Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

NOI TAKTIKAK ES PRAKT1KAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN mmmmmmmmm •mmmmmsmmm wmmmmrnmtsmmBm^lí^^BSS^^ŰKSIUmm SZERKESZTI: SZABÓ CSILLA ÉS LÉVA Y GIZELLA • 2004. JANUÁR 22. MEGOLDÁS LEHET A KIVÁRÁS, A VITA, A TOLERANCIA ÉS A HUMOR Veszekedni tudni kell! Zaklatott világunk a párkapcsolatokat is egyre jobban kikezdi, a közös megoldást kereső és hozó vitatkozások sajnos átcsúsznak veszekedésekbe. Vannak azonban „kezelési technikák", melyek segíthetnek. Korunk konfliktusai közül egyre súlyosabbá válik, hogy az otthonok már nem a családi tűzhely melegét, harmóniáját jelentik, hanem egyre inkább családi tűzfészkek. Feszültségekkel, vitákkal, mindennapos veszekedésekkel. Rosszabb esetben kompromisszumkészség nélküli, gyűlölködéssel, meneküléskényszerrel, kialakuló lelki és testi betegségekkel és pszichésen megnyomorított gyerekekkel. Egyre több a veszekedést kirobbantó szikra, kisebb a tolerancia, a megértési és megegyezési hajlandóság, durva, sértő a hangvétel, dühből és erőből vitatkoznak, s nincs bocsánatkérés és megbékélés. Pedig az ostromállapot - a lélekbúvár szakemberek szerint - feloldható: meg kell tanulni veszekedni. Amerikai párkapcsolati tanácsadók szerint (mellesleg békebeli dédszüleink „receptjei" alapján) az első lecke, hogy egyszer mindenki üljön le átgondolni, mit is jelent valójában a szeretet, a megértés, az egymáshoz tartozás, a türelem. Szavak-e csak, vagy van tartalmuk is számunkra? Tudjuk-e értel\ ^ . j A problémákat legjobb még aznap megbeszélni Boldogtalan örökség A szülői veszekedéseknél a gyerekekbe beleivódik minden rossz szó és gesztus, a negatív ingerek szorongást, félelmet váltanak ki bennük, zaklatottá, magukba fordulókká, bizonytalanná, depresszióssá, esetleg agresszívvé válnak. S viszik majd az apai, anyai negatív példákat saját párkapcsolatukba, saját szülői magatartásukba. Az olyan kisfiú, aki évekig azt látta, az apja „vitakultúrája" abban állt, hogy élete párját csak kritizálta, leordította, megalázta, nagy valószínűséggel maga is hasonlóképpen veszekedik majd, folyamatosan megszégyenítve társát, nem tűrve ellentmondást. Az a kicsi leány pedig, aki anyjától csak meghátrálást, mentegetőzést, a családi béke érdekében „jobb, ha ráhagyom a férfire" magatartást tapasztalt, minden bizonnyal hagyja, hogy rajta is uralkodjanak, mert úgy véli, nem érdemes vitatkozni, úgysem tudja kivívni az igazát. Az autokrata hajlam, illetve az alárendeltségi érzés később aztán dominál majd a családi életükben, amibe már szüleik veszekedéseivel bekódolódik a boldogtalanság. mezni, gyakorolni őket? S ha nem, vajon miért? Esetleg mit tehetnénk, hogy mégis alapszerepet kaphassanak ezek a párkapcsolatunkban, a családi életünkben? És mit várunk el, mit tegyen a másik fél, a família? Ildomos erről nyugodtan (!) elbeszélgetni. A higgadt kibeszélés a konfliktusok feloldásának, rendezésének fontos eszköze, de csak úgy, ha mindkét fél meghallgattatik! A második feladatsorba jórészt „kezelési technikák" tartoznak, Ezek közül a legajánlatosabb azokra koncentrálni, melyek abban segítenek, hogy a szikrából ne legyen tűzvész, a vita ne fajuljon ádáz veszekedéssé. Ha valami nekünk nem tetszőt szóváteszünk, azt úgy tegyük, hogy a gonosz kis lángnyelv ne legyen ott a mondatban: ne támadjunk, ne provokáljunk, ne bántsunk meg. Ne legyen a szavainkban gúny, düh, ítélkezés. Legyen ellenben humorunk és megegyezőkészségünk! Utóbbi érvényesülése érdekében nem is célszerű azonnal, első indulatból felvetni a problémát vagy rögtön reagálni: a kivárás, a későbbre halasztott megbeszélés sokszor eredményesebb (közben át lehet gondolni a dolgot, sőt lehet a másik eszével is gondolkodni, figyelembe kell venni az ő szempontjait, érzelmeit is). A halasztás kiváltképpen kívánatos, ha súrlódáskor a gyerekek közelben vannak. Alapszabály, s bármilyen nehéz is, be kellene tartani, hogy tilos a csemeték előtt egymásnak esni! A halasztás, a kivárás persze nem azonos a végtelen elodázással, az örökös kitéréssel. Aki az elhallgatást, valódi gondolatai, érzelmei eltitkolását választja, az hosszú távon csak növeli a feszültséget, elillan az őszinteség, a bizalom, s a másik fél uralkodóvá, a helyzet megalázóvá válik. Pedig azoknak van igazuk, akik úgy vélik, inkább vitatkoznak egy sort időről időre, hogy elkerüljék a durva veszekedéseket, a megaiázkodást, a szerepjátszást, netán a tetlegességet. Ha egy kis egymás iránti figyelmet, toleranciát, hangfogót, csipetnyi humort is bevetnek, szinte biztos, hogy a vitából nem lesz ordibálós veszekedés. Egy kompromisszumra törekvő vitában - figyelmeztetnek erre a párterapeuták - a fentebb említettek mellett fontos az engesztelődés is: tudni kell elnézést kérni, s tudni kell megbocsátani. SZABÓ MAGDOLNA A víz V V ozott gyermekei A volt Szovjetunióból, illetve Hollandiából származó ötlet az idők során megfelelő technikával és szaktudással párosulva hazánkban is egyre szélesebb körben elterjedt. A csecsemőúszás azon az elven alapul, mely szerint a csecsemő számára a víz a magzatvíz miatt nem idegen közeg. Az orvosok részéről, ennek következtében a szülők részéről is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik kifejezetten ajánlják, ám akadnak, akik kissé tartanak ettől a szép, s mind a csecsemő, mind a szülők számára hasznos uszodai látogatástól. A tapasztalatok szerint az a szülő, akinek gyermekként vagy fiatalabb korban sportolóként kapcsolata volt az uszodával, természetes módon gyermekét akár már csecsemőkorban is szívesen viszi el a foglalkozásokra. Hozzáértők véleménye szerint már két hónapos kortól lehet vinni a kisbabákat csecsemőúszásra, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy általában erre a harmadik hónapban szánják rá magukat a szülők. S hogy miért is nincs ok az aggodalomra? A szakemberek véleménye egyöntetű. Az újszülöttek úgynevezett búvárreflexszel jönnek világra, aminek lényege az, hogy ha lemerülnek a víz alá, automatikusan visszatartják a lélegzetüket, így nem juthat víz a tüdejükbe. Ez a képességük a hatodik-hetedik hónap végére megszűnik, ilyenkor a már elsajátított feladatok ismétlésével könnyíthető meg ez az úgynevezett átmeneti szakasz. A babák eleinte csak szokják az amúgy ismerős közeget, majd merülnek, később ugrálnak a vízbe, s végül úszó mozdulatokat sajátítanak el. Elsődleges cél a vízbiztonság kialakulása, végcél pedig természetesen az úszni tudás azok számára, akik a későbbiekben is rendszeresen viszik gyermeküket az uszodába. Felmérések szerint a csecsemőúszáson részt vett gyermekek könnyebben tanulnak, önállóbbak, bátrabbak, alkalmazkodóbbak, vidámabbak és kiegyensúlyozottabbak. MALLER EMESE NAPI MELLEKLETEK Péntek DÉLMADÁR Szombat TA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd PEHl BE SZK GYÓGY-ÍR Szerda NDEVÜ MNNBBMMNNNNMMBMNMN WWW.DELMAGYAR.HU Stresszoldó módszerek Néhanapján az élet túlságosan is sokat produkál mindannyiunk számára. Most közreadunk néhány olyan technikát, amelyekkel csökkenteni tudjuk a feszültséget, még mielőtt felőrölne bennünket. NE FELEJTSÜNK EL NEVETNI! A humor az egyik legjobb stresszoldó dolog. Nézzünk meg egy vígjátékot, beszélgessünk el valakivel, aki meg szokott nevettetni, vagy olvassunk el egy szórakoztató könyvet s mindjárt máshogy látjuk a világot. SZERVEZZÜK MEG AZ ÉLETÜNKET! Vezessünk egy listát arról, mit kellene feltétlenül elintézni másnap. Egy másikat arról, hogy mit szeretnénk, ha kitelne az időnkből. Teljesítsük az első listát, s egyet a kívánságlistáról is. Lehet ez akármilyen kicsi dolog, a fő, hogy örüljünk neki. TARTSUK KÉZBEN PÉNZÜGYEINKET! Rendszeresen ellenőrizzük pénzügyeinket, hogy ne kerüljünk túl nagy bajba. Ha pénzhiánnyal küzdünk, gondolkodjunk el azon, hogy hogyan lehetne csökkenteni a kiadásokát, vagy hol találhatnánk alkalmi munkát. Változó sztárideálok MTI A Femina című svéd női magazin szerint a jövőben megváltoznak a nőideálok: a Britney Spears-féle tinédzserstílus helyett a nőies-vampos világ tér vissza, amelyet hajdan a vörös hajú Rita Hayworth képviselt. A Britney Spears-Christina Aguleira-féle öltözködés és bohókás viselkedés egyes előrejelzések szerint kezd kimenni a divatból. Ebben szerepet játszik, hogy maguk a sztárok is kezdenek felnőni, a zenei sikerek helyett inkább a magánéleü eseményekkel szeretnének feltűnni a bulvárlapokban. Jennifer Lopez és Salma Hayek - a mai latin dívák - népszerűsége is inkább az elegánsabb, nőies-vampos divatnak kedvez. Madonna pedig szolid külsőt vesz fel újabban: legutóbbi klipjében a szűzies-ártatlan külső a gyermekkönyvek írójának és a mintamamának a szerepét erősíti. A Femina című svéd női magazin szerint a divattervezők és a kereskedők örülnek ennek, mert az új irányzat hívei nagyobb számban képviseltetik magukat a vásárlók körében.