Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-23 / 298. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR NAPI MELLEKLETEK wmmm SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS, LÉVAY GIZELLA • 2003. DECEMBER 23. Szerda I Csütörtök I Péntek I Szombat SBESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA MMMNNMMIMMMHÜMK WWW.DELMAGYAR.HU HÉTNAPOS MUNKAHÉT: BORÍTÉKOLHATÓ BETEGSÉGEK Egészségdvó ünnepek A karácsonyt mint a nappalok hosszabbodásának, így az életnek az ünnepét, sok évezrede jegyzi az emberiség, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Ünnepelni kell. „Ha folyton csak hétköznapok követik egymást az ember életében, akkor a szervezet egyensúlyát veszti, és ha ez tartósan fennáll, elpusztul" - mondja prof. dr. Fazekas Atilla, or­vos-természetgyógyász. Az ezoterikus orvoslás felfogása szerint az ünnep nemcsak regenerálódást jelent, hanem a test-lé­lek-szellem hármasságának összhangba hozását is. A „hétnapos munkahét" borítékolhatóan betegségekhez vezet. Átlagos napokon a testtel fog­lalkozunk, lásd anyagi haszon­szerzés, ünnepekkor a lélek és a szellem dolgaival is törődhe­tünk. Ennek kiemelt példája a karácsony, ám ünnepelni nem­csak évente egyszer lehet, ün­nepek léteznek ennél kisehb időegységenként is. Ünnep ­legalábbis annak kellene len­nie - minden hetedik nap, vagy bármely más, a létet „fogyaszt­hatóvá" szeletelő időegység, s az egyes napokon belül az az öt-tíz perc is, arra szánunk, hogy kizökkenjünk a minden­napi tevékenység ritmusából, és rendezzük szűkebb-tágabb környezetünkkel, a világgal va­ló kapcsolatunkat, összhangba hozzuk a testi-lelki-szellemi hármasság harmóniáját. Hogy ünnepre nagyon is szükségünk van, jelzi, hogy nem mai talál­mány; már a legrégibb, ma szemmel emberinek tekinthe­tő, fönnmaradt kultúrákban megtalálták az ünnepekre uta­ló jeleket, s azt ünnepekhez mindig kapcsolódott valamifé­le kultikus tartalom. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni; amikor arra panaszkodunk, hogy a mai karácsony csak be­vásárlási lázból, rohanásból áll, akkor, kimondatlanul, ezt a tar­talmat hiányoljuk - mutat rá Fazekas Atilla, a Fazekas Stressz- és Gyógycentrum or­vos-igazgatója. Karácsonynak már jóval a kereszténység előtt, sokezer éves kultúrákban nagy jelen­tőséget tulajdonítottak, mint olyan dátumnak, melyhez a nappalok hosszabbodása köt­hető. A Nap (szinte) az összes földi létforma hajtóereje, el­sődlegesen vagy áttételeken át; mikor a nappalok hosz­szabbodását ünnepelték az emberek, az életet ünnepel­ték. És mert életüknek nem­csak a testi, hanem a lelki és szellemi vetülete is van, a fény egyszersmind ezeket is jelké­pezi. Amikor karácsonyt ün­nepeljük, éppen ezért fontos, hogy ne csak a testiekre szű­küljön le az ünneplés. - Ha nem figyelünk a szel­lemi világra, következésképp túlságosan belemerülünk a mindennapi anyagiak meg­szerzésének hajszolásába, s ez ünnepek jegyében, lásd ka­rácsonyi készülődés, tovább fokozódik, akkor súlyos testi, lelki betegségeink támadnak, amelyekbe konkrétan bele le­het halni - hívja föl a figyelmet az orvos-természetgyógyász. Az az ember, aki hétnapos munkahét keretében csinálja a pénzt, mert elhitették vele, hogy kell a még jobb kocsi, még jobb lakás, a még több ez meg az, mire eléri az áhított javakat, nem tud nekik örülni, vagy azért, mert lelkileg ki­égett, vagy azért, mert elvesz­tette egészségét, túl nagy árat fizetett a megszerzendő java­kért. F.CS. Az ajándékozás öröme Még egy nap, és itt a szenteste! A forgalom már hetek óta annyira megnövekedett, hogy komoly közlekedési és parkolási nehézségek­kel kell számolnunk, ami mindenképpen arra utal, hogy sokan vannak, akik jó előre meg­kezdték a karácsonyi kellékek és ajándékok beszerzését. Már évek óta úgy tűnik, hogy e miatt az árubőség és széles kínálat miatt az emberek többsége az ajándékozás kérdését a legegy­szerűbben oldja meg: készterméket vásárol. Ennek hátterében persze több tényező is áll­hat. Elsőként a időhiány, ami manapság bizony igencsak gyakori és érthető is. A másik dolog az, ha valakinek nagyon sok rokonának/is­merősének kell ajándékoznia. Ilyenkor - el­sősorban az idő hiányával összefüggésben ­tűnik célszerűnek a kész ajándékok, -áruk megvétele. De akárhogy is nézzük, a karácsony a szeretet ünnepe. És bár mindenki maga dönt az aján­dékozás módjáról, nagyon szép az, ha abban benne van a szeretet. Éppen ezért érdemes nyitott szemmel-füllel járnunk, hogy rokona­ink, barátaink mire vágynak, minek is örül­nének a legjobban. Van, aki vágyairól, el­képzeléseiről nyíltan említést tesz, de e nélkül is, odafigyeléssel sok mindenre rá lehet érezni. Elég szomorú dolog - az ajándékozónak és a megajándékozottnak egyaránt -, amikor csak muszájból kerül sor a karácsonyi ajándéko­zásra. jómagam nagyon meglepődtem, amikor az utóbbi időben többfelől is hallottam em­bereket a karácsony közeledtéről panaszkod­ni. Kétségtelen, hogy időt, energiát, pénzbefek­A szeretet gondjai. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA tetést jelentenek a karácsonyi ünnepek, de mennyi boldogságot is okoznak! Vannak he­lyek, ahol csupán ez az egyetlen alkalom a tágabb család összejöveteléhez, rokonlátoga­tásokra nyílik mód, és azáltal, hogy gyakor­latilag mindenki egyszerre van szabadságon ­az ünnepek miatt különböző közös prog­ramok és látogatások is könnyen összehoz­hatók. De a lényeg: az ajándékozásnak ilyenkor, karácsonykor különösen fontos boldogságot jelentenie ajándékozóknak és megajándéko­zottnak egyaránt. DR. RADICS JUDIT PSZICHIÁTER FŐORVOS, MAGATARTÁSTRÉNER Áldott karácsonyt! * A szavak kimondásra valók Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy 2003 évvel ezelőtt Betlehemben megszületett Jézus Krisztus, az Emberfia, a keresztény­ség emberléptékű Istene, aki - Müller Pé­tert idézve - szerelemmel szerette az em­beriséget. Tanításai, példabeszédei kor­szerűek voltak az évszázadok során, de különösen azok a huszonegyedik század kezdetén, amikor az élet hangsúlyai átren­deződtek a technika és a globalizáció irá­nyába, az emberek pedig szorgalmas han­gyaként próbálnak megfelelni... minek is? Talán a haladásnak, vagy csak a tudo­mány által teremtett rohanásnak. Közben lélekben magányra kárhoztatják magukat akár családtagként, akár tágabb környe­zetükben. Hiányzik a legfontosabb két­ezer éves krisztus parancsolat: Szeres­sétek egymást! A szeretet hiánya Ezt a hiányt szinte minden nap ér­zékelem munkám során. Talán szigorú megfogalmazás a „hiány" szó, találóbb, hogy eljelentéktelenedilc a szeretet. Az emberek csupán teszik a dolgukat. A felnőttek dolgoznak, sok időt és energiát elhasználva, hiszen a létezés alapjainak megteremtése nehéz. Emellett gondos­kodniuk kell a családban a rutinfeladatok elvégzéséről. Amire nem marad idejük, azt megváltják pénzzel, így a gyermek­felügyeletet, a délutáni tanulást, a ta­karítást. A gyerekek is teszik a dolgukat, jó eset­ben tanulnak menetrend szerint. Délelőtt az iskolában, délután a különórákon. Jó esetben este, fáradtan találkoznak a szin­tén fáradt szüleikkel. A beszélgetés - ha van - dinamikus sztereotípiákra koncent­rálódik. „Mi volt az iskolában?" - „Semmi különös" stb. Aztán sietős elalvás, hogy pihenten indulhasson a holnapi hajtás. Célok és eszközök Ilyen lett a világ. A tényen lehet zú­golódni, de valódi megoldást még a tár­sadalomból való kivonulás sem hoz. Néz­zünk inkább önmagunkba. Hogy épül fel értékrendünkben a rangsor? Mi a fontos? Mit miért csinálunk? A munka és a tanulás nem célja, csupán eszköze életünknek, boldogulásunknak. A megszerzett anyagi javak és tudás biztosí­tékot ad arra, hogy életünkben jelen tud­jon lenni a minőség. Mit értünk ez alatt? Egyfajta komfortérzést, elégedettséget, azt, hogy harmóniában vagyunk önma­gunkkal, néha boldogok is vagyunk. Fon­tos része ennek az érzésnek a szeretet. Akit szeretünk, azért felelősek vagyunk, azzal empátiásak vagyunk, átérezzük gondjait, vele örülünk sikereinek, része az életünknek. „Emberi" dolgunk, hogy érte is vagyunk, és ő is van értünk is. Mutassuk meg érzelmeinket! Újra kell tanulni, hogy megmutassuk érzelmeinket. Nemcsak akkor, ha elé­gedetlenek vagyunk, akkor is, ha elé­gedettek. A szavak kimondásra valók, a kimondott őszinte szónak hatalma van. Kevés a családra, az egymásra és az ön­magunkra fordítható idő. Meg kell ta­nulni bánni vele. Meg lehet tölteni ér­telmes tartalommal és az összetartozás érzésének napi örömével. Ha ez sikerül, a karácsony nem az a kiemelt ünnep lesz, amikor szeretni kell egymást, hanem az a nap, amikor megünnepeljük, hogy a töb­bi napokon szerethettük egymást. BELÉNYESSY IBOLYA PSZICHOPEDAGÓGUS TERMESZETES EMESZTESSERKENTO Ünnepi menühöz almaecet Az ünnepi lakmározással rendszerint túlterheljük a gyomrot, és egész szervezetünket. Kis odafigyeléssel pedig elkerülhetők az emésztési zavarok, néhány természetes szer kiváló segítség. Először említendő a mértékletesség. A finomságoktól roskadozó asz­taloknál Is jusson eszünkbe az intés: „Az értékkel bánj mértékkel!" An­nál is Inkább, mert az ünnepi étkezési élvezetet adó, tradicionális kará­csonyi étkek - például a töltött káposzta, az erős halászlé, a zsíros sült húsok és pörköltek, a diós- és mákos bejgli, a sok édesség - alaposan képesek megterhelni az emésztőrendszert. S akkor jön a kellemetlen teltségéizés, gyomorégés, puffadás, székrekedés, savas felböfögés. Meg a nyűglődés, a rosszkedv, az ünneprontás, ami a szenvedő felek mellett negatívan kihathat az egész családra, elveheti mindenki örö­mét. Ezt természetesen a legjobb megelőzni: a mértékletes evés-ivás mellett tanácsos tartózkodni az étkek agyonfűszerezésétől, ügyelni kell arra, hogy este már ne együnk túl sokat, étkezések után mozogjunk, le­hetőleg sétáljunk egy kiadósat, fogyasszunk rostokban gazdag táplálé­kokat Is. És alkalmazzunk bátran természetes emésztésserkentőket S ez ne feltétlenül, vagy ne csak egy pohárka tömény szesz legyen! Az étkezés után felhajtott stampedli gyomorkeserű persze használ (főleg a szeszkedvelőknek), de vannak más szerek is. Az emésztést elősegíti a szerecsendió, a szegfűszeg, az ánizs, a gyömbér, a zsálya, a fokhagyma, a hagyma. Tanácsos a zsírban sütött krumpliköret, a szaftos galuska helyett a párolt zöldségköreteket, salátákat fa­vorizálni, mégpedig a salakanyagok eltávolítását jól segítő olí­vaolajjal megöntözve. Egészséges emésztéssegítők a magvas és korpás kenyerek, a cékláié, jót tesz az étkezések között el­csemegézett, rostban gazdag narancs, mandarin, nyers sárgarépa. S persze az almaecet: a nehéz ételek fogyasztása előtt javallott meginni egy pár korty almaecetes vizet. (Egy pohárnyi vízbe egy kiskanál almaecetet kell belekeverni, a nap során két-három adagban meginni.) Az almaecet nemcsak a puffadástól óv meg, nemcsak az emésztést . serkenti és fertőtlenít, de „csodaszer" fejfájós másnaposság ellen is. Aki nem rest egy edényben lassú tűzön összeforralni egy-két deci vizet és ugyanannyi almaecetet, s a gőzét belélegezni, inhalálni, majd pi­henni pár percet, az hamar helyrejön. A gyorsabb macskajajkúrák kö­zül persze választható az ecetes uborka és a savanyú káposzta eszege­tése, egy forró erőleves, egy jéghideg sör, egy tüzes pálinka, a tojássár­gájával kevert citromlé, az ásványvíz. Meg a kamillatea, a rozmaring plusz kakukkfű teakeverék, vagy egy jó pohár friss citruslé, netán egy evőkanálnyi olívaolaj. De újabban vannak, akik a másnapos reggele­ken és a nagy evészetek közben a hűtött, natúr joghurtokra esküsznek. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents