Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-23 / 298. szám

Kedd, 2003. december 23. A PÉNZ BESZÉL 7 MAGYAR VAROSOK GAZDASAGI EREJE Leszakadó és feltörekvő települések Huszonhárom magyar város lehetőségei karakteresen elkülönülnek a többitől - summázza egy tanulmány, melyet Rechnitzer János professzor, az MTA Regionális Kutatások Központja nyugat-dunántúli intézetének igazgatója készített. Szeged, ha nem is első helyen, de szerepel e városok sorában. Az Akadémia munkatársai - a szegedi, a miskolci egyetemmel és az ELTE-vel közösen - a regionális innovációs potenciált, a megújulóképességet vizsgálták. Kétszázötvenegy várost vettek górcső alá, figyelembe véve a gazdasági aktivitást, a vállalkozások számát, a foglalkoztatottságot, a munkanélküliséget, a helyi jövedelmeket, adókat, az iskolázottságot, a magasan kvalifikált réteg jelenlétét. A társadalmi aktivitás egyik mérőszámának tekintették az uniós népszavazáson való részvételt, valamint hogy a városban mennyi pénzt adtak az emberek adójuk egy százalékából nonprofit szervezeteknek. Az eredmény szerint erős humán erőforrása, jó innovációs intézményrendszere, változó, de jövőképes gazdasága, regionális kisugárzása mindössze huszonhárom magyar városnak - Győrnek, Sopronnak, Szombathelynek, Zalaegerszegnek Székesfehérvárnak, Veszprémnek, Keszthelynek, Pécsnek, Kaposvárnak, Szekszárdnak, Budaörsnek, Budakeszinek, Szentendrének, Gödöllőnek, Gyöngyösnek, Egernek, Miskolcnak, Szolnoknak, Debrecennek, Nyíregyházának, Békéscsabának, Szegednek és Kecskemétnek - van. Elgondolkodtató, hogy öt nagy, megyei jogú város Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Tatabánya és Dunaújváros - nem került be ebbe a körbe. A feltörekvő kategóriába tartozik Kecskemét, Veszprém, Békéscsaba, Eger, s meglepetésre Kaposvár. Kecskemét új alföldi centrummá vált, s jó esélyei vannak a korábban leszakadó státuszba sorolt Szekszárdnak. Hasonló folyamat játszódott le Zalaegerszegen is, jelentősen fejlődött Nyíregyháza, Sopron és Szombathely megtalálta felsőoktatási szerepkörét, míg a tradicionális városok között Békéscsaba örvendetesen stabilizálódott. A hagyományos egyetemi központok, Pécs, Szeged és Debrecen gazdasági ereje azonban viszonylag gyenge, ám karakteresen jó innovációs intézményrendszerrel rendelkeznek. Magasan képzett menedzsmentjük ellenére is csak a jól időzített döntések és szerencse kérdése, hogy versenyképesek tudnak-e maradni. Győrött, Székesfehérváron nagyon erős a gazdaság, a felső vezetés iskolázottsága magas, a felsőoktatási potenciál viszont gyenge. Kedvező társadalmi és munkaerő-piaci környezetben átlag feletti humán adottságokkal emelkedik ki Szentendre, Szekszárd, Szolnok és Zalaegerszeg. Innovációs képességét tekintve átlagos, ám felsőoktatási orientáltsága miatt fontos pont lett Gyöngyös, Keszthely és Gödöllő. E városok példázzák, milyen jelentős gazdaságélénkítő, mérhető hatása van a felsőoktatásba történő befektetésnek. Győrben például minden felsőoktatásba invesztált forint 1,53 forintot hozott a városnak. Az összegzés szerint van tehát Magyarországon huszonhárom jól elkülöníthető város, ezt a csoportot egy negyven-ötven települést magában foglaló kör követi, amelyben szunnyad humán kapacitás, s valamilyen szinten működnek az innovációs intézményrendszerek. A többi város között karakteres különbségek nincsenek, megfelelő szerepeket nem találtak maguknak, megújulási erejük kétséges. Annál is inkább, mert nincsenek kitörési pontok, a magyar városszerkezet az innovációs potenciál szempontjából megosztott. Létezik a nyugati-keleti lejtő: Közép- és Nyugat-Dunántúlon a városok 60-65 százalékának gyengék a humán erőforrásai, a Dél-Alföldön 81 százalékos e mutató, míg az észak-alföldi térségben 83-85 százalék. 0. K. K. Rechnitzer János tanulmányában megállapította, hogy a hagyományos egyetemi központok, Pécs, Szeged és Debrecen gazdasági ereje viszonylag gyenge, ám karakteresen jó innovációs intézményrendszerrel rendelkeznek. AZ ELMÚLT EVEKBEN GYAKRAN VALTOZTAK AZ OTTHONTEREMTES FELTETELEI Húzd meg, ereszd el Lakópark Szegeden. Aki itt lakik, még a régi feltételek szerint törleszti a felvett hitelt. A lakáshitelt folyósító bankok tegnap fogadtak utoljára olyan hitelkérelmeket, melyekre még a régi rendeletben leírt feltételek vonatkoznak. Az elmúlt egy-másfél évben tapasztalt lakáshitelbummnak úgy tűnik, vége, s a december 12-én hatályba lépett módosítás jelentősen átszabja majd a piacot. A közel három és fél éve működő lakástámogatási rendszer azonban nem most változott először, a legfontosabb módosításokat időrendbe szedve kiderül, hozzátenni és kurtítani mindig lehet. 2000. JÚLIUS 1. Életbe lépett a módosított lakástámogatási program, a Fidesz-kormány kedvezőbb feltételekkel újabb tízezreket vont be a kedvezményezettek körébe. A rendelet minden magyar állampolgárt feljogosított a 8 százalékos kamatozású lakáshitel felvételére, a magánszemélyek lakás célú hitelének egymillió forintos addigi felső határát pedig 10 millió forintra emelték. 2001. FEBRUÁR 1. Hatályba lépett az új lakáspolitikai kormányrendelet, amely egységes szerkezetben tartalmazta az állam lakástámogatási rendszerét. 2001. JÚLIUS 24. A kormány előterjesztése szerint - a parlamenti jóváhagyás után - a kifizetett lakáshitelrészletek addigi 20 százalékos, legfeljebb évi 35 ezer forintos adókedvezménye 40 százalékra, maximum 240 ezer forintra emelkedett. A használt lakás vásárlása esetén igénybe vehető hitel kamata az addigi 11 százalékról 9,5 százalékra csökkent. A támogatott lakáshitelek futamideje 2001. február 1-jéig visszamenő hatállyal az addigi 10 évről 20 évre nőtt, amit a hitelfelvevőknek kellett kezdeményezniük bankjuknál. Azok a három vagy több gyermeket nevelő családok, amelyek jogosultak szociálpolitikai juttatásra, és akkori lakásuknál legalább egy szobával nagyobb új vagy használt lakást akartak vásárolni, jogosultak lettek az 1,2 millió forintos, úgynevezett félszocpol-támogatás igénybevételére. 2002. SZEPTEMBER 27. A Medgyessy-kormány döntött arról, hogy december l-jével megemeli a lakásépítési kedvezmény összegét: egy gyermek után 500 ezer forint, minden további gyermek után pedig 1,1 millió forint jár majd a családoknak. 2003. MÁJUS 21. A kormány arról döntött, hogy az állam továbbra is 20 évig biztosít kamattámogatást kedvezményes lakáshitelekhez, viszont a támogatott hitelek maximális összegét 30 millióról 15 millió forintra csökkentik. A kedvezményezetteknél a kamat és egyéb költségek új lakás esetén az 5 százalékot, használtnál pedig a 6 százalékot nem haladhatják meg a módosítást követően sem. A változtatás szerint a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy egyidejűleg több lakáshoz vegyenek igénybe államilag támogatott hitelt. Ezzel a kormány a befektetési célú lakásvásárlások költségAZ AGRÁRKAMARA SIKERES „R0ADSH0W-JA" A CSATLAKOZÁSRÓL Ezreket képeztek A Csongrád Megyei Agrárkamara több ezer termelő uniós felkészítésében közreműködött 2003-ban. Az agrárkamara 2003-ban azt a programot hirdette meg, hogy rendelkezésre álló eszközeivel, pályázaton nyert forrásait felhasználva a Csongrád megyei termelőknek felkínálja a lehetőséget: amennyiben részt vesznek előadásain, tanfolyamain, hasznos ismeretekhez juthatnak. Ebben az évben májusban és júniusban EU-felkészítő tanfolyamot hirdetett meg az agrárkamara „Útban az Európai Unió felé" címmel, a megye valamennyi városában. Az előadásokon mintegy 1800-an vettek részt, a termelők az agrárkamarától díjtalan, az EU-t bemutató kiadványokat is kaptak. A résztvevők megismerhették az EU agrárpolitikáját, az új jogszabályokat, intézkedéseket, amelyek alkalmazása, betartása a csatlakozás után a gazdálkodók részére kötelezővé válik. A helyszíneken felvetett, nyitott kérdéseket az agrárkamara elküldte a Magyar Agrárkamara főtitkárához, a válaszokat pedig továbbította a résztvevőknek. Ezt követően az agrárkamara újabb pályázatot nyújtott be a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében, hogy megszervezhesse következő díjtalan tanfolyamát a mezőgazdasági termelők és kisvállalkozások részére. Az elnyert forrásokat felhasználva több hónapon át rendeztek előadássorozatot a megye településein. Megtartották a „Hogyan készíthető sikeres pályázat?" című felkészítő képzést is. A Csongrád Megyei Agrárkamara hagyományteremtő szándékkal Kamarai napok rendezvénysorozatot is indított december elején a megye városaiban, amelyen a termelők tájékoztatást kaptak olyan további aktuális kérdésekről, mint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR), valamint a vidékfejlesztési pályázati lehetőségek. Az előadásokon a helyi kamarai tanácsadók, valamint a Csongrád Megyei Agrárkamarával kapcsolatban lévő szaktanácsadók is részt vettek, konzultációs lehetőséget biztosítva. Szolgáltató szervezetként az agrárkamara nemcsak a csatlakozásig hátralévő négy hónapban, hanem azt követően folyamatosan a megyét átfogó tanácsadó és agrárinformatikai hálózatán keresztül igyekszik eljuttatni mindazokat az információkat, amelyek a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek. F. K. FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT vetési finanszírozását akarta visszaszorítani. 2003. SZEPTEMBER 17. Kormányülésen arról határoztak, hogy a lakáshitel adókedvezménye a jelenlegi 240 ezer forintról évi legfeljebb 120 ezer forintra csökken. Új lakásnál 10 milliós hitelig, használt lakásnál pedig 8 milliós hitelig lehet igénybe venni. A kedvezmény évi 3,4 millió forint jövedelemig teljes összegben, 4 millió forintig csökkenő mértékben, e fölött pedig nem jár. 2003. DECEMBER 10. Jelentős, az idei és a jövő évi költségvetést érintő megszorításokról, a lakáshitel-támogatások számottevő visszafogásáról született döntés. A megszorító intézkedések széles kört érintenek, a régi szerződésekre nem vonatkozik a módosítás, ám az újak sorsát megpecsételheti, hogy a december 22-e után kötött hitelszerződések már jóval magasabb kamatfeltételekkel születhetnek. A lakáshiteleket csak az teheti olcsóbbá, ha a jelenleg kiugróan magas, 12,5 százalékos jegybanki alapkamatot csökkentik. KATKÓ KRISZTINA Élénkülő gazdaság BUDAPEST (MTI) A gazdasági növekedés üteme jövőre némileg gyorsul, és kissé javulnak az egyensúlyi mutatók - összegzi a Reuters hírügynökség az elemzők véleményét decemberi felmérésében. Az elemzők szerint az idén a bruttó hazai termék 2,8 százalékkal haladja meg a múlt évit, a növekedés ennél valamivel gyorsabb lesz jövőre, eléri a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság jelenleg valamennyi EU-tagjelöltnél lassabban növekszik, kivéve Szlovénlát. A magyar gazdaság a harmadik negyedévben 2,9 százalékkal bővült, a cseh gazdaság növekedése 3,4 százalékos, a lengyelé 3,8 százalékos, a szlovák növekedés pedig 4,2 százalékos volt. A növekedést megalapozó beruházásokhoz szükséges hitelek költségei messze Magyarországon a legmagasabbak a régióban. Az elemzők mérsékelten optimisták a jövő évi egyensúlyi mutatókat illetően.