Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 5. • AKTUÁLIS» 3 Az év utolsó hónapjában ellenzéki levélözön árasztotta el a minisztériumokat Túlteljesítették a 48-at Folytatás az 1. oldalról - Azok a kérdések, amelyekre válaszokat várunk, széles réteget érintenek, nyugdíjasokat, munkavállalókat, vállalkozókat és egyes térségek jövőjét - jegyezte meg Nógrádi Zoltán. - Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2004 az EU-csatlakozás éve, számos, közvetlenül a társadalmat érintő változással. Az ezekkel kapcsolatos kérdéseinket pedig nem szabadna zavarkeltésnek minősíteni - tette hozzá a pártelnök. A Fidesz-MPSZ Csongrád megyei. országgyűlési képviselői egyébként alaposan túlteljesítették a frakcióátlagot, a nyolc képviselő 48 helyett 74 írásbeli választ igénylő kérdést küldött a miniszterelnöknek és a minisztereknek. A toplistát Szeged korábbi polgármestere vezeti. Bartha László (két frakciótársával, Selmeczi Gabriellával és Frajna Imrével| 30 levelet küldött, valamennyit Kökény Mihálynak. Egyébként a megyei képviselők között az egészségügyi miniszter a „legnépszerűbb", a tárca vezetője az óév hajrájában 34 (!) kérdést kapott. Barthát 12 kérdéssel Lázár János Hódmezővásárhelyi polgármester követi, harmadik Vincze László 11 kérdéssel. A dobogóról lecsúszott a frakcióátlagot még mindig 50 százalékkal túlteljesítő mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán. A többiek azonban átlag alatt teljesítettek: Dobó László és Rákos Tibor 4-4, Martonosi György 3, Farkas Sándor pedig az átlag alig hatodát, mindössze egyetlen kérdést juttatott el. Érdekes, hogy az utóbbi képviselő is Kökény Mihálytól kérdezett. Lázár János azt mondta, hogy EGESZSEG, KOZLEKEDES, MEZOGAZDASAG A Csongrád megyei fideszes országgyűlési képviselők a miniszterelnöknek 3, a belügyminiszternek 4, az egészségügyi miniszternek 34, az esélyegyenlőségi miniszternek 4, a földművelésügyi miniszternek 6, a honvédelmi miniszternek 1, a közlekedési miniszternek 8, a környezetvédelmi miniszternek 1, az oktatási miniszternek 1, a pénzügyminiszternek 2, írásbeli választ igénylő kérdést küldtek el decemberben. Az utolsót az év utolsó napján. (Rákos Tibor nem regisztrált leveleit a címzetteknél nem vettük figyelembe.) Ugyanakkor nem kérdezték a miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert, az európai uniós koordinációért felelős minisztert, az igazságügyminisztert, az informatikai minisztert, a külügyminisztert, a munkaügyi minisztert, a kulturális minisztert és a sportminisztert. kérdéseinek egy részét már korábban megfogalmazta és benyújtotta a frakciónak, amiket onnan csak most továbbítottak a címzetteknek. A hódmezővásárhelyi polgármester is visszautasította azokat a kormánypárti kijelentéseket, amelyek szerint zavarkeltés lenne a céljuk. - A költségvetés tárgyalása alatt és elfogadása után számos, mielőbbi választ igénylő kérdés ielmerült. Ilyen például a Hódmező Rt. privatizációja és a 47-es út építése vagy nem építése - hangsúlyozta Lázár János, aki egyúttal megjegyezte: számára azért is érthetetlenek a kormánypárti reakciók, mert a kormányfő és a tárcák apparátusainak tagjai azért kapják a fizetésüket, hogy többek között az ellenzék kérdéseire is válaszoljanak, azaz csak a munkájukat végzik. A parlament adatbázisában egyébként Rákos Tibor kérdései nem olvashatóak. A Fidesz szegedi csoportjának elnöke szerint ennek csupán technikai okai lehetnek, ugyanis négy kérdést benyújtott. A régi üzletek a kézmosókat megúszták, a térképkészítést azonban nem I O SZ tOZUflk Megmenekültek a garázsboltok a vámon Azt az üzletet sem zárják be, amelyikbe ugyanazon az ajtón jut be az áru és a vásárló. Fotó: Miskolczi Róbert A meglévő garázsboltokat nem hozza lehetetlen helyzetbe az úgynevezett seprűrendelet. A jogszabály csak az új üzletekre vonatkozik. Felesleges és betarthatatlan kötelezettségeket írt elő a kiskereskedőknek és a vendéglátósoknak a 2003. október 31-én hatályba lépett miniszteri rendelet. A földművelésügyi és az egészségügyi tárca által kiötlött jogszabály az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szigorította meg oly módon, hogy egy kalap alá vette a gyártókat és az elárusítókat. Vagyis az utóbbiakra ugyanazok a szigorú rendelkezések vonatkoztak, mint a termelőüzemekre. A köznyelvben seprűrendeletnek hívott jogszabály például kötelezővé tette, hogy ahol élelmiszer kimérését, csomagolását végzik, ott három méteren belül önálló kézmosót, valamint egy legalább kétmedencés mosogatót kell felszerelni. Az árut sem lett volna szabad az eladótéren keresztül a raktárba vinni. Ezeket az előírásokat azonban a meglévő garázsboltokban nem lehetett volna betartani, mert nincs hely, az üzlet pedig fizikai adottságai miatt képtelen a terjeszkedésre A Kisosz ezt követően elérte - mondta Martonosi István, az érdekvédő szervezet megyei titkára -, hogy decemberben két egyeztetésre kerüljön sor. Először a jogalkotókat és a jogalkalmazókat ültették egy asztalhoz, s elérték, hogy a már működő üzletek átalakításához nem ragaszkodnak. Az újonnan megnyíló boltok azonban csak akkor kaphatnak működési engedélyt, ha a tulajdonosok eleget tesznek az új feltételeknek. Majd hasonló tárgyalásokat folytattak az Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, valamint az ANTSZ-szel, a földművelésügyi tárca1 főosztályvezetőjének részvételével. Az FVM részéről ekkor olyan ígéret hangzott el, hogy a rendelethez kiegészítő jogszabályt készítenek, amely a kiskereskedők érdekeit tartja majd szem előtt. Ezt követően Németh Imre földművelésügyi minisztertől levél érkezett a Kisoszhoz, amelyben a tárca vezetője kérte, az érdekképviselet jelölje meg azokat a pontokat, amelyeket lehetetlen megvalósítani. A határidő a mai nap, 2004. január 5-e. Nem engedtek viszont a jogalkotók az adminisztrációból: a boltosoknak tehát akár tetszik, akár nem, ki kell rakniuk a rágcsálók ellen azokat a bizonyos búvó-mérgezőládákat, elhelyezkedésükről térképet kell készíteni, a ládákat arab számokkal emelkedő sorrendben megjelölni és dokumentálni, mennyi fogyott az irtószerből. A takarítást meg kell tervezni, utasításokat írni többek között a „műveletek gyakoriságáról", az eszközöket adminisztrálni, naplószerűen dokumentálni, hány óra hány perckor mi történt, s megjelölni a felelős személyeket. Hogy segítsenek a többnyire csak egy-két fős boltoknak, a Kisosz elkészítette azon dokumentáció mintáját, amelyet majd alkalmazni kell. Martonosi István továbbra is azt vallja, nem a rend, a tisztaság, a kulturált kereskedelem és vendéglátás ellen ágál a Kisosz, hanem annak érdekében, hogy csak az uniós követelményeket vezessük be, és ne akarjuk azokat túllépni. A rendelet ugyanis szigorúbb, mint az EU-ban. FEKETE KLÁRA A jövő évi költségvetésben a vámbefizetéseket alapvetően meghatározza, hogy EU-tagként, májustól a beszedett vámok 75 százaléka a brüsszeli, központi kasszát gazdagítja, míg mindöszsze 25 százaléka marad a magyar büdzsében. A csatlakozást követően a közösségi egységes vámtarifa szerinti vámtételeket és vámkedvezményeket kell alkalmazni a harmadik országokból származó termékbehozatal fizetési kötelezettségének meghatározásakor. Ár-adat PANEK SÁNDOR Mit sírnak ? Van ezeknek pénzük! - mutatott körbe a december végi zsúfolt bevásárolóközponton egy alkalmi politikus, bosszúsan, mert a megpakolt kosarak miatt nem haladt a sor, ilyen kódolatlanul fejezve ki, amit Lendvay Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a 2003-as esztendő jobb életviszonyokat hozott a családok jelentős részének, 2004-ben pedig folytatódik a szociális korrekció. Tény, hogy az üzletek zsúfoltak voltak az ünnepek előtt, bár nem vall nagy éleslátásra, hogy a karácsonyi bevásárlásból a magyar vásárlóerőre vonjunk le következtetést, hiszen a családi kasszák jó része feltehetőleg kimerült az áremelések előtti utolsó nagy költekezésben. Arról a rég megismert jelenségről nem is beszélve, hogy december végén az emberek, számítva a januári „rablásra" minden mozgósítható pénzüket árura költik. A még jobb életviszonyok azért a kelleténél drasztikusabban köszöntenek be 2004 januárjában. Talán könnyebb is lenne öszszeszámlálni azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak a körét, amelyek idén nem drágulnak. Többet fizetünk a gázért, a villanyért, az élelmiszerekért, a gyógyszerekért, a vonatozásért, a buszozásért, az autósztrádáért, egyes élvezeti cikkekért - ez így együtt sokkolóan hat. Az áremelések szinte minden területet érintenek, amelyre egy hétköznapi család rendszeresen költ, vagyis ebben az évben a megélhetésnek majdnem minden területén takarékosságra, visszafogásra kényszerülünk majd. Lényegében ez volt a nehéz gazdasági helyzetből kiutat kereső megszorító politika célja: az emberek ne költekezzenek, ne vegyenek fel hiteleket, mert adósságaik és félre nem tett pénzük az állam finanszírozását hozzák hátrányos helyzetbe. Az állam nem először már - arra kényszeríti polgárait, hogy közvetett úton saját életkörülményeik változtatásával, lényegében saját zsebükből járuljanak hozzá a balszerencsésen alakult, vagy a kormányzati politika által rossz irányba vitt állami finanszírozáshoz. Acz áremelések többsége az áfakulcsok és a jövedéki adó emelkedése miatt következik be, ez pedig tudatos gazdaságpolitikai döntés volt: igaz, a személyi jövedelemadó enyhe csökkentésével járt együtt. Az áremelések idén különösen szerencsétlen időszakban jöttek, hiszen az uniós csatlakozás következményei mármost januárban éreztetik első, az árakra gyakorolt hatásukat. Az uniós jogharmonizáció nyomán ugyanis megszűnt a nulla százalékos áfakulcs, ezentúl öt százalék lesz a legalacsonyabb adótartalom; ez indokolja a gyógyszerárak újbóli emelkedését. A betegeknek ugyan csak a térítési díj után kell áfát fizetni, a többit a biztosító veszi át, de az emelés így is idegborzoló, hiszen elsősorban az időseket érinti. Az igazán sokkoló azonban az lehet - ne legyen igazam -, ha 2004-ben a csatlakozással járó jövedelemszerzési és gazdasági átrendeződéssel Magyarországon pusztán a piac szabadsága miatt a legjobb szándékú politika mellett is megismétlődne az árak ugrása. Sertésfelvásárlási ár: hullámhegyek, hullámvölgyek Januárban támogatás várható Hároméves hullámokban emelkedik, s zuhan a sertésfelvásárlási ár. Az uniós csatlakozás részben javíthatja a magyar sertéstartók lehetőségeit. Januárban a Vágóhíd- és Hústerméktanács a termelők támogatását tervezi. - Amikor kevés a sertés, e keveset a termelők jó áron tudják értékesíteni, ez a hullámhegy. Fölszaporitják az állományt, erre viszont, a mennyiség megnőttével, lezuhan az ár, ez a hullámvölgy magyarázza a sertésfelvásárlási árak ingadozásának okát Huszár Lajos, a hódmezővásárhelyi Gázdasági Egyesület elnöke. Egyébként Nyugat-Európában is ugyanígy ingadozik az ár, ott azonban a termelők a tartalékaikból könnyebben kibekkelik a kedvezőtlen periódust. A hagyományosan sertéshús-nagyhatalomnak számító Dániában és másutt a takarmány-előállítás, a húsfeldolgozás is a termelők, azaz a gazdaszövetségek kezében van - így az itt keletkezett jövedelmekből is a termelők részesülnek. Segíthet-e a helyzeten az EU-csatlakozás? Részben igen: nem kerül be sertés - mint a közelmúltban történt - a jelenlegi uniós országokból a nálunk előállítottnál olcsóbban. Ugyanakkor tudni kell, hogy az uniós piacon belül továbbra sem lesz túl könnyű érvényesülnünk. Távlatilag pedig elgondolkodtató: a rohamléptekben fejlődő Kína a világ sertésállományának felét állítja elő, s bár jelenleg nem túl sokat exportál, ez később változhat, ami kihathat az egész unió sertéstermelőinek helyzetére. Az uniós csatlakozás részben megoldja a sertéstartók gondjait. • • Fotó: Tésik Attila - Jelenleg hullámvölgyben, 210-230 forint között van a sertéshús kilójának fölvásárlási ára; a hullámhegy 2001 -ben volt, akkor 406 forintot adtak érte -, ez az előrejelzések szerint jövőre maximum 280 forintig mehet föl. Ha ehhez bizonyos mértékű állami támogatás is társul, ebből már meg lehet élni - mondja a gazdasági egyesület elnöke. Hozzátéve: az állam a közelmúltban exportpályázatot hirdetett meg, ami biztató lehetőségeket nyújthat a legjobb minőséget termelők számára. S a Vágóhíd- és Hústerméktanács (VHT) januárban, a tervek szerint, 5000 forintot fizet minden leadott, minőségi vágósertés után. így igyekszik megkönnyíteni a sertéstartók számára a legkritikusabbnak számító hónapot. [anuárt azért nehéz „túlélniük" a termelőknek, mert a nagy karácsonyi, szilveszteri vásárlási szezon után, részben túl a disznóvágások korszakán is, tele a kamra, a hűtő hústermékekkel, így alig akad, aki vásárolna sertést. F.CS.