Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-30 / 302. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN A PÉNZ BESZEL • SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. DECEMBER 30. NAPI MELLEKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA WWW.DELMAGYAR.HU A TÖBBSÉG A 400-600 FORINTOS PALACKOKAT VÁSÁROUA Kevesebb pezsgőt iszunk A hazai pezsgöforgalmazók szerint ha a szilveszter nem volna, akkor harmadával kevesebb pezsgőt lehetne eladni a piacon. A magyar pezsgőfogyasztás! szokásoknak nincs olyan hagyománya, mely egész évben eltartaná a gyártókat. A pezsgővásárlás mintegy fele nálunk az év utolsó két hónapjára esik, a csúcs egyértelműen december negyedik hete, amikor az éves fogyasztás harmada kel el a boltokban. Magyarországon évente átlagosan mintegy 28 millió palack pezsgő fogy, ami évek óta szinte állandó mennyiségnek tekinthető, azaz a pezsgőfogyasztás stagnál, s kereskedelmi elemezők szerint nem is fog jelentősen emelkedni. Ennek oka az is lehet, hogy a szakemberek szerint nálunk bármilyen családi, munkahelyi, vagy egyéb ünnepi alkalomkor az asztalra pezsgő helyett általában a jó minőségű,* jellemzően neves pincészetekből származó bor kerül. A hazai pezsgőpiac legutóbb az ezredfordulón élénkült meg némileg, ekkor 31 millió palackot adtak el egy évben, azóta azonban folyamatosan csökkennek az értékesítési mutatók, közelítve a korábban már beállt, jellemzően 27-29 millió palackos eladáshoz. A piac állandóságát az is mutatja, hogy bár vannak kisebb kiugrások - két éve mintegy 4 százalékos növekedést reSzilveszterkor az éves pezsgőfogyasztás harmada kel el a boltokban. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN gisztráltak -, a következő évben általában visszaesnek a vásárlások. A magyar pezsgőpiac meghatározó szereplője a Zwack, a Törley és a BB pezsgőket, valamint saját márkáját is forgalmazó Henkel und Söhnlein cégcsoport, illetve néhány kisebb, de minőséget előállító pincészet. A buborékos különlegességek piacát 70 százalékos részesedésével a Henkel und Söhnlein cégcsoport vezeti, értékesítésének 25 százalékát a BB termékek eladása, 40 százalékát pedig a Magyarországon jól csengő és kedvelt márkanév, a Törley adja. A fennmaradó hányad a cégcsoport más márkáiból tevődik össze. A társaság Magyarországon a műit évben 48 millió palack bort, illetve pezsgőt adott el. Ebben az évben a nettó árbevétel valamivel meghaladta a 11 milliárd forintot, s a cégcsoport teljes árbevételének mintegy fele pezsgőeladásból származik. A magyar pezsgőpiac egyébként évekkel ezelőtt kettészakadt az úgynevezett olcsóbb, illetve drágább áruk kategóriájára. Az olcsóbbak közé a szakértők a habzóborokat és a kedvező fogyasztói árú saját márkás termékeket sorolják, ezek jelenleg a piac nyolc-tíz százalékát teszik ki. A középárra úgy tűnik, nincs széles kereslet. Minden negyedik eladott pezsgő az olcsóbb, palackonként 200-400 forintos árkategóriába tartozó árucsoportból kerül ki, s a 400-600 forintos pezsgőkategóriába tartozó palackokat vásárolja a többség. Egy igazán kiváló minőségű, ám még nem kiemelt kategóriájú pezsgő ára 3000 és 9000 forint között mozog, aki pedig ennél kényeztetőbb luxusra vágyik, az a magyar kereskedelemben is talál 20-35 ezer forintos palackokat, s ezekért még nem kell exkluzív italárverésre látogatnia. 0. K. K. A LEGTÖBB SZÁLLÁSFOGLALÓ NÉMETORSZÁGBÓL ÉS ROMÁNIÁBÓL ÉRKEZIK A fiatalokban bízhat a megye Az idei nyár sem hozta meg a javulást Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyeinek évek óta stagnáló vendégforgalmában, vagyis az ifjúsági szállók javuló kihasználtsága mellett csaknem minden maradt a régiben állapítja meg Kovács Andrea, a KSH megyei hivatalának munkatársa napokban megjelent elemzésében. Az országoshoz képest a vendégéjszakák számában mutatkozik ugyan némi kedvező változás, mivel a mérséklődő számú - 139 ezer - vendég valamelyest több időt töltött nálunk az előző év január-szeptemberéhez képest, ez azonban kizárólag a belföldi vendégeknek köszönhető. Az országhatáron belüli turizmusban az egy utas által eltöltött vendégéjszakák száma egy év alatt kettőről 2,l-re emelkedett, míg a külföldieké továbbra is 1,6 maradt. A vendégek és vendégéjszakáik számában egyaránt elmaradó külföldiek eseté|—! VENDÉGEK SZÁMA CSONGRÁD MEGYÉBEN SZÁLLÁSTÍPUSONKÉNT • (?003 l-lll negyedév) Szállástípus Külföldi (ezer lő) Belföldi (ezer lő) Összesen (ezer fő) Szálloda 27,3 36,1 63,5 Panzió 4,4 21,8 26,2 turistaszálló 1,6 24,8 26,4 Hiúsági szálló 0,8 0,8 Üdülőház 2,8 6,3 9 Kemping 3,6 9,4 12,9 Összesen 39,6 99,2 138,7 Forras: KSH ben a csökkenés az országosnál nagyobb mértékű volt Csongrád megyében. A legtöbb szállásfoglaló több mint 8, illetve 5 ezer utas - továbbra is Németországból és Romániából érkezett, a rangsorban utánuk következő lengyel, olasz, valamint szerb és montenegrói turisták száma 5 ezer alatt maradt. Közülük jelentősebben - csaknem 9 százalékkal - az olasz látogatók száma emelkedett. (Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a regisztrált vendégforgalom alakulását tükrözi, az engedély nélkül működtetett szálláshelyek adatai itt értelemszerűen nem jelennek meg.) A megye kereskedelmi szálláshelyeit igénybe vevő 99 ezer belföldi turista 213 ezer vendégéjszakája egytizedével több a 2002. I—III. negyedévinél. A szállástípusok közül is a főként belföldiek által kedvelt ifjúsági szállók növelték legnagyobb mértékben a részesedésüket a forgalomból, ahol az előző évihez képest a kapacitás is bővült. A szálláshelyek átlagosan 9-27 százalékos férőhely-kihasználtsággal működtek. A száraz meleg időjárás kedvezett a sátorozásnak, s ez csaknem másfélszeresére növelte a kempingek férőhely-kihasználtságát (9 százalék), ami ezzel együtt is a szállástípusok közül az egyik legalacsonyabb. Ez a növekedés, illetve az ifjúsági szálláshelyek kapacitásának látványosan emelkedő kihasználtsága minden bizonnyal az újraélesztett Szegedi Ifjúsági Napoknak is köszönhető. A kereskedelmi szálláshelyek az év első kilenc hónapjában összesen 1,4 milliárd forint bevételt értek el, ennek csaknem hattizede a szállásdíjakból származott. A szállástípusok közül - a vendégek elmaradása miatt - a kempingek és az üdülőházak külföldiek elszállásolásából származó bevételei érzékelhetően csökkentek. KOVÁCS ANDRÁS Bravúr úr, a profi Az év gazdasági döntéshozója megáll, tekintete a semmibe réved. Elméje a valóság sebes folyamának még szárazon maradt kövein egyensúlyoz, gondolatai ekképp ugrándoznak kavicsról kavicsra a mérlegkimutatáson. Spekulatív támadások érték a forintját, a fiskális és monetáris egyensúly az istennek nem akar beállni, az eladósodottság az eget veri, a kormány ezerrel nyírbál forrásoldalról, az adó- és kamatkedvezmények kurtítását ki kellene gazdálkodni, és persze nyakán vannak a januári, szokásos áremelések. Az év gazdasági döntéshozója nagyot szippant a téli, friss levegőből, de nem érzi magát jobban. Főként azért nem, mert mialatt gondolataiba merült, devizahitelből vásárolt autójának tankjába likvid kereténél kicsikével több benzint töltött. Nem baj, költségelőrevonás, ajándékféle a zord, pénztelen januárra - nyugtatja magát. Az év gazdasági döntéshozója beül a kocsiba, elővesz egy különleges listát - úgyis a listák divatját éljük -, s átnézni, mit kell vásárolni, mit kell elintézni a héten. Megállapítja: a büdzsé bevételoldala adott, fix, nem mozgó, ez jó, mert egyrészt kiszámíthatóan stabil, másrészt rossz, mert arcpirítóan alacsony összegből enged gazdálkodni. A kiadásoldalt jelentősen növelő tényező a lakáshitel részlete, a már említett négykerekű havi törlesztője, a szolgáltatások ára, valamint a nagymama aprócska, de kisebb vagyont érő gyógyszeres dobozának feltöltése, mely tételek így összesítve az adósságspirál rémét vetítik előre. Az év gazdasági döntéshozója idegesen rádudál egy-két közlekedőre, majd fegyelmet erőltet magára, s a családfenntartók hideg fejével gondolkozik. Tudja: ma Magyarországon ő az, aki nem hibázhat, rosszul dönteni számára végzetes. Vérbeli profi, így a felelősség terhe nem semmisíti meg: kidolgoz egy hosszú és egy rövid távú programot. A hosszú 2004 túlélésére vonatkozik, emelkedett kiadásokkal, kevésbé emelkedett hangulatban, a rövid távú pedig részletesen arról szól, miként lehet a következő tíz percben bravúros válságmenedzselési és speciális kommunikáció-technikai bemutatót tartani az asszonynak arról, mi a fészkes fenéért kellett már megint tízezerért tankolni. KATKÓ KRISZTINA Jövőre szűkülnek az adókedvezmények Még mindig nincs elkésve az, aki csökkenteni akarja a 2003-as évre fizetendő adóját. Számolni és vásárolni azért érdemes, mert számos kedvezményt az idén lehet utoljára igénybe venni. Ráadásul januártól újabb adónemek vesznek ki pénzt a zsebünkből. MUNKATÁRSUNKTÓL Hiába csökkennek jövőre az szja-kulcsok, a nyugdíjjárulék-plafon megemelése és számos adókedvezmény megszüntetése, korlátozása miatt ugyanakkora bruttó bérből jóval kevesebb marad a zsebünkben. A tőzsdézőknek érvágás, hogy a jövő évi szja-törvények szerint megszűnik az adóhitel 1995 óta működő intézménye. Csapás, hogy csökken a lakáscélú hitelek adókedvezménye, az idén még az éves törlesztés 40 százalékát, legfeljebb 240 ezer forintot lehet az adónkból visszaigényelni, jövőre azonban ez a felére csökken. Tovább apasztja a pénztárcánkat, hogy 2004-től megszűnik a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés adókedvezménye. Az idén még a befizetés 25 százalékával csökkenthetjük az adónkat, így különösen a nyugdíj előtt álló, magán-nyugdíj pénztári tagok gondolkodhatnak azon, hogy az év vége előtt növeljék az efféle befizetéseiket, mert jövőre többet igényelhetnek vissza. Az év végén az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége is megnő, ezúttal is érdemes áttekinteni a befizetéseket, mert a pénztárakban elhelyezett őszszeg 30 százalékával - legfeljebb 100 ezer forinttal, a 2020. előtt nyugdíjas korúvá válóknak pedig 130 ezer forinttal csökkenthető az adó. Ilyenkor nőnek az életbiztosításokra fordított összegek is. Újdonság, hogy immár nemcsak az éves befizetés után lehet 20 százalékot visszaigényelni, de a 2002-höz viszonyított növekmény 10 százalékával is mérsékelhetjük az adónkat. A kedvezménycsökkenésen tűi nőnek a kiadásaink is: a szokásos januári áremelkedés mellett az áfakulcsok változása hoz átrendeződést a pénztárcánkban. Jövőre egyebek mellett bevezetik az űj gépjárművekre a regisztrációs adót, s januártól elsejétől 25 százalékos adó növeli az építési telkeket, ami minden bizonnyal - kedvezőtlenebb lakáshitel-feltételek mellett - ingatlandrágulást hoz. Érdemes még vásárolgatni is ezen a héten, ugyanis utoljára holnap, szerdán lehet 12 százalékos áfakulccsal megvenni bizonyos terméket, például újság- és kábeltévé-előfizetést, vagy gyórszerféleségeket. Érdemes egy utolsó nagybevásárlást is a következő két napra időzíteni, csütörtöktől ugyanis az élelmiszerek után is az eddigieknél három százalékkal magasabb áfát kell fizetnünk. A nullás áfakulcs is eltűnik csütörtöktől, helyette 5 százalék lesz a kedvezményes áfakategória, ami a gyógyszereknél és a tankönyveknél jelent drágulást. Csökkenő áfával a könyveknél és a fogtechnikai szolgáltatásoknál kell számolni.