Délmagyarország, 2004. január (94. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

SZOMBAT, 2004. JANUÁR 3. •HIRDETÉS* 13 Az év apró bűnökkel indult Az új év első napjaiban csak néhányan keresték fel az egyébként kihalt Szegedi Rendőrkapitányságot. Úgy tű­nik, az ünnepek alatt a bűnö­zők is pihentek, hiszen alig volt egy-két fel-, illetve beje­lentés. A Szegedi Rendőrkapitánysá­gon tegnap dél körül csak egy fiatal nő várakozott a panasz­iroda előtt, egy másik pedig éppen feljelentést tett: a fiatal nőnek a pénztárcája és az iratai tűntek el, a másiknak, egy rokkantnyugdíjas asszony­nak pedig a lakását fosztotta ki egy általa jó barátnak vélt férfi. - Még a szilveszteri mulat­ságban tűnt el a pénztárcám, benne az irataimmal - mondta Stuber Borbála, aki nyugodtan üldögélve várt „sorára" a rend­őrségi kényelmes fotelban. ­Egy kocsmában búcsúztattam az óévet barátaimmal. Egyszer a táskámban kerestem vala­mit, s akkor vettem észre, hogy nincs meg a pénztárcám. Pénz nem volt benne, csak az irataim. Nem örültem volna akkor sem, ha a pénzem tűnik el, de ez sokkal bosszantóbb. A fiatal nő alig fejezte be a történetét, amikor a panasz­irodáról kilépett az ünnepek másik áldozata: Király Imré­nének a lakását fosztották ki. - A mobiltelefonomat a töltő­vel, a karórámat, valamint 10 ezer forintomat vitte el egy férfiismerősöm - sorolta az őt ér károkat Királyné. A rok­kantnyugdíjas asszony el­mondta, egyedül él garzonla­kásában, ahová elsején újévet jött köszönteni egy férfiisme­töse. - Megkért, hogy nálam maradhasson éjszakára. Azzal indokolta először meglepőnek mondható kérését, hogy albérletében nincsen fűtés. Hajnalban ment el, mint kide­rült, több mindent magával vitt. Az asszony hozzátette, 4 hó­napja ismerte a férfit, és teljesen megbízhatónak tűnt. - Bízom benne, hogy hamar elkapják. Re­mélem, nem tűnik el végleg, s mindenem előkerül - nyugtatta magát Király Imréné. Tegnap egy szegedi nő azért kereste fel a rendőrséget, hogy bejelentse: volt férje eltűnt, szilveszter óta nem látta. Egy másik pedig azért kérte a rendőrség segítségét, mert el­lopták kerékpárját. G. SZ. L. Három szolgáltatónak több mint 400 millió forinttal tartoznak a szegediek Fizetés nélkül - fűtés, víz, szemét A távhőszolgáltatónak tartoz­nak legnagyobb összeggel a sze­gedi városi tulajdonú társasá­gok közül. A vízmű és a kör­nyezetgazdálkodási kht. kintlé­vősége ugyancsak tetemes. A három cég számlájára több mint 400 millió forintot nem fizettek be a szegediek. Az éves gazdálkodás áttekintése­kor az is kiderül, mekkora „kint­lévőséggel" zárják az esztendőt a szolgáltatók, azaz, mekkora ösz­szeggel tartoznak nekik ügyfele­ik. Hogy pontosan mennyivel, arról a három nagy városi tulaj­donú társaság, a távfűtők, a hul­ladékszállítók és a vízmű illeté­keseit kérdeztük. Kiderült, hogy a listát a hőszolgáltató vezeti a vízmű és a környezetgazdálkodá­si kht. előtt. (A számok termé­szetesen nem hasonlíthatók ösz­sze, tekintettel a szolgáltatási dí­jak különbözőségére, jelzik vi­szont az adósságok nagyságrend­jét.) A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-tői a 2003. november 30-i zárás adatait kaptuk meg. Papp­né Gerhard Anikó irodavezető tájékoztatása szerint a társaság­nak pontosan 267 millió 389 ezer 841 forinttal tartoznak az ügyfelek. Az irodavezető hozzá­tette, hogy „a kintlévőség nem árképzési tényező"; ez annyit je­lent, hogy a távfűtés üzemelési költségeire nincs hatással a tete­Akad olyan is, aki a szemétdíjjal megvárja a végrehajtót. Fotó: Miskolczi Róbert mes adósság, mert a szükséges forrásokat hitelből biztosítják. Ugyancsak fontos körülmény, hogy az adósságkezelést kétféle módon is előmozdítják: az ön­kormányzat mellett a közüzemi díjjal tartozók támogatására lét­rehozott Védőháló közalapít­vány (amelynek egyik alapítója éppen a hőszolgáltató kft.) is se­gíti a nagy tartozással küszködő­ket. A Szegedi Vízmű Kft. ügyfelei összesen 134 millió forintot nem fizettek be határidőre - ez az adósságmennyiség átlagosnak mondható. Dudás Kálmánné számviteli pénzügyi osztályveze­tő elmondta, hogy a tartozások zöme (53 millió 500 ezer forint) harminc napon belüli. Egy évnél régebben összesen 24 millió 815 ezer forinttal tartoznak. A 134 millió forintos kintlévő­ségből 32 millió 300 ezer forintot a közületek mondhatnak magü­Új képzések az egyetemen Új képzési szakirányok indulnak a következő tanévtől a szegedi egye­tem gazdaságtudományi karán, a diplomásoknak kínálnak tovább­képzéseket - mondta lapunknak az egyetem dékánja, Farkas Beáta. - A kiegészítő egyetemi képzé­sünk keretében az eddig pénz­ügyi informatikai szakirányunk mellett két új képzést indítunk el: vállalkozásfejlesztési és köz­szolgálati irányba is lehet szako­sodni - nyilatkozta lapunknak Farkas Beáta, a Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdaságtudomá­nyi Kar (GTK) dékánja. A legtöbb munkahely a vál­lalkozói szférában keletkezik, ahol előnyösek lehetnek a vál­lalkozásfejlesztési ismeretek. A képzésnek is ez a célja: a kis­és középvállalkozások, vala­mint a regionális piacon mű­ködő vállalatok sikeres tevé­kenységéhez szükséges speciá­lis ismeretek tanulhatók meg. - Ezen a területen komoly ku­tatások is folynak. Számos kö­zös projektünk van a gazdasági minisztériummal. Oktatóink országos szinten is elismert, úttörő munkát végeznek - tet­te hozzá a dékán. Farkas Beáta azzal is indokolta a szakirányú képzések beindítá­sát, hogy a pénzügyi szektor most már inkább munkaerő-ki­bocsátónak, mint munkaerő-fel­vevőnek számít. - A közszolgálati szakiránnyal a közszféra felé próbálunk nyit­ni. Ez a terület szakképzés szem­pontjából eddig elég elhanyagolt­nak számított. Pedig a gazdasági racionalitásnak, a speciális gaz­dasági ismereteknek ma már a közszférában, a nonprofit szek­torban is egyre inkább hasznát veszik. A szakirányunkkal ezt hiányt próbáljuk pótolni - je­gyezte meg a GTK vezetője. Az új képzések elindítását különben az is indokolta, hogy a nappali tago­zaton a vállalkozásfejlesztést és a közszolgálati szakirányt speciali­zációként már eddig is választ­hatták a diákok, s nem várt tö­megekben jelentkeztek mindkét képzési lehetőségre. A kifejezetten közgazdászdip­lomával rendelkezőkön túl az egészségügyben dolgozóknak is kínálnak képzéseket a GTK-n. ­Egészségügyi menedzser, orvos­és gyógyszerész-közgazdász kép­zéseink az átalakuló egészség­ügyben fontos tudást adnak a végzetteknek. A szakképzésekre való jelent­kezéssel kapcsolatban a dékán asszony hozzátette: nem lesz semmilyen felvételi vizsga vagy elbeszélgetés, hanem a meglévő diplomák minősítése alapján rangsorolják a jelentkezőket. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Akik tegnap kinyitottak, már a pénztárgépeket is átállították Nem mertek árat emelni a kereskedők Az év első heteiben az élelmi­szerboltokban biztosan nem emelkednek az árak - derült ki tegnapi körutunkon. Egyrészt még a tavalyról megmaradt készletet árulják, másrészt nem szeretnék elriasztani vásárlói­kat. Egyébként az áfakulcsok változása miatt a pénztárgépe­ket is át kellett állítani. Rosszul kezdődött az új esz­tendő a kereskedők számára is. A 12 százalékos kedvezmé­nyes áfakulcs megszűnése és az új, 15 százalékos kulcs be­vezetése miatt a termékek leg­nagyobb hányadát át kellett árazniuk. A magas színvonalú informatikai háttérnek kö­szönhetően egyedül az áruház­láncok voltak képesek - igaz, egy tegnapi éjszakai műszak beiktatásának árán - rövid idő alatt feltüntetni az új árakat úgy a termékeken, mint pénz­tárgépeikben. A kiskereskedők azonban ne­• ALAPVETŐ ÉLELMISZEREK ÁRAI (Ft) 2003. 2004. (várható) zsemle 16 "T 20 kenyér (1 kg, tehér) 160 170-180 teavaj (Wdkg) ~ 150 ~ "; 170-180 tejföl ; 67-90 90-100 tej (H 2,8% zsírtartalom) \ 169 200 héz helyzetbe kerültek. Nekik szervizhez kell, kellett fordulni­uk, hogy szakemberek állítsák át pénztárgépeiket, ám ez nem mindenkinél megy egyik napról a másikra. A helyzetre csak az tudott időben felkészülni, aki de­cember 31-én nem nyitott ki és aznap, vagy január l-jén szak­emberrel sikerült lezáratnia az előző esztendőt a pénztárgé­pében. Tegnapi szegedi próbavásárlá­saink során kellemes meglepeté­sek értek bennünket: azok a je­lentősebb forgalmat lebonyolító kisboltok, amelyek nyitva tartot­tak, már mindent elintéztek. Szekeres Gábor és Szekeres Fe­renc, a szegedi Ács utcai élelmi­szerüzlet tulajdonosai elmond­ták, készültek az átállásra, idő­ben kértek időpontot szervizük­ben, ahol kimondottan a pénz­tárgépek átállítása miatt az új esztendő első napján is dolgoz­tak. Szerintük a nagy forgalom miatt kivitelezhetetlen lett vol­na, hogy egyszerűsített számlát adjanak és minden vásárolt té­telt feltüntessenek. Kereskedé­sükben különben még a régi árak élnek, az első hetekben nem ve­szik el az emberek kedvét a vá­sárlástól a később amúgy elkerül­hetetlenné váló áremeléssel. Ugyanezt mondta a Zrínyi ut­cai éjjel-nappal nyitva tartó élel­miszerbolt alkalmazottja is, az­zal kiegészítve, hogy a régi be­szerzésű cikkek egyértelműen a régi áron futnak - amíg a készle­tek tartanak -, de a friss ám ná­luk drágább. Egy kiló fehér ke­nyér 170 helyett 190 forintba ke­rül, s természetesen a villamos­jegyet is 96 forint helyett 110-ért árulják már. A kenyérárakkal kapcsolatban többen úgy vélik, a kilós fehéré nem éri el majd a 200 forintot, mivel a pékek a konkurenciaharc miatt kénytele­nek lesznek engedni: megint nem valósíthatják meg az áhított 20 százalékos áremelést. A törvény különben 2004. március 31-éig ad haladékot a pénztárgépek átállítására, az adóhivatal addig nem bünteti a kereskedőket. Az áfakulcsok vál­tozása a taxisokat is érinti: nekik a taxamétereket kell a megadott határidőig szervizbe vinniük. EK. kénak, a lakosság 101 millió 700 ezer forintos lejárt határidejű adósságot halmozott föl. A hulladékszállítási díjhátra­lék összege igen változó, 20 és 70 millió forint között mozog ­mondta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Az elmaradás jelen­tős részét előbb-utóbb sikerül be­szedni: akad, aki csak két napot késik, más megvárja a végrehaj­tót. A társaság szempontjából lé­nyegesebb a behajthatatlannak bizonyuló adósság, amely 20 millió forint. Ha az ügyfél el­hunyt, elköltözött, vagy a díjhát­ralékos cég megszűnt, nincs kitől követelni a hulladékszállítás dí­ját. A behajthatatlan kintlévőség azonban nem sodorja veszélybe a környezetgazdálkodási kht.-t, lé­vén a 20 millió forint a teljes ár­bevételnek csupán 2 százaléka. NY. P. Tíz éve folytat háborút szomszédaival egyidős pedagógus Lelocsolták a létráról fényképező nénit Éveken át locsolt tűzfal, ud­varból eltűnt szegélykövek, ki­taposott virágok, kapuzárba du­gott acélreszelék - ezek miatt mérgesedett el a szomszédság­gal a kapcsolata egy idős asz­szonynak a szegedi Felsőváro­Tíz évnél is régebben tart a szomszédok közötti háború egy szegedi felsővárosi utcában lakó nyugdíjas pedagógus asszony és a mellette lakók között, mert a néni állítja: tűzfala azért vizese­dik, mert a szomszéd egész nyá­ron esőztetővel permetezi a pá­zsit felőli falat is. Az idős özvegy­asszony kétszintes háza még a múlt század harmincas-negyve­nes éveinek stílusában épült, gipszdíszes vakolata több helyen lehullott. A néni elismeri: a szomszéd felőli szobák fala az­előtt is salétromos volt, de amió­ta új család költözött oda, s nya­ranta mindennap órákon át lo­csolták a füvet és a fal mellé tele­pített örökzöldeket, a fal teljesen átázott. Szép szó, kérés, megbeszélés nem használt, a vitatkozó felek­nek nem sikerült egyetértésre jutni. Tíz éve odáig fajult a hely­zet, hogy hivatalos határozat született a falöntözés ügyében: a döntés szerint a kár 40 ezer fo­rint, ennek fele a szomszédot ter­helte volna. A néni azonban nem kérte el a pénzt - ezt a lépését az­óta is bánja. A nedves falat alászigetelték, a salétromfoltok azonban azóta is újabb és újabb területeket hódí­tanak meg. A nyugdíjas özvegy­asszony meggyőződése: változat­lanul locsolják a falat, amelynek romlását nem lehet megállítani. Igaza alátámasztására a hetven év fölött járó tanítónő nyáron egy fényképezőgéppel a kezében lét­rára kapaszkodott, s a házvég folytatásaként emelt kerítés fö­lött készített fölvételeket falat rongáló permetezésről. - Amikor észrevettek - mesélte az idős asz­szony -, mindennek elmondtak, tetejében még le is locsoltak az öntözőcsővel. A nyugalmazott pedagógus azonban nem hagyja annyiban: ha kell, bepereli szomszédait. Most az igazságügyi szakértő vé­leményére vár, s ha az alátá­masztja állítását, akkor indulhat a per. Folytatva a sérelmek sorát, a néni elmondta még, hogy másik szomszédjával sincs jóban. Ami­kor annak új háza fölépült, a tűz­fal vakolásához be kellett enged­ni az udvarba a munkásokat. A több mint két hétig tartó ki-be­járkálás idején eltűnt az udvar­ban kupacba rakott szegélykövek fele, úgy huszonöt-harminc da­rab és a munkások letaposták a fal közelébe ültetett gyöngyvirá­gokat is. Kihordták tizenkét ta­licska törmelékes földet, helyébe viszont csak egy talicska tiszta fekete földet hoztak. Amióta ezzel a szomszéddal is megromlott a viszony, többször előfordult, hogy a boltból vagy gyógyszertárból hazatérő néni nem tudott bemenni a kapun, mert valaki vasreszeléket dugott a biztonsági zárba. Ilyenkor egy ismerőse javította meg a kaput, egyszer már zárat kellett cserél­ni. Az acélszálacskákat a nyugdí­jas asszony egy kis nejlonzacskó­ban megőrizte. A néni a pereskedést még meg­gondolja, mert az akár évekig is elhúzódhat, neki pedig kímélnie kellene magát az izgalmaktól, az orvos is megmondta. - Csak egy kis nyugalmat sze­retnék - mondta búcsúzóul. NYILAS PÉTER Mártélyi térkép, pályázatból Több mint 700 ezer forint nyert Vásárhely a Gazdasági és Közlekedé­si Minisztériumtól a város és Mártély turisztikai zsebtérképének el­készítésére benyújtott pályázaton.

Next

/
Thumbnails
Contents