Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

NAPI MELLÉKLETEK r7Tii c m 1 á JBL •ijf/ • lH 1 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTI NA, 'HEGEDŰS SZABOLCS 2004. JANUAR 17. WWW.DELMAGYAR.HU Hosszú, forró nyarakra számíthatunk Mind gyakoribbak lesznek Eu­rópában az elkövetkező évti­zedekben a tavalyihoz hason­ló, szinte hónapokon át tartó hőhullámokat és hőmérsékleti rekordokat hozó nyarak - fi­gyelmeztettek svájci klímaku­tatók. Egyúttal számolni kell az újra és újra jelentkező er­dőtüzekkel, termésveszteség­gel, illetve fokozódó vízhiány­nyal is. MTI A 2003 nyarán mért meleg­rekordok ma még rendkívü­linek tűnnek, ám az általá­nos felmelegedés, valamint az éghajlati változások foko­zódása miatt valószínű, hogy további melegrekor­dokra kell felkészülnünk az elkövetkező években - hang­súlyozza a Nature című fo­lyóiratban megjelent elem­zés. Dr. Christoph Schar, a Svájci Szövetségi Technoló­giai Intézet munkatársa sze­rint az elkövetkező időszak­ban átlagosan minden má­sodik nyár olyan meleg lesz - ha nem melegebb mint a tavalyi. A nyarak átlaghőmérsékle­te természetesen mindig is változott egyik évről a má­sikra, mostanában azonban természetessé váltak a ko­rábbiaknál jóval erőteljesebb hőmérsékleti ingadozások, a kiszámíthatatlanság, s ez va­lószínűvé teszi a hőmérsék­leti szélsőségek gyakoribbá válását is - tette hozzá a szakember. Az intézetben a 2001-2100 közötti időszak éghajlatának megállapítására szimulációs kísérteket végeztek, figye­lembe véve az elmúlt 150 év hőmérsékleti adatait, és fel­tételezve, hogy a szén-dioxid és az üvegházhatást okozó többi gáz koncentrációja a légkörben a századfordulóra a jelenleginek kétszeresére fog növekedni. A kísérletek tanúsága szerint - bár azok­ban az években is lesznek olyan nyarak, amelyeket mai szemmel „normálisnak" te­kinhetünk - utódaink a tava­lyi, rendkívül vagy annál még forróbb nyári hónapokat fog­ják természetesnek tekinteni - nyilatkozta a svájci éghaj­latkutató. Európa egyes területein 2003. június, július és au­gusztus hónapokban az átla­gosnál 5 Celsius-fokkal ma­gasabb hőmérsékleteket is mértek. Mintegy 20 ezer idős ember vált a hőség ál­dozatává, az egészségügy­nek tehát a jövőben fel kell készülnie az éghajlat mele­gedésével, a hőmérsékleti rekordok szaporodásával já­ró élettani következmények kivédésére. Számolni kell a melegebb nyarak velejárója­ként újra és újra jelentkező erdőtüzekkel, termésveszte­séggel, illetve fokozódó víz­hiánnyal is. A SZEGEDI CSILLAGBAN UL0 GYILKOS ROZSA SAND0RNAK AKAR EMLEKTABLAT ALLITTATNI M f fCt a gengszterfejedelem A Csillag börtön magánzárkájában életfogytig tartó bün­tetését töltő Bene László az utóbbi időben Rózsa Sándor életének kutatásával töltötte napjait, amihez a könyv­tárban számos könyvet talált. Bene sajátos párhuzamot vont Rózsa Sándor és saját maga között: úgy gondolja, míg előbbi a betyárok királya, addig ő a gengszterek fejedelme. Amikor a beszélőben, az üvegfal másik ol­daláról interjút adott nekünk, már az elején leszögezte, csak Rózsa Sándorról kérdezhetem. Felvesszük a telefont. Szemben egy megfáradt, madárcsontú, idősödő férfi ül. Amikor beszélgetünk, egyenesen a szemembe néz. Lobog a tekintete. - Ismeri azt a legendát, hogy Rózsa Sándor lova fordítva volt megpatkolva? - Hogyne, azért, hogy ami­kor jön, akkor is úgy látsszon, hogy megy. - Mióta foglalkozik a be­tyártörténelemmel? - Pár hónapja. Egy össze­állítást is készítettem, de nem tudom most önnek odaadni. - Azt mondják, párhuza­mot von a betyárok királya és önmaga között. - Ennek a beszélgetésnek nem Bene Lászlóról kellene szólnia. A város, Szeged hét éve ad nekem otthont, egy cellát. Ezt szeretném azzal meghálálni, hogy felhívom a szegediek figyelmét arra: idén nemcsak a nagy árvíz évfor­dulóját ünneplik, hanem Ró­zsa Sándor halálának 125. év­fordulójáról is meg kellene emlékezni. - Hogyan? - Egy emléktáblával. Móra Ferenc azt írta róla, hogy leg­alább harminc embert meg­ölt, mégis emberibb volt, mint a világtörténelem más koro­nás haramiái. - És miért pont Rózsa Sán­dor? - Százévenként szükség van egy vezérre. - Nem gondolja, hogy az ön személye másra emlékezteti az embereket, nem a betyár­királyra? - Az olvasók biztosan azt kí­vánják, hogy itt haljak meg a börtönben. Nem vágytam Sze­gedre, ők sem vágytak rám. De hogy Adyt idézzem: „új idők­nek új dalai..." Nem az én sze­mélyem a fontos, hanem Rózsa Sándoré. Ha megengedik, hogy a cellámban fogadjam önt, egy szál rózsát nyújtottam volna át, József Attilát idézve: „Karóval jöttem, nem virággal..." * - Sok idézetet és aforizmát ismer. - Igen, de nem ez a fontos. Energia, értelem, büszkeség. - Mire gondol? - Ha bejön az őr a cellámba, én kihúzom magam. Egyenes derékkal állok. Ezt elvárom az őrtől is. - Ez mentalitásbeli különb­ségből is fakad. - Igen, de elvárom. - Rózsa Sándor a betyárok királya volt, ön a gengsze­terek királyának vallja ma­gát. - Nem rólam kellene be­szélni, de valóban, gengszter vagyok. Mégsem ítéltek ha­lálra. Igaz, Rózsa Sándort sem akasztották fel, a szamosújvári börtönben halt meg. Ágyban, párnák közt. Azt is hallottam, hogy Ferenc József annyira félt tőle, hogy halála után levágták Rózsa Sándor fejét, hogy az ártó szellemet elpusztítsák. - Amikor önt elítélték, már nem volt Magyarországon halálbüntetés. - Igen, ez így van. Rózsa Sándor idejében sok betyárt felakasztottak, a talpuk alatt fütyült a szél. Rózsa Sándor mégis kegyelmet kapott. Két­szer is. - Kossuth Lajos is kegyelmet adott neki. - Hogy szabadcsapatot szer­vezzen a bandájából. Egyéb­ként, ha a cellámban beszél­„Szeged hét éve ad nekem otthont, egy cellát. Ezt szeretném azzal meghálálni, hogy felhívom a szegediek figyelmét arra: idén Rózsa Sándor halálának 125. évfordulójáról is meg kellene emlékezni" gettünk volna, kitettem volna oda Rózsa Sándor képét, és gyertyát gyújtottam volna. - Nagy levelező hírében áll. Sok levelet ír az újságok­nak. Nem tart attól, hogy BHH mm Donászi Aladár, Bene László és társai ügyében a Legfelsőbb Bíróság 1996 ja­nuárjában hirdetett jogerős ítéletet, melyben négy gyilkosság, gyilkossági kísérletek, pénzszállító autók elleni támadások és több más bűncselekmény miatt az első- és má­sodrendű vádlottat életfogytig tartó fegy­házbüntetéssel sújtották. A Legfelsőbb Bí­róság ítélete szerint a büntetett előéletű Donászi és Bene 1989 óta követett el közösen vagyon elleni bűncselekményeket szerte az országban, majd hamis útlevéllel Bécsbe mentek, és ott fegyvert vásároltak. Donászi 1991 júniusában a győri vízmű pénzszállító járművének kísérői közül egy rendőr főtörzsőrmestert halálosan, társát pedig súlyosan megsebesítette és 870 ezer •HMmnAM forintot zsákmányolt. Nem egészen egy évvel később pedig már Donászi és Bene együtt támadta meg a budai Skála áruház pénz­szállító járművét. Donászi volt az, aki lelőtte a pénzkísérőt, egy 21 éves egyetemi hall­gatót. A támadásban két további személy megsebesült, a járműben azonban ezúttal csak üres pénzeszsákok voltak. Donászi és Bene 1992 novemberében újabb akcióra készülve lőgyakorlatot tartott a Sárszentmihály melletti erdőben. Eközben két vadász a közelükbe tévedt és a bűnözők a lebukástól tartva mindkettőjüket lelőtték. A páros megtámadta és kirabolta még egye­bek mellett az újpesti Alfa áruház pénz­szállító autóját, a soroksári postát, és több mint tízmillió forintot zsákmányolt. Donászi Aladár 2001 augusztusában ön­gyilkosságot követett el a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben. Bene László a sze­gedi Csillag börtönben tölti büntetését, leghamarabb 2011 májusában szabadul­hat. A külvilág eseményeit Ismeri: cellájában televízió van, és újságot is olvas. Magán­zárkájából évek óta nem jár ki, még a napi egyórás sétát sem veszi igénybe. A bör­tönben nem végez munkát. Sokat olvas. Egy időben filozófiai tanulmányokat folytatott, Nietzsche munkássága iránt tanúsított ki­emelkedő érdeklődést. Az elmúlt időszakban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Rózsa Sándornak emléktáblát állítson Szeged vá­rosa. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egy idő után nem veszik ko­molyan? - Ismeri az oroszlánt: csúcs­ragadozó. Az vagyok én is. Oroszlán. Ha nem kapom el a zebrát, elkapom a következőt. Úgyis mindig jön valami. - És ha már nem lesz ér­dekes a Rózsa Sándor-sztori? - Ötven évre való munkám van. Hiszem, hogy ez fontos. - Hisz? - Igen. - Istenben, vagy önmagá­ban? - Magamban. De most nem erről kellene írnia. Azt sze­retném elérni, hogy Rózsa Sándornak emléktáblát állít­sanak. Ha nem tudják a sze­gediek, hogy milyen volt a múltjuk, akkor örökre gyere­kek maradnak. NYEMCSOK ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents