Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. JANUAR 3. WWW.DELMAGYAR.HU HAT NAP UTÁN IS TALÁLTAK TÚLÉLŐKET AZ IRÁNI BAM ROMJAI ALATT »•/v 1 LM $ w w m m w §g lg m, ß m W m s I WWi g IP Pg H ö nem tudják előre jelezni őám főbb mmí kétezer éves erődje, az Arg citadella a földrengés előtt, és egy kislány a romok között. fotó: mti/ap/franco fracassi, burhan ozbilici Az iráni Báni városának kilencven százalékát romba döntő múlt pénteki földrengés ugyanolyan erősségű volt, mint a szintén múlt héten Kaliforniában pusztított földmozgás, ám míg Amerikában csupán két halálos áldozatot követelt a természeti katasztrófa, addig Iránban a becslések 40 ezerre teszik az emberveszteséget. Bámban ugyanis a házak kezdetleges építőanyagból készültek, és az építészeti előírásoknak is jellemzően fittyet hánytak. Pedig ezek betartása már csak azért is fontos lenne, mert egyelőre nincs olyan módszer, amivel megbízhatóan lehetne előre jelezni a földrengéseket. Pl A LEGNAGYOBB ERŐSSÉGŰ FÖLDRENGÉSEK A VILÁGON Epicentrum Dátum Erősség a Richterskála szerint Áldozatok száma Lisszabon (Portugália) 1755. november 1. 8.7 70 000 Ássam (india) 1897. június 12. 8.7 1500 Alaszka (USA) 1964. március 28. 8.6 131 Chile 1960. május 22. 8,5 5700 | Forrás: Földrengéskutató Intézet Az iráni fővárostói, Teherántól ezer kilométerre délkeletre fekvő Bám lakóit álmukban érte a természeti katasztrófa. A Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földrengés a múlt héten csütörtökről péntekre virradó hajnalon rázta meg a várost. Ez is hozzájárult az áldozatok nagy számához. Eddig több mint 30 ezer holttestet emeltek ki a romok alól, és Irán elnöke, Mohammed Hatami 40 ezer, míg mások 50 ezer emberveszteséggel számolnak. Sokan megmenekülhettek volna, ha betartják azokat a megszigorított építészeti előírásokat, amelyeket az elmúlt évtizedekben több tízezer áldozatot követelő földmozgásokból okulva vezettek be. Ám az előírások betartását alig ellenőrzik, így azokra egyes építési vállalkozók a nagyobb haszon reményében fittyet hánynak. A vasbeton biztonságosabb Bámban és a környékbeli városokban igen elterjedt a vályogtéglás építkezés. A tégla olcsó és népszerű, nyáron ugyanis hűvösen, télen pedig melegen tartja a lakást. A belőlük készült épületek azonban könnyen összedőlnek, és a romok alá szorult emberek a téglákból keletkező por miatt is - megfulladhatnak. A vasbetonból emelt épületeknél, ha a ház összeomlik, a romok között marad annyi levegő, hogy a törmelék alá szorult emberek két-három, esetleg öt napig is életben maradhatnak. Túlélők a romok alól Ugyanakkor Bámban is volt példa arra, hogy a mentőalakulatok azután bukkantak túlélőkre, amikor már feladták a reményt. Hetvenkét órát töltött a romok alatt egy hat hónapos kislány halott édesanyja karjaiban, mielőtt sikerült élve a felszínre hozni. Négy nappal a földrengés után egy négy hónapos csecsemőre és egy tizenkét éves kislányra találtak rá, akik szintén életben maradtak. De még hat nappal a katasztrófát követően is voltak túlélők: egy 27 és egy 40 éves férfi, valamint egy 80 éves nő. A 27 esztendős Jadolláh Szaadat egy ruhásszekrény alatt feküdt, s valószínűleg annak köszönhette megmenekülését, hogy a rázuhant bútordarab felfogta az aláhulló köveket. A fiatalember közvetlen közelében hat rokonának holtteste feküdt. Minden bizonnyal sokan túlélhették volna még ezt a földrengést is, ha a szakemberek megbízhatóan előre tudnák jelezni a földmozgásokat. Erre azonban a tudomány jelenleg nem képes. A geológusok és a geofizikusok már régóta próbálkoznak, hogy kidolgozzanak erre egy alkalmazható módszert. Számos veszélyeztetett területen (például Kaliforniában, Japánban, Új-Zélandon) jelenleg egy idő-előrejelző modellre támaszkodnak, ami szerint a földrengés akkor következik be, amikor a törésvonal mentén újra felhalmozódik annyi feszültség, amennyi a legutóbbi rengés során felszabadult. Amennyiben tehát ismerjük a legutóbbi földrengés méretét, és az azt követő feszültségfelhalmozódás sebességét, akkor elméletileg előre tudjuk jelezni a következő rengés időpontját. A Natúré folyóiratban 2002 őszén publikált észlelések szerint azonban ez a modell még nagyon bizonytalan lábakon áll. A Stanford Egyetem kutatói egy éve ellenőrizték az elméletet a Kalifornia középső részén fekvő Parkfield közelében. A kis városka a rossz hírű Szent András törésvonal fölött fekszik, és 1857 óta öt olyan rengés történt a területen szabályos időközönként, amelynek az erőssége elérte a Richter-skála szerinti 6-os fokozatot. A legutolsó nagy rengés 1966-ban történt, az akkor felszabadult feszültség 1987-re halmozódott fel ismét a törés mentén. A modell szerint várható földrengés azonban azóta sem következett be, pedig ma már 16 éves késésben van. Hazai földmozgások Magyarország egyébként nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére kisebb-nagyobb erősségű rengések időnként előfordulnak. Legutóbb, szerda este Pécs közelében volt 3,l-es erősségű földmozgás, amely különösebb károkat nem okozott. Ennél is gyengébb, 2,8-as erősségű földrengést mértek október közepén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócs közelében. Az augusztus 10-én kora hajnalban a Vas megyei Körmenden észlelt, 3,97-es erősségű rengés azonban már riadalmat okozott a kisvárosban. Az emberek morajlást hallottak, a magasabb épületekből az utcára szaladtak. A képek, csillárok megmozdultak a falakon, a tányérok és poharak pedig több lakásban is öszszeütődtek. Személyi sérülés azonban nem történt. Hazánkban az eddigi legerősebb rengést 1763. június 28-án Komáromban regisztrálták. Ennek erőssége a Richter-skála szerint 6,3-as volt. A város egyharmada elpusztult, lakói közül pedig 63-an meghaltak. A világban kipattant legnagyobb földrengések erőssége megközelítette a 9-es értéket. A legtöbb áldozatot azonban nem feltétlenül a legerősebb rengések okozzák. Emberéletben a legnagyobb kár valószínűleg az 1556. január 23-án A nemzetközi Richter-skálával határozzák meg egységesen a földrengések mértékét. A logaritmikus skálát az 1900-ban született Ch. F Richter amerikai szelzmológus dolgozta ki, s ennek alapján a rengés erősségét annak amplitúdójából, az epicentrumtól való távolság ismeretében állapítják meg. A skála szerint megadott érték - a magnitúdó - a földmozgás mértékét mutatja, s minden egyes fokozat az előzőnek mintegy tízszeresét jelzi. A skála fokozatai: 1-2. fokozat: csak műszerekkel mutatható ki, 3. fokozat: néha érzékelhető az epicentrum közelében, 4-5. fokozat: az epicentrum körül mintegy 30 kilométeres körzetben érzékelhető és kisebb károkat okozhat, 6. fokozat: mérsékelt rengés, a sűrűn lakott vidékeken halálos áldozatokhoz és súlyos károkhoz vezethet, 7. fokozat: erős rengés, amely katasztrófát okozhat, 8. fokozat: nagy földrengés, 9. fokozat: ilyet eddig nem mértek a világon. Kínában kipattant rengés során keletkezett, amikor az áldozatok száma elérte a 830 ezret. A Lisszabont elpusztító 1975-ös földrengés, amely halottak napján lepte meg Európa egyik leggazdagabb városát, mély nyomokat hagyott a kontinens modern kori civilizációjának emlékezetében. A 8,7-es erősségű földmozgást hatalmas tűzvész és tengerrengés kísérte, aminek nyomán hatméteres hullámok pusztítottak a tengerparton. A hármas természeti csapást követően a pusztítás leírhatatlan volt. A kataklizma közel 70 ezer halálos áldozatot követelt és letarolta a virágzó portugál fővárost. HEGEDŰS SZABOLCS Csodálatos megmenekülések A földrengések alkalmával számos példa akad arra, hogy rég halottnak hitt embereket épségben mentenek ki a romok alól, ahol több napot töltöttek étlen-szomjan. 1977. március 16.: Bukarestben 11 nappal egy ezer emberéletet kioltó földrengés után ástak ki egy 19 éves fiatalembert egy tízemeletes épület romjai alól. 1985. szeptember 28.: Mexikóvárosban az ötezer emberéletet követelő földrengés után még hét nappal is felszínre hoztak a romok alól élőket, köztük 41 újszülöttet. 1986. szeptember 25.: A görögországi Kalamatában tíz nappal a földrengés után találtak meg élve egy 75 éves asszonyt, aki még akkor is kiabálva hívta fel magára a figyelmet. 1990. június 28.: Irán északi részén hét nappal a 40 ezer ember életét kioltó rengés után egy 9 éves kisfiút emeltek ki eszméletlenül, de csupán enyhén sérült állapotban szülői házának romjai alól. 1992. március 21.: Törökország keleti részén egy kórház romjaiból 9 nappal a földrengés után emeltek kl egy 22 éves ápolónőt. 1993. november 4.: India középső részén egy felfordult ágy védett meg egy 19 hónapos csecsemőt, akit 104 órával a mintegy tízezer áldozatot követelő rengés után találtak meg. 1995. június 3.: Az oroszországi Nyeftegorszkban egy héttel a közel kétezer ember életét kioltó földrengés után találtak rá egy férfira és egy kisfiúra - az utóbbi sértetlen volt. 1999. augusztus 23.: Törökország nyugati részén a mentőosztagok beomlott házának erkélye alatt találtak meg egy kisfiút 146 órával a földrengés után, 17 ezer ember halt meg, s a szülők már gyermekük temetésére készültek. 1999. szeptember 26.: Tajvanon egy 20 éves és egy 26 éves férfi - fivérek - hat napig táplálkoztak vizelettel és almával, mire megtalálták őket. A rengés 2400 embert ölt meg.