Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

t&vynöX le&IflyeQésnO \A ovlöiöl lödéynSíriolIft 14 SZIESZTA 2004. február 28., szombat Szabó Magda gyónása SZÁZÖTVEN ÉVE ÉRT LE CEGLÉDRŐL A VASÚT A „Szeged" mozdonnyal jöttek a főhercegek Március 4-én szegedi vasúttörténeti kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeumban. Századfordulós egyenruhában Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány kurátora FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Rózsa Sándor 1368-ban Pálmonostoránál bandájával kifosztotta a vonatot. Az apáról fiúra szálló történet szerint Rózsa (tájnyelven: „Rúzsa") a vonaton utazott, s megkérdezte a kalauzt, megáll-e Pétörinél a szerelvény. A kalauz csak egy gatyás parasztnak nézte a haramiát, ezért így válaszolt: „Ha Pallavlcini őrgróf volna kend, azért mögállna, de kendért nem." Legközelebb már Rózsa Sándor társai is fölszálltak a vonatra, elvegyültek az utasok között, hogy kikémleljék, hova rejtik az ékszereiket utazás közben. A kihallgatott beszélgetésből megtudták, hogy az asszonyok a hajukba dugják a gyűrűket, nyakláncokat, karkötőket. így aztán, amikor a sínek fölszedésével megállították a vonatot, már tudták, hol kell keresni a zsákmányt. Hosszú előkészületek után, a XIX. század közepén megépült a Ceglédről Szegedre vezető vasútvonal. Az első szerelvény a császári uralkodócsalád tagjaival és népes kísérettel 1854. március 4-én érkezett meg. Az első vonat százötven éve, 1854. március 4-én pöfögött be Szegedre. A Pesti Napló tudósítása szerint „délben egy óra tájban érkezik meg a koszorúkkal ékeskedő, Szeged nevű mozdony által vontatott, királyi fényű jármű, hozva az Ő cs. K. Fenségeiket." De amíg a Cegléd-Pest-Vác-Pozsony-Sopron vasútvonalhoz kapcsolódó pálya megépítésének terve valósággá vált, sok víz lefolyt a Tiszán. A szabadságharcra kellett a pénz A szegedi vasút 150 éves történetéről Horváth Ferenc a Közlekedéstudományi Szemlében közölt tanulmányt. Ebhen írja, hogy az első előkészületeket még a szabadságharc előtt, 1844-ben tették: ekkor kérték meg az előmunkálatokról szóló engedélyt. Három év múlva a szegedi városháza nagytermében egyesült az időközben létrejött három vasúttársaság. Az építés megkezdését azonban megakadályozta Békés és Arad vármegye tiltakozása a pálya tervezett vonalvezetése miatt, majd az 1848-ban kitört szabadságharc. Széchenyi tervezte ugyan a szegedi vasút létrehozását, de a megvalósításra már nem jutott pénz: minden forrást a hadsereg fölszerelésére kelleti fordítani. Kétezer munkás, kétszáz lovas kocsi Furcsa módon éppen az önkényuralom alatt indult újra a vasútépítés Magyarországon: az osztrák kormány gazdasági intézkedésekkel igyekezett leplezni a politikai elnyomást. így kezdődhettek meg 1851-ben a Cegléd-Szeged vonal földmunkái is. A Dorozsináig terjedő 13,5 mérföld (102 kilométer) vonal építésére mérföldenként 467 ezer pengőforintot irányoztak elő, ami kilométerenként 61,6 ezer forintos költségnek felelt meg. A teljes szakasz egy időben készült. Alkalmanként kétezernél is több munkást foglalkoztattak: iparosok, kőművesek, ácsok, kövezők serénykedtek, s átlag 200-250 lovas kocsi térült-fordult az építőanyagok szállítása közben. Fáklyafényes ünneplés A 150 évvel ezelőtti márciusi napon reggel 6 órakor szállt föl a Pestről induló különvonatra Albrecht és Károly Ferdinánd főherceg, hogy aztán, különféle méltóságokból álló, népes kíséretükkel együtt, déli fél 1-kor lépjenek a szegedi állomáson tolongó, üdvözléstől hangos tömeg elé. Az állomás „főtornácán" fölállított oltárnál a megyei püspök felszentelte a létesítményt. A felsővárosi kaszinóban elfogyasztott ebédet fáklyás esti ünnepség követte. És nemcsak a városházán örültek a szegedi vasútnak: a belvárosban lakók is átérezték az esemény jelentőségét. A Pesti Napló így írt: „...valamennyi házablakból kiömlő világosság mintegy meghosszabbítá a ritka ünnepély nappalát, versengve a derült ég esti csillámaival." NYILAS PÉTER MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar irodalom egyik élő klasszikusának számító Szabó Magda harmincnégy nyelvre lefordított regénye, Az ajtó első, 1987-es kiadása a megjelenés utáni héten már nem volt kapható a boltokban. Tavaly ezzel a kötettel indította újra az Európa Könyvkiadó a Kossuth-díjas írónő életművének kiadását. S a könyv ősszel rangos elismerést hozott a szerzőnek Franciaországban. Szabó Magdának ítélték ugyanis oda Párizsban a legjobb külföldi regénynek járó Femina-díjat. Az ajtóban négyen szerepelnek. Két író, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor, Emerenc, eredeti nevén Szőke Julianna, aki az írónő helyett vezeti a háztartást, és Bodri kutya. A regény az ő kapcsolataik alakulásáról szól, arról, ahogy Emerenc, mintegy az írónő ellentéteként, varázslatos, kimeríthetetlen emberségű emberként beleépül a családba, a másik három életébe. Közben az elharapott szavak, félmondatok, sokértelmű, homályos célzások lassan feltárják, miféle szenvedések érlelték, s tették ennyire becsülhetővé és szerethetővé EmeSZABÓ MAGDA Az ajtó EURÓPA rencet, s oly mértékben a maga urává, hogy az ő törvényei szerint halálos betegségében sem volna szabad rányitni az ajtót, ha nem akarja. Az írónő a megbecsülés és a szeretet törvényét követve megteszi, s éppen ezzel alighanem ő öli meg az asszonyt. Szabó Magda a regényt gyónásnak tekinti, nagy, kálvinista gyónásnak, a franciák ezt pontosan érzékelték, volt, aki Rousseau vallomásaihoz, Szent Ágostonhoz hasonlította. (Szabó Magda: Az ajtó, Európa Könyvkiadó, Bp.. 2004, 264 oldal, 1800forint.) Az első és az utolsó szegedi gőzmozdony Jogok az űrben Néhány éve divatba jött hold-, illetve marsbeli telkeket árulni, esetleg ajándékozni. Mostanában vállalkozó szellemű nyugati üzletemberek még tovább mennek: a Naprendszer bármely égitestjén vásárolhatunk tőlük területeket. Persze az újdonsült telektulajdonosok életük hátralévő részében nem lesznek képesek eljutni ezekre a bolygókra, talán utódaik majd érvényesíthetik tulajdonjogukat. De valóban tulajdonosok lesznek, vagy fatális átverés áldozatai? Ki rendelkezhet a világűrben keringő égitestek felett? A Negyedik Dimenzióban nyilatkozó szegedi szakember jóvoltából a műsor nézői megismerkedhetnek az ehhez hasonló problémákkal. Az űrjogról szóló adás holnap 19 órakor kezdődik a Telin Televízió képernyőjén. 9 SZEMKÖZT —— Szigorúbb lakáshitelek Minden héten szerdán este látható a Szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt, amelyben a meghívott stúdióvendéget egy tévériporter és egy újságíró kérdezi aktuális témákról. Az e heti adásban Dancsó Józsefet, az OTP dél-alföldi régióiának szegedi igazgatóját faggatta Márok Tamás és Fekete Klára a lakáshitelezési rendszer változásainak hatásairól. A kedvezményes lakáshitelek tavaly decemberi szigorítása óta jelentősen visszaesett az ilyen típusú kölcsönkérelmek száma. A rendszert a költségvetési megszorítások miatt kellett szigorítani, miközben az igen magas jegybanki alapkamat is felfelé nyomja mindenféle kölcsön kamatát. Dancsó József áz adásban elmondta, a lakáshitelezési rendszer szigorítása két üzenetet hordoz. Egyrészt sajnos rosszat az otthont teremteni kívánó, vagy éppen új otthonban, űj hitellel rendelkezők számára, hiszen drágultak a kölcsönök. A bizonytalanság nem jó, különösen ha hosszú távú döntéseket hoznak az emberek, mint például a lakáshitel-felvétel kapcsán, amely jellemzően 15-20 éves futamidejű adósság. Azok, akiknek nincs még ilyen kölcsöne, most drágábban jutnak hozzá, akiknek pedig már van, azok számára kedvezőtlenül módosultak a feltételek. Dancsó József elmondta azt is, a lakáskölcsönök túlnyomó többsége ötéves fix kamatperiódusú, és szerencsére kevesebben vannak az egyéves kamatperiódust választó ügyfelek, akik most - a szigorítások miatt - rosszabbul jártak. A pénzügyi szakember ezt azzal magyarázza, hogy a hitelt kérőkben élnek még azok a kockázatmentességre törekvő beidegződések, melyek szerint biztosra kell menni. Dancsó József szerint a lakáshitelezési rendszer kurtítása hordoz egy másik fontos üzenetet, mégpedig azt, hogy hajlandóság mutatkozott a költségvetés kiadásainak drasztikus csökkentésére, amire a nemzetközi piac nyilvánvalóan kedvezően reagál. O.K.K. • mm H 6720 Szeged, \mMM— Tisza L. krt. 34. -«•«•••••••UB^p««™™«™»«- www.fokuszonline.hu künyvfirutiáz TÖRZSVÁSÁRLÓ. KÁRTYÁRA ^S^4 7% KEUVEZMENY! e-mail: fokusz.szeged@lira.hu