Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

HÉTFŐ, 2003. DECEMBER 29. • AKTUÁLIS« 3 Autópálya-krónika 2003-ból áremeléstől áremelésig Csak beszéltek az M5-ősről Ifessék lassítani, az autópálya vége következik! Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Ezt egy korábban adott nyilatkozat szerint a Postabank privatizációjából befolyt összegből fedeznék. A százmilliárd forint kifizetése után kezdődhet csak meg a sztráda,tovább­építése: a Szegedig tartó szakasz 50 kilométe­rére minimum 50 milliárddal kell számolni. 2003. július 16. Már a magyar kormány egyetértésével került július 15-én az EBRD igazgatósága elé az M5-ös autópálya refinan­szírozási hitelének ügye. A megszavazott 205 millió eurós hitel kisebb hányadát az EBRD folyósítja, a többit pedig kereskedelmi ban­kok. Az AKA tulajdonosai állítólag arra is kö­telezettséget vállaltak, hogy már az idén 30 százalékos kedvezményt nyújtanak a matri­cás autósoknak a pálya használatára. 2003. augusztus 21. A békéscsabai alapí­tású MAHESZ, az M5-ös Autópályát Hasz­nálók Érdekvédelmi Szövetsége bojkottot szervezett az újhartyáni főkapunál: 15 és 21 óra között aprópénzzel, egyforintosokkal fi­zették ki az autópálya-használati díjat a Csongrád megyéből is a szervezőkhöz csatla­kozott autósok. 2003. szeptember 26. A gazdasági tárcá­nak külön kellene kezelnie az M5-ös sztráda Szegedig történő továbbépítésének témáját, valamint az útdíj ügyét. Ezt az elvet terjesz­tették elő az M5 Autópálya Alapítvány képvi­selői a gazdasági tárcával folytatott tárgyalá­son. Horváth István, az alapítvány kuratóriu­mának elnöke és GeJei Zoltán titkár Kovács Ferencnek, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (GKM) helyettes államtitkárá­nak, valamint Andricsák Zoltán főosztályve­zetőnek azt vázolták, hogy az új szempont­rendszerrel gyorsabb eredményeket lehetne elérni az AKA Rt.-vei folytatott egyeztetése­ken, mint a nyolc éve tartó, sehová sem veze­tő megbeszélésekkel. 2003. november 3. Medgyessy Péter mi­niszterelnök újra kijelentette: támogatja azt az elképzelést, hogy a Postabank eladá­sából befolyt pénzből kivásárolják az M5-ös sztráda üzemeltetésének és díjbe­szedésének jogát. Mint emlékezetes, a bankot 101 milliárdért vásárolta meg az osztrák Erste Bank Rt. 2003. november 27. A gazdasági és közle­kedési tárca felszólította az AKA Rt.-t., dol­gozzon ki egy tervezetet az M5-ös további sorsával kapcsolatban. Az ultimátum határ­ideje december 5. A minisztérium olyan megoldást várt, amely egyrészt felvetné a ki­vásárlás lehetőségét, megnevezné az össze­get, lehetővé tenné a matrica bevezetését az M5-ösön már 20Ó4-től, s olyan árnyékdíjjal, amely a költségvetés számára is viselhető. 2003. december 8-18. A GKM elemzi az AKA ajánlatát, de az eddigiekhez képest új­nak számító információk nem szivárogtak ki. Medgyessy Péter felszólította Csillag Ist­vánt, jusson eredményre az AKA Rt.-vei foly­tatott tárgyalásokon. Mindeközben a kon­cessziós társaság bejelentette, hogy január l-jétől az inflációnak megfelelően 5,5 száza­lékkal megemeli az autópálya-használati dí­jakat. Egy Kiskunfélegyháza-Budapest út ára oda-vissza immáron 6860 forint. F.K. Magyar lottó SULYOK ERZSÉBET Szegény Baumgartner Zsolt! Na nem úgy igaziból szegény, hogy mondjuk gopdot okozna neki az újévi lencsefőzelék beszerzése. Hanem - úgy képzelem - őrületes nyomás nehezedik rá. Én pél­dául ekkora nyomás alatt még a Marutiba se mernék beülni, nemhogy egy Minardi-féle versenyautóba. Mióta a sportminiszter bejelentette, hogy az állam majdnem egymilliárdot helyez belé, részint majdani nyereség reményében, másrészt szinte azonnali országimázs-kipofozási célból, azóta annyi demagóg szöveget el­használtak itten, hogy annyi már nincs is. Most mondok erre egy példát. Sajátot. Amikor az én egyik leg­közelebbi hozzátartozóm sprintet volt és vette a méregdrága futó­cipőket, mert az egyesületének persze nem volt pénze ezekre se, és a cipők iszonyú gyorsan fogytak az alkalmatlan pályán, szóval én még egy igazi - könnyű, selyem - mezre valót is kispóroltam neki, mert annyira látszott rajta, hogy mennyire vágyik egy ilyen­re, és kiszorítottuk az útiköltségeket a versenyekre, meg sorjáztak a polcán a vitaminpótlók dobozai, szóval akkor én mindezek tete­jébe még nagyon szívesen szponzoráltam volna egy valódi szegedi futópálya megépítését a saját tőkémből, ha lett volna saját tőkém. Részint mert az ember a gyerekének... Tudják. Másrészt belát­tam, hogy az ország nem engedheti meg magának, hogy akárki gyerekéből sikeres sprinter lehessen, ha egyszer ahhoz van kedve, beláttam, hogy nem tartunk ott, hogy csak úgy, holmi kedvtelé­sekre figyeljünk. De még most is, amikor a gyerek már régen nem fut, bele-belesajdul a szívem, hogy nem volt nekem tőkém. Mélyen megértem Baumgartner apukát, akinek viszont van, és bele is feccöli. Mondjuk az én szememben egy sprinter sokkal in­kább sportoló, mint egy autóversenyző, de ez talán elfogultság és az autósport hiányos ismeretére vall. Én még azt se tudtam eddig, hogy Brazíliát Sennáról ismerik szerte a világban, ezerszer előbb eszembe jut Brazília Jorge Amadéról, az íróról, de ez végképp elfo­gult látásmódról árulkodik, és az is tény, Alex Youngról, a Minardi volt maláj pilótájáról abszolút nem hallottam még semmit, de ha mégis hallottam volna, akkor sem ugrott volna be róla Malajzia, erre mérget mernék venni. De miért ne hinnék én abban, hogy éppen egy magyarral fog be­futni a Minardi 'És Minardival Magyarország-A lottónyeremény­ben is hiszek, különben miért lottóznék ? És miért kell nyomni a demagóg dumákat feszt ? hogy az olimpiai sportágak ? meg a vas­tüdő a kórházban fa hajléktalan karácsonya ? A miniszterelnök'is megmondta: jövőre nem hagyja elrontani az örömünket. Nahát! És ha mégis elúszik a Baumgartnerék au­tószalonja meg a budai villája, plusz az állami majdnem milhárd kamatai - na bumm. Legföljebb hárommillió plusz egy szegény lesz ebben a kifényezett imázsú országban. A kamatokat pedig tessenek összehasonlítani a bankok, cégek, magánzsebek kon­szolidációjára, elbaltázott kormányprogramokra, eddig volt or­szágimázsra, M5-ösre és más hasonlókra kihelyezett adóforintok százmilliárdjaival. Na ugye! Smafu. Gáz a külterületre is A Csongrád megyei települések nagy része kiterjedt tanyavilág­gal rendelkezik. Kevés az a külte­rületi porta, ahová eljutott a gáz. A nyolcvanas évek végétől a ki­lencvenes évek közepéig már a legkisebb falvakba is eljutott a vezetékes gáz. Ezzel szemben a külterületeken még igen ritka ez a szolgáltatás. Röszke belterüle­tén 1990 szeptemberében gyúj­tották meg először a gázlángot. Akkori áron 84 millió forintba került a beruházás, amit teljes egészében az önkormányzat, il­letve a lakosság, valamint helyi termelőszövetkezet és vállalko­zások álltak. A község külterüle­tén lévő porták többségében azonban mind a mai napig nincs vezetékes gáz. A baksi belterület is szinte száz százalékban ellátott a vezetékes gázzal. A kis településnek alig van külterülete, így érthető, hogy az ott lévő néhány tanyába nem kifi­zetendő bevezettetni a gázt. Öttö­mösön négy alkalommal is szer­veztek külterületi gázvezetést. Mindössze negyvenöt tanya tulaj­donosa használta ki a lehetőséget. Nagy részük vegyes tüzelésű ka­zánt használ, vagyis a gázon kívül fával, szénnel is tud fűteni. Csengele külterülete igen ki­terjedt. Több mint nyolcszáz ta­nya tartozik a Csongrád megye szélén lévő községhez. A tanyák töredékébe vezet gázvezeték. Fő­leg azokba, melyek egykori téesz majorok, közút vagy a főgázveze­ték közelébe vannak. Mórahalmon folyamatosan fej­lesztik a gázellátást. Nemrég el­készültek azok a tervek, melyek­•nek köszönhetően jövőre a belte­rületen mindenhol lehet vezeté­kes gázt használni. A Munkácsy, Bartók Béla és Béke utcában, vala­mint a Kissori úton huszonöt in­gatlant kötnek be a hálózatba. A tervek szerint 2004. április végére készülnek el a munkával. Ezzel a kétmillió forintos beruházással biztonságosabb lesz az egész vá­ros gázellátása. A külterületről is egyre többen jelezték az önkormányzatnak, hogy vezetékes gázt igényelné­nek. Ennek megvalósítására SA­PARD-pályázaton kívánnak for­rást szerezni a mórahalmiak. Je­lenleg a külterületi tanyák tíz százalékában van vezetékes gáz. k.t. Gyűjt a Munkáspárt Hiába semmisítette meg az Alkotmánybíróság az úgynevezett kórház­törvényt, a Munkáspárt tovább folytatja az aláírásgyűjtést az egészség­ügyi intézmények magánosítása ellen kezdeményezett népszavazás kiírására. Nagyvári László, a párt Csongrád megyei szervezetének el­nöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: az Alkotmánybíróság döntése csak átmenetileg „tartóztatta fel" a kórház-privatizációt, ugyanis a tes­tület nem tartalmi, hanem formai kifogásokat emelt. - így nem mondta ki, amit a Munkáspárt szeretett volna elérni, hogy az állam­polgárok alapvető jogai sérülhetnek a kórházak magánkézbe kerülésé­vel. Nagyvári László azt is elmondta, hogy az országban eddig mintegy 70 ezren, Csongrád megyében pedig több mint ötezren írták alá az alá­írásgyűjtő íveket. - Eddig az általunk megkeresett tíz emberből nyolc támogatta kezdeményezésünket - hangsúlyozta a megyei elnök. Biztosított a szentesi innovációs központ működése Májusig elkészül az új intézmény A jövő év első felében, ideális esetben még május előtt készen áll a működésre Szentesen az Élelmiszerbiztonsági és Inno­vációs Központ. A régióban megtermelt zöldségfélék minő­ségbiztosítására, eredetigazolá­sára vállalkozó új intézmény öt­venmillió forintos Phare-támo­gatással, szívós lobbizás, egyez­tetés révén valósulhat meg. Az év egyik legfontosabb eredmé­nyének tartja Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés el­nöke, hogy a kezdeti nehézségek után mégis sikerül valóra váltani az élelmiszerbiztonsági és inno­vációs központ tervét. A Gabo­natermesztési Kutató Kht. és a Dél-alföldi Agrárcentrum Kht. az év elején a Phare pályázatán több mint ötvenmillió forintot nyert a központ létrehozására, ám egy ideig úgy tűnt, a tervből semmi sem lesz, mert a saját erőt a kutatóállomás, illetve tu­lajdonosa, az FVM nem tudta biztosítani. A pályázat gesztorsá­gát ezután - a Phare beleegyezé­sével - átvette az agrárcentrum, amelynek többek között a me­gyei önkormányzat a tulajdono­sa. Hosszú egyeztetés után a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Benedek Fülöp de­cember 12-én elküldött levelé­ben deklarálta: az FVM egyetért a központ létrehozásának tervé­vel. Ezért lemond a Szentes, Al­sórét 154. szám alatti telephely vagyonkezelői jogáról a Kincstári Vagyonigazgatóság javára. Ez te­szi lehetővé azt, hogy a központ­nak helyet adó ingatlan a mű­ködtetőé legyen. Ezért a telep­helyért cserébe ajánlja a megye a A szentesi telephely és a földek átadása után megkezdheti munkáját az új intézmény. Fotó: Tésik Attila szegedi, Derkovits fasor 7-11. szám alatti épületet. A megyei közgyűlés idei utolsó ülésén a képviselők hozzájárultak, hogy Frank József elnök aláírja a meg­állapodást a cseréről a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium, a Magyar Agrárka­mara, a Kincstári Vagyonigazga­tóság és a Gabonatermesztési Kutató Kht. képviselőivel együtt. Frank József lapunknak nyi­latkozva elmondta: nagyon örült, amikor nemrég a központ működésének támogatásáról döntöttek az agrárcentrum kht. tulajdonosai, és minden céget a legfőbb vezető képviselt. Ez azt jelenti, hogy mindenki átérezte, milyen fontos döntés születik az agráriumból élő Csongrád me­gyeiek számára. A pályázati tá­mogatás rendelkezésre áll, be tudják szerezni a Szükséges la­boratóriumi eszközöket, a tagok pedig hozzájárultak az intéz­mény működéséhez. Most már csak a Nemzeti földalaphoz tar­tozó területek átadásának gyor­saságán múlik, hogy sikerül-e teljesen elkészülni az uniós csatlakozásig. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a Fidesz többször is hangoz­tatta: a megyei önkormányzat­nak segítenie kellene a kis- és kö­zépvállalkozásokat. Frank remé­li: az, hogy ezt a projektet végül is átterelte a bürokrácia útvesz­tőin a megyei önkormányzat, elegendő bizonyíték arra, hogy az elnök és munkatársai valóban segíteni akarják a megye gazda­ságát. b.a.

Next

/
Thumbnails
Contents