Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-30 / 302. szám

Kedd, 2003. december 30. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM INFORMÁCIÓS OLDALA 7 Oktatási Minisztérium ÉV VÉGI BESZÉLGETÉS MAGYAR BÁLINT OKTATÁSI MINISZTERREL Expresszként robognak: Sulinettől a Világ-Nyelvig Az oktatási tárca az utóbbi egy esztendőt nem töltötte tétlenül. Reformot hirdetett az oktatásban, beindította a Sulinet Expresszt, a Világ-Nyelv Programot. Érvelt, vitatkozott. Mint azt Magyar Bálint mondja, arra törekedve, hogy visszafordíthatatlan folyamatokat indítsanak el. A miniszterrel irodájában beszélgettünk, íróasztalán embernyi magasságú iratkötegek, s félóránként bekopog valaki, menni kéne. De marad, az elmúlt 365 nap megérdemel egy hosszabb diskurzust. - A legutóbbi program a a nyelvtanulásról szóL Rossz szót nem is lehet hallani róla, mindenki fontosnak tartja. - Mert mindenki tisztában van azzal, meny­nyire fontos a nyelvtudás. A szülők is úgy látják, hogy legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül a gyermekeik nem tudnak boldogulni az élet­ben, hátrányba kerülnek a továbbtanulásnál és a munkavállalásnál. A Világ-Nyelv Program legjelentősebb része a nyelvi előkészítő tan­folyamok elindulása a középiskolákban. Az 1200 magyar középiskolából mintegy ötszáz iskola jelezte, hogy elindítja ezt a programot. A cél, hogy a gyermekek különórák nélkül, a kiválasztott középiskolában tanulhassanak meg legalább egy idegen nyelvet magas szin­ten. Ez annál is fontosabb, mert felméréseink szerint a közoktatásban tanuló diákok, tanulók 28 százaléka tanul különórákon idegen nyelvet és mintegy évi negyvenezer forintot fizetnek átlagosan ezekért az órákért a szülők. - De ez a program azért így is pénzbe kerül... - A Világ-Nyelv Program költségei csak rész­ben jelentkeznek jövőre az első évfolyamon. Az igazi költségek nem most, hanem majd négy év múlva jelentkeznek, amikor a diákok nem mennek ki a közoktatás rendszeréből, hanem egy évvel tovább maradnak benne. A kor­mányzat azzal csökkenti a fenntartó önkor­mányzatok terheit, hogy a nyelvi előkészítő osztályba járó gyerekek után emelt szintű nor­matív támogatást fizet. Ez a többlettámogatás is közrejátszhatott abban, hogy keresztül le­hetett vinni könnyen és ellenállás nélkül, nagy támogatással a programot. Másrészt a nyelvi előkészítő évfolyam fogadtatása a politikai elit körében is meglehetősen egyértelmű volt, hi­szen mindenki belátta azt, hogy a szülők közt ez a javaslat rendkívül népszerű, hiszen a gyermek boldogulása szempontjából ma már nagyon számít, hogy a számítógépet tudja kezelni és idegen nyelvet beszéljen. A miniszter angolul és oroszul is beszél - Ön egyébként milyen nyelven beszél? - Angolul vagyok tárgyalóképes, felsőfokú nyelvvizsgám van. Oroszból a középfokig ju­tottam. Angolt egyébként különórán tanultam otthon már hetedikes koromtól, oroszul pedig az iskolában. Nagy mázlim volt, hihetetlen jó orosztanáraim voltak és jól is tanultam. Az egyetem elvégzése után jó néhány évvel tettem le az orosz középfokú nyelvvizsgát úgy, hogy a gimnáziumtól kezdve gyakorlatilag nem be­széltem ezen a nyelven. Ma már mondjuk oroszul nem tudnék tárgyalni, ezt sajnálom is. A nyelv rendkívül fontos. Mondok egy példát: ma már magától értetődő része a nemzetközi diplomáciának, hogy tudjanak idegen nyel­veket a köztisztségviselők. Az Európai Unióban ez alapkövetelménnyé vált. 2002 nyarán Po­zsonyban az Európai Unió és a csatlakozásra váró országok oktatási minisztereinek a ta­lálkozóján két szekciót alakítottak ki, az egyik szekcióban voltak, akik tudtak angolul, itt ér­demi vita, valódi beszélgetés folyt, külön te­remben voltak, akik nem tudtak, és tolmácsok fordították az előre megírt beszédeiket. Mon­danom sem kell, sokkal protokollárisabb volt a találkozójuk. Világ-Nyelv, Sulinet Expressz - Ellenállhatatlan a lendület, ahogy a Vi­lág-Nyelv Programról beszél. Kétség sem férhet hozzá, csinálni kell. De ugyanilyen offenzív módon kommunikálta a tárca az összes többi eddigi kezdeményezését is. Ez szándékos vagy csak ez az év sikerült ilyen töményre: tananyagcsökkentés, tanárok ti­toktartási kötelezettsége, Sulinet Expressz, Világ-Nyelv? - A kormányzati ciklus elején megpróbáltam áttekinteni, hogy mit kell és mit lehet meg­valósítani. Az valóban elmondható, hogy len­dületesen álltunk neki ezen feladatok meg­valósításának. Nem szeretném, ha visszafor­dítható lenne, amit elkezdtünk, és amiről meg vagyok győződve, hogy a gyerekek javára szol­gál. Az általunk felvetett témák nagy része olyan, ami szerintem beszűrődik a „vacso­raasztalok" mellé is. Hogy a gyerek miként áll a házi feladathoz, értelmetlen vagy értelmes dol­gokat tanul-e az iskolában, feleslegesen ter­helik-e vagy nem? Tudom-e fizetni a külön­óráját, hova fog felvételizni, milyen tantárgyból kell különfelvételit írnia? Ezek mind olyan témák, amelyek naponta szóba jönnek otthon. Véleményformálásra ösztönzik a tanárokat, és hála istennek, a szülők és a gyerekek is meg­teszik, hogy elmondják a véleményüket. A jövő évben szintén lesz olyan téma, amely állás­foglalásra sarkallja majd az embereket, még­pedig a felsőoktatási reform. Beindulnak olyan felsőoktatási beruházások, amelyek korábban nem voltak. Kollégiumokat építünk, fejlesztjük az egyetemeket. Fontos, hogy belássuk: az európai csatlakozással egy teljesítményorien­tált rendszerbe lépünk be. Amennyiben a leg­jobb tanárokat és kutatókat nem tudjuk ki­emelkedően megfizetni, akkor elmennek pár száz kilométerrel nyugatabbra. Tudományos eredmények és jó oktatók nélkül az egyetemek leértékelődnek. Ha nem lépünk, akkor ebben a versenyben Magyarország fog lemaradni. Pe­Magyar Bálint: Tudományos eredmények és jó oktatók nélkül az egyetemek leértékelődnek. dig nagyrészt rajtunk múlik, hogy milyen po­zíciókat vívunk ki magunknak. Az a kérdés, hogy pusztán a magyar piacra tekintünk-e vagy európai perspektívában gondolkodunk, csak a helyi grundon akarunk-e focizni vagy úgy gon­doljuk, hogy kimehetünk játszani a Wemb­leybe is. Úgy gondolom, hogy arra kell tö­rekednünk, hogy a Wembleyben is tudjunk futballozni. Ez a szemlélet akkor is hasznos, ha a csapat többet játszik itthon, mint külföldön. A felsőoktatási reform célja, hogy rangos egye­temek minőségi tudást adjanak a diákoknak. Lesz pénz kollégiumépítésre - Jól fizetett, jó tanárok. Ez megint csak pénz, sok-sok pénz. Az ország jövő évi költ­ségvetésének elfogadása után mennyi hiány­zik ahhoz a minisztérium éves költségveté­séből, hogy elégedettnek érezze magát? - Vannak olyan feladatok, amelyekre jövőre sokkal több jut a korábbinál. Persze akadnak olyanok is, amelyekre kevesebb. Több jut fej­lesztésre, arra, hogy kutatás-fejlesztéssel fog­lalkozó cégek települjenek egyetemekhez. Lesz pénz a kollégiumépítésre, mert nem a szűkös költségvetés állja a számlát, hanem magán­cégek építkezéseit ösztönözzük. Annak érde­kében, hogy a diákok ki tudják fizetni a mi­nőségi kollégiumi szolgáltatást, növeljük a lak­hatási támogatást, ez azt jelenti, hogy fize­tőképes keresletet teremtünk. Harmincmilli­árd forint értékben fognak kollégiumok épülni 2006 szeptemberéig. Es folytatódik a rendkívül sikeres Sulinet Expressz, amellyel számítás­technikai eszközökhöz juthattak a tanulók és családjaik. - Akkor mi is az, amire kevesebb jut? - A működtetésre szánt költségek nem emel­kednek, gyakorlatilag stagnálnak, ez valóban okoz feszültségeket. - A Sulinet Expresszt említette. Ez az egyik legnagyobb siker. Mennyi pénzt mozgattak meg az akciójukkal és a haszonból részesült-e a minisztérium? Abból a haszonból, amit a forgalmazók realizáltak. - Tizenöt-tizenhat milliárd forinttal zárhat karácsonyig a Sulinet Expressz. Az Oktatási Minisztérium természetesen nem kereskedelmi cég, ezért nekünk nem pénzügyi hasz­nunk származik a program­ból. A mi hasznuk az, hogy megvalósulhatnak azok az oktatási programok, ame­lyek a közoktatás reformjához kapcsolód­nak, és feltételezik az otthoni számítógép meglétét. A számítások alapján úgy néz ki, hogy fél év alatt több mint 30 ezer gép ke­rült az otthonokba, és kb. 100-120 ezer kö­zött van azoknak a számítógépeknek a szá­ma, amelyeket felújítanak, feljavítanak kü­lönböző eszközökkel, jobb monitorral vagy nagyobb memóriával ennek a programnak a keretében. Ez meglehetősen nagy szám. En­nek a programnak legalább 3-4 évig kellene folytatódnia ahhoz, hogy az európai élme­zőny első harmadába be tudjunk kerülni és le tudjuk küzdeni a lemaradásunkat ezen a területen. Liberális politikusként az adó­csökkentés mellett köteleztem el magam, ahogy az SZDSZ is. Ez pedig egy speciális adócsökkentő program, amely az ország számára hosszú távon hihetetlenül fontos. Ma a háztartásoknak 20 százaléka rendelke­zik számítógéppel és még kevesebb inter­netkapcsolattal. Hogy ez az arány 20 száza­lék vagy mondjuk 70 százalék, hogy a növe­Csongrád megyében a Világ-Nyelv Programra 15 iskola jelentkezett. kedés öt év alatt következik-e be vagy 15 év alatt, ennek az a tétje, hogy Magyarország lemarad és sereghajtóvá válik, vagy pedig dinamikus fejlődésnek néz elébe. Valójában a Sulinet Expressz egy beruházás-élénkítő, gazdagságfejlesztő programnak is felfogha­tó, de nem a vállalkozásokban, hanem a családokban. Míg Nyugat-Európában 10-15 százalék körül van a távmunka aránya a munkaerőpiacon, addig Ma­gyarországon ez az arány kb. 1-2 százalék. Miközben a diákot támogatjuk ezzel a programmal, a szülő is hoz­záfér az eszközökhöz. Bár fél évvel ezelőtt még arról cik­keztek, hogy döcög a Sulinet Expressz, most már inkább arról lehet olvasni, hogy a fékek is elszakadtak. Robog tovább az Expressz - Az utóbbi hetekben nem nagyon lehetett kapni a programban szereplő számítástech­nikai eszközöket. - Nem a rendszerrel van baj, hanem a kará­csony előtti vásárlás olyan méreteket öltött, amelyre a kereskedők nem voltak felkészülve. Ugyanis nekik szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy ha túl sok terméket ren­delnek, az a nyakukon marad. Ha keveset, ak­kor pedig nincsen árukészlet. Annak idején, amikor elindítottam ezt a programot, arra számítottam, hogy az éves forgalom, tehát jú­liustól júliusig, 15-20 milliárd forint lesz. Most úgy néz ki, hogy fél év alatt befut a 20 milliárd feletti sávba. A Sulinet Expressz ro­bog tovább... FÁBIÁN GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents