Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

SIKER, ERTEK ES GAZDASAG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. FEBRUÁR 3. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU „BÜNTETŐADÓT" VETNE KI A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRCA AZ ELDOBHATÓ CSOMAGOLÁSOKRA Visszatérhetnek a betétdíjas palackok Egyeztetés alatt áll az úgynevezett termékdíjas jogsza­bály, amely szerencsés esetben hamarosan a kormány, tavasszal pedig az országgyűlés elé kerül. A döntés egy évtizede megoldatlan problémán segítene, eredményeként kevesebb italospalack kerülne a szemétbe. Ezt az el­dobható csomagolásra kivetetett termékdíj emelésével kívánja elérni a környezetvédelmi tárca. Hazánkban a rendszerváltás előtt a szombati nagybevásár­lások többnyire üvegvissza­váltással kezdődtek az ABC-ben. Akkor az italospa­lackok és öblösüvegek három­negyede betétdíjas volt, s a visszaváltásnál adódtak ugyan problémák, ám az jellemzően a logisztikára, pontosabban annak hiányára vezethető vissza. A betétdíjas csomago­lások kiszorulása 1992-ben kezdődött, akkor szüntették meg a konzervgyárak az öb­lösüveg-visszaváltást, hatal­mas, kezelhetetlen hulladék­mennyiséget zúdítva a fo­gyasztókra. 1994-ben a gyü­mölcslé-palackozók többsége is áttért a betétes üvegről a kartondobozra, így mára az eldobós csomagolások kerül­tek 85 százalékos túlsúlyba. A korábbihoz hasonló, 70-80 százalékos részesedést csak a söröknél őrizték meg a betétes palackok, az üdítőital- és tej­ipari gyártásból viszont tel­jesen eltűnt a visszaváltható göngyöleg. A környezetvédelmi tárca visszafordítaná a helyzetet, s várhatóan drasztikusan meg­emeli az egyutas italcsoma­golások termékdíját. Egyes né­zetek szerint, ha az eldobható csomagolásnak magasabb lesz a termékdíja, akkor az a betétdíjas csomagolás felé te­relheti a gyártókat, más vé­lekedés szerint azonban ez sem eredményez majd mást, mint hogy akinek pénze van, az tovább szennyezheti a kör­nyezetet: a nagy gyártók ki­fizetik a magasabb csomago­lási termékdíjat, azt beépítik az áraikba, amit végül a fo­gyasztó fizet meg. A csoma­golási termékdíjak differenci­ált, az eldobós csomagolások esetében drasztikus emelését a tervek szerint úgy képzelték, az egyszer használható, két­literes műanyag palackokra 60 forint, az ugyanekkora több utas palackokra 10 forint, az eldobós üvegpalackokra 12, a több utas üvegekre 2 forint, a 0,33 literes fém italcsomago­lásoknál 30 forint, a műanyag szatyrokra 5 forint, a papír­ELELMISZER-CS0MAG0LAS0K ARANYA (százalék) Forrás: humusz.hu DM-Grafika szatyrokra 1 forint termékdíjat vetnének ki darabonként. A változás mértékét érzékelteti, hogy jelenleg a műanyagokra kilónként 25 forint a termékdíj - a tervezett emelés után az eldobós csomagolások esetén a kilónkénti ár 600 forint kö­rüli összegre nőhet. A gyártók mellett a keres­kedelemnek is áldoznia kell, a készülő jogszabályban ugyan­is a választékban tartási kö­telezettség is szerepel, vagyis visszaváltós csomagolású ter­méket árulni és a göngyöleget visszavenni is kötelező lesz. Míg a nagy gyártók számára nem jelent komolyabb prob­lémát mondjuk a visszaváltós üvegek mosásához, fertőtlení­téséhez szükséges gépsorok beszerzése, addig egy kis üze­met tönkretehet egy ilyen be­ruházás, s akkor a logisztika kiépítéséről, költségeiről még nem esett szó. Ha maradunk annál a ver­ziónál, hogy az eldobós cso­magolásokra kivetett „bünte­tőadó" mégiscsak elősegítheti a kihalófélben lévő betétdíjas rendszer újjáéledését, akkor is kérdés, az emberek hajlandó­ak lesznek-e újra sorban állni a visszaváltóknál tejes-, gyü­mölcsleves, sörös-, vizes- vagy befőttesüvegekkel. Az egyszer használatos cso­magolóanyagokat előállító ipar és a kereskedelem abban érdekelt, hogy a csomagolás költségeit a vevőre, a hulla­dékkezelést pedig az államra, illetve az önkormányzatokra hárítsa, s mindez az összes szereplő számára nagyon drá­ga megoldás, ismerve a hazai hulladékkezelés és a környe­Egy betétdíjas sörösüveg átlagosan negyvenszer fordul a palackozó és a fogyasztó között FOTÓ: GYENES KÁLMÁN zetvédelmi kiadások anomá­liáit. Egy magyar átlagpolgár évente 460-480 kilogramm szemetet termel, s ebből a csomagolás költségei teteme­sek: egy liter tejnél az ár ötö­dét, egy üveg ásványvíznél kö­zel felét a csomagolásért fi­zetjük ki, s ezt a 20-40 fo­rintnyi értéket dobjuk az egy­szeri felhasználás után a ku­kába. Egy betétes sörösüveg átlagosan negyvenszer fordul a palackozó és a fogyasztó kö­zött, igaz, eladni csak egyszer lehet. Látszólag a vevő sem betétdíjpárti, hiszen nem mindenki szeret a visszavitt üvegekkel sorban állni. De csak addig, amíg utána nem számol, hogy közvetve meny­nyibe kerül adójából a sze­metelés. 0. K. K. Új üzemanyag a kutaknál A hazai járműpark átalakulása miatt május 31-ével a Mol Rt. megszünteti a 9l-es oktán­számú EN91 (Tempó 91) motorbenzin gyártá­sát és hazai forgalmazását. A 9l-es üzemanyag helyettesítésére március l-jétől az olajtársaság egy 95-ös oktánszámú keverék üzemanyagot vezet be. A magasabb oktánszámú üzem­anyagra történő átállás nem igényel semmi­lyen műszaki beavatkozást, hiszen az alacso­nyabb oktánszámú motorbenzinre beállított motorok a magasabb oktánszámúval minden műszaki probléma nélkül üzemeltethetők. Mi tesz sikeressé vagy si­kertelenné egy induló vállal­kozást? Ma Magyarországon minden 10 induló vállalko­zásból kettő éli meg a máso­dik születésnapját. Mi ennek az oka? Lehet nulla forinttal sikeres vállalkozást indítani? Hogyan lehet egy „kényszer­vállalkozás"-ból jó üzletet csi­nálni? Ezekre a kérdésekre nem könnyű megadni a választ. Tény, hogy a sikertelenségért legtöbbször a szakmai hozzá­értés. a vállalkozói ismeretek hiánya és a tartalék nélküli tőkeszegény pénzügyi helyzet okolható. El lehet keriiliü eze­ket a hibákat? Fel lehet készül­ni az első időszak nehézsége­ire? Mindenképpen. Az Unicoriús Oktatási Stú­dió „OKOS PÉNZ" nevű vállalkozásfejlesztési program­ja megoldást kínál ezen kér­désekre. Mi is az „okos pénz"? Azt a tőkét nevezik igy. amely mögött szakemberek segítő támogatása áll. Jelen képzés elvégzése lehetőséget ad a vál­lalkozói világba való belépés­re és sikeres üzleti tevékeny­UNICORNIS OKTATÁSI STÚDIÓ ÉS ÜGYNÖKSÉG 6722 Szeged, Petőfí Sándor sgt. 25. Posta: 671)1 Szeged. Pf. 1018. Tel.: (62) 481-928 E-mai!: umconiis@tiszanet.hu Ön sikeres vállalkozó lenne? valamint a minőségpolitika kidolgozását és bevezetését; a környezetvédelmi és bizton­ságtechnikai szervezet kialakí­tásit és működtetését.) Máso­dik lépésként, a képzés lezá­rulta után segítünk a forráske­resésben. pályázatírásban. A képzés az európai uniós csat­lakozás utáni tennivalókra is felkészít. Harmadik lépésben üzleti tanácsadó tevékenysé­günkön keresztül elősegítjük az Ön vállalkozásának sikeres felnövekedését, illetve növe­kedési pályára állítását. A pnig­rum munkatársai gyakorló, si­keres vállalkozók, üzletembe­rek, jogászok, könyvelők és kommunikációs szakembe­rek. Ha Ön érettségivel rendel­kezik és olyan személyes am­bíciókkal. melyek alkalmassá tehetik a vállalkozói tevékeny­ségre, jelentkezzen nyílt na­ség folytatására. Mit tartalmaz a program? Ha Ön egy jó üz­leti ötlettel rendelkezik, csak ennyit kell magával hozma. Mi megtanítjuk nündazokra az ismeretekre, amely a vállal­kozás indításához, illetve si­keres működtetéséhez szüksé­ges. (A tanfolyam tematikája átfogja a vállalkozás alapítá­sára, átalakítására, megszünte­tésére vonatkozó jogi ismere­teket; a vállalkozás stratégiájá­nak meghatározását; az üzleti tervének elkészítését; a pénz­ügyi és számviteli feladatok számbavételét; a piackutatás és reklámtevékenység meg­tervezését; a munkaerő-gaz­dálkodás elveinek meghatá­rozását; az információs rend­szer kialakítását és működte­tését; a gyártási és gazdálkodó rendszerek, gyártási folyama­tok és módszerek elemzését, kialakítását, megszervezését; punkra! Életkori határ nincs, csak az eltökéltségre van szük­ség. A program részleteivel a nyílt napokon ismerked­het meg. A jelentkezés felté­tele. hogy Ön személyesen megjelenik a programindító nyílt napok valamelyikén (a megye északi részén élők szá­mára szentesi helyszínen is le­bonyolítjuk a nyílt napot és a képzést is). A programban va­ló részvételhez számos támo­gatás vehető igénybe, melyek­ről a nyílt napokon tájékozta­tást tartunk. 1. Szeged, 2004. február 7­én, szombaton, 15.00 órakor (6720 Szeged. Koránvi fasor 4. 62/481-928). 2. Szentesen, 2004. február 13-án. pénteken. 15.00 órakor (6600 Szentes, Kossuth u.24.62/481-928) 3. Szeged, 2004. február 21-én. szombaton, 15.00 órakor (6720 Szeged, Koránvi fasor 4. 62/481-928). A program in­dításnak időpontja: 2004. március 22., időtartama 9 hónap. Tisztelettel: rfr. Gyuris Réka és Grekíza .4rtila programfelelős LEGYEN SIKERES VÁLLALKOZÓ! Kupa volt a legjobb MUNKATÁRSUNKTÓL Kupa Mihály volt a legjobb pénzügyminiszter a rendszer­váltás óta, a második helyen Bokros Lajos, a harmadikon pedig Varga Mihály végzett ­derül ki a Political Capital ja­nuár végén készített felméré­séből. A megkérdezettek 27 százaléka választotta Kupát, Bokrosra 11 százalék szava­zott, Varga 9 százalékkal vég­zett a harmadik helyen. A január harmadik hetében végzett megkérdezés időpont­jában a válaszadók több mint kilenctizede hallott már arról, hogy leváltják a korábbi pénz­ügyminisztert, az új jelölt, Draskovics Tibor nevét azon­ban kevesebb mint harmaduk említette helyesen. A megkér­dezettek meglehetősen szkep­tikusak azzal kapcsolatban, hogy a leendő pénzügymi­niszter be tudja-e tartani ígé­reteit, ezt mindössze 4 száza­lék feltételezi, s csak negyedük gondolja azt, hogy Draskovics legalább nagyobb részben ígé­retei alapján politizál majd. A MOL ELADTA EGAZ- ES DEGAZ-RESZESEDESET Földgázrészvény-csere A Mol Rt. az elmúlt héten ér­tékesítette a földgáz-kiskeres­kedelmi portfoliójába tartozó Égáz Rt.-ben meglévő 35,46 százalékos, valamint a Dél-AI­föld területén szolgáltató Dé­gáz Rt.-ben meglévő 27,18 százalékos tulajdoni részese­déseit. A vételár összesen 11,75 milliárd forint volt. MUNKATÁRSUNKTÓL A részvényvásárlással az Égáz­ban és a Dégázban közel 100 százalékos tulajdont szerzett a Gaz de Francé, a 11,75 milliárd forintos üzlet már a szabad energiapiac szellemében kötte­tett. A többségi tulajdon meg­szerzése nem változtat a két gázszolgáltató működésén, a Mólnak ugyanis eddig sem volt működésbeli szerepe, pusztán pénzügyi részesedése. Stratégi­ai jelentőségű az adásvétel ab­ból a szempontból, hogy a Mol részét akár az olasz vagy német konkurencia is megvásárolhat­ta volna, és ezzel vétójogot sze­rezhettek volna a két gázszol­gáltató működésében. A cégek gyakorlati működé­sében nem lesz változás: az Égáz és a Dégáz felsővezetése eddig is közös volt, és ez így is marad, a különbség annyi, hogy a tulajdonosi jogokat im­már száz százalékban a Gaz de Francé gyakorolja. A január ele­je óta szabad gázpiac okán is je­lentősége van a üzletnek: eddig ugyanis egy földrajzi területen csak egy szolgáltató működhe­tett, 2004-től azonban már az energiaszektor sem élvez vé­dettséget a konkurenciaharc­tól. A magyar gázpiacon 23 szá­zalékkal jelen lévő Gaz de Fran­ce-nak hosszú távú tervei van­nak. A francia piacon 10 millió közvetíen ügyfele van a cégnek, míg hazánkban 750 ezer kis- és nagyfogyasztót szolgál ki. Célja, hogy a Mol Égázban és Dégáz­ban lévő részvényihez jutva to­vább erősítse pozícióját a libe­ralizált piacon.

Next

/
Thumbnails
Contents