Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

HÉTFŐ, 2004. JANUÁR 19. »MEGYEI TŰKOR* 7 Van, aki laptoppal járja az országot Kevés a távmunkahely Csongrád megyében Nyugat-Európában átlag 10 százalék a távmunkában foglalkoztatottak aránya az összmunkavállalókon belül, és az arány egyre növekszik. Magyarországon körülbelül a munkavállalók 1 százaléka távmunkás, Csongrád megyében ez az arány valószínűleg még ennél is kisebb - tudtuk meg Tóth Tamástól, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szakreferensétől. Az Informatikai és Hírközlési, illetve a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium legutóbb 2002 végén írt ki pályázatot új távmunka-lehetőségek létrehozására, s a támogatások kifizetése a múlt év végén történt meg. Csongrád megyében 12 vállalkozás összesen 41 új távmunkahelyet létesíthetett a megnyert 37 millió forintból. Az összegek odaítélésének az is feltétele volt, hogy az adott cég legalább 2 éven át fenntartja a távmunkahelyet. A nyertes cégek legtöbbje szegedi, de például két hódmezővásárhelyi és két szentesi is van köztük. Milyen munkakörök végezhetők távmunkában? Például adminisztratív feladatok, gazdasági tervezés, honlapfrissítés, oktatástámogató tevékenység, könyvelés, piacszervezés, tervezési munkák - és így tovább. A távmunka nem öncélú, lényegesen csökkentheti a munkanélküliek számát, és a munkaadók számára a munkahelyi munkához képest költségkímélőbb. A hátrányos helyzetű települések lakói ugyanolyan munkát végezhetnek, mint a fővárosiak, megváltozott munkaképességű emberek is könnyebben tevékenységhez juthatnak. A szakreferens hangsúlyozza: a távmunka a munkáltató és munkavállaló szempontjából gyökeresen új munkakultúrát jelent. Megnövekszik a kapcsolattartás fontossága, épp azért, mert a dolgozó nincs egy bizonyos központi helyen. A munkavállalónak egymástól pontosan el kell különítenie a munkára, illetve a kikapcsolódásra, a családra fordítandó időt. Nemcsak valóban otthon végezhető távmunka létezik, hanem olyan is, ami „telecenterben" valósul meg - például egy kistelepülés teleházában -, vagy olyan is, amikor az ember laptoppal járja az országot. Hordozható számítógépén bárhol végezhet adatrögzítést, és az adatokat bárhonnan továbbíthatja a megbízó céghez. F.CS. Világjáró győztes muzsikusok Szegeden A fiatal zenészekből álló Ewald Rézfúvós Quintet az egyik legsikeresebb magyar kamaraegyüttes MUNKATÁRSUNKTÓL A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból 1996-ban alakult az Ewald Rézfúvós Quintet, amely ma este fél 8-tól ad koncertet a zeneművészeti főiskola Fricsay Ferenc-hangversenytermében. Az öt fiatal muzsikus, Bakó Levente és Tarkó Tamás trombitaművész, Kovalcsik András kürtművész, Kelemen Lajos harsonaművész és Kelemen Tamás tubaművész a magyar kortárs zene kiemelkedő interpretálásáért 2000-ben megkapta a Magyar Szerzői és Jogvédő Iroda Artisjus-díját. Nemzetközi eredményeiknek köszönhetően szokatlanul hamar, már 2002-ben Liszt-díjjal tüntették ki a fiatal együttest. Ma esti szegedi koncertjükön klasszikus szerzők művei mellett kortárs komponisták darabjait is megszólaltatják. Sikeres vásárhelyi turisztikai pályázatok MUNKATÁRSUNKTÓL Összesen mintegy hárommillió forinttal támogat a miniszterelnöki hivatal Széchenyi turizmusfejlesztési programja három vásárhelyi pályázatot. Egy 10 ezer példányban, három nyelven, magyarul, angolul és németül készülő zsebtérképre 725 ezer forintot nyert a város, ehhez pedig ugyanekkora összegű önerőt biztosít az önkormányzat. Több mint 600 ezer forinttal támogatja a minisztérium egy 16 oldalas, 5 ezer példányos, szintén 3 nyelvű, Vásárhelyről szóló információkat tartalmazó, képekkel illusztrált füzet kiadását. A programokat, szállás- és étkezési lehetőségeket is ismertető kiadvány létrejöttét a pályázati pénzzel megegyező összeggel támogatja a város. A legtöbbet, közel 1,7 milliót két, egyenként háromnapos szakmai tanulmányút megszervezésére és lebonyolítására nyerte a település. A tervek szerint tavasszal és ősszel látnák vendégül a városban az idegenforgalmi szakma képviselőit, ezzel is segítve a térségi turizmus fejlődését. Az önkormányzat ehhez a pályázathoz szintén biztosítja az önerőt, 1,7 millió forintot. Emlékkiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban Imre Zoltán metamorfózisa Metamorfózis címmel január 31-éig látható a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban az az emlékkiállítás, amely a Szegedi Balett igazgató-koreográfusa, az 1997-ben elhunyt Imre Zoltán emléke előtt tiszteleg. A nemzetközi hírű táncos-koreográfus és sokoldalú polihisztor, Imre Zoltán tavaly november 8-án lett volna 60 esztendős. Emlékére Metamorfózis címmel időszaki kiállítás nyílt a Bajor Gizi Színészmúzeumban, amely életét és művészi pályáját is bemutatja. A válogatás koncepciójából adódóan a tárlat enteriőr jellegű, láthatunk szobabelsőt, a művész kedvenc bútorait, személyes tárgyait, műtárgyait, illetve saját képző- és iparművészeti alkotásait. Fotók, plakátok, egyéb írásos és tárgyi dokumentumok, jelmezek alkotják a kiállítás másik részét. Imre Zoltán művészi alkotómunkáját pedig videón pergő táncrészletek varázsolják még élőbbé. A kiállítást Szúdy Eszter tánctörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet táncarchívumának gyűjteményvezetője rendezte, felhasználva Gyémánt Csilla szegedi színháztörténésznek a Szegedi Nemzeti Színházban tavaly már bemutatott anyagát is. Imre Zoltánt alkotóereje teljében, ötvennégy évesen ragadta el a halál, de így is páratlan életművet hozott létre. Nemcsak táncos és koreográfus volt, hanem rendező, jelmeztervező, pedagógus, autodidakta keramikus, író és zenész is egyszerre. Polihisztor és világpolgár. Nádasi Ferenc növendékeként 1961-ben diplomázott az Állami Balett Intézetben, majd Szegeden kezdte pályáját. Vaszy Viktor kérésére operákhoz, zenés színpadi darabokhoz készítette első koreográfiáit, majd a Szegedi Nemzeti Színház balettegyüttesének szólistájaként, később vezető koreográfusaként önálló alkotások létrehozására is lehetőséget kapott. 1968-ban Metamorfózis című táncművével a Kölni Táncakadémia koreográfiai versenyén díjat is nyert. Ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi porondon is szerette volna megméretni magát, ezért az NSZK-ban folytatta pályáját. Először a Düsseldorfi Baletthez szerződött, majd a Kölni Táncfórum szólistája és sikeres koreográfusa lett. Megismerkedett a világhírű Pina Bausch társulatával, és vendégként fel is lépett az együttessel. 1975-ben az angol Rambert Ballet társulatának táncosa lett, és öt évig dolgozott szólistaként és koreográfusként a nemzetközi táncélet egyik legrangosabb együttesével. Amikor sérülése miatt meg kellett válnia a társulattól, Londonban maradt, és diplomát szerzett a filmművészeti iskola filmrendezői szakán, közben más művészeti ágakban is elmélyült. 1986-ban Fodor Antal hívására tért haza. A következő évben a Szegedi Balettet megalapító Bokor Roland kéImre Zoltán Bodor Johannával és Pataki Andrással a próbateremben Fotó: Schmidt Andrea résére művészeti tanácsadóként tért vissza a Tisza partjára. Hamarosan a társulat vezetője lett, és néhány év alatt nemzetközi rangú műhellyé alakította a szegedi balettegyüttest. Rendszeresen hívott külföldi koreográfusokat, a fiatal tehetségeknek is lehetőségeket adott. Utóda, Juronics Tamás is sokat köszönhetett neki. 1993-ban megbántva, csalódottan, megalázottan távozott Szegedről. Többek között a Vígszínház prózai és zenés színházi produkcióihoz készített táncbetéteket. Bár érdemes művész címmel tüntették ki, itthon soha nem kapta meg az őt megillető megbecsülést. A Bajor Gizi Színészmúzeumban (Budapest, XII. kerület, Stromfeld Aurél út 16.) minden héten csütörtöktől vasárnapig 14 és 18 óra között megtekinthető emlékkiálHtás január 31 -éig látogatható. H. ZS. Képzetten is megmaradnak a cigányság ügye mellett A felelős roma középosztályért Felelős roma középosztályt kell létrehozni, mely húzóerőként lép föl annak érdekében, hogy a cigányság integrálódjon a társadalomba. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózaton belül ma már sok, önerejéből diplomát szerzett roma fiatal dolgozik ezen az ügyön. - A roma gyerekek egyetlen esélye az iskolázottságban rejlik. Az iskolán múlik: kapnak-e olyan életpálya-kiindulópontot, melynek birtokában képesek lesznek felzárkózni, középosztálybeli álNemes Katalin régiós koordinátor: A roma gyerekek egyetlen esélye az iskolázottság Fotó: Tésik Attila lampolgárrá válni - mondja Nemes Katalin, a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ szakembere, régiós koordinátor, akit egy közelmúltbeli vásárhelyi rendezvényen kérdeztünk. Már országszerte sok iskolában magas színvonalon művelik a különböző kulturális háttérből érkező diákok együttes nevelésére alkalmas pedagógiát. Több intézmény az integrációs hálózat bázisaként működik, s készek segíteni a hozzájuk forduló többi iskolának az általuk kidolgozott programok megvalósításában. Hódmezővásárhelyen - hívja fel a figyelmet a szakember - példaértékű együttműködés zajlik a romák felzárkóztatása kapcsán iskolák és más önkormányzati intézmények közt. A közelmúltban sok pedagógus ismerkedett meg a Lázár Péter nevével fémjelzett, az iskolát, a tanulást, a továbbtanulást a roma gyerekek számára kívánatossá tevő módszerrel. A felelős roma középosztály létrehozásának nélkülözhetetlen összetevője a húzóerőként működő értelmiségiek kinevelése; az értelmiségivé válás kutatása Nemes Katalin speciális területe. A roma fiatalok sok-sok nehézségen keresztül átverekedve magukat - nehezen szerzik meg a diplomát. Az általános iskola után többnyire szakmunkásképző következik, munka mellett, ezután, vagy ezzel párhuzamosan indulnak neki az érettséginek, s az első diplomát levelezőn szerzik meg. Miután ez megvan, csak ekkor jön meg a bátorság és lendület, ezután vállalják a másod-, s a további diplomák megszerzésével járó nehézségeket. A képzett roma fiatalok legtöbbje a cigányság ügyének képviselője marad - Nemes Katalin szerint -, méghozzá nagyon elkötelezetten, tehát működik a húzóerő. - Komoly kis csapat alakult ki az integrációs hálózaton belül ezekből fiatalokból - hívja föl a figyelmet a koordinátor. Iskolákban, önkormányzati intézményekben, kistérségek ezzel kapcsolatos feladatkörét felvállalva működnek. Fő feladatuk, hogy segítsék az iskolát a roma diákok oktatásának problémáinak megoldásában, képviseljék ezeket a gyerekeket az oktatási rendszerben, közvetítsenek az iskola és a szülők között. Olyan szemmel nézik az iskolai folyamatokat, hogy azok mennyire segítik az integrációt. FARKAS CSABA