Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

Kedd, 2004. február 3. A PÉNZ BESZÉL 7 KUTATÁS A MAGYAROK ELETSTILUSAROL Tíz év múlva leszünk elégedettek A SZAKEMBEREK SZERINT MEGTANULHATÓ ES MEGERTHETO Miért félünk a tőzsdétől? Öt év múlva háztartásaink anyagi helyzete valamivel, vagy sokkal jobb lesz - véli a magyarok egyharmada. Húszszázaléknyi kisebbség számol a helyzet romlásával, míg a lakosság közel fele úgy gondolja, nem változik az életszínvonala. A GfK Piackutató Intézet életstílus-kutatása szerint nagyjából ilyen reményekkel vágunk neki a következő éveknek. MUNKATÁRSUNKTÓL Jelenlegi gazdasági helyzetével a magyar felnőtt lakosság mindössze 26 százaléka elégedett, a többiek pedig határozottan elégedetlenek, van tehát min javítani. A GfK Piackutató Intézet vizsgálata a legnagyobb eltéréseket az iskolai végzettség szempontjából tárta fel. Amíg ugyanis a diplomások 42 százaléka mondja magát elégedettnek, addig csak fele ekkora az arány a szakmunkásképzőt végzettek vagy az annál kevésbé képzettek körében. A15 éves és idősebb felnőtteket fontos szempontokból reprezentáló kutatás azt is megállapította, hogy a megkérdezettek nagy része, 45 százaléka gondolja úgy, tíz évvel ezelőtt valamivel, vagy sokkal jobb anyagi körülmények között élt, mint most. További 35 százalék körülbelül ugyanolyan helyzetben volt, s mindössze 20 százalék számolt be javulásról. Arra a kérdésre, mit gondol, mennyi ideig fog tartani, amíg eléri azt az életszínvonalat, amellyel elégedett lesz, legtöbben három-öt évet jelöltek meg, de honfitársaink jelentős csoportja véli úgy, hat-tíz év kell ahhoz, hogy életnívója elérje a vágyott szintet. Elgondolkodtató, hogy a magyar válaszadók 17 százaléka szerint sohasem éri el azt az életszínvonalat, amellyel elégedett lenne. S hogy kinek mit jelent a pénz? A kutatás szerint a válaszadók 70 százaléka számára eszköz családja jövőjének biztosítására, míg 41 százalék az elvégzett munka megérdemelt díjának tartja (nem csak egy választ lehetett bejelölni). Utána következik a „szavazatok" 22 százalékával az, hogy a pénz lehetőséget nyújt az élet apró örömeinek élvezetére, s a problémák elfelejtéséhez segíti hozzá a válaszadók 11 százalékát. Mindössze 4 százalék képviseli azt a felfogást, hogy a pénzt el kell költeni, mert a jövő bizonytalan. Főállású jövedelme a megkérdezettek 49 százaléka szerint összességében nem elég a megélhetéshez. Persze a pénz nem minden, a boldogság másutt is terem, s ez a száraz számokból is kiderül: a magyarok többsége a szomszédokkal vagy a barátokkal való kapcsolatával igen elégedett, azután a boldogság zálogaként sorrendben a családi állapot, a teljesítőképesség, a lelkiállapot, az egészségi állapot következik, majd a lakáskörülmény. Az év üzletembere BUDAPEST (MTI) Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója kapta az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég által alapított, Az év üzletembere elismerést Magyarországon. Az év üzletembere elismerés „példakép" különdíjának nyertese Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója, „a merész újító" cím győztese Szentkúti László, az Epcos Kft. ügyvezető igazgatója, „a jövő ígérete" cím nyertese Málnay B. Levente, a Viva TV vezérigazgatója lett. KAMARAI HÍREK MILYEN LESZ 2004-BEN A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE? A magyar gazdaság helyzetéről, a 2003. évben végbement és a 2004. évben várható makrogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, melyet A magyar gazdaság helyzete az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezünk február 10-én (kedden), 14.00 órai kezdettel a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.). Előadó: Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A rendezvényen való részvétel ingyenes. Várjuk minden érdeklődő jelentkezését kamaránk ügyfélszolgálatán. NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK E-MAIL ÚTJÁN - HETI ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL A CSMKIK Euró Info Központja az uniós információk, kamarai rendezvények iránt érdeklődő vállalkozások számára ajánlja ingyenes szolgáltatását, melyet az e-mail címmel rendelkező ügyfelek vehetnek igénybe. A hírlevél felépítése: Rendezvényajánló - folyamatos tájékoztatást adunk a kamara és az EIC éppen aktuális rendezvényeiről Körkép - uniós hírek Böngésző- pályázati lehetőségek, hasznos internetcímek, üzleti partnerközvetítés, könyvajánló Oktatás -a kamara által szervezett tanfolyamok ismertetője, oktatással kapcsolatos hírek Együttműködő partnereink - a kereskedelemfejlesztéssel, uniós információszolgáltatással foglalkozó társintézmények rendezvényei Hírlevél igénylése: tel.: 62/486-987/143, eicszeged@csmkik.hu A magyar hölgyek, urak nehezen vihetők táncba, ha a tőzsde parkettjén akarják őket felkérni. Mi lehet ennek az oka? Az biztos, hogy nemcsak gazdasági indokokat kell keresni, pszichológiai tényezők is befolyásolják a befektetőket, és ezen keresztül az értékpapírpiacokat. Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke egy előadásában a tőzsdétől való félelem okán nem riadt viszsza attól, hogy a csordaszellemet, a személyi kultuszt, a manipulációt és a káoszelméletet említse meg. Ahhoz azonban nem kell egészen a magatartás-lélektan pénzügyelméletének magasába eljutnunk, hogy belássuk, főként azokat az információkat veszik figyelembe az emberek, amihez könnyen hozzáférnek. Az alapvető kérdés az: a veszteségkerülés vagy a nyereségvágy-e az erősebb. Az pedig biztos, hogy ha az előbbi nagyobb súllyal esik latba, akkor az utóbbinak a halvány reménye is elvész. Nincs miből félretenni Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, volt pénzügyminiszter és jegybankelnök tőzsdén tartott beszédének idevonatkozó részét röviden úgy összegezhetnénk: nincs miből félretenni. Persze ennél szakszerűbben fogalmazott, a lakosság megtakarítási hajlandóságát a hazai pénzügyi kultúra egészébe helyezte. Elmondta, hogy a magyar gazdaság régóta és nagymértékben függ a külső megtakarításoktól, tőkebefogadó képessége a rendszerváltozás kezdete óta jó. Ám ennek a belső megtakarítások elégtelensége a tükörképe. Ez pedig a közgazdász szerint kockázatokra utal. A legtöbb gazdaságban a nettó megtakarítások zömét a háztartások adják, főleg olyan országban, ahol tudatos megtakarítói viselkedés jellemzi a családokat. A magyar megtakarítói szokások vizsgálata azonban azt mutatja, hogy az 1990-es években a családoknak csak Egyes szakemberek úgy vélik, a magyar háztartások pénzügyeiben az indokoltnál kisebb szerepet tölt be a tőzsdén forgatható részvény KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ harmada tudott pénzt félretenni. Az indokoltnál kisebb szerepet tölt be a részvény. A magyar lakosság hagyományosan készpénzben, bankbetétben takarít meg. Kedvező fejlemény, hogy a devizabetétekben tartott pénz aránya folyamatosan visszaszorult a forintban denominált formák javára, ami a nemzeti devizába vetett bizalmat tükrözi. Előnyben az ingatlan Viszonylag jelentős az embereknek üzletrészekben jegyzett, azaz nehezen mobilizálható pénzvagyona, növekvő az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartaléka. A megtakarítások, vagyongyarapítások legfőbb eszköze és célja még mindig az ingatlan Bod Péter Ákos szerint. Úgy véli, a magyar háztartások pénzügyeiben az indokoltnál kisebb szerepet tölt be a tőzsdén forgatható részvény. Sőt a magyar gazdaság életében is kevésbé jelentős az értéktőzsde, mint ami a fejlettségi szintünkhöz hozzátartozna. Ennek okai részben visszavezethetők a magyar privatizációs gyakorlat, a működőtőke-bevonás sajátosságaira. A lakosságnak a pénzügyi rendszerbe és annak tisztességébe, kiszámíthatóságába vetett bizalma igen fontos. A monetáris hatóságok, felügyeletek és a szakmai szervezetek egységes, egybehangzó fellépése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pénzügyi befektetésektől eddig távol álló potenciális megtakarítói kör hajlandó legyen igénybe venni a pénzügyi közvetítőrendszert. Úri huncutságnak tekintik? A brókerbotrány, a bennfentes kereskedés gyakoriságának nem nagyon cáfolt híre sokakat elriaszt a közgazdász szerint. Ám ismerethiány is látható: a pénzbeli megtakarítások formáit, hasznait, kockázatait, a biztonságot szolgáló intézmények működését illetően közvéleményünk eléggé tájékozatlan. Mi az oka, hogy a hazai kisbefektetők csekély mértékben rendelkeznek részvénybefektetésekkel? Kovács Olivér, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. értékpapír-üzletkötője az elmúlt két év tapasztalatait figyelembe véve úgy véli, nem meglepő távolmaradásuk a tőzsdei befektetésektől, mivel a részvénybefektetések nem hozták azt a többlethozamot, amit a vállalt kockázat arányában teljesíteniük kellett volna. A magánbefektetők nagy többsége hallani sem akar a részvényekbe történő befektetésről, fél az ismeretlentől az esetleges árfolyamveszteség miatt, és mint úri huncutságra tekint a tőzsdére. Hiányzik a bizalom és a tapasztalat, de a szakember azt gondolja, idővel a lakosság is nagyobb mértékben megbarátkozik ezen befektetési formával, ahogyan azt a külföldi példák is bizonyítják. RIMÁNYI ZITA Benzinkút a határon túli Magyarkanizsán FOTÓ: KARNOK CSABA KÖZEL HAR0MMILLIÓ LITER ÜZEMANYAG FOGYOTT Erősödik a benzinturizmus MUNKATÁRSUNKTÓL Alig változott tavaly az ország üzemanyag-felhasználása a legjelentősebb üzemanyag-forgalmazó cégeket tömörítő szervezet, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MASZ) napokban közzétett adatai szerint. Hazánkban tavaly 2,82 millió liter üzemanyag fogyott, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a benzinfelhasználás 1,66 millió liter volt, ami mindössze „pár cseppel", 1,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Gázolajból viszont másfél százalékkal több, 1,16 millió liter fogyott. A benzinfogyasztás Budapesten, s nem a vidéki autósok körében csökkent, ami azért is érdekes, mert sok hazai, vidéki, határ közeli nagyvárosban élő autós inkább a szomszéd olcsóbb üzemanyagait részesíti előnyben. Mivel az üzemanyagárba épített adók Magyarországon magasabbak, mint a szomszédos országokban, érthető a külföldi tankolás motivációja. A kint tankolok külföldön fizetnek adót, de itthon használják az autót és az utakat. A szakmai szövetség becslése szerint az állam húszmilliárd forint körüli jövedéki adótól és mintegy tízmilliárd forint áfától esik el a benzinturizmus következtében.