll szerint szövetségi el­nökként elkísértem a Parla­mentbe. Most, amikor a ma­gam díjáért léptem be oda, eszembe jutott ez a történet. Az ember földob egy követ, ami aztán a fejére esik... - Első nyugdíjas évében, a friss demokráciában polgár­mesterjelölt Szegeden. - Most az öregséget vagy a jelöltséget kommentáljam? Az előbbinek nagyon kevés előnye van, legfeljebb egy: nem tudnak olyan trükköt mutatni, amit valamelyik cirkuszban már ne láttam volna. Polgármester szeren­csére nem lettem, viszont önkormányzati képviselő­ként a városfejlesztési bi­zottság elnöke voltam. Ma­radjunk abban, hogy nem nekem találták ki a helyi po­litikát. Egy könyvre való írás - Három hónap a klinikán. - Megúsztam. A betegségem idején rájöttem, hogy meg kell változtatni az életemet. Ala­pítottam egy tanácsadó céget - az utóbbi évek legnagyobb szegedi beruházásának, az Ady téri Tanulmányi és In­formációs Központnak a ter­vezési programját csináltam, most a Volán új pályaudva­rának tervprogramján dolgo­zom. Az életváltoztatás prog­ramjában vettem továbbá egy számítógépet és elkezdtem ­írni. Szakmapolitikai, építé­szeti témákról. Mostanában vírus esett a gépembe, rendet kellett csinálnom, kiderült, az eddig publikált írásokkal akár egy könyvet is meg tudnék tölteni. Picit meglepődtem. Mindig úgy éltem, hogy amit lehetett, megcsináltam; most, ha valamilyen probléma föl­merül, az a lehetőségem, hogy megírom a véleményemet. Kevésbé fájdalmas, mintha az asztalt verném. Hovatovább olyan vagyok, mint a házőrző kutya: a tolvajt nem tudom megfogni, de legalább uga­tok. SULYOK ERZSÉBET MEGTALÁLTÁK A NAPRENDSZER LEGTÁVOLABBI ÉGITESTÉT

Next

/
Thumbnails
Contents