Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 29. •AKTUÁLIS» 5 A szegedi férfi hét év után állhat ismét bíróság elé Sebők távol kerül tel-avivi bárjától Folytatás az 1. oldalról Sebők Ferenc hét éve, 1996-ban a Szegedi Vidámpark területén há­rom fiatalembert súlyosan megsebesített egy törött korsóval. A rend­őrség a nyomozás befejezése után vádemelési javaslattal továbbította az iratokat az ügyészségnek, a férfit letartóztatták. A Csongrád Me­gyei Bíróság később szabadlábra helyezte a vádlottat, aki ezután nyomtalanul eltűnt, mint kiderült, Izraelbe menekült. Nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, de az mostanáig nem veze­tett eredményre. Sebőköt 1996-ban súlyos testi sértéssel vádolták, amit időközben a Csongrád Megyei Főügyészség emberölési kísérletre módosított. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a férfi mikor áll ismét bíróság elé, az azonban biztos, hogy ügyében nem az a bírónő ítélkezik, aki annak­idején szabadlábra helyezte, ugyanis Maráz V5lmosné már nem a me­gyei bíróság, hanem a Szegedi ítélőtábla bírója. A Sebők-ügy két hónapja, október 26-án szerepelt az MTV A szólás szabadsága című műsorában is. Az egyik áldozat apja, Fábián lózsef a műsorvezetővel, Friderikusz Sándorral beszélgetve azzal vádolta a magyar igazságszolgáltatást, hogy semmit nem tesznek meg fia tá­madójának hazahozatala érdekében. A szólás szabadsága nagy bot­rányt kavart, több vizsgálat is indult az ügyben. Sebők Ferenc november elején telefonált szerkesztőségünkbe, és el­mondta: vitatja a rendőrség és az ügyészség eljárását, egyúttal bűn­cselekményekkel vádolta meg az ügy sértettjeit. Ezt internetes honla­punkon, a www.delmagyar.hu-n részletesen kifejtette. Kék kettes A karácsony különös részlete idén egy tálca sör volt, ezt egy kö­zépkorú férfi egyensúlyozta a vállán karácsony előtt a szegedi kék kettes buszon. Huszonnégy félliteres doboz abból a fajtából, amelynek német nevét nem ismerjük, nem is nagyon jegyezzük meg, de jellemzően 99 vagy 109 forintba kerül doboza. Vagyis jó vétel, nyáron is, ünnepek előtt is, akciós, csak egy ki­csit dobozízű. Volt valami elégedettség a középkorú férfi arcán, talán a győze­lemé, hiszen megküzdhetett ezért a tételért családtagjaival a vá­rosszéli hipermarketben. A feleség, egy középkorú nő négy tö­mött multis múanyagszatyorral kínlódott, pontosabban csak az­zal az eggyel, amelynél nem duplázta meg a zacskót, s a „fülek" idő előtt el is szakadtak. Csupán a mozdulatai voltak zavartak, arca ebből semmit sem árult el. Kőkemény vonások, melyekben az elmúlt években nem nagyon sikerült olvasnia senkinek. Beszédes volt viszont a kamaszlány arca, aki egy precízen ösz­szekötött fenyőfát felügyelt az átlagosan tömött buszon, s csak a véletlenen múlt. hogy észrevettem, ó is a családhoz tartozik. Nyolcadikos lehetett, talán elsős, vagyis pont abban a korban, amikor okkal, ok nélkül szégyellik szüleiket a gyermekek, s en­nek a kamasznak akkor tragédiával ért volna föl egy találkozás az osztálytársakkal. Vagy csak én képzeltem ezt abból az alig észre­vehető, de óriási energiáról árulkodó szemvillanásból, amelyet anyja felé küldött a tálca sör fölött. Egy magyar, egy szegedi család a buszon, a csatlakozás előtti utolsó esztendő végén ment Európa felé. Kérdezhetnénk, hol volt ott Európa ? Hát a férfi vállán, bár kicsit billegett, a nő kezében, s csak 25 százalékban volt szakadt, s a kamaszlány szemében, mint hegyeket is megmozgatni képes energia. Es ez az utóbbi a legfontosabb. KOVÁCS ANDRÁS Változatos menü pezsgővel és élőzenével Éttermi szilveszterezés Szegeden a nagyobb éttermek és szállodák többségében már he­tekkel ezelőtt elkeltek a helyek a szilveszteri mulatságra. Kör­képünkből kiderül, hogy hol és mit kínálnak a 6-tól 14 ezer 500 forintig terjedő jegyárakért. A Csepp a tengerben halászcsár­dában december 31-én este 8 órakor a következő menüt szol­gálják fel: előételnek orosz hús­salátát, sonkás-sajtos tekercset és kaszinó tojást kínálnak, amit rántott ponty, tanyasi töltött te­kercs, brinzás pulyka követ. Desszertnek lángoló Gundel-pa­lacsintát kapnak a vendégek. Éj­fél után az elmaradhatatlan kor­helyleves, ropogósra sült malac­pecsenye várja a táncban kifárad­takat. A jó hangulatról Dj. Máté gondoskodik. A 7500 forintos vacsorajegy egyben tombolaszel­vény is. A fődíj egy DVD-leját­szó, ezen kívül 5 és 10 ezer forin­tos vacsorameghívások is gazdá­ra találnak. A Gödör étterem teraszán for­ralt borral, virslivel és fánkkal kí­nálják azokat, akik egy kicsit összefagytak a szabad ég alatt tartott óévbúcsúztatón. Az étte­remben a Mizsei-Genser duó játszik. Pusztakoktéllal köszön­tik a vendégeket, majd jöhetnek az étkek. Lesz gyümölcsös jérce­mell saláta, tengerész kedvence, hátszíncsíkok gombával, vörös borral, ropogós malacsült és töl­tött csirkemell bundában. A Himnusz és a pezsgős koccintás után juhbeles virslivel megrakott tálcákat hordanak körbe a pincé­rek. Egy főnek 6800 forintjába kerül a gödörös dínom-dánom és még van hely. A Kék Csillag étterem bálter­mében Horváth András diszkó­zik, lent pedig Raksa Bernadett szórakoztatja a vendégeket. A hatezer forintos jegy már mind elkelt, így csak a gyors rendelők kóstolhatják meg a hétfogásos vacsorát. Többek között őzcom­bot kínálnak aszalt szilvás már­tással, filézett pontyhalászlét, ra­gulevest, illetve egyéb finomsá­gokat. A Kiskőrössy halászcsárdában hétezer forintos áron adták a va­csorajegyeket, amiből még van néhány. Miközben Várkonyi Gyula és zenekara játszik, fel­szolgálják az ételt. A hely köte­lez, ezért halsalátával nyitnak. A vendégek választhatnak a kétféle menüből. Az egyik halas, a má­sik pedig malacos. Éjfélkor, hogy jó szerencse érjen mindenkit, marcipánból formázott malacfe­jeket szolgálnak fel, majd később jöhet a szegedi halászlé. Az éttermek mellett a szállo­dák is készültek a szilveszter­re. A Novotelben a Gera fivé­rek és az újvidéki rádió harmo­nikaművésze, Rafa fózsef ze­nél. A 14 ezer forintos árért to­kajis aszalt szilvás libamájat, húsgombócos erőlevest, két fő­étel valamelyikét - malacsül­tet vagy borjúérméket -, illet­ve mákpudingot, majd sült debrecenit hagymás lencsesa­látával kínálnak. Bor, pezsgő és ásványvíz is jár a vacsorá­hoz. A Royal Hotelben sem győznek majd válogatni az ételek között a vendégek. Lesz haltekercs, liba­májjal töltött jércemell, boszor­kányszigeti vegyes tál, puszta­szeri töltött bélszín. Hajnalban korhelylevest, zöldséges csirke­mellet, mini töltött káposztát, dorozsmai malacpecsenyét fo­gyaszthatnak a vendégek. A 14 ezer 500 forintos jegy mellé tom­bolaszelvény is jár, a szerencsé­sek pedig visszanyerhetik pénzü­ket. Frankié Látó és zenekara húzza a talpalávalót, az Afro Jazz Tánccsoport pedig flamencót táncol. K.T. Átverték a hullámtéri hajléktalanokat, Feriéket Rendőrrel vitették el a síró asszonyt, Piroskát Meseszerűen indult, s rosszul végződött a karácsony a Tisza hullámterében élő hajléktalan pár számára. Sokan kínáltak se­gítséget, Feri és Piroska mégis rosszul választott: az asszonyt az ünnep éjszakáján rendőrökkel vitették a hajléktalan szállóra. Akár életük végéig is szállást és munkát kaphatott volna egy Szeged környéki tanyán az a hajléktalan pár, akinek sor­sáról nemrégiben írtunk. Feri és Piroska tavasz óta a Tisza hullámterében húzta meg ma­gát. Lakásukat elvesztették, gyermekeik nevelőszülőkhöz kerültek. Elbeszélésük szerint leghőbb vágyuk az volt, hogy kapjanak egy rendbe hozható szükséglakást, ahová hazahoz­hatják gyermekeiket. Amint mondták, a gyerekek nagyon hiányoznak, de tudják, hogy amíg nincs lakásuk, jobb ne­kik a nevelőszülőknél. Külö­nösen az édesanyán vettek erőt az érzelmek, ha négy és hat éves gyermekeiről beszélt. írásunk nyomán telefonálók sokasága kínált segítséget. Akadt, aki csomagot hozott szer­kesztőségünkbe (átadtuk a kül­deményt), s feladóként csak a Márta nevet írta a kísérőlevélre,­egy nyugdíjas nő nyugdíjából küldött el jelentős összeget, két kabáttal együtt (ugyancsak eljut­tattuk a rászorulókhoz). Egy Sze­ged vonzáskörzetében élő gazdál­kodó téli szállást, tavasztól pedig hosszú időre szóló munkát kí­nált, s a személyes találkozó al­kalmával megbeszélte velük, hogy az ünnep másnapján meg is mutatja nekik leendő otthonu­kat. Csakhogy közben a hullám­térben élő párra rátalált vala­ki, aki azonnal elfoglalható, ingyen szállást kínált. A haj­léktalanok nem tudtak várni: taxit hívattak, s minden hol­mijukkal együtt az ismeretlen lakására mentek, előbb azon­ban Feri tisztelettel bár, de visszautasította a karácsonyi csomagot hozó gazdálkodó igen kecsegtető, megismételt ajánlatát. Piroska utóbb elmesélte, hogy az ismeretlen rókusi la­kása alig különbözött a hul­lámtéri kunyhótól, s azt is ha­mar fölismerte, hogy oda nem adhatja ki a gyerekeket a gyámhatóság. A „háziakról" kiderült, nem is övék a lakás, mégis 20 ezer forint lakbért, s ugyanennyi „kauciót" kértek a nincstelenektől (igaz, a lak­bért márciustól számolták volna föl, s megengedték a részletfizetést is). Piroska arra kérte Ferit, menjenek inkább vissza a kunyhóba - erre az ottaniak közül valaki rendőrt hívott, és az Indóház téri hajléktalan szállóra vitette az asszonyt. Feri maradt, s vele minden holmi: Piroskának azóta még váltóruhája sincs. Az asszony, ha beszélni kezd, hamar elsírja magát. Azt mondja, „elveszi a hangját az ideg." Most vár, hátha mégis segít rajta a szociális gondozó hálózat, vagy valami ismeret­len, jótét lélek, akinél elvégez­hetné a ház körüli munkát, gondozná a jószágokat. A nap, amikor ismét együtt lehet majd gyermekeivel, ismét be­láthatatlan messzeségbe távo­lodott. NYILAS PÉTER Hidat terveznek a Maroson, a románok is támogatják Egy Magyarcsanádnál épülő közúti-vasúti híd ha­tástanulmányának, terveinek készítéséhez kér uniós támogatást a Csongrád Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. Az elképzelést a magyar és a román oldal települései és a nagyszentmiklósi ipari park­ban működő olasz, osztrák nagyüzemek tulajdo­nosai is támogatják. Nem csak családi és rokoni kapcsolatok sza­kadtak szét, amikor a trianoni döntés nyomán Magyarcsanádnál határvíz lett a Maros. Makó térségét addig - az akkor fölöslegessé vált köz­úti és a vasúti hídon keresztül - a Bánsághoz szorosabb gazdasági kapcsolat fűzte, mint Sze­gedhez és Hódmezővásárhelyhez. A pillérek mementóul a helyükön maradtak, és amikor a kiszombori határátkelőhely újbóli megnyitásá­nak igénye szóba került, a magyarcsanádiak is fölvetették: helyre kellene állítani legalább a közúti hidat. Ez elsősorban nem az építési költségek miatt hiúsult meg eddig, hanem azért, mert a határátkelőhely fönntartása ke­rülne sokba. A Csongrád Megyei Állami Közút­kezelő Kht. most egy közös - a bajaihoz hason­lóan működő - vasúti és közúti híd építésének terveire, s egy hatástanulmány elkészítésére kér támogatást a Phare-CBC-től. A terv szerint a hidat Románia uniós csatla­kozása után adnák át, így nem lenne szükség vámhivatalra. A pályázatot, melynek készíté­sét a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. koordi­nálta, tegnap juttatták el a békéscsabai Phare-irodához. A magyarcsanádi önkormányzat természete­sen támogatja a pályázatot, hiszen ez Farkas Jánosné polgármesternek és a község lakóinak is szívügye. Ám a túloldalon élőknek is tetszett a gondolat. - Bár a pályázat beadási határideje nagyon közel volt, a romániai nagyszentmiklósi kistér­ségből minden szükséges adatot azonnal el­küldtek nekünk, készségesek voltak; velünk együtt örülnek az ötletnek - mondja Farkas Já­nosné. - A nagyszentmiklósiak és őscsanádiak ötlete volt, hogy a híd vasúti is legyen. Ez ne­kik azért lenne jó, mert Nagyszentmiklóson az ipari park mellett megy el az ide is vezető vas­útvonal, miközben az ott működő osztrák és olasz nagyüzemek Magyarországra még. mindig csak nagy kerülővel, kamionon, a nagylaki át­kelőn keresztül tudják eljuttatni az áruikat. A volt őscsanádi polgármester, Viorel Matei sze­nátor, a román parlament mezőgazdasági bi­zottságának elnöke is ígérte: minden követ megmozgat. Miközben Magyarországon a leghátrányo­sabb helyzetű megyék közé tartozik Csongrád, Romániában Temes megye olyan fejlettnek számít, mint nálunk Győr környéke. A mi ol­dalunkon a mezőgazdaságon kívül nincs ko­moly munkalehetőség, a Maros túlsó partján, a nagyszentmiklósi üzemekbe azonban most már hatvan-nyolcvan kilométerről viszik a munkásokat. Az ottani fizetés forintba átszá­molva persze itteni viszonyok között kevés len­ne, az olasz és osztrák befektetők azonban úgy gondolkodnak, Románia uniós csatlakozása után ez a különbség valószínűleg mérséklődni fog. B.A. A Kiskőrössy halászcsárdában hal nélkül nem lehet szilveszterezni. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents