Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. FEBRUÁR 17. WWW.DELMAGYAR.HU A mezőgazdaság számára nem sok jót hozott az elmúlt esztendő, és ez alól a hagymatermesztés sem jelentett kivételt. A gondok fő forrása természetesen a rendkívüli szárazság volt. Fiileki László, a Hagyma Terméktanács titkára azt mondja: míg a korábbi években a május elejétől augusztus végéig terjedő időszakban átlag harminc, úgynevezett hőségnap volt, most - kis túlzással - százhúsz. A hőmérsékleti maximumok nem egyszer a negyven fok közelében jártak. Ráadásul az eső is csak ritkán esett - akkor is csekély mennyiségben. Makón és környékén, Csongrád megyében az összmennyiség a szokásos 600 helyett annak csak töredéke volt, egy-egy zápor alkalmával pedig jó, ha egy-két milliméternyi hullott. Ebben a helyzetben felértékelődött az öntözés jelentősége - csakhogy ezen a vidéken többnyire erre sincs lehetőség. A gazdák ráfizettek Mindezek együtt azt eredményezték, hogy a hazai hagymatermesztők még a feldolgozóipar igényeit sem tudták kielégíteni. Igaz, a szerény termés miatt a hagyma kelendőbb volt, mint korábban, ám a néhol ötvenszázalékos terméskiesést ez sem tudta fedezni: a gazdák ismét ráfizettek. A hazai piaMakón és környékén a csapadék évi mennyisége tavaly a szokásos 600 milliméter helyett annak csupán a töredéke volt FOTÓ: GYENES KÁLMÁN con ráadásul nagy mennyiségű import hagyma jelent meg. Csökkenő termelési kedv Az elmúlt év katasztrófával felérő időjárása kétségbe ejtette a gazdálkodókat, ám a hagymatermesztési kedv a dél-alföldi régióban ettől függetlenül is hosszabb ideje csökken. Makó térségében tavaly már csak 1500 hektáron foglalkoztak vöröshagymával, ebből 647 volt a dughagymás és 25 az áttelelő technológiával termesztett növény területe, a többin magról vetett vöröshagyma termett. A fokhagyma 510 hektárt foglalt el, amelyből 280 hektár jutott az őszinek, 210 pedig a tavaszinak. A Hagyma Terméktanács becslése szerint az egykor Makónak világhírnevet hozott fűszernövény ma már alig tucatnyi nagygazdaságnak és legfeljebb néhány száz magántermelőnek nyújt - évről évre egyre szerényebb - megélhetést. A helyzetet idén ráadásul bonyolítja a minden eddiginél keményebb versenyt hozó uniós csatlakozás, valamint a támogatási rendszer bizonytalansága. Ez utóbbiról sok konkrétumot még a szakemberek sem tudnak - egyelőre csak a hektáronkénti 17 ezer forintos nemzeti támogatás tűnik biztosnak. Füleki László KÖLTSEGEK ES BEVETELEK A HAGYMATERMESZTESBEN Termetes Árak Ft kg s (tonna) ipari nagybani piac 1995 218 000 13 12 12 20-30 1998 148 000 21 14 17-19 32-37 2002 110000 30 21 20-27 54-62 2003 93 008 34-48 14-57 20-27 69 Forrás: Hagyma Terméktanács DM-grafika az agrárminisztert, Németh Imrét idézve azt mondja: a belépés az európai közösségbe a mezőgazdaság rendszerváltása lesz. Van kiút? Ennek ellenére Füleki László úgy gondolja, a helyzet nem reménytelen. Megoldást jelenthet például a gazdák összefogása, hiszen az integrált rendszerben megtermelt, nagy mennyiségű, standard minőségű termékekre vevő lehet mondjuk valamelyik áruházlánc - sőt az exportpiacok megcélzása sem lehetetlen. Ahol a minőségi termeléshez nélkülözhetetlen fejlesztések elmaradtak, ott az agrár-környezetvédelmi programhoz való csatlakozás vagy a biotermesztés kínál új lehetőséget. Ami pedig magát a makói hagymát illeti: a földrajzi árujelzővel és védjeggyel ellátott termény bevezetése már folyik az áruházláncokban, sok helyütt lehet találkozni vele. Európában számos példa támasztja alá, hogy a különleges termékért a vevő akár többet is hajlandó fizetni. SZABÓ IMRE AZ ASZÁLY TOVÁBB CSÖKKENTETTE A TERMELÉSI KEDVET Jön a makói hagyma alkonya? PETSCHNIG MÁRIA ZITA: A HELYZET NEM H0RR0RISZTIKUS A hagymájáról még mindig világhírű Makó környékén egyre többen hagynak fel a kiváló fűszernövény termesztésével. A tavalyi aszály újabb lökést adott a kedvezőtlen folyamatnak. Füleki László, a Hagyma Terméktanács titkára azonban lát némi reményt a gazdák számára. Támogatás vagy hitel? Vállalkozások forráshoz jutási lehetőségei A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara március 3-án információs napot szervez vállalkozások részére az aktuális pályázati és hitellehetőségekről, valamint egyéb, a vállalkozások működését segítő szolgáltatásokról. Az előadásokat követően konzultációs lehetőséget biztosítunk a résztvevők számára. Kérjiik, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezni szíveskedjen a kamara ügyfélszolgálatán (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., tel.: 486-987, fax: 426-149). A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információ Csobán Anettől kérhető (tel.: 486987/152). A részletes meghívót postán küldjük majd az érdeklődőknek. A SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA dr. Kiss Ferenc makói ügyvédet 2003. december 31-ével, dr. Tóthné dr. Fábián Eszter ügyvédet 2004. január 1-jével, dr. Bartha Istvánná ügyvédet 2004. február 1-jével - saját kérelmükre törölte az ügyvédi névjegyzékből. Több vállalkozás BUDAPEST (MTI) A működő gazdasági szervezetek száma december 31-én mintegy 25 ezerrel haladta meg az előző év végi állapotot. A társas vállalkozások száma 24 ezerrel emelkedett, az egyéni vállalkozásoké viszont több mint ezerrel csökkent évvégén. Mini csomag - Bokroséhoz képest A mostani, gazdasági kiigazítást kezdeményező politikát már 2003-ban el kellett volna kezdeni - mondta Szegeden Petschnig Mária Zita közgazdász. Egy 2003 októberében vállalati körben készített országos kamarai felmérés azt bizonyítja, hogy a megkérdezettek szerint javulnak a magyar gazdaság kilátásai, a bizonytalanság foka csökkent, az exportértékesítés lehetőségei jobbak, a kereslet élénkül, a belföldi árak emelkednek, s nő a kapacitások kihasználtsága. Javul az export és az import üteme, erősödik a működőtőke beáramlása az utolsó hónapokban. Lehorgasztott fejjel Akkor mégis miért ez a magyar lélekre jellemző pesszimizmus, lehorgasztott fej? tette fel a kérdést Petschnig Mária Zita. A GDP 2003-ban 2,8 százalékkal nőtt, idén 3,1 százalékos emelkedést várunk, de ez azt jelenti, hogy nem lesz meg az EU-hoz képest az a 2 százalékos növekedési többletünk sem, ami mind ez idáig jellemző volt válaszolta meg a kérdést a közgazdász. A lehetségesnél kisebb növekedés egyik oka, hogy a magyar gazdaságnak 2004-ben stabilizációs programot, a Bokros-csomaghoz képest mini stabilizációt kell végrehajtania, mert a belsőkereslet-élénkítésen alapuló gazdaságpolitika - amit az Orbán-kormány hirdetett meg, „magyar modellnek" is nevezte, majd a Medgyessy-kabinet is folytatta zsákutcás pályára vitte a gazdaságot, amelyen nem lePetschnig Mária Zita FOTÓ: SCHMIDT ANDREA het tovább büntetlenül haladni. A másik ok a túlzottan szigorú monetáris politika, ami a gazdaság belső feltételeihez képest indokolatlanul magasra emelte a kamatszintet. A GDP növekedésének a szerkezetét kell átrendezni, mert a növekedésnek nem lehet tartósan a fogyasztás a meghatározó ereje, nem tartható, hogy a háztartások fogyasztása lényegesen gyorsabban emelkedjen, mint a jövedelemtermelés, ahogy ez történt az elmúlt három évben, mert a különbözetet az adósságállomány felszaporodása tudja csak finanszírozni. Külföldi hitelek Az új évezred első éveiben a magyar gazdaság ugyanazt a járhatatlannak bizonyult pályát mutatja, mint az 1970-es, 1980-as években: többletfogyasztásunkat a külfölddel hiteleztetjük meg. Hogy ennek a politikának hol a határa, azt mi is tudjuk, de rosszabb, ha a külföldi hitelezők mondják meg. Mint történt ez tavaly novemberben, amikor megnyomták a stop gombot a hosszú lejáratú befektetők is, és egy részük kivonult a magyar állampapírpiacról. Ez ráadásul akkor következett be, amikor a növekedés belső finanszírozási forrása, a háztartások megtakarítása is elapadt. Nem készült leltár Az Orbán-kormány által elindított költekezést Medgyessy Péter nem állította le, holott a választások után hivatkozhatott volna a vártnál kedvezőtlenebb külgazdasági feltételekre, mondhatta volna, üres a kassza, hogy az Orbán-kormány már lemerítette, hogy a kétéves költségvetés második éve láthatatlan volt, mert a Fidesz elmulasztotta - mint ígérte tavasszal bemutatni az államháztartás helyzetét. Minderről csönd volt, az új kormány nem készített leltárt az öröklött helyzetről. A 2003. évi kiigazítás gyengére és rossz irányúra sikeredett, mert nem a fogyasztást szorította meg, hanem az állami beruházásokat fogta vissza. Ezért a fordulatot jelentő kiigazítás 2004-re tolódott - mondta Szegeden Petschnig Mária Zita -, de a meghirdetett mini csomag nem lesz olyan horrorisztikus, mint Bokrosé volt. FEKETE KLÁRA