Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

Csütörtök, 2004. január 22. BIZALMASAN VADÁSZAT, HORGÁSZAT: NEM A ZSÁKMÁNYSZERZÉS A FONTOS A lényeg: A nők és a zsákmányszerzés két kü­lön világ, vagy talán mégsem? A sze­gedi Molnár Emese a vízparton köny­nyen felismerhető, hisz - eltérően a horgászok jelentékeny hányadától ­állandóan halat fog. Érthető, hisz versenyszerűen űzi a horgászsportot, versenyen kívül azonban a szabad­ság, a nyugalom a legfontosabb szá­mára. Éppúgy, mint vadászatban a vásárhelyi Kiss Juditnak, akivel elő­fordult ott volt tőle nem messze a róka, s addig gyönyörködött benne, amíg el nem feledkezett róla: rókát akart lőni. Horgászat, vadászat. E két passzió közös gyökere a zsákmányszerzésre vonatkozó törekvés, amely zsák­mány nélkül az ősember éhen halt volna. Zsákmányért főleg férfiak jár­tak, a nők inkább annak elkészí­tésében jeleskedtek. Ma azonban egyre több a női vadász, horgász. Nem is akármilyenek - Molnár Emese a magyar női horgászválogatott keret tagja (tavaly, az angliai világbajnok­ságon ötödik lett a magyar női csa­pat, Emesének is köszönhetően); vi­lágbajnok is volt 1997-ben, a gyer­mekcsapatban. Ehhez, ugye, halat kell fogni. Mondjuk, három másod­percenként egyet. Ha fordítva jön össze, még jobb a helyzet. A ver­senyhorgászat lényege: egységnyi idő alatt minél nagyobb össztömegű halat zsákmányoljon az ember - eh­hez pedig minél több halat kell be­gyűjteni, minél gyorsabban. Úgy kell kombinálni: vagy sok kis halat fog­junk, vagy kevesebb nagyot - legjobb persze a sok nagy lenne, ez azonban ritkán jön össze... Molnár Emese: Az eredmény csak versenyeken számít FOTÓ: KARNOK CSABA - Akaraterő, türelem, nyugalom ­sorolja Molnár Emese a horgásztu­lajdonságokat, hozzátéve, hogy a tü­relmet nála a türelmetlenség helyet­tesíti, ám még ez is pozitívum: ha pár percig nem fog halat, máris lázasan jár az agya, milyen módszerre vált­son. Felszerelés is kell a sikeres hor­gászathoz, Molnár Emese világbaj­nokságon nem jelenik meg három­milliós cuccnál olcsóbbal. S miként jutott erre a szintre a 20 éves, fő­iskolás diáklány? Édesapja szenve­délyes horgász, édesanyja horgász­egyesületnél dolgozott. Ebből nem következik szükségszerűen, hogy leányuknak is követnie kell a példát, de Emesének elég volt ötévesként elkísérnie édesanyját egy horgász­versenyre, és fognia egy naphalat. Többé nem tudta abbahagyni a hor­gászatot. Kiss Judit - intézményvezetőként dolgozik - életében szintén a gyer­mekkori élmények a meghatározók a nők körében nem mindennapi idő­töltés szempontjából; nagyapjával, szüleivel, gyakran egész nap az erdőt járták, gyönyörködve a tiszai árterek szépségeiben. Már kislányként meg­ismerte az állat-, növényvilágból, amit megismerni lehetett, s bár élet­útja a magyar-történelem szakos ta­nári pályára kanyarodott, majd la­kópark ügyvezető igazgatója lett, és e foglalatosságok nem szükségképp kötődnek a természethez - gyerek­kori élményeit sosem felejtette el. így aztán vadászismerőseinek nem volt nehéz dolguk, amikor mondták, tartson velük - először hajtóként jár­ta az erdőt, aztán pedig a szükséges összes létező ismeret, illetve enge­délyek megszerzése után, puskával a vállán. A nyulat, fácánt nem volt Kiss Judit számára elsősorban természetjárás a vadászat FOTÓ: TÉSIK ATTILA nehéz Kiss Juditnak abszolválnia, s bár ma már rókára, vaddisznóra pá­lyázik - nem igazán a zsákmány az elsődleges szempont. Egyszer, ami­kor mondták neki, na, ott fog jönni a róka, és valóban ott jött a róka - csak nézte, nézte, addig gyönyörködött az állat kecses mozgásában, hogy el­felejtette: eredetileg rókát lőni ér­kezett. Legjobban az őszi kacsázást, s a tavaszi szalonkázást szereti, azaz a vadkacsa-, és szalonkavadászatot. Járni a tocsogókat gumicsizmásán, nézni, nézni a párosával felröppenő kacsák, a félsötétben elcikkanó sza­lonka után, hallgatni a láthatatlan vadlibák égből lecsilingelő szavát. Ki mondta, hogy a vadkacsavadászatba a vadkacsalövés, a szalonkavadászat­ba a szalonkalövés mindenképpen beletartozik? F. CS. ASZTALI ILLEM Kifutón a toprongy MTI Toprongyos topmodellek. Té­pett, szakadt, viseltesnek tűnő öltözetek. Nem, nem a haj­léktalanok bálján vagy divat­bemutatóján vagyunk. A leg­sikeresebb olasz tervezők nyá­ri kollekcióján láthatta a kö­zönség a szakadt viseleteket. Amelyek persze hallatlan ra­finériával vannak megtervez­ve. S hogy nem a fantázia vi­lágában élünk, elég megnézni Silvia Tcherassi, Roberto Ca­valli, Giambattista Valii divat­diktátorok idei kollekcióját. Gyerekjáték kiszámolni Igényeljen most Személyi Kölcsönt! Havi töHnatóréuM (FI) Kälcsän oswepc (Ft) Futamidő (hónap) 11 111 350 000 60 750 000 60 33 313 1150 000 60 Citibank Hitelvonal: 06-40-40-10-40 6722 Sztqed. Nagy Jenő u. 1. (a Nagy Jenő és a Fekete&as u. találkozásánál) Tel.: (62) 554-770 Nyitva tartás: héttő-péntek: 8.00-16.00 A Citibank sohasem pihen citibank Citibank Rt. - a Citigroup és a rragyarorsiégt Citibank csoport tagja, 4 küionboző Citibank Szemetyt Kölcsönöknek erteré feltéteie! lehetnek. A Citibank a kölcsönt a hitelbírálati fel­tételei alapján, a szerződésKöiest követően nyújtja. A szerződéskötés és az adott Kölcsön konkret feltételei a hiíe-Dírálat eredményétől függenek. A feltétetekkel kapcsolatos további felvilágosításért hívja a Citibank Hiteivonalat <06-40-40-10-40) vagy lorduijon munkatársunkhoz! Ez a hiraetes kizárólaq a figyelemfelkeltést szolgálja, nem minősü: nyilvános ajaniatteteinek vagy tájékoztatónak. Az akció 2004. január 22-tól 2004. március 3-ig tart. Az akciós időtartam vonatkozásában a köicsön igénylésének a Citibank információs rend­szereben történő rögzAesi ¿oópcntja »ranvadö. A kölesen havi törlesztőrészietének egész forintra kerekített ősszegét a kölcsön igénylésének elfogadásáról megkütoött ÉrtesAő tartalmazza. A Citioank Rt. a feltétetek egvotóötó modc-síásának jogát fenntart ja. THM: 26,66%-36.75% Naomi utódai Naomi Campbell, a nemzetközi divatbemutatók „fekete gazellája" nyomán egyre kapósabbak a színes bőrű, főleg dél-afrikai manö­kenek. MTI Linda Xapa az egyik híres sztármanöken, aki óriási kar­riert futott be: Umtatából, egy kis dél-afrikai településről ér­kezett, Afrika déli csúcsának keleti partjáról, ahol mindig haragosan csapdosnak az óce­án hideg és vad hullámai. Ma viszont New Yorkban él és Is­sey Miyake és John Galliano haute couture ruháiban lejt a kifutón. Nem igazán szeret a világ legnyüzsgőbb metropolisá­ban lakni, de mást aligha te­het: itt kell élnie annak, aki valódi karriert akar elérni. Kedvenc tervezője termé­szetesen dél-afrikai: az euró­paiak számára ismeretlen ne­vű Julián. A nagyvilági élet, a partik, a híres sztárok és európai kolléganők barátsága sem tudja feledtetni vele hazáját: Dél-Afrika vad szépségét és finom ételeit. Honfitársaival, Lin Liuval, Pumla Mayolával és Raquel Edwards-szal, a szintén dél-afrikai modellek­kel azon ábrándoznak, hogy egyszer majd búcsút monda­nak a kifutók és a partik vilá­gáriak, félretett keresetükből pedig dél-afrikai karriert kezdhetnek: üzletet nyitnak vagy divatszalont és családot alapítanak. Pálcával enni nem is ördöngösség . « .t. - * w A 1 _ _ M BL A több ezernyi magyarországi kínai és tá­vol-keleti étterem többsége meg sem próbál­kozik már az evőpálcákkal való terítéssel, pedig ezek használata nem ördöngösség és higi­énikusabb is, mint a hagyományos fém evő­eszközöké. A több ezer éves pálcikákkal minden távol-keleti országban másképp esznek, hosszuk és anyaguk különböző, használatukhoz Illemszabályok és ba­bonák fűződnek. A kínaiak már háromezer éve étkeznek - többnyire egyszer használatos - evőpálcákkal, amelyeket sok­kal praktikusabbnak és higiénikusabbnak tartanak, mint a kést és villát. A pálcákat a rizsescsésze és a tányér mellé fektetik jobb oldalra, míg a japánok az elegánsabb étkezéseknél mindig külön, kis díszes porcelántartóra helyezik a pálcikák hegyét, méghoz­zá párhuzamosan az asztal szélével. A vastagabbik végük a jobb kéz felé néz. A Távol-Keleten az egyszer használatos natúr fapálca a jellemző. Ám a korealak leginkább rozsdamentes acélból, a kínaiak pedig bam­buszból készítik evőpálcáikat, de akadnak arany­ból, ezüstből és elefántcsontból gyártottak is, amelyeket többnyire egymásnak ajándékoznak. A pálcáknak egészségügyi hatást is tulajdonítanak, ezek boszorkányosan gyors forgatása ugyanis in­gerli az akupunktúrás pontokat, ami élénkítően hat az agy működésére. A legfontosabb tudnivaló, hogy mindig az evő­pálca vastagabbik harmadát fogjuk kézbe. Az egyik pálcát szorítsuk a hüvelykujjunk tövével a gyűrűsujj első ujjpercéhez és a hüvelykujj haj­latához. Az első pálca többé-kevésbé mozdulatlan marad, a felsőt vele párhuzamosan, ahogyan a ceruzát tartjuk, csíptetőként mozgatjuk. A két pálca hegye egy vonalban kell, hogy legyen egymással. A pálcákat hegyükkel merőlegesen a tányér aljához odakocogtatjuk, amíg egymáshoz való távolságuk kiegyenlítődik. A mutatóujj be­görbítésével csippentjük össze őket, illetve velük az ételeket. E több ezer éves eszközök használatához számos babona fűződik: Kínában, ha valaki nem elvágólag találja evőpálcáit a terített asztalon, biztos benne, hogy lekési a vonatot vagy a repülőgépet. A leejtett evőpálca balszerencsét jelent, akárcsak a ke­resztbe tett. Ez azt is mutathatja, hogy a számla rendezve van. Nem illik az evőpálcával mutogatni, a levegőbe rajzolni, az ételt kevergetni, nyalogatni vagy hadonászni vele, netán belepiszkálni az ételekbe. Ha Kínában járunk, különösen óva­kodjunk tőle, hogy a pálcákat a rizzsel teli evőcsészébe szúrjuk - ez csak halotti szertartás esetén megengedett. A kínai szabványpálca hossza 25 cm. A ja­pánoknál viszont a derékszögben behajlított hü­velyk- és mutatóujj hegyének távolsága adja meg a helyes hossz kétharmadát. Az ő pálcájuk rö­videbb és hegyesebb a kínainál és többnyire lakkozott fából készül. Terítésnél a közös tálak mellé nagyméretű szervírozó-szedőpálcát helyez­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents