Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 5. • AKTUÁLIS» 3 Az év utolsó hónapjában ellenzéki levélözön árasztotta el a minisztériumokat Túlteljesítették a 48-at Folytatás az 1. oldalról - Azok a kérdések, amelyekre vá­laszokat várunk, széles réteget érintenek, nyugdíjasokat, mun­kavállalókat, vállalkozókat és egyes térségek jövőjét - jegyezte meg Nógrádi Zoltán. - Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2004 az EU-csatlakozás éve, számos, közvetlenül a társa­dalmat érintő változással. Az ezekkel kapcsolatos kérdésein­ket pedig nem szabadna zavar­keltésnek minősíteni - tette hoz­zá a pártelnök. A Fidesz-MPSZ Csongrád me­gyei. országgyűlési képviselői egyébként alaposan túlteljesítet­ték a frakcióátlagot, a nyolc kép­viselő 48 helyett 74 írásbeli vá­laszt igénylő kérdést küldött a miniszterelnöknek és a miniszte­reknek. A toplistát Szeged koráb­bi polgármestere vezeti. Bartha László (két frakciótársával, Sel­meczi Gabriellával és Frajna Im­rével| 30 levelet küldött, vala­mennyit Kökény Mihálynak. Egyébként a megyei képviselők között az egészségügyi miniszter a „legnépszerűbb", a tárca veze­tője az óév hajrájában 34 (!) kér­dést kapott. Barthát 12 kérdéssel Lázár Já­nos Hódmezővásárhelyi polgár­mester követi, harmadik Vincze László 11 kérdéssel. A dobogóról lecsúszott a frakcióátlagot még mindig 50 százalékkal túlteljesí­tő mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán. A többiek azon­ban átlag alatt teljesítettek: Dobó László és Rákos Tibor 4-4, Martonosi György 3, Farkas Sándor pedig az átlag alig hato­dát, mindössze egyetlen kérdést juttatott el. Érdekes, hogy az utóbbi képviselő is Kökény Mi­hálytól kérdezett. Lázár János azt mondta, hogy EGESZSEG, KOZLEKEDES, MEZOGAZDASAG A Csongrád megyei fideszes országgyűlési képvi­selők a miniszterelnöknek 3, a belügyminiszter­nek 4, az egészségügyi miniszternek 34, az esélyegyenlőségi miniszternek 4, a földművelés­ügyi miniszternek 6, a honvédelmi miniszter­nek 1, a közlekedési miniszternek 8, a környe­zetvédelmi miniszternek 1, az oktatási minisz­ternek 1, a pénzügyminiszternek 2, írásbeli vá­laszt igénylő kérdést küldtek el decemberben. Az utolsót az év utolsó napján. (Rákos Tibor nem regisztrált leveleit a címzetteknél nem vettük fi­gyelembe.) Ugyanakkor nem kérdezték a miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert, az európai uniós ko­ordinációért felelős minisztert, az igazságügymi­nisztert, az informatikai minisztert, a külügy­minisztert, a munkaügyi minisztert, a kulturális minisztert és a sportminisztert. kérdéseinek egy részét már ko­rábban megfogalmazta és be­nyújtotta a frakciónak, amiket onnan csak most továbbítottak a címzetteknek. A hódmezővásár­helyi polgármester is visszauta­sította azokat a kormánypárti ki­jelentéseket, amelyek szerint za­varkeltés lenne a céljuk. - A költ­ségvetés tárgyalása alatt és elfo­gadása után számos, mielőbbi választ igénylő kérdés ielmerült. Ilyen például a Hódmező Rt. pri­vatizációja és a 47-es út építése vagy nem építése - hangsúlyozta Lázár János, aki egyúttal megje­gyezte: számára azért is érthetet­lenek a kormánypárti reakciók, mert a kormányfő és a tárcák ap­parátusainak tagjai azért kapják a fizetésüket, hogy többek között az ellenzék kérdéseire is vála­szoljanak, azaz csak a munkáju­kat végzik. A parlament adatbázisában egyébként Rákos Tibor kérdései nem olvashatóak. A Fidesz sze­gedi csoportjának elnöke szerint ennek csupán technikai okai le­hetnek, ugyanis négy kérdést be­nyújtott. A régi üzletek a kézmosókat megúszták, a térképkészítést azonban nem I O SZ tOZUflk Megmenekültek a garázsboltok a vámon Azt az üzletet sem zárják be, amelyikbe ugyanazon az ajtón jut be az áru és a vásárló. Fotó: Miskolczi Róbert A meglévő garázsboltokat nem hozza lehetetlen helyzetbe az úgynevezett seprűrendelet. A jog­szabály csak az új üzletekre vonatkozik. Felesleges és betarthatatlan kötelezettségeket írt elő a kiskereskedőknek és a vendéglátósoknak a 2003. október 31-én hatályba lépett miniszteri rendelet. A földművelésügyi és az egészségügyi tárca által kiötlött jogszabály az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-hi­giéniai feltételeit szigorította meg oly módon, hogy egy kalap alá vette a gyártókat és az elárusí­tókat. Vagyis az utóbbiakra ugyanazok a szigorú rendelkezések vonatkoztak, mint a termelőüze­mekre. A köznyelvben seprűrendeletnek hívott jogsza­bály például kötelezővé tette, hogy ahol élelmiszer kimérését, csomagolását végzik, ott három méte­ren belül önálló kézmosót, valamint egy legalább kétmedencés mosogatót kell felszerelni. Az árut sem lett volna szabad az eladótéren keresztül a rak­tárba vinni. Ezeket az előírásokat azonban a meglé­vő garázsboltokban nem lehetett volna betartani, mert nincs hely, az üzlet pedig fizikai adottságai miatt képtelen a terjeszkedésre A Kisosz ezt követően elérte - mondta Martonosi István, az érdekvédő szervezet megyei titkára -, hogy decemberben két egyeztetésre kerüljön sor. Először a jogalkotókat és a jogalkalmazókat ültet­ték egy asztalhoz, s elérték, hogy a már működő üz­letek átalakításához nem ragaszkodnak. Az újon­nan megnyíló boltok azonban csak akkor kaphat­nak működési engedélyt, ha a tulajdonosok eleget tesznek az új feltételeknek. Majd hasonló tárgyalá­sokat folytattak az Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­séggel, valamint az ANTSZ-szel, a földművelés­ügyi tárca1 főosztályvezetőjének részvételével. Az FVM részéről ekkor olyan ígéret hangzott el, hogy a rendelethez kiegészítő jogszabályt készítenek, amely a kiskereskedők érdekeit tartja majd szem előtt. Ezt követően Németh Imre földművelésügyi minisztertől levél érkezett a Kisoszhoz, amelyben a tárca vezetője kérte, az érdekképviselet jelölje meg azokat a pontokat, amelyeket lehetetlen megvaló­sítani. A határidő a mai nap, 2004. január 5-e. Nem engedtek viszont a jogalkotók az adminiszt­rációból: a boltosoknak tehát akár tetszik, akár nem, ki kell rakniuk a rágcsálók ellen azokat a bi­zonyos búvó-mérgezőládákat, elhelyezkedésükről térképet kell készíteni, a ládákat arab számokkal emelkedő sorrendben megjelölni és dokumentálni, mennyi fogyott az irtószerből. A takarítást meg kell tervezni, utasításokat írni többek között a „műve­letek gyakoriságáról", az eszközöket adminisztrál­ni, naplószerűen dokumentálni, hány óra hány perckor mi történt, s megjelölni a felelős személye­ket. Hogy segítsenek a többnyire csak egy-két fős boltoknak, a Kisosz elkészítette azon dokumentá­ció mintáját, amelyet majd alkalmazni kell. Martonosi István továbbra is azt vallja, nem a rend, a tisztaság, a kulturált kereskedelem és ven­déglátás ellen ágál a Kisosz, hanem annak érdeké­ben, hogy csak az uniós követelményeket vezessük be, és ne akarjuk azokat túllépni. A rendelet ugyan­is szigorúbb, mint az EU-ban. FEKETE KLÁRA A jövő évi költségvetésben a vámbefizetéseket alapvetően meghatározza, hogy EU-tagként, májustól a beszedett vámok 75 százaléka a brüsszeli, központi kasszát gazdagítja, míg mindösz­sze 25 százaléka marad a magyar büdzsében. A csatlakozást köve­tően a közösségi egységes vámta­rifa szerinti vámtételeket és vámkedvezményeket kell alkal­mazni a harmadik országokból származó termékbehozatal fize­tési kötelezettségének meghatá­rozásakor. Ár-adat PANEK SÁNDOR Mit sírnak ? Van ezeknek pénzük! - mutatott körbe a december végi zsúfolt bevásárolóközponton egy alkalmi politikus, bosszú­san, mert a megpakolt kosarak miatt nem haladt a sor, ilyen kó­dolatlanul fejezve ki, amit Lendvay Ildikó, az MSZP frakcióveze­tője úgy fogalmazott, hogy a 2003-as esztendő jobb életviszonyo­kat hozott a családok jelentős részének, 2004-ben pedig folytató­dik a szociális korrekció. Tény, hogy az üzletek zsúfoltak voltak az ünnepek előtt, bár nem vall nagy éleslátásra, hogy a karácso­nyi bevásárlásból a magyar vásárlóerőre vonjunk le következte­tést, hiszen a családi kasszák jó része feltehetőleg kimerült az ár­emelések előtti utolsó nagy költekezésben. Arról a rég megismert jelenségről nem is beszélve, hogy december végén az emberek, számítva a januári „rablásra" minden mozgósítható pénzüket árura költik. A még jobb életviszonyok azért a kelleténél drasztikusabban köszöntenek be 2004 januárjában. Talán könnyebb is lenne ösz­szeszámlálni azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak a körét, amelyek idén nem drágulnak. Többet fizetünk a gázért, a villa­nyért, az élelmiszerekért, a gyógyszerekért, a vonatozásért, a bu­szozásért, az autósztrádáért, egyes élvezeti cikkekért - ez így együtt sokkolóan hat. Az áremelések szinte minden területet érintenek, amelyre egy hétköznapi család rendszeresen költ, va­gyis ebben az évben a megélhetésnek majdnem minden terüle­tén takarékosságra, visszafogásra kényszerülünk majd. Lényegében ez volt a nehéz gazdasági helyzetből kiutat kereső megszorító politika célja: az emberek ne költekezzenek, ne ve­gyenek fel hiteleket, mert adósságaik és félre nem tett pénzük az állam finanszírozását hozzák hátrányos helyzetbe. Az állam ­nem először már - arra kényszeríti polgárait, hogy közvetett úton saját életkörülményeik változtatásával, lényegében saját zsebük­ből járuljanak hozzá a balszerencsésen alakult, vagy a kormány­zati politika által rossz irányba vitt állami finanszírozáshoz. Acz áremelések többsége az áfakulcsok és a jövedéki adó emelkedése miatt következik be, ez pedig tudatos gazdaságpolitikai döntés volt: igaz, a személyi jövedelemadó enyhe csökkentésével járt együtt. Az áremelések idén különösen szerencsétlen időszakban jöt­tek, hiszen az uniós csatlakozás következményei mármost janu­árban éreztetik első, az árakra gyakorolt hatásukat. Az uniós jog­harmonizáció nyomán ugyanis megszűnt a nulla százalékos áfa­kulcs, ezentúl öt százalék lesz a legalacsonyabb adótartalom; ez indokolja a gyógyszerárak újbóli emelkedését. A betegeknek ugyan csak a térítési díj után kell áfát fizetni, a többit a biztosító veszi át, de az emelés így is idegborzoló, hiszen elsősorban az idő­seket érinti. Az igazán sokkoló azonban az lehet - ne legyen iga­zam -, ha 2004-ben a csatlakozással járó jövedelemszerzési és gazdasági átrendeződéssel Magyarországon pusztán a piac sza­badsága miatt a legjobb szándékú politika mellett is megismét­lődne az árak ugrása. Sertésfelvásárlási ár: hullámhegyek, hullámvölgyek Januárban támogatás várható Hároméves hullámokban emel­kedik, s zuhan a sertésfelvá­sárlási ár. Az uniós csatlakozás részben javíthatja a magyar ser­téstartók lehetőségeit. Január­ban a Vágóhíd- és Hústermék­tanács a termelők támogatását tervezi. - Amikor kevés a sertés, e keve­set a termelők jó áron tudják ér­tékesíteni, ez a hullámhegy. Föl­szaporitják az állományt, erre vi­szont, a mennyiség megnőttével, lezuhan az ár, ez a hullámvölgy ­magyarázza a sertésfelvásárlási árak ingadozásának okát Huszár Lajos, a hódmezővásárhelyi Gáz­dasági Egyesület elnöke. Egyéb­ként Nyugat-Európában is ugyanígy ingadozik az ár, ott azonban a termelők a tartaléka­ikból könnyebben kibekkelik a kedvezőtlen periódust. A hagyo­mányosan sertéshús-nagyhata­lomnak számító Dániában és másutt a takarmány-előállítás, a húsfeldolgozás is a termelők, az­az a gazdaszövetségek kezében van - így az itt keletkezett jöve­delmekből is a termelők része­sülnek. Segíthet-e a helyzeten az EU-csatlakozás? Részben igen: nem kerül be sertés - mint a kö­zelmúltban történt - a jelenlegi uniós országokból a nálunk elő­állítottnál olcsóbban. Ugyanak­kor tudni kell, hogy az uniós pia­con belül továbbra sem lesz túl könnyű érvényesülnünk. Távla­tilag pedig elgondolkodtató: a ro­hamléptekben fejlődő Kína a vi­lág sertésállományának felét ál­lítja elő, s bár jelenleg nem túl sokat exportál, ez később változ­hat, ami kihathat az egész unió sertéstermelőinek helyzetére. Az uniós csatlakozás részben megoldja a sertéstartók gondja­it. • • Fotó: Tésik Attila - Jelenleg hullámvölgyben, 210-230 forint között van a ser­téshús kilójának fölvásárlási ára; a hullámhegy 2001 -ben volt, akkor 406 forintot adtak érte -, ez az előrejelzések szerint jövőre maximum 280 forintig mehet föl. Ha ehhez bizonyos mértékű állami támogatás is társul, ebből már meg lehet élni - mondja a gazdasági egyesület elnöke. Hozzátéve: az állam a közelmúltban exportpályázatot hirdetett meg, ami biztató lehe­tőségeket nyújthat a legjobb mi­nőséget termelők számára. S a Vágóhíd- és Hústerméktanács (VHT) januárban, a tervek sze­rint, 5000 forintot fizet minden leadott, minőségi vágósertés után. így igyekszik megkönnyí­teni a sertéstartók számára a legkritikusabbnak számító hó­napot. [anuárt azért nehéz „túl­élniük" a termelőknek, mert a nagy karácsonyi, szilveszteri vá­sárlási szezon után, részben túl a disznóvágások korszakán is, tele a kamra, a hűtő hústermé­kekkel, így alig akad, aki vásá­rolna sertést. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents