Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

4 •JUBILÁL A SZEGEDI BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT* HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 5. Kezdők és haladók együtt táncoltak a korcsolyapályán Jégre mentek a szünet végén Folytatás az 1. oldalról A Molnár testvérek már régi „motorosok" a jégen. - Én csak csúszkálgatok, de a bátyám két és fél éve jéghokizik - mondta egy szuszra az ötéves Palika. A nagytesó, vagyis a hat év­vel idősebb Péter igazi jéghoki alkat: erős, zö­mök testalkat, széles váll. - Sokan félnek már a gondolattól is, hogy velem ütközzenek - húzta ki magát magabiztosan Péter. Kor­csolyatudását demonstrálva hatalmas lendü­lettel lökte el magát a palánktól, majd ugyan­ekkora lendülettel fenékre is esett a pálya kö­zepén. Lehet, hogy a meccseken is ezt a tech­nikát alkalmazza! - Fiam, utoljára mondom, hogy ha csúszol, ne hajolj előre, mert orra esel! - tanítgatta gyermekét egy szigorú atya. Csemetéje ösz­szeszorított szájjal újból megpróbálta. Pár métert úgy ment, mint aki karót nyelt, vi­szont talpon maradt. Ennek annyira meg­örült, hogy mosolyogva apja felé fordult és... egy hatalmas koppanással a palánk állította meg. - föl van, Gabikám! Az ütközés már megy, most gyakoroljuk a palánk nélküli megállást! - nevetett biztatóan a „jégpapa". Az apró termetű másodikos Tóth Melinda nővére korcsolyacipőjében feszített. - Kicsit nagy, de három zoknit húztam és a cipő orrát kitömtem vattával - avatott be Melcsi a rész­letekbe. Saját cipőjét már kinőtte, amit pedig most hozott neki a Jézuska, „színhibás"! ­Zöld a kabátom, zöld a nadrágom, hogy ve­gyem fel ezekhez a kék korcsolyát - tárta szét karjait az aprócska lány. Ezért nem volt más megoldás, mint a nővére nagy, de az öltözék színéhez remekül passzoló lábbelije. A téli szünet utolsó hétvégéjén két kamasz­lány már az esti jégdiszkóra készült. - Kinéz­tem magamnak azt a magas, fekete hajú srá­cot. Bízom benne, hogy ő is marad a dizsire! - nevetett egyikük, Király Kamilla. Barátnő­jével, Bátorh Edittel osztálytársak is egyben. A két gimis lány annyira nem várta a taní­tást. - Szerintem már a héten dolgozatot írunk, ahogy ismerem a tanárainkat - szo­morkodott Edit. KORMOS TAMÁS Deák fózsefÁion és a csongrádi táj Természetes világ - más szemmel Szombaton még egy szegedit döntőbe juttathat a közönség Aczél Gergő a Megasztár-villában Hajdú Klára is a nézők szavazataira számít. KÖRKÉP ALGYŐ. A faluház galériájában helyet biztosítanak a helyi ipar- és népművészek alkotásainak, munkáinak. A különféle kézműves munkákat a faluház nyitva tartási idejében nézhetik meg az érdeklődők. BALÁSTYA. Az idén is folytatódnak a jógatanfolyamok a művelődési házban. Az érdeklődőket először január 7-én délután öt órától várják a szervezők. Ezt követően a további foglalkozásokat is mindig szerdánként tartják. DOMASZÉK. Nemrég a községi könyvtár pályázatot írt ki. Olyan írásokat vártak a szervezők, amelyek bemutatták a helyi Zöldfás iskola történetét, illetve mindennapjait. A pályázat már lezárult, eredményt is hirdettek. Viszont továbbra is várnak a könyvtárba olyan írásokat, amelyek a község más, egykori oktatási intézményét mutatnák be a fiataloknak. így a Csala (Külső-feketeszéli), a Tóth János (kunhalmi), vagy a Belsó-feketeszéli iskolát, régi tanyai tanítókat, valamint nevezetes iskolai eseményeket is bemutathatnak az egykori diákok. FORRÁSKÚT. Áldíjbeszedők járják a térséget, illetve a községet. Az ismeretlenek főleg idős emberektől csalnak ki pénzt. A szolgáltatók felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy ők csak olyan díjbeszedőket alkalmaznak, akik arcképes igazolvánnyal rendelkeznek. Kérik a lakosságot, hogy annak ne fizessenek, akinek nincs ilyen igazolványa. MÓRAHALOM. A városban megemlékeznek a száz éve született Tóth Menyhértről. A Kossuth-díjas festőművész 1904. január 2-án született Szeged-alsótanyaközpontban, a mai mórahalmi Gerle-birtok cselédsorán. A Tóth család két év után Miskére költözött, s a Kalocsától tíz kilométerre lévő faluban élte le az életét és ott is temették el 1980 januárjában a festőt. Érdekesség, hogy halála előtt pár hónappal, pontosabban 1979 őszén rendezték meg első kiállítását Mórahalmon, ahol mind a mai napig a városi könyvtár őrzi a nevét. A centenáriumi ünnepség első részét Miskén rendezik, majd júliusban Mórahalmon folytatódik a megemlékezés. PUSZTASZER. 120 éve indították el a közoktatást a településen. Ezt többek között jótékonysági szülők báljával is megünnepelték a pusztaszeriek. A rendezvény bevételét az általános iskolában az oktatás fejlesztésére fordítják. A pusztaszeri iskolába járt, majd később ott is tanított Baginé Makra Ilona. A tanárnő ezt követően húsz esztendőn keresztül volt az algyői általános iskola igazgatója. Nemrég a nyugdíjas pedagógus létrehozott egy alapítványt, amely segíti a pusztaszeri általános iskola további fejlesztését, valamint az ott folyó tanító-nevelő rqunka feltételeit javítja. RÖSZKE. A közúti határátkelőn egy bolgár állampolgárt tartóztattak fel. A férfit három évre kitiltották, egyúttal kiutasították Magyarország területéről, ugyanis a megengedettnél 458 nappal többet tartózkodott hazánkban. Rajta kívül egy szerb-montenegrói állampolgárt is elfogtak a határon, akit adótartozása miatt az APEH körözött. A férfit átadták az adóhatóságnak. A csongrádi Deák József Áron a Szegedi Tüdományegyetem haligatója nemcsak a termé­szet rajongójaként, hanem egy országos program aktív részvevőjeként is felhívja a fi­gyelmet környezetünk védel­mére. „A természetes környezet jövőjé­nek egészséges alakításához az egyes területek, élőhelyek múlt­ját is ismernünk kell" - vallja a csongrádi Deák József Áron, a Szegedi Tudományegyetem ég­hajlat és tájföldrajzi tanszékének harmadéves hallgatója, akinek tevékenysége és adatgyűjtései eredményeként 1996-ra létrejött a Csongrád-nagyréti Természet­védelmi Terület. Az élővilág rej­telmei iránt már gyermekkora óta rajongó ifjú kutató manapság egy viszonylag új tudományág, a tájökológia jelentőségét hangsú­lyozza, mivel az a természetvé­delem gyakorlati alkalmazását jelenti. A csongrádi fiatalember aktív részvevője annak az országos programnak, amely hazánk élő­helytérképének és információs adatbázisának elkészítését céloz­ta meg. Deák József Áron a kuta­tómunka mellett a dél-alföldi ré­gió felelőseként koordinációs és minőségbiztosítási feladatokat is ellát. Mint megjegyezte, ha az EU-ban az utolsók közt is kezd­tünk bele, végre nálunk is folya­matban van e fontos információs háttér felállítása. Az elkészült munka a természetvédelmi keze­lés alapadatbázisa lesz, melynek segítségével elkerülhető, hogy fe­leslegesen keveredjünk konflik­tusba a természettel - véli Deák József Áron. A dél-alföldi régión belül a ku­tatót szoros kötelék fűzi szűkebb hazájához, a Csongrád környéki tájhoz. A Tari László Múzeum gondozásában megjelenő Múze­umi Füzetek lapjain olvasható publikációja e tájegység történe­tét, aktuális és múltbeli vegetáci­ós térképét tária az olvasók elé. A táj utóbbi kétszáz éves változása­inak bemutatására tájtörténeti térképsorozatot készített, mely­ből négy térkép a múzeum Csongrád népélete című kiállítá­sának vízi életet bemutató részé­ben is látható. Tanulmánya fel-* hívja a figyelmet a tájökológiai kutatások fontosságára; ezek nélkülözhetetlenek a tájtervezés, természetvédelmi és gazdasági kérdések eldöntésénél. Deák József Áron ilyen és eh­hez hasonló témákról tartott ér­dekes előadást a csongrádi múze­umban. Itt elgondolkodtató elemzéssel szólt ember és kör­nyezete olykor felemás egységé­ről, megemlítve a csongrádi kör­nyezet szempontjából fontos nö­vény- és állattípusokat. Ritka, el­tűnőben lévő madárfajok fotói­val mutatott rá a természet töré­keny szépségeire, s kifejtette: jót tenne a külterjes állattartás tá­mogatása, erdeinkben pedig a hazai fajok telepítése. Az elő­adással kapcsolatosan Szűcs Ju­dit, a csongrádi múzeum vezető­je elmondta: a Múzeumi Füzetek következő számában az ártéri gazdálkodásról lesz szó, mely té­ma feldolgozásában Deák József Áron is közreműködik. P. K. A hét végén egy budapesti lu­xuslakásba költözött a Megasz­tár döntőjébe bejutott tíz „ama­tőr" énekes, köztük a szegedi Aczél Gergő. Még két verseny­zőt a közönség is bejuttathat a legjobbak közé: egy szegedi lány, Hajdú Klára is számít a nézők szavazataira. Közös otthonba költöztek a TV 2 Megasztár című műsorának már döntőbe jutott versenyzői. A tíz énekes szombat délután vette birtokba a budapesti lu­xuslakást. Köztük van a szegedi balett-táncos Aczél Gergő is. A fiatalember elmondta, nincse­nek sem bezárva, sem elzárva a külvilágtól. Az ötödik emeleti, 260 négyzetméteres lakásból mindenki akkor megy el, és ak­kor megy vissza, amikor akar. Egyedül a kötelező programjaik kötik őket röghöz. Gergőnek nagyon tetszik a la­kás. A hatalmas nappaliban, amely közös légterű az amerikai rendszerű konyhával, zongora és tévé is része a berendezésnek. A játékosok öt szobán osztoznak. Egyetlen helyiség sincs bekame­rázva, azt mindig előre tudják, ha forgatócsoport érkezik. A há­rom fiú egyetlen szobát használ. Gergő úgy fogalmazott, nagyon jó a társaság, mindenkivel meg­találta a közös hangot. És bár be­szélgetésünkkor még tele volt a lakás újságírókkal, már akkor el­kezdték a bulizást, és azon gon­dolkoztak, hol ünnepeljék meg „közös életük" első napját. A tíz lakóhoz szombaton a közönség szavazatai alapján újabb két játékos csatlakozik. Öt fiatalt a zsűri az elődöntők­ből úgy juttatott tovább, hogy sorsukról a nézők döntenek, egy versenyző pedig az interne­tes szavazás győzteseként vehet részt a megmérettetésen. Szom­baton ők hatan mutatkoznak be ismét élő műsorban, a két leg­több szavazatot szerző játékos pedig bekerül a döntőbe. Az elő­döntő résztvevője egy szegedi lány. Hajdú Klára már nagyon készül. Mint mondta, egy Char­lie-számot énekel majd, de az még bizonytalan, hogy melyi­ket. Lehet, hogy csak az utolsó Az ünnepek fele a hét végére esik Az idei esztendő is tíz ünnep­napot tartogat a számunkra, ám miután ezek fele, kissé szeren­csétlenül éppen a hét végére esik, kevesebb lesz a hivatalos munkaszüneti napok száma. MUNKATÁRSUNKTÓL A 2003-as év csúcsot produkált az­zal, hogy ünnepeink zöme hétköz­napra esett, így az előre ledolgo­zandó munkanapok és az azt kö­vető hosszú hétvégék - mint ami­lyen például a mostani ötnaposra nyúlt karácsony is - megkavarták a megszokott rendet. Tíz, a nap­tárban piros betűvel jelzett napot találhat az, aki a 2004-es naptárát végigböngészi, s a szemlélődő azt is megállapíthatja, ezen jeles na­pokból jó néhány szombatra vagy vasárnapra esik. Az, hogy a mun­kaszüneti nap éppen pihenőnapra jut, azt is jelenti: ennyivel nő az ál­talános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. Az idén május 1-je, október 23-a, december 25-e és december 26-a esik szombatra vagy vasárnapra. A csakis hétfőre eső ünnepnapokra, mint a Húsvét és a Pünkösd, érte­lemszerűen nem csodálkozunk rá, ám hét elejére és végére gyűltek más jeles alkalmak is: március 15-e és november elseje hétfőre, augusztus 20-a péntekre esik. A négy problémás nap, amelye­ken munkaszüneti napjainkat hétvégén fogjuk „élvezni", az or­szágos összesített termelési érték­ben is kimutatható. Ilyenkor ugyanis csökken a termelés és nő a lakossági energiafelhasználás. A munkaadói érdekképvisele­tek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap, a december 24-e törvénybe iktatása 15 milli­árd forint bevétel nélküli kerese­ti- és járulék kiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléski­esés piaci hatásain kívül. Fotó: Miskolczi Róbert pillanatban dönt. A szegedi lány nem bocsátkozott találga­tásokba, hogy melyiküknek van esélye a továbbjutásra. Azt el­mondta, nagyon szeretne beke­rülni a döntőbe, hiszen barátai, Gergő, Heni és Zoli már mesél­tek neki arról, milyen jó a lakás és a társaság. Nagyon bízik a nézőkben, reméli, hogy szom­baton minél több szavazatot kap és bejut a döntőbe. TÍMÁR KRISZTA Örömtánc a jégen - egy nappal az iskolakezdés előtt. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents