Délmagyarország, 2003. december (93. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

Csütörtök, 2003. december 11 Férfiak szoknyában Évszázadok óta várat magára a férfiak felszabadítása a férfidivat igája alól. A nyugati civilizációban az úgynevezett erősebb nem ruházkodása a nadrágra korlátozódik, miközben a nők már régóta szabadon választhatnak szoknya vagy nadrág között MTI A New York-i Metropolitan Múzeumban férfiszoknyákat bemutatató kiállítás azonban erősen kérdésessé teszi annak az állításnak valóságtartalmát, hogy a férfiasság a nadrágtól függ. A Bátorszívűek: Férfiak szoknyában elnevezésű kiállítás száznál is több férfi szoknya viseletet mutat be. A „férfiasság a divatban" új meghatározásának előfutára a divatszakma fenegyereke, a francia Jean-Paul Gaultier, aki már 1984-ben mert férfiak részére tervezett szoknyát kollekciójába felvenni. Károly herceg, brit trónörökös gyakorta skót szoknyában jelenik meg, nem is szólva a szoknyát viselő popsztárról, Dávid Bowie-ról, akinek különben is minden különcséget elnéz a nagyközönség. „Az utca férfija" azonban makacsul kitart a nadrág mellett. BIZALMASAN PÁRIZSBAN NŐNEK LENNI JÓ Kis kávé, kis rúzs... Párizs - fényes, csillogó, elegáns, szeszélyes és ellentmondásos, épp olyan, mint mi, nők. A kulturális, a történelmi, az építészeti kincsek mellett így a franciák fővárosa mást is tartogat: divatkatedráiisaival, aprócska ékszerdobozüzleteivel, igényességével és kínálatával egy nagy, stresszes strassz. Hogy shoppingolni, pletykálni,' kávé mellett fesztelenül csevegni üresfejű, unatkozó nők szórakozása lenne? Lehet, de nem Párizsban. Ott egyebek mellett ez is szimbólum, a nőiesség, az önállóság jelképe, amit a párizsi nők tökélyre fejlesztettek az elmúlt pár száz évben. Úgyhogy nincs csodálkoznivaló azon, hogy Franciaország furcsa rajongással veszi körül híres és hétköznapi asszonyait egyaránt. Bölcsek mondják, azok a kapcsolatok tartósak, melyekben a partnerek hajlanak egymás idealizálására. Párizs valami ilyesmit tesz a nőkkel. Hogy ez nem az igazi, a való, az vajmi keveset számít a szerelem, a divat, az elegancia, a csábítás fővárosában. Párizs varázsa ugyanis abban rejlik, ahogyan kifelé mutatja magát, s nagyjából ez a francia nők titka is: kifelé fordított kávéházi székekben jól öltözötten, jól megválasztott helyen mutatják a megkonstruált képet, s remek arányérzékkel általában nem esnek túlzásba. Épp ezért nőnek lenni Párizsban nagyon jó, s ezt mindenki tudja, csak épp a párizsi nők nem. Számukra ez természetes. Mint ahogyan az is, szülés után hat héttel viszszamennek dolgozni, az anyatej a munkahelyen is lefejhető, vásárolni, gyerekkaját passzírozni, takarítani, vasalni pedig ott az Európa keleti részéről érkező bébiszitter. így bevásárlószatyrot cipelő francia nőt látni napközben, a belvárosban, nagyjából egy lottóötös esélyével vetekszik. Náluk általában kétórás az ebédidő, amit illik kitölteni, azaz ebből legalább egy órát a munkahelyen tölteni, ilyenkor mindenki heppi, segítőkész, ez nem a fúrás ideje. Az csak a második órában jön, amikor a munkatársak szétszélednek a belvárosban. A nők Szökőkút a Beaubourgban - az egyik legnépszerűbb találkahely. ilyenkor tüneményesen gyakorolják csakis rájuk jellemző szokásaikat: a sokat mondó ajakbiggyesztéseket, a pincérrel való kíméletlen udvariatlanságot, patinás belvárosi áruházakban a Karácsonyi díszkivilágításban a Lafayette Áruház. FOTÓ: MTI ruhapróbát és azt a könnyed mozdulatsort, mellyel a próbára kihelyezett parfümösüvegből könnyed eleganciával permeteznek nyakra, csuklóra, tarkóra a méregdrága esszenciákból. A kávé mellett a téma nagyjából a férfiak megleckéztetése, a kiállítások, a divat, a legfrissebb pletykák tengelyén mozog. Néhány csevegésbe akaratlanul is belehallgatva kiderül: jól szórakoznak azon, hogy a japán turisták képesek Louis Vuitton háromszintes legendás butikja előtt tízesével sorban állni. Találgatják, vajon Jennifer Lopez hogyan hisztizte ki magának Vuittonnál a reklámarcszerződést, s terítékre kerül Eva Herzigova szánalmas anorexiája, ami miatt sokan meggondolják, vesznek olyasmit, amit ez a cérnavékony modell szimbolizál. Pletykaszinten rebesgetik, a vékonyság olyannyira nem divat, hogy a cseh modell szerződéseit épp a beteges soványsága miatt kurtítják meg itt-ott. Egy leértékelt Prada topánkát megszerezni elismerésre méltó cselekedet, csakúgy, mint szemtelen, öntelt macsóknak ajtót mutatni. Túlzás volna azt állítani, ilyenek a nők. Nem ilyenek, de ez is bennük van, s ezt FOTÓ: SCHMIDT ANDREA a férfiszem ritkán érzékeli, mert számukra másféle viselkedés szól. Ezek után nem kövezhetnek meg, hogy a notre-dame-os kirándulást másnapra halasztva inkább a Párizs arculatához hozzátartozó nagyáruházak felé veszem az irányt. Az öreg épületek tudnának mesélni a hölgyekről, de szerencsére hallgatnak. Zöld és sötétkék gránit berakású ajtócsodák, vajszínű márványon puha, süppedős szőnyeg, csillogó hall, felette csiszolt üvegátrium, pávakék-arany-narancsszín üvegkupolák, melyek alatt szecesszió ölelkezik a neobizánci stílussal. Shoppingcity? Ugyan már! Divatkatedrális, ahol minden patinás, minden mesél, él, mozog, beszippantva a látogatót. Illúziókkal szemlélve bájosak a képek: 70 ezer eurós bundácskák itt, édes, kis briliáns apróságok monsieur Cartie kirakatában, várakozás Armani butikja előtt. Párizs erről is szól, csaknem létkérdés, ki mit mutat meg magából. Szabad egyéniségek, fura figurák szuperelegancia és igényesség. Kielégített igényesség, kultúrában, zenében, társasági életben, öltözködésben. Ettől olyan jó nekik. 0. K. K. Csók a fagyöngy alatt A fény újjászületésének, az élet megújulásának ünnepében, a téli napforduló szimbolikájában és ceremóniájában ősidők óta szerepet kap a fagyöngy is. A pogány rituálékban - később a vallásokban is - a karácsonyban is ott van jelképként az ünnephez tartozó fagyöngy. ló esetben annyit tudnak róla a ma élő generációk, hogy alatta illik megcsókolni egymást. Miért? Legendáját kevesen ismerik. A szerény külsejű, ám szorosan a fához (a germánok hite szerint ezáltal az ember őséhez) kapcsolódó növény a skandináv mitológiában tett szert jelentőségteljes szerepre. A történet: Frigg istennőnek tudomására jutott, hogy isteni gyermekét, Baldert veszély fenyegeti. A féltő anya megígértette minden élőlénnyel, hogy nem törnek a fia életére. Ám a fagyöngy elkerülte a figyelmét, vele nem kötött egyezséget. Az istenek báljukon mulatozva, tréfálkozva lövöldöztek nyilaikkal a délceg, hódító alkatú Balderre, s kiderült, hogy semmi sem üt rajta sebet. Éberen figyelte ezt a gonosz isten, Loki, aki kifürkészte, hogy Figg a fagyönggyel nem kötött egyezséget fia életére, s egy fagyöngyből készített nyíllal megölte Baldert. Magára vonta ezzel a fagyöngy a többi isten mérhetetlen haragját, mert szerették Baldert. Azt mondták hát az anyjának, büntesse meg a növényt kedve szerint. A szeretet istennője, Figg nem tudta bántani a fagyöngyöt, nem akarta elpusztítani, inkább a szeretet szolgálatába állította. Figg istennő rendeletére szolgál a növény úgy, hogy az alatta megállóknak egy csókkal kell kiengesztelődniük egymás iránt, azzal kell bizonyítaniuk az egymás iránti szeretetet. - A mestergerendára, plafonra akasztott fagyöngyök alatt réges-régóta kedves karácsonyi szokás csókot váltani szeretteinkel. SZ.M. Azért élek, hogy elmeséljem az életemet A közelmúltban jelent meg a Magvető kiadó gondozásában Gábriel García Márquez Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című régen várt memoár. A történetben 1950-ben az akkor huszonhárom éves újságíró Gábriel García Márquezt felkeresi édesanyja, hogy tartson vele az észak-kolumbiai Aracatacába eladni a nagyszülői házat. Az utazás élményei adják a kezdő lökést a visszaemlékezéshez. Megismerhetjük a kis Gabo gyermekkorát és serdülőéveit, a nagyszülőket, akik nem kisebb szerepet kaptak a márquezi regényvilágban, mint a Száz év magány Jósé Arcadiója kőnyvüraház TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu Gabriel García Márquez és Ursula Buendíája. A szerző idegenvezetésében csodálhatjuk meg Macondo, vagyis Aracataca utcáit és házait, a banánültetvények munkásait, valamint a Száz év magány és a Szerelem a kolera idején nagy hatású alakjainak ihletéit. A gyermekkor után pedig a bogotai tanulóévek következnek, a jogi kar, az újságírás, és az elkerülhetetlen politika. „Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaF~ Azért élek. hogv elmeséljem az életemet emlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni". Ezzel a mondattal indítja útjára a Nobel-díjas Gábriel García Márquez hatalmas regényfolyamát a saját életéről. Ez a könyv élete első 30 évének története, 1927-től az ötvenes évek közepéig. 15. évét ünnepli az SZDSZ Szegedi Szervezete fi 2003. december 12-én, pénteken, 17 órakor a IMovotel Szálló Tisza Termében. f " Az est vendégei: Kuncze Gábor, Falusi Mariann és Lang Györgyi, Gregor József, Juronics Tamás, Székhelyi József. ' te Zenél a szegedi Peter Pan Duó. ^ SZDSZ MINDEN ÉRDEKLŐDŐT ÖRÖMMEL VÁRUNK! f uZ'Z'U*