Délmagyarország, 2004. február (94. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

KEDD, 2004. FEBRUÁR 3. • AKTUÁLIS« 5 Saját magát rabolta el a röszkei Zoli Folytatás az 1. oldalról A fiú szája vattával volt betömve, kezét és lábát bálamadzag szorította. Azt állította, hogy amikor délután jött hazafelé az iskolából, egy elsötétített üvegű autó fékezett mellette, ismeretlenek a kocsiba tuszkolták, majd egy romos épületben fogva tartották. Az iskolában nem örültek annak, hogy kollégáink érdeklődtek vol na Fotó: Miskolczi Róbert - Letekertem a madzagot Zoliról. Bementem, kihoztam egy lócát, leültettem. Értesítettem a helyi polgárőr szövetség elnökét, aki szólt a rendőröknek és a mentőknek. Nem tudtam eldönteni, igazat mond-e a fiú, vagy sem. A rendőrök a fiút és édesanyját elszállították. A kihallgatáson a nyolcadikos diák ellentmondásba keveredett, hamar kiderült, ő találta ki az emberrablási történetet, ugyanis nem volt kedve iskolába menni. Széli György úgy emlékszik, a fiú tavasszal már eltűnt egy alkalommal, valószínűleg most ezért találta ki ezt a mesét. Zoltán és édesanyja egyébként a történtek után elnézést kért a polgárőrtől. Szerettünk volna beszélni a diákkal is, de tegnap kora délután hiába csöngettünk, senki sem nyitott ajtót. Kíváncsiak lettünk volna a röszkei iskola igazgatójának és a fiú tanárainak véleményére is, de Vlaskó Mihály, az intézmény vezetője és a tantestület minden kérdés elől mereven elzárkózott. Sőt, amikor az iskolában a fiú osztálytársait kerestük, több pedagógus érthetetlen okból ingerülten és kiabálva zavart el minket. A rendőrség nem indított eljárást a fiú ellen. A. T. J. Képviselői alapok A megye városaiban különféle összegeket tett ki az önkormányzati képviselői alap. Fejenként egymillió forint sorsáról dönthettek tavaly Vásárhelyen, míg Szegeden összesen 100, Csongrádon pedig 5 milliós keret állt a képviselők rendelkezésére. Képviselői alapként összesen 24 millió forint sorsáról dönthettek tavaly a vásárhelyi városatyák. Fejenként egymilliót költhettek el lakossági önerős közműépítések, valamint a városban működő intézmények, civil szervezetek támogatására, programok szervezésére a képviselők. A legtöbb pénzt, több mint hatmillió forintot oktatási-nevelési célokra áldozták, az óvodák 2,5, az általános iskolák 2,7 milliót kaptak összesen, de pár százezer forint jutott a bölcsődéknek, középiskoláknak és kollégiumoknak is. A szegedi önkormányzati képviselők az elmúlt évben 100 millió forintos városrészi alapból gazdálkodhattak. A huszonöt választókerületben lakosságés területarányosan osztották szét az összeget, amelynek háromnegyedét kötelezően közterület-fejlesztésre, a fennmaradó részét pedig egyéb célokra költötték. Makón 8,1 milliót használhattak föl tavaly, idén várhatóan ennél 300 ezer forinttal több jut a képviselők pénzalapjába. A tervek szerint húsz városatya 300 ezerből, míg négyen - főleg a külterületeken - 600 ezer forintból gazdálkodhatnak 2004ben. Az összeg jelentős részét út- és járdaépítésre fordítják. Csongrádon minden váiasztókerületre 500 ezer forintos alap jutott, így összesen 5 millió forint elköltésére tettek javaslatot a képviselők. A pénzt csak városüzemeltetési feladatokra fordíthatták, idén azonban várhatóan nem lesz ilyen keret a Tisza-parti településen. Szentesen viszont tavaly sem volt képviselői vagy választókerületi alap, és ebben az évben sem tervezik a bevezetését. SZÖGI ANDREA Rákos: Szegeden csak az ellenzék veszi komolyan a költségvetési adatokat Szentgyörgyi cáfolja a hírt Folytatás az 1. oldalról Az alpolgármester elmondta: noha még birkózik a költségvetési számokkal, jelen állás szerint az önkormányzat sem működési, sem pedig pótlólagos fejlesztési hitelt nem kíván felvenni az idén. A folyamatban lévő beruházásoknál elkülönítették, a nyertes pályázatoknál pedig megteremtik az önrészt. A költségvetést február 27-én fogadja el a közgyűlés. Szentgyörgyi a 2004. évi költségvetési tervkoncepcióban, amit novemberben tárgyalt meg a képviselő-testület, 3 milliárd 600 millió forintos költségvetési hiányt prognosztizált, amiből 1 milliárd 200 millió a működési, 2 milliárd 400 millió forint pedig a fejlesztési hiány. Az alpolgármester hangsúlyozta: az önkormányzat tavaly mintegy másfél milliárd forintRákos Tibor Szentgyörgyi Pál tal csökkentette költségvetési hiányát. A városvezetés közleményében az MN-cikk állításait minden alapot nélkülözőnek, a számadatokat pedig hazugnak nevezte. Megdöbbentőnek tartották, hogy a cikkben nyilatkozó Rákos Tibor országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ helyi szervezetének elnöke „minden ellenőrzés nélkül elfogadta és támogatta az újságíró által leírtakat, anélkül, hogy bármiféle valós képe lenne Szeged gazdálkodásáról." A városvezetés helyreigazítást kért a laptól. Rákos Tibor megdöbbentőnek, sőt tragikusnak tartja, hogy a város irányítói a közgyűlési előterjesztésben szereplő adatokat hazugnak nevezték. A kérdéses előterjesztést decemberben tárgyalta a testület. Ennek egyik mellékletében az szerepel - mondta Rákos hogy a város költségvetése 2004-ben 4 milliárd 941 millió, 2005-ben pedig 4 milliárd 657 millió forint működési hitel felvételét irányozza elő. - Szomorúan veszem tudomásul, hogy csak az ellenzéki képviselők veszik komolyan a város vezetői által jegyzett költségvetési adatokat és gazdálkodási elképzeléseket, amelyekből ezek szerint nem lehet valós képet alkotni Szeged gazdálkodásáról. SZABÓ C. SZILÁRD A megyeszékhelyen engedélyre várnak, Mórahalmon építkeznek Logisztika, külön utakon A közeljövőben két logisztikai központ is épül a megyében, az egyik Szegeden, a másik Mórahalmon. Az utóbbi településen már megkezdődött az építkezés, Szegeden az engedélyekre várnak. Az együttműködésről egyelőre nem tárgyal a két város önkormányzata. A schengeni határok mentén működő logisztikai szolgáltatók láncolatához csatlakozott volna a szegedi központ és a mórahalmi bázis. Úgy tűnik, mindkét létesítmény megvalósul, ám a jövőben egymástól függetlenül működik majd. A homokháton már épül Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere nem cáfolta, hogy külön űton jár a két település. Ennek egyik oka, hogy Nógrádi információi szerint az informatikai háttér nélkül nem valódi logisztikai szolgáltató központot, csupán egy raktárbázist építenek Szegeden. Ezért Mórahalmon ügy döntöttek, nem a szegedi, hanem a jövőbeni békéscsabai, vagy a kecskeméti központhoz csatlakoztatják a már épülő mórahalmi létesítményt. A kisvárosban már megkezdődött a munka, az első lépcsőben 750 millió forintért egy logisztikai bázis alapinfrastruktúráját teremtik meg a már működő ipari parkban. A beruházáshoz szükséges összeg tíz százalékát az EU biztosította, a többi pénzt állami, önkormányzati és vállalkozói forrásból fedezik. Az elsősorban zöldség és gyümölcs raktározásával és elosztásával foglalkozó bázis valamelyik regionális szolgáltató központ igényeit szolgálja majd ki a jövőben. Ez azonban nem a szegedi lesz, mert az Nógrádi szerint csak alapszolgáltatásokat tud majd nyújtani. Szeged hitelből Nem érti a mórahalmi érveket Nagy Sándor. A szegedi városfejlesztési alpolgármester szerint a kormányzati koncepció továbbra is a szegedi regionális logisztikai központ építését preferálja, ezért kaphatott a város 45 hektáros területet a Nemzeti Földalaptól a célra. Ugyanúgy a szegedi tervek támogatását jelenti a kormány közlekedésfejlesztési pobtikája is. Az önkormányzat három nagybefektetővel is tárgyal a beruházásról, hiszen az európai gyakorlat szerint magántőkéből épülnek a logisztikai központok, önkormányzati vagy állami keretből csak az alapinfrastruktúrát építik ki. 1,2 milliárdos beruházás Több későbbi betelepülő mellett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is szándéknyilatkozatot juttatott el az önkormányzathoz, amely szerint a létesülő központban működtetnék regionális belterületi vámkezelésüket, ez pedig Nagy Sándor olvasatában nem kevesebbet jelent, mint hogy valóban regionális jelentőségű logisztikai szolgáltató központ lesz Szegeden. A szegedi központ elvi engedélyes terveit már beadták, elkészültek a látványtervek, megkezdődött a közműtervezés és az alpolgármester szerint nyár elején az építkezés is megindulhat. Amennyiben addig nem sikerül befektetőt találni, ügy a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt.-vei közösen állja a város az 1 milliárd 200 milliós költségeket, és később értékesítik a logisztikai központot. Mórahalom és Szeged önkormányzata már több hónapja nem tárgyal a két település lehetséges együttműködéséről erősítette meg az alpolgármester. K.B. A gazdák meggondolják, érdemes-e most eladósodni Hétfő óta kérhető az újfajta agrárhitel Folytatás az 1. oldalról Magányos traktora hófödte földön Fotó: Gyenes Kálmán A bank ezután fogadhatja el hivatalosan az igényt. A föltételeket a január 22-én megjelent 6/2004-es FVM-rendelet sorolja föl, ez megnézhető például a www.fvm.hu honlapon. Nagy György József gazdálkodó, a makói képviselő-testület mezőgazdasági bizottságának elnöke örül a lehetőségnek, és abban bízik, ehhez a hitelhez könnyű lesz hozzájutni. - Előítéleteim nincsenek, rossz tapasztalataim viszont már vannak, a földhitel és az aszálykárosok számára biztosított lehetőség kapcsán, ez utóbbit pont azok nem tudták kihasználni, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá - mondta a gazdálkodó. - Nagyon örültünk ennek a lehetőségnek, elsősorban azért, mert lehetőséget ad arra, hogy a rövid lejáratú forgóeszközhitelt ötévesre cseréljük, olyanra, amelyiknek a kamattámogatása is nagyon előnyös - felelte kérdésünkre Seres Gyula, a makói Kossuth Szövetkezet elnöke. - Attól tartok, a többség nem tudja, vagy nem meri majd igénybe venni ezt a segítséget mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő -, olyan jelentős a fedezetigény, és olyannyira eladósodtak a termelők az elmúlt években, hogy kevesen felelnek meg a feltételeknek. Hétfő délelőtt tizenegyig mindössze egyetlen hiteligény jutott el az FVM Csongrád megyei hivatalának helyettes vezetőjéig, ám az sem volt ellátva azokkal a mellékletekkel, amelyek szükségesek a rendelet szerint. Szakáll Sándor hivatalvezető-helyettes lapunk kérdésére elmondta, arra számít, a legtöbb igénylő forgóeszközhitelt kér, s ebből vetőmagot, műtrágyát, takarmányt vesz, hogy az évet elindíthassa, ám elképzelhető, hogy a nagyobb gazdaságok beruházásukhoz kérnek segítséget. B.A. Mindennapi cigánykerék Ősztől kötelezően mindennap tornáznak az általános iskolák alsó tagozataiban a gyerekek. - A jogalkotó űj formákat kínál az iskoláknak a mindennapos testnevelés megvalósítására mondta a fentiekre reagálva Szalai fózsef, a szegedi általános iskolai igazgatók szakmai testületének vezetője. Ősztől fölmenő rendszerben fél órával emelkedik a kötelező testnevelésórák száma, miközben a gyermekek összóraszáma csökken. így a többletórákat csak más foglalkozások rovására lehet biztosítani, ezért előfordulhat, hogy kevesebb szakkör vagy felzárkóztatásra szánt idő marad a tantervben. A kötelező tornaórák mellett az iskoláknak vagy délutáni, úgynevezett sportcsoportos, vagy játékos testnevelési foglalkozást kell biztosítaniuk. Ez általában edzéseket, illetve valamilyen egyszerűbb, nem feltétlenül a tornateremben tartott órát jelent: a gyerekek játszhatnak az udvaron, az iskola folyosóján, a tanteremben. Arra is van lehetőség, hogy a szünet felét és a tanórából elvett időt használják ki mozgásra, ez azonban megint fölveti azt a kérdést: melyik órát kurtítsák meg - tette hozzá Szalai. Az általa vezetett tarjáni Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskolában eddig is heti öt testnevelésórája volt a gyerekeknek. Például, ha a 2. b-nek nincs a tornateremben órája délelőtt, akkor a napközis tanítónővel tornáznak a gyerekek. Az osztályból egy kivételével mindenki szereti a tornaórát. Egymást túlkiabálva sorolják a csöppségek, miért. Ha írásórán például elfáradnak, mert ott persze mindig írni kell, akkor utána sokkal jobb kiütőzni. Sőt még matekon is írni kell - panaszolják. A tornaórán viszont erősödünk - hallatszik a bekiabálás. Ezen mindenki jót nevet. Rojikné Kérdő Csilla próbál rendet tartani, de a kapitánylabdázásnak még a gondolata is fölbolydítja az osztályt. A napközis tanító nénivel az aulában, az udvaron vagy a teremben tornáznak. Rojikné speciális, tanteremben is végezhető gerinctorna-gyakorlatot végeztet az osztállyal. Kérésére mutatják is szorgalmasan a másodikosok, hogyan kell a nyakat forgatni, leguggolni, hogy szép egyenes legyen a tartásuk. A tanítónő lelkesen mutatja szakkönyveit: külön továbbképzésen sajátította el a gerinctorna módszertanát. M. B. I.